Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-03 / 27. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE.. 27. szám mezőgazdaságot 9 éven át évi 6 millió koronával támogatja. Nem emlékezik meg a írónbeszéd a szövetkezeti mozgalomról sem, mely pedig úgyszólván ekevasa a szociális politikának. Talán csak nem a Kereskedelmi egyesülés kritikájától való tartózkodás szülte ezt a feledékenységet. Nem kivánjuk a írónbeszédtől az aprólékos részletezést, de nem veheti rossz néven a földmivelésügyi miniszter ur, ha őt magát a közkiváncsiság egy kissé hosszabb és fárasztóbb sétára fogja felhívni az átlagtermelés emelésének remény- teljes problémája körül. Reméljük, kielégítően fogja interpretálni a trónbeszédet, kitölti annak hézagait s tervbe vett reformjaival közelebbről megismerteti az országot. A kereskedelmi kormány közlekedési eszközök (közutak, vasutak) fejlesztését tekinti főfeladatának s ezt csak helyeselni lehet. Alighanem rossz időben áll azonban elő Hieronymi a hajózó csatornák tervével, mert hiszen legszükségesebb befektetéseinkhez is alig tudunk jószivii hitelezőt találni, a pénzszegénység olyan nagy, hogy e címen az Országos Központi Hitelszövetkezettől is visszavették az öt millió koronácska betétet és Lukács László állandóan könnyezik. Nagy hiányát érezzük a börzereformra való utalásnak is, pedig e kötelesség a kormányt szer- ződésszerüleg terheli. Megnyugtató a trónbeszédnek a választójogra vonatkozó kijelentése. Ebben az egy pontban határozott irányt fejez ki és programmot ad a trónbeszéd. A közgazdasági politika terén azonban aligha világosabban látunk a trónbeszéd fáklyagyujtása után, mint láttunk azelőtt. Ahány pont annyi nyitvahagyott ajtó, ahány mondat, annyi kérdőjel. A trónbeszédre a felirat ad visz- hangöt, a kormány felirati javaslatának kel! tehát a trónbeszéd bővebb magyarázatát adni, kitölteni az általános kereteket konkrét és gyakorlati reformok felsorolásával. S meg kell vallanunk, a kormány és a törvényhozó testület szerencsés helyzetben vannak, mert számukra a trónbeszéd eleegendő mondani valót hagyott. dúlt, akit sohase láttam még ott, s aki izgatot tan, gyorsan szitta a nargilóját. — Hallod Abdaliah! Minek jöttél el a: beledből (faluból) — kiáltott rá durván. — Szákász vagyok itt a Komon — mondta amaz szemeit lesütve. — És mért épen a Komon — ordított az én barátom. A legény vállat vont s akkorát szippantott, hogy a füsttől köhögni kezdett. — Fulladj meg — dörmögte Moha- med-el-Said. Szép hűvös éjjel volt. Igazi gyönyörrel szívtam a terrasz friss levegőjét. Egyszer véletlenül átnéztem a szomszédba. Az asszony már aludt, de a férfi még nem. Félkönyökére támaszkodva, csillogó szemmel, boldogan bámulta a felesége képét. Es másnap délután Mohamed-el-Sait hirtelen abbahagyta a munkát, vállára vette a kalapácsot, hazarohant és összezúzta vele azt az imádoott fejet s Abdallah leborotvált koponyáját. Három nap múlva függ. Még pedig a Bulák-uton, hogy példa legyen — járt szájról- szájra a hir az utczánkban. És három nap múlva Mohamed-el-Said a tetőn támolygott s őrjöngve, zokogva csókolta a földet, a hol az ő asszonya járkált . . . Választási epizódok. Petíciók: Kelemen és Földes ellen. A karczagi választásról. Falussy Árpád dr. vármegyénk volt főispánja jelöltséget vállalni nem akart és midőn karcagon az ő meg- kérdeztetése nélkül jelölték — a jelölést vissza utasította. A karcagi Kossuth párt a Falussy jelöltségében tovább is ragaszkodott a miért is Kossuth Ferencz és a párt vezetősége ismételt felkérésére a jelöltséget elvállalta. Kezdetben a négy jelöltei szemben absolut többségre volt kilátása, és győzelme biztosnak látszott. Szatmárról azonban levelek érkeztek „érdemes“ zsidó uraktól a melyben a karcagi főrabbinak azt írják, hogy Falussy Árpád anti- semíta, hogy Húsz Ábrahámot Falussy Árpád akasztatta fel, hogy főispán korában korbáccsal verte ki a megyeházáról a zsidókat és föispáni installációján a zsidó egyház tisztelgő küldöttségeit nem fogadta stb. stb. E hitvány rágalomról és kortes fogásról a nagykárolyi zsidóság is értesült a kik közül több előkelő egyházi és világi egyéniség czá- foló leveleket küldött a karczagi kerületi főrabbihoz sőt Szálkái Sándor orsz. képviselő Fuchs Jenő dr. kíséretében személyesen utazott karcagra és kisujszállásra, hogy a szatmári zsidó „érdemes“ ur rágalmait megczáfolja. A választás előtti napon Gróf Károlyi József kerületünk orsz. képviselője Falussy Árpád támogatására automobilon karcagra utazott, ott a népgyülésen beszédet is tartott. A függetlenségi eszmékről nagyhatással beszélő grófot a lelkes kun nép nagy ovátióban részesítette és az egész választás folyamán szeretettel és lelkesedéssel vette körül. Az „ellenfél“ támogatására Kelemen Samu ur is eljött Szatmárról. Eszméről, függetlenségi elvekről, nemzeti önnállóságró! nem beszélt, hanem Kisújszálláson és Karcagon sorba járta a zsidó családokat . . . mit mondott, mit tanácsolt nekik — azt mi nem hallottuk — de másnap a 400 zsidó szavazó kö zül 397-en Falussy ellen szavaztak. Csak a kerületi főrabbi és a zsidó egyházközség elöljárói szavaztak Falussyra — mert ezek nem adtak hitelt az antiszemiitaság hitvány rágalmának. Még egy kortesfogás. A nádudvari kerületben Domahidy Victor lépett fel Papp Elekkel szemben. Kezdetben jól ment a dolog, mert Domahidy Victor a függetlenségi hajdúk előtt mindenütt 48-as izü beszédet mondott. Kábán azonban azt hirdette, hogy a köz- igazgatás reformjának a hive. A sok hájjal megkent Panp Eleknek sem kellett több. Másnap azzal vágott vissza a kabaiak előtt: „Tud- játok-é atyámfiai, hogy mi az a közigazgatási reform ? hát az abbóí áll, hogy ezután úgy a bírót, kisbirót és esküdtet örökösen kinevezik és a mig él a nyakatokon marad — soha sem szabadultok meg tőle.“ — Erre a kábáik összemorogtak és átpártoltak Papp Elekhez. — így bukott meg Domahidy Victor. * * * Petíciók. Kelemen Samu és Földes Béla választása ellen etetés-itatás és vesztegetés miatt petíciót nyújtottak be. — Különösen Szatmáron nagy az elkeseredés a Kelemen pártjának visszaélései miatt. — Nap-nap után újabb érvénytelenségi okok merülnek fel és vétetnek jegyzőkönyvbe. — A mint az eddigi jelekből és adatokból látjuk a Curia döntése után Szatmáron újabb választás iesz. Földes Béla ellen is súlyos érvénytelenségi okokat sorol fel a petíció. — Mindkét peticzió tárgyalása októberben várható amikor kiderül, hogy a Pénz ő felsége vagy pedig a népakarat adott-é mandátumot a két Justh párti képviselőnek. 38/1910 várm. t. o. szöv. MeghívóA szatmárváimegyei tűzoltó szövetség 1910 évi julius hó 10-ikén délelőtt 11 órakor Nagykárolyban a városháza dísztermében tartja ez évi rendes közgyűlését, amelyre a vármegye területén létező valamennyi tüzoltótestületet tisztelettel meghívja Dr. Falussy Árpád várm. t. o. szöv. elnök. Az ünnepély sorrendje : 1. Julius 10-ikén reggel érkezés Nagykárolyba különböző vonatokkal. Fogadás a vasúti pályaudvarnál és bevonulás a városhazára. 2. V211 órakor szövetségi választmányi gyűlés a városháza dísztermében. 3. 11 órakor szövetségi közgyűlés a következő napirenddel: a. ) Hitelesítő küldöttség kirendelése b. ) Választmány évi jelentése c. ) Számviszgáló bizottság jelentése d. ) 1911 évi költségvetés e. ) Az 1911 évi szövetségi közgyűlés helyének kijelölése f. ) Indítványok. 4. Közgyűlés után a nagykárolyi önkéntes tüzoltócsapat gyakorlata. Ütem- es gyors iskolaszerelés, támadási, gyakorlat. 5. Déli 1 órakor társas ebéd, amelyen a közgyűlésen résztvevő testületek és tűzoltók Nagykároly város közönségének szívesen látott vendégei lesznek. Szaímár-Németi 1910 junius 10. Ferencz Ágoston szöv. titkár. HÍREK. A központi választmány ülése. Varmegyénk központi választmánya julius 5-én Nagykárolyban ülést tart, melyen az országgyűlési képviselők választóinak 1911. évre szerkesztett névjegyzéke ellen beadott felszólamlásokat fogják tárgyalni. Az ököritói segitőbizottság f. hó 26- án vasárnap Csengéiben a foszolgabiróság hivatalos helyiségében ülést tartott. Az ülésen Csaba Adorján főispán elnökölt. A bizotság tagjai közzül jelen voltak r Ilosvay Aladár alispán, Képessy László főszolgabíró, Madarassy Dezső, Luby Géza, Szuhányi László, Jékey Sándor, Luby ZsigmonJ, Komoróczy Jenő stb. A bizottság utasította a csengeri, a fehérgyarmati és a mátészalkai főszolgabirákat, hogy az érdekelt községi elöljáróságok utján készítsenek kimutatást: 1. A tüzkatasztrófa által munkaképtelenné vált egyének vagyoni viszonyairól. 2. A többi segélyre szorultak számáról. A bizottság egyes sürgősebb esetekben ideiglenes segélyeket utalt ki. Adományok még mindig érkeznek. Eddig nyolcvannyolcezernegyvenöt korona folyt be. Ä bizottság legközelebbi ülése 1910 augusztusban lesz, amikor a végleges segélykiosztás m.g- történik. Kinevezés. A nagykárolyi közkórház orvos- pénztárnoki állására Dr. Csevernyák Károly nagykárorolyi orvos neveztetett ki. Ruhát fest és vegyileg tisztit HAUFEL SAMUEL Nagykároly, = Kölcsey-utca 1. sz. Alapittatott 1902.
