Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-10-24 / 43. szám
Nagykároly, 1909. október 24. ___________________Vasárnap. \ V- évfolyam. 43. szám. SZ ATMÍRViRIIÉGYE Vasárnap. V- évfolyam. 43. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. ( y\ SOS Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Deák Ferenc-tér 20. sz. Kiadóhivatal: Kaszinó-utcza 2. sz. Hirdetések jutányos áronjközöltetnek. Kéziratokat nem adunk vissza. Lapvezér: Papp Béla országgyűlési képviselő. Felelős szerkesztő : Laptulajdonos : Dr. Tóth Zoltán Fráter István. Előfizetési árak: = Egész évre .. .. .......................................... 8 koroNt Félévre ........................................................... 4 korona Negyedévre .. .. .......................................... 2 korona. —,-srsa Egyes szám ára 20 fillér, rr—r—— _______________ Nyilttér sora 40 fillér.________' ... El tartás! Őfelsége elnöklete alatt szerdán tartott minisztertanács tárgya egyetlen kérdés elintézése volt, — melyik párt kapjon megbízást a kormány alakításra? A kérdés igen egyszerű, alkotmányjogunk rég megfelelt reá. A kormányzás joga nem illethet meg más pártot, mint a számszerinti többséggel biró függetlensági pártot. Ha az alkotmányra tett királyi eskü diktálna egyedül a választás elintézésénél az uralkodó akaratelhatározásában, nem lehetne ezen egy percig sem gondolkozni. Sajnos azonban az, hogy a magyar közjogi kérdések elintézése, érvényesülése még mindig ott áll, hogy királyunk cselekménye az osztrák államférfiak előzetes tanácsa alapján történik rendszerint. Állami gépezetünk alapja a parlamentarizmus. Tiszta, világos, félremagya- rázhatatlan szabályai vannak. A vezető szerep a parlament többségét illeti, mert a nemzet akaratát képviseli. A pártnak, mely a parlamenti többséget kivívta, — eo ipso kezébe kell adni a kormányzó hatalmat. Akarata dominál, cselekvése érvényesül. A többséget biró párt jelenlegi parlamentünkben a függetlenségi párt. Természetes e szerint, hogy a parlamenta- mentarizmus elvénél fogva csakis a függetlenségi párt lehet az, mely vezessen, kormányozzon. Ezen változtatni nem lehet az alkotmány felfüggesztése nélkül. Nincs tehát itt megoldásra szükség, mert a kérdést megoldotta a közjog legelső alapkövetelménye; nem kell „vezér“, ki formalismusokkal a szabálytól kivételt statuáljon, mert e vezérnek még annyi ideje sem lehet a parlamentben, hogy tervét elmondhassa. A tények involválják e jogot, — s a jog szavát ma már a caesarizmus is kénytelen meghallgatni. Bécsben ezen fáj most a feje a bennünket annyira gyűlölő osztrák barátunknak. Ezt az alkotmányjogi tételt óhajtanák most valamelyes módon úgy átugrani, hogy az alkotmányra tett királyi eskü is szent maradjon, de mi is kezükben maradhassunk. Tudjuk jól, hogy ha a kormányzást az erre egyedül jogosult függetlenségi párt vezéreire bízzák, — ezek a rég óhajtott közjogi és gazdasági önállóságot feltétlenül keresztül viszik — s megszűnik a felettünk gyakorolt kiskorúságunk. A gépezet tehát jó, — csak a vezetés rossz, — akadályozzák a bécsi érdekek! A szerdai koronatanácskozáson a király Kossuth Ferenc nyílt, őszinte kijelentéseiből mindezt megtudhatta. Hallhatta azt, hogy a vezérférfiak a kormányzást a siker reményével nem vállalják el az eddigi pártegyesülés mellett továbbra. Az egységes erő érvényesülést kiván s a függetlenség eszméi visszatarthatat- Ianul törnek előre! . A király nem döntött s a minisztereket újabb próbálkozással bizta meg. Kijelentette, hogy a kibontakozást alkotmányosan, a törvények keretén belül akarja elérni, de ennek bekövetkeztét a pártvezérek pártjai ne sürgessék olyan utakon, a melyek csak a helyzet elmérgesítésére vezetnek. Ehhez képest a pártvezér miniszterek a legközelebbi napokban ismét beható konferenciát tartanak híveikkel. A szabadelviipárt erőtlen frakciója alkalmasnak véli ezt az időt arra, hogy a zavarosban halászhasson. Igyekszik tagokat toborozni, s magát Őfelsége előtt akcióképesnek feltüntetni az újabb tanácskozásokig. Pedig ez a törekvés a milyen eredménytelen, ép olyan hazafiatlan munka. A lejlámra... Komédia az élét El is játszuk hamar; Ma még mosolygunk, élünk Holnap — tán sir takar. I. A fejfámra — ha meghalok — Csak azt a pár szót Írjátok, Benne abba minden bánat: „Sírtam eleget utánad . ..“ Életemben úgy sem hitted, Akkor talán majd elhiszed — Csak még annyit búcsúzénak: „Össze is tört a búbánat...“ Hogyha talán megsajnálnál Ott állva a koporsómná', Írják vigaszul még mellé: „Nem sirok már soha többé...“ Csak a te szived ne fájjon! Meri nem lenne nyugodt álmom! Nem vádollak soha többé: „Megnyugodtam mindörökké“. Ha meghalok myrtus ágat tegyetek a fejemre; Fehér fátyol, habos fátyol boruljon a szememre; Nem lehettem mennyasszonyod amig éltem [teneked, Kihűlt szivvel, haloványan mennyaszonyod hadd [legyek. Tépjél le a koszorúmból egy kis fehér virágot, Tűzd édes a kabátodra mig mellettem állasz ott; Hadd higyjem azt mire eddig mindhiába [vártam én, Hogy én vagyok a mennyasszony és te vagy [a vőlegény. Behunyt szemmel, nyugodt szívvel, szép [csendesen fekszem ott. Hanem azért odalenn is mindig rólad, álmodok ! Gondolj reám néha édes, de ne sajnálj engemet; Hisz jobb annak odalenn, ki remény nélkül [szeretett. A Kopácsi Sze3g-család. Irta : Thé K. I. A kopácsi Szeög. család hat tagból áll. Az apa kopácsi Szeög Szilárd, kinek nagyapja egy megterhelt birtok tulajdonosa, apja pedig egy birtok nélküli főszolgabíró volt. Szilárd magánzó és hogy némi elfoglaltsága legyen — tisztán időtöltésből, — biztosítási ügynök. Tagja az úri kaszinónak, a hol, ha jó hangulatban van — melyet a rossz nyelvek szerint tárcája irányit — huszonegyestől felfelé minden hazárd játékot játszik. Ha nincs jól hangolva brod- ziízereskedik, vagy epésen politizál, erélyesen hangoztatva, hogy ő őseinek elveihez utolsó csepp véréig tántorithatatlanul hü marad. Az anya született kis és nagy lápfalvi Kender Juliánná, ki Beniczkyné regényein kivid, előszeretettel olvassa vármegyéjük monográfiáját, és a jövőn ábrándozva, buzgó kitartással kutatja családjuk rokonságát, melyet kis kombinációval, egy grófi családig sikerült elvezetnie. Leányai a 16 éves Lili, a 18 éves Izi és Ninus, kinek évszámaií biztosan senki sem tudja. Egyesek az első báltól számítva 32-re, mások 31-re becsülik. Nmusnál az év$ ff Kalap újdonságok (loznernél Nagykároly’ Deák4ér 32-sz- ff ®* —.... i i ------ Hvl Ugyanott egy tanuló fizetéssel felvétetik.
