Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-17 / 16. szám
2. oldal. SZAT MÁRVÁR MEGYE. 16. szám. illethessenek. De nem szabad figyelmen kivül hagyni a megtagadás mellett szóló argumentumokat sem, mert enélkül esetleg öngyilkosságot követnénk el. A magyar nemzet ezer éves múltjával bebizonyította, hogy az itt lakó nemzetiségiekkel mindig igazságosan és liberálisán bánt ; meghagyta nyelvüket, vallásukat, szokásait, csak azt követelte tőlők, hogy hü polgárai legyenek a magyar államnak. Ezt a politikát kell követni a választói jog megalkotásánál is. Meg kell adni a jogot annak, a kit illet, de védekezni is kell a bomlasztó törekvések ellen. Ha ez lenne első feladata a Khuen kormánynak, úgy bízni lehetne a nemzeti munka önzetlenségében, azonban a hirdetett szájkosárpolitika harcra hiv fel bennünket. A felfüggesztett adótörvények. Örömmel jelentjük, hogy a volt kormány által törvénybe iktatott adótörvények életbe léptetését, az uj kormány elhalasztja. Nyilván azzal a szándékkal, hogy azokat változtatás végett ismét a törvényhozás elé terjessze. Hogy milyen fontos érdek az’életbeléptetés elhalasztása illetve a koalíció adótörvények megváltoztatása az kitűnik a következő fejtegetésekből : Az uj adótörvénynek két olyan uj rendelkezése van, amelyek magasabb nemzetgazdasági szempontból értékkel birnak. Ez pedig a kereseti és jövedelmi adónál megállapított létminimum adómentesítése és a jövedelem adónál biztosított fokozatos (progresszív) adózás. Csak ennek a két dolognak van olyan súlya, amit nemzetgazdasági és pénzügyi politika szempontjából mérlegelés tárgyává tenni lehet. Kétségtelen ugyan, hogy a különböző cimü kereseti adók egybevonása a másodosztályú-kereseti adó eltörlése a jövedelemadó létesítése, az adó százalékok mérséklése, papíron értékes dolognak látszanak, azonban a nemzeti teherviselést vajmi keveset érintik. A kereseti adók egybevonása, csak újabb terhet jelent, a jövedelemadó az általános pótadó helyettesitője, az adószázalék mérséklése pedig csak fikció. Az adóköteles keresetének szabad mérlegelése eddig sem arra terjedt ki, hogy valóban az a jövedelem puhatoltassék ki, amely a valóságnak megfelelő, hanem az adóztatás gyakorlati alapelve ez volt: megállapítani azt az adóösszeget, melyet az érdekelt viselni képes volt. A százalék leszállítása ezt az összeget a jövőben mérsékelni nem fogja, de nem is akarja, mert hiszen a pénzügyminiszter statisztikával igazolta, iiogy a jövedelmet senkisem vallotta be. A százalék mérséklés tehát csak arra vonatkozik, hogy az eddigi 10%-os adó összegét vagy ennél többet, 5%-al lehessen elérni, így kivánja ezt az adóerkölcs. A közép és nagy jövedelmekre tehát ez az ujitás sem nem oszt, sem nem szoroz. Másképpen vagyunk azonban a kisipar és kiskereskedelem megadóztatásával. Ezek alatt értjük azt a több százezer közép és kisjövedelmű polgárt, akik ma 43 koronán aluli egyenes adót fizetnek. Ezekre nézve az adótörvény hatását a pénzügyminiszter a következő szavakkal jelezte: „Leveszem a terheket azok vállairól, akinél az ma aránytalanul súlyos és átviszem azök terhére, akiket az igazság követelményénél fogva az megillet!“ Hát nézzük, hogy vitte le, hogy vitte át ? A kisebb iparosok eddig kétféle adót fizethettek. Vagy fizettek 11. osztályú kereseti adót vagy a III. osztályú kereseti adóval voltak megterhelve. Természetesen kisiparról, kiskeresetűn lévén szó, a kivetett adó is legminimálisabb lehetett. Meg volt a módja, hogy ők a legkisebb 8 korona egyenes adót fizethették. Az uj adótörvény, a 800 koronán aluli | keresetet adórnentesiti, vagyis ebből következik, Társadalmunk jeles és önzetlen vezérférfiai állanak ez alkotás élén és küzdik ki hivó, kérő, buzdító szavukat a nemzet társadalmához. Szegény és gazdag, a ki meghallod, nyisd ki elejbe a szivedet. Nincs a világon irgalmasság szebb, és meghatóbb, mint a mely a beteg gyermek ágya fölé hajlik. Te a kit az Isten gyermekkel áldott meg, jer és segíts és ezzel háláld meg a gondviselésnek azt, hogy képes vagy a magad gyermekéről gondoskodni anyai, apai szived boldogságára. Te a kitől a sors megtagadta a gyermek örömét, jer és segíts épen ezért. Mert meg van kiméivé attól a pokoltól, mely az elhagyott, szegény szülő szivet oly iszonyúan sanyargatja: attól, hogy nem képes beteg gyermekéről gondoskodni. Gyertek mind akik ezt olvassátok meggondolván, hogy az Isten munkáját végzitek ; meggondolván, hogy a nemzet beteg gyermekeiről veszitek le a szenvedést. Mily fenséges látvány: a társadalom páros viadalban a köztünk orvszándékkal bujkáló halállal. Nem fogjuk legyőzni, mert a földön nincsen halhatatlan semmi és senki, csak épen egymaga a halál. De szembe szállunk e rémmel és nem engedjünk, hogy szövetségben a szegénységgel, a nyomorral, a könnyelműséggel, könnyű prédához jusson. Akit lehet, ahol lehet, ahányat lehet sápadt kicsinyeink közül kiragadjuk kegyetlenül fojtogató csontos kezéből: ez a szegény gyermekek szanatóriumának isteni hivatása. ❖ A gróf Zichy János vall. és közokt. miniszter kormányzósága alatt álló: „Országos Gyermekszanatórium Egyesület“ központi irodája Budapest, Dohány-utcza 39. szám alatt van. A tagok kötelezettségei a következők: a) a rendes tag három évre 5 korona évi tagdijat fizet; b) pártoló tag, aki egyszersmindenkorra legalább 100 koronát ad; c) az alapitó tag legalább 1000 korona alapítványt tesz s ezt legfeljebb 5 év alatt befizeti: d) örökalapitó az, ki legalább 5000 koronával járul az egyesület czéljaihoz és ez összeget legalább 5 év alatt befizeti; e) ágyalapitó tag az, ki legalább 10.000 (tízezer) korona alapítványt tesz. Az ágyalapitó jogosítva van abban a szanatóriumban, melynél ágyalapitványát tette, egy ágyat évenkint díjtalanul az általa ajánlott beteg számára igénybe venni. — Az alapítványok gróf Zichy János kormányzó czimére is, Budapest, Vas- utcza 10. sz. intézhetők. Adományokat lapunk szerkesztősége is elfogad. hogy a legkisebb adó 830 koronának 5%-a vagyis 40 korona lehet, jö /edelemadóval együtt tehát a legkissebb adó 45 korona. Hogyan leszünk tehát azokkal a kisiparosokkal és kereskedőkkel, akik eddig 8—40 k-ig terjedő adót fizettek? Elismerni fogja-e a kincstár ezekre, hogy nincs 800 kor. évi keresetük és adómentesiteni fogja őket? Képzelhető-e az önnálló iparág, amely évi 800 koronát, vagy naponta 2.80 fillért nem jövedelmez akkor, amikor a közönséges napszám 3 korona, az ipari napszám pedig 5—10 korona közt váltakozik ? Nem képzelhető, sőt hozzá tesszük a törvény szerint jogosan nem képzelhető! A következmény tehát az lesz, hogy az érdekelt kisipar az eddigi teherrel szemben három vagy négyszeresen lesz sújtva. Pedig elvitatni sem lehet, sőt a pénzügy- miniszter sem vitatta, hogy az eddigi adóteher is sok volt. Hol található tehát a teherátháritás ? Van-e a mi kisiparosunk abban a helyzetben, hogy a legkisebb adótétél gyanánt 45 korona állami adót tehát összesen és évenként mimegy 100 korona adót elviselhessen? A létminimumnak ebből a visszahatásából csak egy kivezető ut van, ez a progresz- szió minden adónál az egész vonalon. Hiába kertel a pénzügyminiszter, hogy a progresszív adóztatás igazságtalanságokra vezet, azok az igazságtalanságok, amiket ő példának fölhozott, sokkal jelentéktelenebbek, semhogy azokra orvoslást ne lehetne találni. A pénzügyminiszter ebben a kérdésben nem érvelt, inkább csak elsiklott a dolog fölött. Ő maga is érezte, hogy az igazi érvekkel nem hozakodhatott elő, mert azt nem mondhatta, hogy ezer holdakra és milliókra nem akar újabb terhet róni. HÍREK. Halley üstököse. A modern század gyermeke még ma sem szabadult meg a babonás félelemtől. Az ez évi május hó 18-áu a nap és föld között keresztülhaladó Halley üstököséről rebesgetik, hogy világkatasztrófát fog okozni. Ez az újfajta, az üstököstől való rettegés a civilizált emberiséget legelőször csaknem 80 esztendővel ezelőtt, 1832-ben szállotta meg, a mikor a Biela-féle üstökös meglehetősen közel jutott földünkhöz. Magába Párizsban is annyira félelmet keltett ezen hir hogy a lakosság egy- része azon a napon, a mikor az üstököst várták, a pincékben keresett menedéket és igen sokan öngyilkosságot követtek el. Nem kell amiatt aggódnunk, hogyha földünk egy üstökössel összeütközne, a végpusztulás következne el, mert igen valószínű, sőt bizonyos, hogy ezen összeütközés az üstökösben nagyobb kárt tenne, mint a földben. Az üstökösök ugyanis nincsennek oly szilárd anyagból, mint a föld, a hold vagy más égitestek, amire teljes biztonsággal abból is következtethetünk, hogy ha egy üstökös valamely állócsillagot elföd, a csillag keresztül csillámlik az üstökös testén és fényéből mit sem vészit. Ami lehetetlen volna, ha az üstökösök szilárd anyagból állnának; — és ha egy bolygó, teszem azt: a föld a Halley üstökössel tényleg is ösz- szeütköznék, úgy menne testén keresztül mint ÉgRuhát fest és vegyileg tisztit f Nagykároly, = HAUFEL SAMUEL —1 Alapittatott 1902. út-
