Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-18 / 38. szám

Nagykároly, 1910. szeptember 18. Vasárnap. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. I Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: j Deák Ferenc-tér 20. sz. Telefon 84. sz. •483?«- Kiadóhivatal : Kaszinó-utcza 2. szám. j. ...... ..... Kéziratokat nem adunk vissza, —:. ME GJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : Laptulajdonos : Dr. Tóth Zoltán. Fráter István. c8. szám. Előfizetési árak: Egész évre . j.......................................8 korona. Fé lévre................................................ 4 korona. Ne gyedévre...........................................2 korona. Eg yes szám 20 fillér. |[| Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöitetnek. Ä korparéti puszta megvételéhez. Nagykároly, 1910. szeptember 17. Azt olvassuk egyik helyi lap köz- gazdasági rovatában, hogy egy kon soréi um a városunk határ ban fekvő Korparéti pusztát gróf Károlyi Antal tulajdonostól megvette és felfogja parcellázni. Az ese:, — amennyiben a valóság­nak- megfelel. — fontos és nagy közgaz­dasági jelentőségű városunkra nézve. A korparéti puszta 1040 katasztrális hold területű. Kevés része a szenímikiósi ha­tárhoz tartozik, csaknem’az egész a nagy- károlyi határban van. A nagykárolyi határ egész területe mintegy 15.000 ka­tasztrális hold. Ebből körülbelül 50"/» grófi birtok, úgy hogy a kis és közép­birtokos osztály kezében az egész nagy­károlyi határból csak mintegy 7500 kz- tasztráiis hold van, a másik 7500 hold uradalom. Ez a 7500 hold az, ami városunk közgazdasági fejlődésének egyedüli aka­dálya. Az anélkül is aránylag k s kiterje­désű határnak csak fele az, meiy a város polgárai között megoszlik, a mely itt költi és értékesíti jövedelmét. A másik fél jövedelme innen eivonódik, máshol lesz felhasználva. Annak az erőnek, mit j a természet évenként itt kiad, egyik felét kiviszik minden átalakítás, befektetés, | forgalmi érintés- nélkül, megy, min; a I tiszta vér. Az itt maradt fél részből kell élni a gazdán kívül a kereskedőnek, iparos­nak, ügyvédnek és tisztviselőnek, szóval mindnyájunknak, kik a kastélyok vaske­rítésein kívül vagyunk. Az egy.k fél határ 2—3 család között oszlik fel, a másik­ból 16000 léleknek keli élnie. A nagybirtok politika hátrányainak typikus példája a mi városunk. Mintául szolgálhatna összes vonatkozásában. En- nek, a külö ben jó földrajzi fekvésű vá­rosnak egészséges, józan életű polgári eleme 50 év. óta absolute nem gyarapo­dik. Az utolsó ötven év óta Nagykároly lakosainak szárba 2000 lélekszáminai nem nőtt. Ezt is nagyrészben' az uj hivatalok adták ki. ipara az, ami régen volt, jó, | de szegény kereskedelme detaile, kuitur intézményei (pld. a gimnázium) stagnál­nak, nincs diák, efpzóvai • vérté!en éie-j tét élünk. Mi más lenne, ha az a másik 7500' hold is a kis és középbirtokká alakulna? Ha mathematikai felelettel akarunk élni; minden kétszer akkora. Ez azonban vál­íozhatatlan tény. Nem is azért említjük, mintha a p..reszt szoclá.ista földosztó elveit vallanánk, hanem el kell ezt min­denkor ismerni, a midőn városunk fej­lődésének akadályairól szólunk, Így ál! közgazdaságunk az országos szempontból is. Magyarországon a mü­veit földterület 24 millió hektár. Ebből kötött birtok 33 °ö, ami 19 millió ka­tasztrális holdnak fele; meg. Ez a kötött birtokrendszer folyton • emelkedik, úgy hogy 1870-tőí 1900-ig ötszörösé: érte ei.*) Ezzel szemben a kisbirtok csökken, s vele együtt pusziul a kisgazda, kivándorol. Örvendünk tehát azon, hogy ez az 1040 kataszíráils hold föld kis emberek kezébe kerül. Ha egyebet nem veszünk, mint azt, hogy ennek a puszié nak évi haszonbérében fizetett 24.000 korona itt marad, már egymaga olyan jelentékeny gazdasági produktum, me.-y fejlődésün­ket segíti. De nem 24.000 koronát je­lent ez a kisgazda kezében, hanem lega­lább kétszeresé:. És ez csak a pénzügy előnye. Fontos jelentősége van azonban gazdasági és munkásügyi szempontból is, s talán, sok családot megfog menteni attól, hogy kapa helyett a vándorbotot vegye kezébe és Amerikába menjen. *) Dr. Váradi Zsigmondi Uj Földtehermentesités cimü munkája szerint. Nem kérek már csókot tőled. Nem kérek már csókot tőled, Más asszonya lett belőled. Ha az utad felém vezet, Csak fordítsd el a fejedet, Hogy ne lásd a könnyeimet. Meguntad a szegénységet, Gazdag legény kellett néked. Eladtad te pénzért magad, Van ezüstöd, van aranyad, Koldus ... csak a szived marad. Dóczy József Igazság. Prätorius városi tanácsos oly egyenesen és mereven ült az íróasztala előtt álló karos­székben, mintha hosszú sovány alakja fából volna kifaragva. Élesen markáns, csontos arcán törhetetlen eltökéltség kifejezése volt és hideg, fényű szürkeszemei szigorúan néztek, amikor a rosszalás hangján beszélt. — Igazán csodálom, hogy te Frigyes any- nyira védelmére kelsz egy aljas gazfickónak. Mert tudd meg, hogy ezután nem illetem őt, más névvel, noha a tulajdon fiam. Hozzányúlt a főnöke pénzéhez, hogy egy könn; elmü nő­személyre pazarolhassa. Erre nincs mentség, mint ahogy elnézésről sem lehet szó. Szenvedje végig a büntetést, amelyet megérdemelt. Ré­szemről az ügy elintéződött és szeretném, ha többe nem hallanék róla. E szá' ak egy kis jóságos — e perczben | mélységesen szomorú — arcú, férfihoz intéződ­tek, aki nehéz sóhajtással szaporán törülgette verejtékes homlokát. „Istenemre mondom, túl kegyetlen vagy hozzá Kristóf ! Még ha százszor rosszabbat követett is volna el, őszinte meg­bánása által kiérdemelte a sajnálatodat. Ha jól meggondoljuk, talán nem egészen ártatlan vagy benne, hogy ennyire juthatott ?“ A tanácsos gyér szemöldökei magasra hú­zódtak. — Minthogy én ? Miféle beszéd ez ? A lehető legnagyobb lelkiismeretességgel neveltem a fiút. És nem volt előtte más, mint a legszi­gorúbb becsületesség mintaképe. Álljon velem szembe, aki olyat tud rólam, ami a legkisebb árnyékot vethetné a becsületemre. Avagy más véleményen volnál te — a fivérem ? A kis férfi maga elé nézett. — Nem ezt gondoltam Kristóf. Jól tudom mily nagy mértékben birod polgártársaidnak bizalmát és tiszteletét. De máskép is lehet vé­teni a gyermekek ellen, nem csupán rossz példa avagy elmulasztott tanítás által. A szigort is túlzásba lehet vinni. Kristóf! És azt hiszem, hogy éppen ebben hibáztál néha. Nagy sze­rencsétlenség volt Hermanra, hogy oly korán vesztette el az anyját. Ezáltal sok napsugár, sok melegség tűnt el az életéből. Te minden­kor csak megfenyítetted és kegyetlen bírája voltál. A tőled való félelme megölte a bizalmát. Megszokta, hogy titkoljon előtted mindent mert tudta, hogy sohse számolhat részedről elnézésre, még az esetben sem, ha bűnei csak korának természetes tévedéseiben rejlettek. Szeretet és gyöngédség után való vágyódása oly soká nem nyert kielégülést, hogy talán nem is annyira érthetetlen, ha annyira elveszítette a megitélő- képességét, amikor végre oly valakit vélt fel­találni aki beteljesíti a vágyódásait. Elcsábitta- tott, mint ahogy már sok ezren csábítottak el. Ha lett jvolna jóakaró barátja, aki jókor fi­gyelmezteti, nem történhetett volna meg ami megtörtént. Úgy gondolom, kissé a te köteles­séged lett volna vállalni a baráti szerepet! , — Ne vedd kérlek zokon de ez nem más mint üres fecsegés. Mindig védelmezője voltál Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisitványokkal mert kártékonyak Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utólérhetetleniil legjobb hashajtó a világhírű PURGÓ-BAYER Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta vane két szó­Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak

Next

/
Oldalképek
Tartalom