Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-08 / 19. szám

4-ik olda. SZATMÁRVÁRMEGYE. 19-ik szám. — Mikor látjuk az üstököst? A csillagá­szok számítása szerint a Halley-üstökös feje május 19-én reggel 3 óra 22 perckor fog elő­ször érintkezni a nap korongjával. Ez a jelen­ség egy óra hosszáig fog tartani. A csillagászok ezen átvonulástól igen sokat várnak, mert ha elsötétíti a napot akkor az üstökös feje szilárd test, ha nem, akkor gáz. Május 20-tól kezdve a Halley-üstökös a nyugati égbolton lesz lát­ható napnyugta után. Még pedig 20-án este 8 óra 45 percig, május 25-én este 11 óráig és 30-án éjjel fél 12-ig. — Vivő tanfolyam. Benedek Sándor deb- reczeni vívó mester, ki városunkat már évek óta keresi fel a vívás sportjának tanítása végett, folyó hó 5-én városunkba érkezett s megkezd a napokban a vívás tanítását. A kurzus 3 havi időtartamra van tervezve. A ki tanulni óhajt, az jelentkezzék a vivómesternek Tompa-utczai lakásán. — A főváros legelső minta-zongoraterme. A zongoravásárló közönség szives figyelmét fel­hívjuk Keresztély hírneves minta-zongorater­mére, VI. Váci-körut 21. mely cég évtizedek óta nemcsak a főváros zongoratulajdonosai körében, hanem az egész országban a legna- nagyobb és méltán megérdemelt népszerűség­nek örvend. Hangzatos reklámokkal nem dol­gozik e cég, hanem e helyett kitűnő zongora­gyártmányainak és világhírű zongoragyárak gyártmányainak a legideálisabb feltételek mel­lett való eladásával teszi napról-napra ismer­tebbé és kedveltebbé magát. Olvasóink, ha zongorát vagy pianinót akarnak venni, közöljék ezen szándékukat a Keresztély céggel, a hon­nan teljesen díjtalanul nyernek felvilágosítást és kézhez kapják a cég legújabb árjegyzékét is, melyből a szolid eladási feltételekre nézve is tájékoztatást szereznek. — Bűnös szerelem. Kaczor József, volt helybeli kereskedősegéd a múlt esztendőben elcsábította B. Gy. helybeli bérkocsitulajdonos 12 éves leányát és a büntető törvénykönyvbe ütköző viszonyt folytatott vele. A 12 esztendős leánynak folyó évi márczius 26-án fiúgyermeke született. Az ügyészség hivatalból eljárást indí­tott ebben a szenzácziós ügyben. Kaczor azon­ban megszökött és most körözik. A szatmári törvényszéken Dr. Vajay Károly törvényszéki orvos és Morvay Károly vizsgálóbíró a napok­ban megvizsgálták a fejletlen anyát, a ki pa­naszkodott, hogy gyönge és nem tudja táp­lálni gyermekét. A törvényszék elrendelte, hogy a gyermeket vegyék el a gyermek anyától. — Állami iskola Királydaróczon. A bel­ügyminiszter vármegyénk közönségéhez intézett leiratával Királydarócz nagyközségben állami ellemi iskola szervezését rendelte el. — Postahivatal Kővárhosszufaluban. A nagyváradi postaigazgatóság a szamosvölgyi h. é. vasút Nagybánya—zsibói vonalának kő- várhosszufalui állomásán működő postahivata­lát 1910. évi május hó 11-én Kővárhosszufalu községbe helyezte be. E postahivatal postai összeköttetése a kővárhosszufalui pályaudvarra és vissza naponként kétszer közlekedő gyalog- küldöncjárat utján Szatmárnémeti és Zsibó kö­zött mindkét irányban közlekedő Szatmár— Nagybánya 112. és vissza 111. sz. kalauzpos­tákkal fogja nyerni. — Felhívjuk t. olvasóink figyelmét a ma számunkhoz mellékelt CLAVTON és SHUTT- LEWORTH LTD. mezőgazdasági gépgyár Bu­dapest, VI., Váci körút 63, eredeti PLANET JR. kapáló eszközök mellékletére. A cég érdeklő­dőknek díjtalanul küldi képes árjegyzékét me- kőgazdasági gyárímágyairól. — Az Osztende kávéház nyáron. Általá­nosan elismert dolog, hogy Budapestnek leg­szebb, legkényelmesebb és legkedveltebb ká­véházi a Rákóczi-ut 20. szám alatt levő Osztende kávéház. Az agilis tulajdonos, Grosz Ödön, napról-napra szebbé varázsolja ezt a kávéházat. Közeledik a nyár és a nyárnak leg­nagyobb szenzációja az Osztende kávéház lesz Meg kell nézni azt a nagyszerű újítást, a mi most a kávéházban történt. Pompás, díszes, virágokkal, babérfákkal, kényelmes zsölylyékkel gyönyörű szőnyeggel ellátott nyári terrasz hú­zódik végig a kávéház előtt, a honnan remek kilátás nyílik a forgalmas Rákóczi-utra. Pom­pás pihenő ez a nyári terrasz, de pompás üdülőhely maga a kávéház is, a mely szintén nyári helyiséggé lett átalakítva. Esténként az ország legelső klasszikus cigányzenekara hang­versenyez és a zenei világban műsoron lévő összes operákat és magyar dalokat adja elő szenzációs sikerrel. Itt találkoznak a vidékiek és a vidéki küldöttségek, mert a kávéház a főváros gócpontjában van és mi is ajánljuk olvasóinknak, ha Budapestre mennek, el ne felejtsék az osztende kávéházat felkeresni. — Atlétikai club városunkban. A „Nagy­károlyi Atlétikai Klub“ f. hó 1-én délelőtt 10 órakor tartotta alakuló ülését a „Magyar Ki- rály“-szálloda helyiségében. Az alapszabályok elfogadása és megállapítása után következtek a választások. Egyhangúlag megválasztották el­nökké Dr. Péchy István vm. főjegyzőt, alelnö- kökké Gallasz Ödön járási számvevőt és Jakab Gyula főgimnáziumi tanárt, választmányi ta­gokul : Adler Ernő, Antal István dr., Csipkés Károly, Demidor Ignácz, Dombay Gyula, Falussy Alajos dr., Fogarassy Károly, Gózner Elek dr., Hoddr Kornél, Klacskő István, Kauf­mann Izidor, Lőwy Jenő, ifj. Nonn Gyula, Róth Imre dr., Reichmann Ignácz (pénztárnok), Sin­ger Márton, Suták István, N. Szabó Albert dr., Szolomájer János, Strobl Alajos, Taub Mihály, Váradi János dr., Wallner Ferencz (titkár.) Weisz' Samu (jegyző). Póttagok : Berger Jenő, Csepreghy Ernő, Egri Jenő, Zalay Gyula, ügyészszé Dr. Boleman Mártont, orvossá Dr. Rooz Elemért. — Nagykárolyi esküdtek. A májusi es­küdtszéki cziklusra Nagykárolyból a következő esküdtek lettek kisorsolva: dr. Várady János ügyvéd, Rooz Samu ügyvéd, Orosz Lajos ke­reskedő, Wéber Tibor kereskedő, Mercs Imre birtokos, Kallós Pál ügyvéd, Spitz Dénes bir­tokos, Papp István birtokos és Frank Lajos vendéglős. — Késeid és gyújtogató elmebeteg. Schneider Sándor czipész nagykárolyi lakos, a kin már évek óta az elmezavar tünetei mu­tatkoztak folyó hó 3-án délután a Kispipa vendéglő előtt Merly Józsefné nagykárolyi lakos kőműves nejét több késszurással jobb keze- fején összeszurkálta úgy, hogy a sérültet orvosi ápolás alá kellett venni, ugyanezen éjjel pedig a Csokonai-utcza 11. számú házának udvarán lévő sertésólban tüzet rakott s abban gyönyör­ködött, a mikor azonban a lángok már ma­gasra felcsaptak úgy, hogy a sertésól tetejét is érte, segítségért kiáltott. A tüzet a szomszédok idejekorán észrevették és mielőtt az nagyobb mérvet ölthetett volna eloltották. A tűz eloltása után Schneidert idegrohamai dühöngővé tették s a tűz oltásában részt vett embereket agyon- veréssel fenyegette. IPARÜGYEK. — Meghívó. A nagykárolyi iparos tanoncz- iskola f. hó 15-én, pünkösd első napján, d. e. 11 órakor a városháza nagytermében munka- és rajzkiállitással egybekötött koronázási éSez- redévi ünnepélyt tart, melyre az: érdeklődő kö­zönséget és iparosokat tisztelettel meghívom. Az ünnepély sorrendje: 1. Isten áldd meg. . . Éneklik a tanonezok. 2. Megnyitó. Tartja : Lu­kács Mihály igazgató. 3. A királyra. Szavalja: Tángel Albert C, I. o. t. 4. Királydal. Szavalja : Eördög Ödön B, 111. o. t. 5. Ezerév. Szavalja : Holzberger Ottó C, I. o. t. 6. Ünnepi beszéd. Tartja: Csernus András rajztanitó. 7. Mindent a hezáért. Szavalja: Görög István B, II. o. t. 8. Ébresztü. Szavalja: Papp Lajos B, III. o. t. 9. Nemzeti dal. Szavalja: Erdey József C. I. o. t. 10. A magyar fiukhoz. Szavalja : Makán József A, II. o. t. 11. Jó honfiak . . . Szavalja: Ju­hász Jenő A, I. o. t. 12. Nemzeti imádság. Szavalja: Weingärtner Péter B, 111. o. t. 13. Bezáró szó. Tartja: Lukács Mihály igazgató. 14. Hazádnak rendületlenül . . . Éneklik a ta- noncok. 15. A munka- és rajzkíállitás megte­kintése. Nagykároly, 1910. május 8-án. Lukács Mihály, iparos tanonciskolái igazgató. — A kalotaszegi háziipari kiállítás, mely­nek szebbnél-szebb faragott bútorait és gyö­nyörű varottasait megtekinteni alkalmunk volt, még a mai nap folyamán látogatható. A meg­tekintést mindenkinek csak ajánlani tudjuk és aki teheti bizonynyal megrendelést is tesz. — üj ipartelep Halmiban. Ifj. Kunfalvy Jó­zsef gyógyszerész és SzapJonczay Pál ny. ka­pitány halmii lakosok Halmiban a Gróf Hes­senstein Károly által parczellázott vasút melletti területen egy gépjavító és gépalkátrészkészitő gyárat létesítettek, mely már üzemben is van. — Ipartestületünk elöljárósága. Dr. Ká­rolyi József gróf képviselőjelöltünkhöz átiratot intézett, melyben arra kérték, hogy programm- jába vegye fel és annak idején pártolja az or­szág iparosságának, az ipartestületek országos szövetségének és 345 ipartestületnek — köztük a 674 önálló iparost tagjai közé számláló hely­beli testületnek — azon óhaját, hogy'az ipa­rosoknak állami támogatással való országos nyugdíjbiztosítása az uj ipartörvénybe kötele­zőként felvétessék. Az átiratra, melyet Marián Ferencz ipartestületi elnök és Járay József jegyző írtak alá, képviselőjelöltünk a következő levélben válaszolt: „A Nagykárolyi Ipartéstiilet igen tisztelt Elnökének. Megkaptam a Nagy­károlyi Ipartestületnek hozzám intézett levelét és kívánságukat teljesen magamévá teszem, sőt ha alkalmam lesz, magam is felszólalok ezen értelemben az uj ipartörvényjavaslat tár­gyalásakor. Büszkének érzem magamat, hogy ilyen derék ipartestületben bizalommal vannak irántam. Őszinte hálámat és szívélyes üdvözle­temet kérem tolmácsolja az egész ipartestület­nek és fogadja kérem Elnök ur tiszteletem ki- ejezését. Dr. gróf Károlyi József.“ — Az iparosok politikai kívánalmai. Az iparosok országos politikai szervezetének nagy­bizottsága nevében kilenczven aláírással részle­tes tájékoztatást köröznek az ország iparosai között az iparosok politikai törekvéseiről. Kí­vánják e szerint a választójognak nemzeti és demokratikus alapon való oly irányú kiterjesz­tését, hogy minden önálló iparos választó le­gyen, az elkülönített vámterületet'és az önálló magyar nemzeti bankot, a hatósági védelmet a magyar ipar részére, a kontárkodás megakadá­lyozását ezélzó rendeletek végrehajtását, az ipari közigazgatás egyszerűsítését, az ipartörvény sür­gős megalkotását a képesítés elvének minél tel­jesebb kiépítésével, a magyar államvasutak há­lózatának a külfölddel, különösen az erdélyi határokon át kapcsolatok révén való kiegészí­tését; a teherszállítási tarifa reformját; a gyors­vonatokhoz harmadik osztályú kocsik kapcso­lását; a tanonezképzés kötelezővé tételét gyá­rakra kiterjedőleg is; a közösügyi Szállítások­ban a kvóta arányának betartását, s a közszál- litásokban akis- és középipar megfelel i arány­ban való részesedését; a munkásbiztositásról szóló törvény sürgős módosítását; a mai kor igényeinek megfelelő iparosnyugdij- és rokkant­törvény létesítését; a létminimum megfelelőbb megállapítását; a tiszta progresszív adórendszer, behozatalát; a tatonai szolgálat idejének leszál­lítását stb. Bubát fest és Iü vegyileg tisztit HAUFEL SAMUEL Nagykároly, = Kölcsey-utca 1. sz. Alapittatott 1902. 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom