Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-22 / 21. szám

21-ik szám. SZATMÁRVARMEQYE. 3-ik oldal. elnevezés. — Hogy birálata túl szigorú, ezt ifjúságának tudjuk be. Mint kezdő újságíró nagy hévvel fogott hozzá működéséhez, mindent élesen megfigyelt és úgy látszik tetszelgett magának azzal, hogy ő kérlelhetetlen szigorú kritikus. — A személyes ellenszenv, a mely a 14-iki számban megjelent kritikánál érezhető — úgy hisszük onnan ered, hogy Heves Béla igazgató, valószínűleg a szi­gorú kritika bántó hatása alatt, egy nagyobb társaság előtt kijelentette, hogy a tiszteletjegyet elvonja az „Északkeleti Ujság“-tól és Csáky Gusztávot kifogja utasítani a színházból. Elte­kintve attól, hogy ezt az igazgató nem teheti, mert az újságok a tiszteletjegyet nem az ő jó­voltából élvezik, ez a hetyke nyilatkozat — amelyből Sipos vakmerő támadásához a bátor­ságot merítette — nagyon helytelen, nem egy társulat vezetőjéhez illő volt és Csáky Gusztáv ellenszenvét megokoltá teszi. A hiba csak az, hogy ellenszenvének a színi referádában adott kifejezést. Sipos Zoltán viselkedését nem tudjuk eléggé elitélni, mert olyan durva insultusra oka nem volt. Magaviseleté nagy elbizakodott­ságra vall, a melynek növelésében nekünk is részünk van, kik látva színpadra termettségét, igyekezetét, tanulási vágyát, hogy még inkább ösztönözzük, a dicsérettel nem fukarkodtunk és hibái előtt szemet hunytunk. Úgy lászik azonban ez a jó akarat nem hasznára, hanem ártalmára volt, mert kellő szerénység híján van és ma már verekedni is kész azzal, aki az ő játékában kifogásolni valót talál. Nem dicséretes eljárás az ilyen és főkép nem egy olyan ember részéről, akitől hivatásá­nál fogva, a színpadon betanult szerep nélkül is, müveit emberhez illő viselkedést várunk. Sipos csúnya viselkedését azzal menti, hogy ő csak a személyén esett sértést akarta megtorolni. Mi ilyen sértést fenforogni nem látunk, de ha lenne is, tettlegességét csak szégyelheti szánhatja, bánhatja, de mentség nincs reá. Színház. Az elmúlt hét estéin szép számú közön­ség hallgatta az elég jó előadásokat. Szomba­ton és vasárnap a „Luxenburg grófja“ ment. A címszerepet Inke Rezső játszotta, nagyon ügyesen, otthonosan, de a hangja a legnagyobb igyekezete mellett sem volt kielégítő. Brissard szerepében Roos igen szinpatikusan mutatko­zott be és bár mozdulatai kissé erőtetetlek voltak, játékán pedig meglátszott, hogy fiatal, színpadi szereplésében kezdő, azt a hatást tette reánk, hogy szorgalommal ügyes színésszé fej­lődhet. Bállá Mariska énekszámai kedvesek voltak. Dénes Ella tartalmas hanganyagát di­cséretre méltóan juttatta érvényre kifogástalan játéka melleit. Mulasztást követnénk el, ha a zenekar­nak, tökéletes játékáért, elismeréssel nem adóz­nánk. Hétfőn délután „A czigánybáró“ operettet adták tűrhető előadásban. Este Farkas Imrének „Iglói diákok“ czimü diáktörténete került színre. Az előadás elég jó volt. Inke — Petki Pál és Szilágyi — Petki János szerepében nagyon jó volt. Bállá Mariska, Herczeg és Somogyi is ügyesen játszottak. Ifj. Baghy Gyula pedig, mint a logika tanára igazán tökéletes alakítást nyúj­tott. Kellemetlenül hatott Barics rekedtsége, ki emiatt igazán élvezhetetlenül énekelt. Ez azon­ban inkább az igazgató hibája, mert neki nem csak arra kell törekedni, hogy minden szerep be legyen töltve, hanem arra való szereplőről is gondoskodnia kell, ezt pedig beteg ember­ben fel nem találhatja. Kedden Lengyel Menyhértnek a „Taifun“ ciinü színmüvében élvezettel gyönyörködtünk Baghy Gyulában, ki Dr. Tokeramo Nitobé fő­szerepét játszotta kifogástalan tökéllyel, bizony­ságát adva alapos művészi tudásának, művészi rátermettségének. Méltó partnere volt Markovics Margit (Kerner Iiona), ki szerepét teljesen át- érezte. Szerdán a „Kuruzsló“-ban Szilágyi (Tor- dai Dezső) mutatott be tökéletes alakítást. Csütörtökön ismét a „Luxenburg grófja“ ment, pénteken pedig „Izrael“. Mindkettő elég jó előadásban. Lapunk zártakor a „Szinészvér“ előadása folyik. Színházi műsor: Vasárnap délután „Gé­sák“ operette, este újdonság, másodszor „Szi­nészvér“ operette. Hétfőn Rónay Imre jutalom­játékául „Tilos a csók“ operette újdonság kerül színre. Kedden „Kék egér“ bohózat. Szerdán újdonság „A sötét pont“ bohózat. „Csütörtök délután „Kedélyes paraszt“ operette, este : „Luxemburg grófja“ operette, negyedszer. Pén­teken Somogyi Károly jutalomjátéka „A Brazi- lovits ezég“ énekes részei Dénes Sándortól és Somogyi Károlytól. Szombaton H. Bállá Mariska jutalomjátékául: a „Szultán“, Verő György nagyhatású operettéje. Vasárnap délután utolsó délutáni előadásul „Bálkirálynő“ regényes ope­rette, este „Tiszturak a zárdában“ operette. Hétfőn zónaelőadás „Iglói diákok“ utolsó elő­adás. — A színigazgató figyelmébe. Nagyon gyakran tapasztaljuk, hogy a színigazgató a színpad melletti első emeleti páholyokat — mivel megfelelő közönségnek eladni nem tudja — úgy értékesíti, hogy karzati közönségnek nyitja meg. Ez eljárása ellen tiltakozunk, mert a páholy közönsége nemcsak azért vált jegyet, hogy páholyban ülhessen, hanem mert intelli­gens környezetben akarja hallgatni az előadást. Ebben azonban az első páholyok szomszédsá­gában ülőknek része nem lehet. Mi elhisszük, hogy Heves igazgatónak mindegy akárhogy jön a pénz, csak jöjjön, de ilyen üzletieskedést jó ízlésből nem szabad magának megengedni. — A színházi főbejárat. Körülbelül két héttel ezelőtt felszólaltunk lapunkban a színház főbejárata ellen, melynek kiakaszthatatlan csapó ajtai és az egész bejárat ketrechez hasonló szüksége, veszély esetén valóságos csapda. Fel­hívtuk reá az intéző körök figyelmét, de sza­vunknak foganatja máig sincsen, pedig ezt a körülményt tűzrendészet!' szempontból, a rend­őrségnek felületesen elhallgatni nem szabad. HÍREK. — Vármegyénk törvényhatósági bizottsága, ma délelőtt fél 11 órakor Csaba Adorján fő­ispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya az általános kézviselőválasztásokat elrendelő királyi kézirat kihirdetése volt. Miután ez felolvastatott, a köz­gyűlés befejeztetett. A jegyzőkönyvet a köz­gyűlés azonnal hitelesítette. ^ — Vármegyénk központi választmánya. csütörtökön délelőtt 11 órai kezdettel tartott ülésében elhatározta, hogy az országgyűlési képviselőválasztás az egész vármegyében jú­nius hó 2-án, csütörtökön menjen végbe. — Egyúttal megválasztotta az összes választási küldöttségek tagjait. Városunkban a küldöttség következőkép alakíttatott meg: Választási elnök egyúttal az első szavazatszedő küldöttség el­nöke : Dr. Kovács Dezső. Elnökhelyettes: Rooz Samu, jegyző: Dr. Tóth Zoltán, szavazatszedő küldöttségi elnökök: Rooz Samu és Boér Endre, jegyző: Dr. Sternberg Zoltán és Szin- tay Kálmán, helyettes elnökök: Berger Ármin, Csipkés András és Vetzák Ede, helyettes jegy­zők Dr. Egeli Imre, Dr. Jósits Miklós és Dr. Mercs László, választási elnökök a mátészalkai választói kerületben: Dr. Franck László, a krassóiban : Böszörményi Sándor, az aranyos- megyesiben: Dr. Schönpflug Richárd, a fehér- gyarmatiban : Sántha Kálmán, a nagybányai­ban : Papolczy Béla, a nagysomkutiban: Jeney Géza, a csengeriben : Madarassy Gyula. — Osztályvizsgálat. A helybeli főgimná­ziumban folyó hó 12-én tartatott meg a VIII. osztály vizsgálata. Az osztály 25 tanulója közül visszalépett 1, elbukott 4 és igy érettségire bocsáttatott 19. — A Nagykárolyi Zenemiikedvelők Egye­sülete júniusban, a színészek távozása után hangversenyt rendez, melynek műsorát több szép, a zenekai által előadandó, zeneszámon kívül, két felette értékes szám fogja emelni; özv. Ticsenszky Lajosné, Obholczer Margitnak már ismert művészi éneke és a Füredi művész pár klasszikus előadása. Részletes műsort a jövő számunkban közlünk. — Eljegyzés. Lukács Ernő a „Phoncier“ biztositó társaság kolozsvári főügynökségének titkára, eljegyezte Váczi Jolánkát, városunk ked­velt zongora művésznőjét. — A városi tisztviselők kérelme. A na­pokban a városi tisztviselő azon kérelemmel járultak Debreczeni István polgármesterhez, hogy a nyári hónapokban, nevezetesen junius 1-től aug. végéig a délelőtti hivatalos órákat hosszabbítsa meg, a délntán folyamán pedig csak inspekeziós szolgálat teljesittessék, a hi­vatalos órák pedig ne legyenek kötelezők. Pol­gármester a küldöttségnek megígérte, hogy ké­relmüket vizsgálat tárgyává teszi s amennyiben az méltányos, teljesíteni is fogja. — Megszökött váltó hamisító. Scheffler István, nagykárolyi születésű kőműves segéd e hó 20-án egy 300 kor.-ás váltóra két helybeli tőkepénzes nevét ráhamisitva, azt az „Arina“ fiókjában leszámitoltatta a bank a váltót elfo­gadta, az összeget kifizette. Később kisült, hogy hamisításról van szó, keresték Schefflert aki azonban a pénzen ruhát, ékszert vásárolt és kereket oldott. Tegnap d. e. 11 órakor azonban a nagykrrolyi rendőrség elfogta, a helybeli já­rásbíróság elé állította, honnan még aznap a szatmári ügyészség fogházába átkisérték. A fel­vett 300 K-ból 94 K készpénzt találtak nála. Ruhát fest és vegyileg tisztit HAUFEL SÁMUEL Nagykároly, = 7 Kölcsey-utca 1. sz. 7 Alapittatott 1902. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom