Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-19 / 25. szám

Nagykároly, 1910. jimius 19. Vasárnap. .'AJ v \ VI. évfolyam. 25. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. -mm* Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Deák Ferenc-tér 20. sz. Telefon 84. sz.-tgäji- Kiadóhivatal : Kaszinó-utcza 2. szám. ngg* • Kéziratokat nem adunk vissza. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: Dr. Tóth Zoltán. Laptulajdonos í Fráter István. Előfizetési árak: Egész évre ..............................................8 korona. Fé lévre.............................................. 4 korona. Negyedévre..............................................2 korona. Egy es szám 20 fillér. || Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Eázeleokség. Nagykároly, 1910. jun. 18. Ki legyen a képviselőház elnöke ? Ez most a legfontosabb kérdés, mely ért­hetően komoly gondot ad a munkapárt­nak. Az erősen fovorizált Percei Dezső személye a legszerencsétlenebb választás lesz, amit csak elképzelhetünk. Még élénk emlékezetében van a nemzetnek a zseb- kendős Percei erőszakos ténye, a mi a házelnökség történetében egyedül álló gaztett. A szabadelvű párti újszülöttek valósággal elégtétel adás céljából akarják Perceit házelnökké, azért a retorzióért, melyet eléggé el nem Ítélhető tette foly­tán el kellett szenvednie a változott rend­szer alatt. Pedig ebből személyi kultust csinálni nem szabadna, mert az elnöki méltóság olyan fontos közjogi faktor, amelytől a parlamenti nyugodt munkál­kodás első sorban függ. Pártatlanság, tudás, törvénytisztelet, higgadtság és a helyzet pillanatnyi felis­merése azok a szükséges kellékek, a me­lyekkel a ház elnökének birnia kell. De ami ezeknél nem kevésbbé fon­tos kiváni való, ez az, hogy fedhetetlen erkölcsi és politikai múlttal Öiró legyen a nagy Szilágyi Dezső utódja. Percei ezeket rég eljátszotta, s ha volt is arra valósága, az véglegesen le­tűnt. Az erőszak jegyében született mun­kapárt első és ezen legfontosabb, — a többségi akaratból származó jogának ér­vényesítésénél, — valósággal kihivóan jár el az összes ellenzéki pártokkal szem­ben akkor, ha Perceit ülteti a ház elnöki székébe. Ez az elhatározása útmutatója lesz egész működésének, programmja lesz a programm nélküli pártnak. Megtudhatjuk ezen választásból azt, hogy a kormány olyan tettekre készül, melyekkel ellenünk tör, és ezeket úgy akarja törvénybe ik­tatni, hogy az ellenzék szava se hailjék. Ha ilyen elnököt tesz a parlament fejévé, — a többi fejeket gondolkodás nélkülivé akarja tenni, más hangnak nem lesz helye a törvényhozó teremben, mint a kormány akaratát enunciáló elnöki szó és az el­lenzéket elhallgattató elnöki csengő. Az elnöki szék betöltése a munka­párt akarata • lesz, mert övé a többség, Rosszul cselekszik, az bizonyos, de ezen segíteni nem lehet. Tény az is, hogy minden más jelölt személye szerencsésebb mert Perceinél szerencsétlenebb választás nem lehet. Itt tehát az ellenzék tehetet­len. De, ha a kormány ilyen vakmerő, ha Percei megválasztatásával a nemzet szemébe ilyen gúnyosan belenejet, ha az ellenzék kíméletlen harcát maga ellen már első ténykedésénél annyira kihívja, az ellenzéknek semmi féle eszköztől nem szabad visszariadnia, s összekell mérnie fegyverét a bűnszövetséggel, s ennek hirhedt fejével, Percei házelnökkel. Mert a törvényt nem tisztelő házel­nök vezetése alatt törvényes korszak kez­detét nem remélhetjük! Városunk képviselő testületi közgyűlése. F. lió 12-én d. e. városunk képviselőtes­tülete Debreczeni István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlés' tartott. A szokatlanul látogatott közgyűlés a város 1909 évi zárszá­madásának és gyám pénztári számadásának megvizsgálásával vette kezdetét amely tudomá­sul vétetett. A nagykárolyi városi tisztviselők illet­ményeinek az 15000 koronányi segélyösszegből pótlékkal való kiegészítéséről, a városi számvevő által egybeállitott s a polgármester által felül­vizsgált kimutatás bemutattatott, úgyszintén a jog- és pénzügyi bizottság ez ügyre vonatkozó javaslata. A kimutatás a tisztviselőkkel közöl- tetvén, arra észrevételt csak Tömpe Bertalan árvaszéki ülnök és közigazgatási tanácsos tett a VII. fizetési osztályba sorozása érdekeben. A képviselőtestület a jelentést tudomásul vette s Néma Gusztáv közig, jegyző-tanácsnokot, to­vábbá Tömpe Bertalant a Vili. fiz.-ba sorozta, Balázs Márton szárntisztet X.-be, Seri«/ Gyula polg. biztost pedig a XI. osztályba. Megálla­pította továbbá, hogy Hetey Ábrahám főjegyző a VIII.-ba, Borody György t. ügyész a IX.-be Lobi Jakab állatorvos és Nagy Gáspár rendőr- biztos pedig a XI.-ik' osztályba voltak sorolan­dók. A segélyösszeg egyelőre előlegkép a tiszt­viselőknek kiutalható. Lutz György közgyám és városgazda közgyámi állása után csak a XI. oszt.-ba lévén sorozható, fontosabb teendőkket járó városgazdái állásában őt a képviselőtestü­let addig is, mig ezen állás tekintetében vég­leg intézkednék, a fizetéskiegészitést illetőleg a X. fiz. osztályba besorozta. A vm. törvényhatóság által jóváhagyott módosított városi szervezeti szabályrendelet kihirdetését a képviselőtestület tudomásul vette s e szerint a szervezett uj állások betöltése czéljából szükséges intézkedéseket megteszi, továbbá a városi orvosok teendői s kötelessé­geiről a szadályrendeletbe felvett rendelkezések megfelelő módosítása iránta közgyűlésnek elő­terjesztést tesz. A helybeli atlétikai klub részére a városi tornaterem használatát nem engedélyezi, ellen­ben a Lövöldékért szabad területót igen. A vármegyei tüzoltószövetség julíus havi közgyűlésén szükséges költségek fedezetére a közgyűlés 500 K.-t szavazott meg s ugyan­annyit az önkétes tűzoltók nyári ruházatára és felszerelésére. Tárgyaltatott folytatólagosan a helybeli Tisztviselőtelep ügye. A helybeli u. n. fürész- gyár-telken ugyanis tisztviselőtelepet szándé­koznak létesíteni és pedig úgy, hogy a jelenlegi Nagykároly—börvelyi útból egyenes utcza nyit­tatnék a „Terményraktár“ telkétől délre s ez a postaréti árokig hosszabbittatnék meg. Kérel­mezők ez utcza övezetbe osztását, elnevezését, házszámozását, világítását, úttest és járda ma­gasságát, járdaszélességét s azt kérték megál- lapittatni, hogy az épületekre a villaszerű épít­kezés legyen kötelező. Javasolta a bizottság a telep létesítése esetére elsősorban a jelenlegi Kálmánd-utcza és börvelyi-ut nevének megvál­toztatását és utóbbi szabályozási vonalának megállapítását és pedig : a mostani Kálmánd- utcza „Arany János-utcza“ legyen, a börvelyi- ut pedig Kálmápd-utcza elnevezést nyerjen. Az uj Kálmánd-utcza szabályozási vonalául a bizott­ság javasolta azon egyenes megállapítását, mely a Bing-féle telek délkeleti sarkán a Kálmánd- utczai aszfalttól kelet felé levő utczai kerités oszlopot az uradalmi faraktár bejáró kapujával szemben levő kettős vasúti határkő közzül a délibbre fekvővel köti össze. A telep uj belső utczája Mikszáth Kálmán-utcza nevet nyer. Úgy a jelenlegi börvelyi-ut, mint a létesítendő uj utcza az I. építési övezetbe osztatott be, a házszámozás pedig a Kálmánd-utczáról menve jobb oldalt páratlan, baloldalt páros lesz 1, il­letve 2-től kezdve. A világításra vonatkozólag abban történt megállapodás, hogy egyelőre 8 drb. á 32 gyf. fémszálas izzólámpát szerelnek fel, melyért a házipénztár a villamos telepnek ingyen áramdij és felszerelés mellett évenként és lámpánként 10 K.-t fizet. A bizottság a villaszerű építkezést javasolta és pedig a jelen­legi börvelyi-uton úgy, hogy az épületek csak egy pontjára kötelező a 4 m. távolság, de az épület utcza felőli homlokzati fala nem kell hogy párhuzamos legyen a szabályozási vonal­lal, mig az uj Mikszáth-utczában az építési vonalon a szabályozási vonallal párhuzamos s tőle 4 m. távolban levő egyenes állapíttatott meg. A gyalogjárda szélessége 150 cm. lesz, az utczafeltöltést pedig a telektulajdonosok tar­toznak eszközöltetni. Serly Ignácz és társai városi alkalmazot­taknak a szervezeti szabályrendelet módosítása iránti kérelme ez idő szerint teljesíthető nem volt s érdemlegesen akkor fognak e tárgyban határozni, amikor a városi tisztviselők illetmé­nyeinek rendezésére vonatkozó ügy törvénynyel lesz szabályozva. A városi dijnokok napidiját 3 K-bau álla­pították meg. Nagy Elek közkórházi gondnok évi mű­ködési pótléka 290 K-ról 400 K-ra emeltetett fel. Határozatba ment továbbá a jelenlegi 3 kórházi ápolónő mellé egy negyedik rendszeres Hullát fest vegyileg tisztit L SAMUEL Nagykároly, =• Kölcsey-iitoa !. sz. Alapitíatott 1902. • m

Next

/
Oldalképek
Tartalom