Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-06-27 / 26. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaszínó-utcza 2. sz. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. • Kéziratokat nem adunk vissza. = I_JL Lapvezér: Papp Béla országgyűlési képviselő. Felelős szerkesztő: Laptulajdonos: Erdőssy Vilmos. Fráter István. Előfizetési árak: j Egész évre ........................................................... 8 korona ! Félévre .............................. ........................ .. 4 korona Ne gyedévre........................................................... 2 korona. " -——Egyes szám ára 20 fillér. — Politikai szemle. (e.) Még ma is igen nagy a bizonytalanság a politikában. A vészes, sötét fellegek még mindég ott tornyosulnak a politika egén. A reménységnek legparányibb fénysugarát sem látjuk. A helyzet képe napról-napra óráról-órára változik. A függetlenségi párt keriil-e ki győztesen a viadalból, vagy a darabontok kezébe kerül ez a szegény agyonsanyargatott ország, ki tudja? Aggódva szemléljük ezt az ádáz küzdelmet s visszafojtott lélegzettel várjuk, vájjon a turulmadárnak iesz-e elég ereje legyőzni, a-'sárggjekeíe kétfejű sast ? Legfőbb ideje volna már kikecme'- regni ebből a nagy bizonytalanságból. Ez ágy már nem tarthat soká. Dönteni, kell jobbra vagy balra,, mert az ország, idegei szétpattannak. Ám jöjjön á harc; jöjjenek a darabontok. A nemzet nem retten vissza tőlük, bátran néz velők farkasszemet, elszántan vívja meg újra alkotmányos jogaiért a küzdelmet. A harc küszöbén állunk. Az összetűzés — a mikor e sorokat Írjuk — lehet már meg is történt. Lehet, hogy a magyar nemzet újra szembe kerül koronás királyával. A reményt azonban még mindég nem adtuk fel, hogy sikerül az ellentéteket kiegyenliteni, hogy krály és nemzet a tizenkettedik órának utolsó pillanatában békejobbot nyújt egymásnak. Épugy érdeke ez az országnak, mint alkotmányos uralkodójának. Mi hisszük s reméljük, hogy a nemzet kiküldött békegalambja meghozza a béke várvavárt zöld olajágát! Feltétlenül bízunk Kossuth Ferenc bölcsességében, hogy sikerül neki felépíteni az aranyhidat, melyen a függetlenségi párt a kormányra juthat. Nem merjük Bécsről feltételezni, hogy Kuen-Héderváryval kísérletezzen, erőszakoskodjék s kétszer, háromszor választasson. Mert jól tudják odaát is, hogy ha alkotmányellenes eszközökkel fognak kísérletezni, az egész nemzetet a függetlenségi párt zászlója alá kergetik. Kuen-Héderváry vállalkozásának, ha megpróbálnák a legszégyenletesebb kudarc lenne az eredménye. A magyar nemzet bármi jöjjön is mindvégig hűen kitart a függetlenségi párt elvei mellett, mert jól tudja, hogy soha olyan eredményes munkálkodást még nem fejtett ki egy többségi párt sem, mint ez. Ez a párt Kossuth Ferenc bölcs vezérlete alatt, munkájával s tudásával megalapozta az ország önállóságának nagyszerű épületét. Mint vörös fonál húzódik végig minden alkotásán a nemzeti nagyság eszméje, a kis emberek támogatása és védelme. Adja Isten, hogy megszűnjenek a különböző pártkeretek kicsinyes feszélyező akadályai s az egész ország ölelkezzék . a nemzeti munka mindent felemelő nagy eszméjében ! Akkor még jobban folyik majd a munka, még nagyobb, szebb lesz az eredmény. Súlyos helyzetben van az ország, .1 étiét; még súlyosabb idők következnek reánk. De a nemzet nem csügged, bi- zalomjn'c 1, reménységgel, hittel és elszántsággal megy tovább Kossuth Ferenc bölcs vezetése mellett a maga utján. Kész mindéi} küzdeu .^re, minden áldozatra, hogy^jógáit kivívja. A vármegyei darabontocskák mozgolódása. A mint szerteröpitette a táviró a hirt, hogy az osztrákok a magyar nemzet jogos kívánságainak letörésére ismét a „Nemzeti Társaskörében tanyázó darabontokat hívják segítségül s Lukács, Kuen, Vörös, Hieronihmy s a többi hírhedt nagyság tanácskozásra gyüitek össze a loyd palotában, megmozdultak a mi kis darabon- tocskáink is. Előszedték a lomtárból bőröndjeiket s az éj sötét leple alatt felrándultak Pestre, ellátogattak a Nemzeti Társaskörbe s készséggel felajánlották szolgálataikat fő-fődara- bont-mestereiknek. Nap-nap után ott lesik-várják, mikor uszíthatja őket Bécs testvéreikre. Őrült vakságukban nem jut eszökbe, mit miveit velők már egyszer a magyar nemzet, mely nem tűri a testén rágódó férgeket. Pedig jó lenne, ha egy-egy józan pillanatban eszükbe idéznék a múltat, okulnának a tapasztaltakon és szépen összeszedve sátorfájukat, hazaoldalognának s továbbra is az eke mellett maradnának. Hej, mert könnyen megeshet, hogy ezúttal még csúfosabb vég vár reájuk. Akkor pedig késő lesz a siránkozás. — Főispánok lemondása. A főispánok legnagyobb része, — közöttük dr. F; lussy Árpád vármegyénk főispánja is — beadta lemondását. A függetlenségi főispánok lemondásukat, minthogy gróf Andrássy Gyula belügyminiszter a fővárosból már elutazott, Kossuth Ferencnek jelentették be. Lemondásukat majd az uj belügyminiszter intézi el. Szövetkezeti közgyűlés. „Az északkeleti vármegyék szövetkezeteinek szövetsége“ csütörtökön f. hó 22-én délelőtt városunkban tartotta ez évi közgyűlését György Endre volt földmivelésügyi miniszter, elnök vezetésével. A közgyűlésen megjelent dr. Falussy Árpád főispán is, mint a Gazdasági Egyesület alelnöke. Az országos központot Kovács Sándor, Nagykároly városát Debreceni István polgármester képviselte. Ott volt Tichy Gyula gazdasági felügyelő és Valko^' János szövetkezeti titkár is. A közgyűlést György Endre elnök a szövetkezeti eszme lángleikü apostola, igen szép beszéddel nyitotta meg, iiiely mindvégig lekötötte a közgyűlés figyelmét. Szeretetre, egyesülésre buzdította a szövetkezet tagjait, mert csakis igy érhetnek el eredményeket. Az elnöki jelentést Valkovics János titkár olvasta fel. A szövetkezetnek, melyhez Szatmár, Szilágy és Ugocsa vármegyék tartoznak, 183 fiókja van. Szatmárban 59, Szilágyban 46, Ugocsában 33. A szövetkezet 174 millió korona tőke felett rendelkezik. Ez összeg legnagyobb részét a tagok mint kölcsönöket élvezik. Következő tárgya tisztikar választás meg- ejtése volt. Elnök újból György Endre lett. Alelnöknek Donogány János szilágymegyei földbirtokost választották meg. Választás után a felolvasások következtek. Donogány János a szövetkezetek működéséről; Jeles Jenő a pontos törlesztésről, Diinand Lajos és Papolczy Zoltán a szövetkezetejc sérelmeiről értekeztek^ A felszólalásokra a központ kiküldötte Kovács Sándor válaszolt. Határozatilag kimondották, hogy kérik a központot a belső ügykezelős egyszerűsítésére, a kamatláb leszállítására, a jelzálog kölcsönök gyorsabb lebonyolítására. Végül Lukácsovits János polgártársunk tett egy nagyon érdekes és megszivelésre méltó indítványt, azt proponálta, Írjanak fel a kereskedelmi miniszterhez, hogy a hadügyi kormány által a kisiparosoktól rendelt szállítmányok átvételéhez nevezzen ki bizalmi férfit. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el Lukácsovits indítványát, dr. Falussy Árpád főispán pedig arra kérte az elnököt ezt a határozatot küldjék meg neki is, hogy ez ügyben ő is felierjesztést tehessen a kormányhoz. A közgyűlést György Endre elnök néhány lelkesítő szó kíséretében zárta be, majd köszönetét mondott a főispánnak s polgármesternek a közgyűlésen való megjelenésükért. Déli 1 órakor ebéd volt a Polgári Olvasókörben, melyen György Endre, Debreceni István s mások mondottak felköszöntőket. Hogy lehet meggazdagodni? — Egy uj intézmény ismertetése. — Irta: Weitner Béla. Ha valaki a takarékosság útjára lép, ez az ut bizonyosan elvezeti a gazdagság birodalmába. Ha az ut eleinte fáradalmas is és többé- kevésbé nélkülözésekkel jár, azért az ne rias?- szon vissza senkit sem attól, hogy leküzdve az akadályokat, mindig csak előre nézzen mindaddig, amig el nem érte a gazdagság országát. És vájjon mikor jutunk el oda? Tévedés azt hinni, hogy csak akkor, amikor már pénzt és egyéb javakat halomra raktunk. A gazdagság már sokkal előbb kezdődik: ott és akkor, amikor parancsolni tudunk akaratunknak és öntudatosan megszabjuk igényeink határát; szóval akkor, amikor győzött felettünk és uralkodik rajtunk a takarékosság hajlama. Ekkor már gazdag az ember, mert igényeit a minimumra szorítja, keresetének és jövedelmének forrásait
