Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-17 / 16. szám
4-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE.. 16. szám. békességben együtt indultak haza. Mikor aztán Fogarasi bucsuzásképpen a kezét nyújtotta Szabónak, ez köszönés helyett késsel a hasába szúrt Fogarasinak, akit életveszélyesen megsebesített. — „Bóni" gyártelep és mezőgazdasági részvénytársaság. A Nyírbátorban folyó hó 10-én tartott közgyűlésen Károlyi Imre gróf, Hitter Lajos és Vadász Lipót dr. igazgatósági tagokká s a közgyűlést követő igazgatósági ülésen Károlyi Imre gróf az igazgatóság elnökévé választattak. Véredény — elmeszesedésben szenvedők a régismert Ferencz Józsefkeserüvizben egy egészen természetes és minden megerőltetéstől mentes jótékony hashajtót találnak. Miután a Ferencz József-viznek sokkal jobb ize van, mint a közönséges hashajtószereknek, a már hosszabb idő óta betegeskedők különösen szeretik. Átlagos adagnak elegendő 100—150 gramm valódi Ferencz József- keserüviz, mely éhgyomorra veendő. IPARÜGYEK. Előfizetési felit wás ! A „Ssatni árvármegye“ czimii hetenként (vasárnap) megjelenő függetlenségi és 48-as eszméket valló politikai lap az iparosság érdekeinek szakszerit képviselete céljából egy állandó rovat vezetését határozta el. E rovatban az ipar minden ágával foglalkozni kívánunk. Leközöljük az iparkamara, a közigazgatási bizottság és a minisztériumoknak összes, — az iparosságot érdeklő — intézkedéseit és újabb elvi jelentőségű határozatait. Közölni fogjuk az összes szaklapok lényegesebb és iparosainkat érdeklő közleményeit. Ismertetjük a fontosabb vállalatokat és minden — különösen a helybeli iparosságot érdeklő — kérdést tárgyilagosan felvetni és megvilágítani fogunk. Helyt adunk e rovatban bárkitől jövő és szakszerűen megszerkesztett iparügyi közleményeknek sőt kérjük iparosainkat, hogy ebbeli törekvéseinkben támogatni szíveskedjenek és az egyes iparágak esetleges fejlesztésére vonatkozó észrevételeiket, vagy terveiket velünk közölni szíveskedjenek. E célból lapunk előfizetési árát két féle módozatban állapítjuk meg az iparosok részére: Az első szerint lapunk előfizetési ára 8 (nyolc korona), melynek ellenében az előfizető iparos rendesen kapja a lapot és ezenkívül joga van évenként 4-szer (négyszer) tetszés szerinti időben 4—8 soros, hasábos hirdetést közzétenni; mint már mai számunkban is látható. A második módszer szerint az évi előfizetési ár (hat) 6 korona, mely esetben az előbbi jelzett hirdetés nem jár. A „Szatmárvárntegye“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Az iparos ifjak neveléséről. (—y.) Magyarországon átlag a hivatali pálya az, amelynél a túlzsúfoltság a legnagyobb mértékben észlelhető. Mert a számhoz nem kötött pálya is lehet túlzsúfolt, de ott szabad tér van adva az észnek és a szorgalomnak. És akinek a szorgalma és a Jjózan esze megvan és feitudja használni az életet, az feltétlenül boldogul és csak az esik el, aki lusta, vagy tehetetlen. Mig a hivatali pályán az előre megállapított számarány betartandó lévén, az aspiránsok egyrésze künn reked a statusból és ezek vagy tétlenségben várják a jobb időt, vagy díjtalanul kénytelenek lateinereskedni éveken át, amig hely ürül az ő számára is ; vagy pedig keresnek végzettségükhöz nem illő más foglalkozást, hogy megtudjanak élni, sőt nem egy esetben — a gyengébb jellemüek! — egyenesen az elzüllésnek vannak kitéve! És mégis oly előszeretettel nevelik nálunk a gyermekeket hivatalnokoknak ! Különösen látjuk ezt az iparos osztálynál, akiknek ambitiója, hogy a fia hivatalnok legyen! Pedig ha meggondoljuk, épen ez az, ami gyengévé teszi a magyar kisipart megküzdeni a külföldi versenynyel. Mert mindig uj és uj elemek kerülnek belé — nem ritkán, akiket a szülő már másra (szellemi [munkára) nem tudott használni — akik nem tudnak felemelkedni az egyes iparágak fejlesztésének fontosságára, nem tudják annak ideális oldalát is felfogni, hanem csupán azért dolgoznak, hogy éhen nehaljanak. Mig ha az az iparos gyermekét olyan szellemben neveli, hogy az az édes apja által űzött iparágat megkedvelje és ne szégyelje bevallani senki előtt, hogy az ő apja iparos, hanem arra inkább büszke Ügyen, továbbá, ha elvégezte azt — ami az iparosságnál már feltétlenül megkövetelendő — IV. polgári iskolát, vagy gimnáziumot, neszégyeljen újra a gyalupad mellé c'llani, a pörölyt forgatni, úgy pár évtized múlva — úgy hiszem ! — nem volna ok az elégedetlenségre. Mert az az iparos, aki a IV. középiskolát elvégezte és egy már apja által megalapozott iparágat a régi névvel élvez, gyakorlott tudásával és szorgalmával olyan niveaura emelheti, amely nemcsak az idegen konkurren- tiávai birkózhatik meg igen könnyen, hanem azt kiszorítván, olyan tekintélyes nevet — eltekintve a biztos vagyonszerzéstől — szerezhet magának, amelyet a hivatali pályán évtizedeken keresztül is aligha érhetett volna el. Az volna a helyes módszer, hogy iparosaink iparosokat neveljenek gyermekeikből, mint ahogy az amerikai és angol iparosok teszik. Sőt újabban a német és cseh iparosok is, mert belátták, hogy ez az egyedüli és legbiztosabb módszer arra, hogy az idegen ipar az országból kiszorittassék, hogy az apa által űzött ipar el ne senyvedjen, hanem az fejlesztessék, felvirágoztassák, s végül, hogy az édes apa fáradhatatlan szorgalmával összegyűjtött vagyon, a család — a fiú — kezében megmaradjon és gyarapittassék! És ha szétnézünk iparosaink között — nem menve most a külföldre példákért, mert ott csaknem minden második iparos példa volna erre — azt látjuk, hogy nálunk is legjobban azok az iparosok bírnak boldogulni, akik az apjok örökébe lépve, annak mesterségét folytatják. Mert abban éltek, abban nőttek fel és igy annak legapróbb részletét is kellőleg ismerik és — feltéve, hogy van kellő értelmi alap- jok — azt ki is tudják használni. Azzal zárjuk be jelen cikkünket, vajha a nagykárolyi iparosság meghallgatná gyönge szavunkat és aszerint cselekedne! Ezzel használva legtöbbet a saját iparága fejlesztésének és családja jövő boldogulásának! . . . — A helybeli ipartestület elöljárósága hétfőn délután 5 órai kezdettel ülést tartott, amelyben tudomásul vétetett a számvizsgálóbizottságnak az első évnegyedre vonatkozó jelentése, mely szerint a deczember hó 31-iki 681 korona 48 fillér pénzmaradványt beleszámítva, az első évnegyed alatti bevétel 1406 K 68 f-t, a kiadás 746 K 11 f-t tesz s igy a pénzmaradvány 659 K 97 f Kaufmann János és 20 iparostársának azon indítványát, hogy a testület a jegyzőt és a szolgát valamelyik nyugdíjintézetbe felvétesse, a közgyűlés elé pártoló véleménynyel terjeszti az elöljáróság. Tudomásul vétetett az ipartestületek országos szövetségének abbeli értesítése, hogy a kereskedelemügyi miniszter a kongresszus határozatait az ipartörvény revíziójánál fogja figyelembe venni. Egyúttal felhívta az országos szövetség a testületet, hogy az esetre, ha az iparosi nyugdíjintézmény tekintetében saját hatáskörében valamit tenni akar, azt a szövetséggel tudassa. Járay József jegyzőnek a testület egy heti szabadságot engedélyezett. Végül kimondotta, hogy azon előljárósági tagok ellen, kik gyűlésekre nem járnak, háromszori igazolatlan elmaradás után az alapszabályszerüleg elrendelt bírságolást fogja alkalmazásba venni az elöljáróság. — Drága a talpbőr. Az utóbbi hónapokban a bőráru, de különösen a talpbőrök tetemesen megdrágultak. Az áremelkedésnek legfőbb oka a nyersárunak amerikai piacra való exportálása. — Külftldi czikkek. Az állami felügyelet alatt levő vállalatok tudvalevőleg kötelesek min- neraü ipar szükségleteiket hazai ipartelepekről beszerezni, és ez alól csak az esetben van kivételnek helye,, ha a szükségelt czikkét itthon nem készítik. A kereskedelmi ministerium most összeállitatta azoknak a gyártmányoknak a jegyzékét, a melyeket hazánkban nem gyártják, tehát a melyek felsőbb engedély nélkül külföldről beszerezhetők. — Iparoktatás szakfelügyelete. Ipari szakoktatásunk ellen sok panasz merült föl eddig abban az irányban, hogy az mindennek nevezhető, csupán gyakorlati szakoktatásnak nem. Így a szakiskolákból kikerült ifjak inkább hivatalnokoknak valók, semmint iparos segédeknek és tisztán ipari munkára krssebb iparosaink nem is szivesen alkalmazzák a szakiskolát végzett ifjakat. A kereskedelmi minisztérium szakoktatás gyakorlati irányát biztosítandó, szak- felügyeleti rendszert honosított meg és a felügyelettel iparosokat, vagy más szakértőket óhajt megbízni. — Döntvények. Aí a körülmény, hogy a kisiparos neje férjével együtt vagy egyedül is a férje iparának folytatásához szükséges anyagokat válogatott és átvett, hogy férje üzletében mint cipőfelsőrészkészitő dolgozott, a vásárokra eljárt, és ha férje nem volt jelen, megrendeléseket is átvett, egymagában véve személyes fizetési kötelezettségét meg nem állapítja. (Curia 1910. január 25. 738/909. v. sz. a. p. t.) — Ha valaki engedélyhez kötött iparüzletet ad el, ellenkező megállapodás hiányában azt kell vélelmezni, hogy az iparjog átruházásának hatósági megerősítését az eladó köteles kieszközölni vagyis a vevőt olyan helyzetbe hozni, hogy ez a megszerzett jogot hasznosíthassa. (Curia 1910. február 22. 987/909. v. sz. a, IV p. t.) — Az osztrák cement beözönlése. Nem régen szűnt meg az osztrák és magyar cementgyárak ama megállapodása, hogy osztrák gyár Magyarországba, magyar gyár pedig Austriába nem szállít cementet. Ebbe a megállapodásba az osztrák cementgyárak vitték belé a minőségileg sokkal jobb árut termelő magyar cementgyárakat, amelyek az osztrák agresszív verseny elkerülése okából — kénytelen kelletlen — bele mentek az egyezménybe. Ez az egyezmény — az osztrák gyárak hűtlensége folytán — nemrégen megszűnt, amit most az osztrák cementgyárak hatalmas támadó versennyel igyekeznek megboszulni azzal a célzattal, hogy a magyar gyárakat ismét belevigyék a reájuk nézve kétes kimenetelű paktumba. Az osztrák gyárak az utóbbi időben nagy mértékben és a legnyo- mottabb árak mellett szállítják természetesen a silányabb minőségű cementet Magyarországba, ahol a fogyasztó elemek nem igen törődnek az áru provenienciájával. A cementvételnél is illő és hasznos volna a származás felderítése. Különösen az osztrák határszél közelében folyó építkezéseknél. Ezenkívül — nemcsak ház ifi - Ságból, hanem mert minden magyar cement jobb az osztrák cementnél — észszerűségből is kötelessége a magánfogyasztóknak is, hogy a gonosz célzatossággal betolakodó osztrák cementet kiszorítsák.
