Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-04 / 36. szám
36-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. országban oly gyorsak és erélyesek, hogy e tekintetben közigazgatásunkat a minden ügyben követett nemtörődömséggel vádolni nem lehet. Alábbiakban közöljük a belügyminisztérium egy népies tartalommal megszerkesztett ismertetését, melyet azért, hogy minél számosabban ismerjenek és szükség esetén felhasználjanak, egész terjedelmében közlünk. /. Miből gyaníthatja az ember, hogy valaki kolerában megbetegedett ? Ha valamely vidéken fellépett a kolera, akkor minden olyan megbetegedést, mely hasmenéssel vagy hasmenéssel és hányással jár, a kolerára gyanúsnak kell tartani és rögtön orvoshoz kell fordulni. A mig az orvos érkezik, a beteg feküdjék ágyba és ne egyék. II. Mi okozza a kolerát ? A kolerát puszta szemmel nem, hanem csak igen erős nagyitó üveggel látható és igen szapora élő lények (úgynevezett baktériumok) okozzák, a melyek a kolerás betegek bélürülékeiben ésMnyadékában rengeteg mennyiségben vannak jelen. Ezek a kolera csirái. III. Hogy kapja meg az ember a kolerát ? Minden anyag vagy tárgy, a mely kolerás betegek bélürülékének vagy hányadékának, akár szabad szemmel látható, akár láthatatlan kicsiny részével be van szennyezve, az kolerával fertőzött és az a kolerát terjesztheti. Ha a fertőzött tárgyról vagy anyagról a kolera csirái egészséges ember szájába s innen a gyomrába és beleibe jutnak, ilyen ember megkaphatja a kolerát. IV. Kolera idején különösen milyen tárgyak és anyagok lehetnek fertőzve a kolera csiráival ? Kolera idején fertőzésre gyanús első sorban minden ágy- és ruhanemű, a mely* kolerás beteggel érintkezett s minden olyan anyag, főleg élelmiszerek, a melyek oly házból származnak, a melyben kolerás beteg van vagy volt ; gyanús továbbá minden olyan anyag vagy tárgy, a mely nyilvános helyeken sok ember kezén szokott megfordulni, a mely kolerás házakból származó embeiek fertőzött kezeivel érintkezett, vagy a mely egyenesen az utcza földjével be van szennyezve. Ilyenek a piaczi élelmi czikkek, főleg a gyümölcs, zöldség, a piszkos papírpénz, szódavizes üveg stb. továbbá minden, a miről nem tudni, hogy honnan származik. Fertőzésre gyanús kolera idején a patakok, folyók, t vak, pocsolyák vize. V. V. Hogyan óvjuk magunkat és házunk népét a kolera ellen ? Bármennyire van is fertőzve valamely anyag vagy tárgy, nem nehéz azt ártalmatlanná tenni, mivel a kolera csiráit aránylag könnyen el lehet ölni; igy pld. felforralás, főzés, sütés által a fertőzött élelmiszereket biztosan ártalmatlanná lehet tenni. A mindenben való tisztaságot és mértékletes életmódot, mely az egészség szempontjából mindig hasznos és kívánatos, főleg kolera idején, tőlünk telhetőleg követni kell. Ha gyomrunkat mértéktelen evés-ivással elrontjuk, a kolerát könnyebben kaphatjuk meg. A ki ivóvizét közkutból vagy folyóból kénytelen hozni, az nagy fazékban forralja fel ezt a vizet, azután engedje kihűlni és ilyen vizet tartson állandóan (födött edényben) készen ivásra. A ki akarja, az ilyen vizet kevés borral, vagy néhány csepp eczettel, vagv czitromlcvel izlete- sebbé teheti. A közös fürdőhelyekét, főleg ha a ok álló vizek vagy tócsák, kolera idején kerüljük. A házon kívül, főleg pedig a piaczon vett élelmi szereket (tej, tejfel, vaj, gyümölcs, zöldség) nyersen ne együk, hanem megfelelő módon (forralással, főzéssel, sütéssel) tegyük ártalmatlanná az esetleg rajtuk levő koleracsirákat. A házon kívül vett süteményféléket, inint kenyeret, zsemlyét vagy hasonlókat, akként tehetjük ártalmatlanná, hogy 10—15 perezre a forró sütőbe tesszük, mert ez által'a felületéhez netalán tapadó koleracsirák elpusztulnak. Ellenben a kertünkben termett gyümölcsöt, zöldséget, a magunk háztartásából származó tejet, vajat, veszélytelennek tekinthetjük; de nem szabad elfelejtenünk, hogy az ilyen saját termelésű élelmi czikkeket is megfertőzheti az olyan viz, a mely fertőzött közkutból vagy folyóból származik. Minden étkezés előtt szappannal mossuk meg kezeinket, hogy a napi munkánk közben emberekkel es tárgyakkal való érintkezés folytán, talán reájuk tapadt koleracsiráktól megtisztítsuk és a fertőző anyagot az ételekkel a szánkba ne vigyük. Szeszes italokkal ne éljünk, de ha valaki annyira megszokta a szeszes italt, hogy azt nem tudja nélkülözni, akkor igyék inkább bort, mint sört, de azt is nagyon mértékletesen s a pálinkától tartózkodjék. A szeszes italok mértéktelen élvezete nagyon csökkenti a szervezet ellenálló képességét. Kolera idejé" mindig hétfőn —a vasárnapi korcsmázás után — legtöbb az uj kolera megbetegedés. Óvakodjunk oly italoktól, a melyeket utczákon piaczokon, vásárokon frissítőknek árulnak és sz jról-szájra járó poharakban nyújtanak a járó-kelőknek. Kerüljük kolera idején az emberekkel való szükségtelen összejöveteleket és gyülekezéseket mert minél több emberrel érintkezünk, annál könnyebben eshetik meg, hogy köztük beteg is van. De kerüljük főleg azt a házat és annak népét, a hol kolerás beteg van. Éppen ezért kerülni kell a korcsmázást is, de még azért is, mert ott szájról-szájra járó poharak, palacZkok, evőeszközök is terjeszthetik a kolerát. Ne csókoljunk kolera idején olyan tárgyat, melyet más is csókol, mert ilyen módon beteg ember szájából a kolera csirái egyenesen egészséges ember szájába juthatnak. Ne menjünk kolera idején halotti torra, vagy halotti virrasztásra, mert onnan észrevétlenül elhurczolhatjuk a kolera csiráit. A felsorolt előírásokat gyermekeinkkel és cselédeinkkel is tartassuk meg és legyen rá gondunk, hogy őket kioktassuk mindarra, a mi ebben az utasításban mondva van. A legszegényebb ember is gondoskodjék róla, hogy kolera idején árnyékszék gyanánt egy külön gödröt használjanak, ha eddig még nem lett volna és hogy ennek a gödörnek födele legyen ; háznépét pedig szigorúan s/.oritsa rá, hogy ürülékét csak ebbe a gödörbe rakja le. A lakás körűi elszórt és kellőleg le nem takart kolerás ürülék úgy a háznépre, mint a szomszédságra nagy veszedelmet jelent, mert a benne kotorászó szárnyasok, ebek, vagy más állatok a kolera csiráit könnyen szét /iszik és terjesztik. VI. Mit tegyünk, ha kolei ás beteg van házunkban ? A beteget az egészséges lakóktól minden áron különítsük el, azaz a beteget oly szobában, oly helyiségben hagyjuk, a hová ápolóján és orvosán kivíil senki be ne menjen; az ilyen helyiségből a fölösleges bútorokat és tárgyakat czélszerti kivinni, feltéve, hogy a beteggel még nem érintkeztek és a fertőzéstől még mentesek. Ha házunkban a beteget nem különíthetjük el és nem ápolhatjuk úgy, a mint kell akkor vitessük őt el a kórházba, mert ez a betegre nézve is a legjobb. Mihelyt kolerás vagy kolerára gyanús beteg van a háznál, első gondunk az legyen, hogy alkalmas fertőtlenítő (a csirákat elölő) szert készítsünk vagy szerezzünk be, mert ezzel kell majd ártalmatlanná tenni a beteg hányadékát és ürülékét, nemkülönben a beteg fertőzött ruha- és ágyneműjét; ilyen fertőtlenítővel kell az ápolónak kezeit mosnia, miután a beteggel vagy a fertőző anyaggal érintkezett, főleg pedig minden étkezés előtt. Ily fertőtlenítő anyagokat házilag is készíthetünk magunknak. A hamuból vagy a mosó-szódából a szokásos módon készült erős és forró lúg ágy-és fehérnemüek fertőtlenítésére szolgálhat; ugyanerre a czélra hr zilálható szappanos viz is, a melyet úgy készítünk, hogy egy kiló mosószappant 50 liter meleg vízben feloldunk. Az ürülék és hányedék fertőtlenítésére frissen oltott mész alkalmai, melyet úgy készítünk, hogy egy kiló égetett niészre egy liter vizet öntünk s ha a mész ezt magába szívta és szétesik, akkor még három liter vízzel összekeverjük. Ilyen oltott meszet mindennap frissen kell készítenünk. A kezek fertőtlenítésére szappannal való mosás után erős eczet is alkalmazható. A ki a fertőtlenítő szereket házilag elkészíteni néni tudja vagy nem akarja, az az orvos rendelésére mindennemű fertőtlenítésre karbolsavat használhat és szerezzen be néhány liter 5 százalékos oldatot. Kézmosásra ezt az oldatot úgy használjuk, a mint van, vagy legfeljebb ugyanannyi vízzel keverjük. A fertőzött fehérnemüek beáztatására az 5 százalékos karbolsavból 1 százalékost készítünk akkép, hogy 2, liter 5 százalékos oldatot 8 liter vizzel keverünk. A felsorolt szereken kívül még nagyon sok fertőtlenítő szer létezik, a melyeket használni lehet ha orvos rendeli és úgy, a mint az orvos rendeli. Minden fertőtlenítő szer kisebb-nagyobb méreg és ezért mindig ügyeljünk arra nehogy azt valaki, különösen gyermek, italnak tekintse. VII. Mihez tartsa magát a kolerás beteg ápolója ? A kolerás beteg ápolójának fő gondja a beteg ápolásán és a saját megóvásán kívül az legyen, hogy minden koleracsirát még a beteg szobájában elpusztítson és élő csirát onnan ki ne hurczoljon. Hogy ezt elérjük, a következőképen járunk el : Tartsunk a beteg szobájában az ürülék és a hányadék számára külön egy-egy edényt; úgy az ürülékhez, mint a hányadékhoz mindig azonnal hozzá öntsünk legalább is ugyanannyi frissen oltott meszet vagy 5 százalékos karbolsavat és fadarabbal alaposan összekavarjuk; a keverés után pedig mind a két edényt egy közös nagyobb edénybe ürítjük. Ennek a gyűjtő edénynek a tartalmát csak akkor önthetjük az árnyékszékbe, ha a hányadék vagy ürülék utolsó betöltése után legalább már két óra telt el, nehogy még élő csirákat vigyünk ki a beteg szobájából. Tartsunk ezen kivül a beteg szobájában egy nagyobb dézsát, hordót vagy teknőt a melyet félig lúggal, szappanos vizzel vagy egy százalékos karbolsavval töltünk meg és ebbe tegyük be a beteg által beszennyezett ágy és fehérnemüeket. Ha a szennyezett fehérnemű i lyen folyadékban 2—3 óráig ázott, akkor kicsavarható, a szobából kiadható és baj nélkül a szokott módon kimosható Az ápoló ügyeljen arra, hogy a beteg ürü- lése és hányása alkalmával, valamint az ürülék és hányadék mészszel való összekeverése és átöntése közben a ragályozö anyag szét ne frecscsenjen, ha pedig abból valami mégis a padlóra vagy bútorra kerül, akkor azt fertőtlenítőbe (cczetbe, karbolba) mártott ruhával törölje le, a törlő ruhát pedig a fertőtlenítő folyadékba tegye. A beteg által használt evő- és ivóeszközöket csak úgy szabad a szobából kiadni és csak akkor használhatja más ember, ha maga az ápoló egy fazék forró lobogó vízbe teszi és azok legalább egy negyed óráig benne maradtak. A beteg szobájába kutyának, macskának ne legyen ki- bejárása, valamint a legyeket is lehetőleg távol tartsuk és a szobában lévő minden edényt befödjünk. Az ápoló ügyeljen arra, hogy a beteg az arczába ne köhögjön vagy trüsszentsen, mert igy a kolera csiráit tartalmazó nyálka juthatna a szájába. Ezért az ápoló napjában többször öblítse ki eczetes vizzel a száját és mosatlan ujjaival ne érjen a szájához. Az ápoló a beteg szobájában ne étkezzék, a mikor pedig kimegy, ne mulassza el felső ruháit még a betegszobának egy félreeső sarkába felakasztani, azután kezeit szappannal mossa meg és fertőtlenítse. A betegszoba ajtaja előtt fertőtlenítő folyadékkal áztatott rongy feküdjön állandóan s ebbe dörzsölje az ápoló a lába illetve czipője talpát, nehogy a kolera csiráit a talpával terjessze a házban. Ha pedig a szobába visszatér, az ápolói felső ruhát ismét magára vegye. A ki az ápolót szolgálatában felváltja az szintén szigorúan tartsa magát az itt elmondott szabályokhoz. Ha a beteg veszélyen túl van és gyógyulásnak indul, a javulástól számított két héten keresztül az ürülékét épugy kell még fertőtleníteni és az ápolónak is ugyanúgy kell még óvakodni, mint annak előtte. Ha az orvos másként rendeli, akkor ahhoz tartsuk magunkat. Ha a beteg meggyógyult, akkor úgy ő, mint ápolója langyos szappanos vizzel megmossa egész testét (haját is) vagy pedig szappanos vízben megfürdik; azután tiszta ruhát öltve, emberek közé mehet. Ha a beteg meghalt, ki ne vigyük a szobából, reá ne boruljunk, idegent, gyermeket be ne bocsássunk hozzá, ne mossuk és ne öltöz
