Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-08-29 / 35. szám

35-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE 5-ik oldal. — A fölfedezett kuruc sir. Mint jelentet­tük, Ferenczy János szatmári lapszerkesztő nem­rég fölfedezett egy nagy kuruc sirt Szatmár közelében. Mint tudósítónk irja, e sírban nyug­szik az a negyvenkilenc főiskolai diák is, ki­ket a szatmári református kollégium igazgató­sága annak idején kuruc érzelmeik miatt kizárt és a kiket a német várőrség Batiz alatt több száz kuruc vitézzel együtt lemészárolt. Az utó­korra maradt a főiskolának egy könyve, mely­ben latin nyelven föl van jegyezve minden diáknak a neve, valamint az is, hogy mind­egyikből az életben mi lett. Az 1672. évi 73 felsőbb diák közül csak huszonnégynek a neve után van kitüntetve, hogy hova és milyen hi­vatalba ment. A többi negyvenkilencről nincs említés. Ezek Bartók Mihály monográfiájának 256 lapja szerint Batiz alatt fekszenek. E diá­kok egyikének, Szőlőskey Istvánnak neve után a könyvben latin nyelven e megjegyzés olvas­ható : Sonkádról jött tanítóságra. Elesett Ba- tiznál a németek által 1672. évi szeptember hónap 20-án sok más tanítóval együtt. Ebből a könyvből Bakcsy Gergely főgimnáziumi igaz­gató és Ferenczy János szatmári szerkesztő, a sir föltalálója, az elesett diákok nevét a kö­vetkezőleg állapította meg: Szatmáry István, Dányadi György, Bilitzky János, Bikinyi Mihály, Poroszlay István, Baksai -Mihály, Szenei János, Tatai Sámuel, Nádudvari György, Szőlőskei István, Szalacsi János, Selyebi Mihály, Asrihai András, Diószegi Ferencz, Tunyogi Miklós, Belényesi János, Ladányi István, Csengeri And­rás, Kacsalyi Ferenc, Ecsedi János, Pákái Be­nedek, Maróthi István, Dombi Ferenc, Miskolci István, Alszeghy György, Técsi János, Szödényi István, Vecsei István, Borvai Ferenc, Magyari Ferenc, Gyarmathy Mihály, Czeglédi Oláh István, Kállay Mihály, Szőlősi Ferenc, Újlaki János, Gyügyei Ferenc, Csengeri Mihály, Túri Sámuel, Tarpai András, Vári Miklós, Beregi Ferenc, Patóházi Pál, Matócsi Pál, Miszei Ist­ván, Szerémi István, Misztótfalusi Bálint, Sző­lőskei János, Pályi György és Debreceni János. — Heves Béla színtársulatának névsora Nők: Markovits Margit hősnő, Heves Béláné operette, Dénes Ella koloratur énekesnő, Lugosi Irén énekesnő, Szelényi Emilné komikáné, Wirth Sári naiva, Aitner Ilka anyaszinésznő, Gömöry Vilma színésznő, Róna Rózsika táncosnő, Schmied Anna táncosnő és karnő, Kovács Lenke karnő, Rajmon Erzsi táncosnő, karnő, Rónay lmréné karnő, Nemes Bella táncosnő, Desenesz Margit karnő, Székely Ilonka karnő, Markovicsné karnő. Férfiak: Follinusz Aurél rendező, Szende Ferenc baritonista, Jenke Rezső énekes bon- vivan, Murányi Ferenc tenorista, Czakó Vilmos titkár, Herczeg Vilmos, Rónai Imre, Somogyi Károly komikus, Szilágyi Ernő hősszerelmes, Sipos Zoltán, Hajsinek Rezső karmester, Kő­szegi Károly, Rovó István, Horváth Gyula, Stoll Károly, Sárosi Nándor, Antal János, Juhász Jenő, Markovits Henrik kardalosok, Kecskeméti Miklós súgó. — Nagy vasúti katasztrófa Mikola és Halmi között. Óriási vasúti szerencsétlenség történt kedden éjjel 11 és 12 óra között Mikola és Halmi vasúti állomások között. A Szatmár felől induló 1764. számú tehervonat eddig még ki nem derített okból, összeütközött a Király­háza felől jövő 1741. számú szintén tehervonat­iak A dobogva, prüsszögve haladó vaskolusz- szusok óriási robajjal futottak egymásba. A vaskerekek és sínek az összeütközés okozta hatalmas erő hatása alatt, mint nádszálak tör­tek pozdorjává. A vonat személyzete nagyrészt megsebesült. Barazsu Lajos az 1764. sz. teher­vonat fékezője az összeütközés folytán szörnyet halt. Demeter Sámuel az 1764. sz. vonat veze­tője oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy eszméletlen állapotban szállították a szatmári közkórházba. Felépüléséhez alig van remény. Súlyosan sérültek még Kiss Béla fékező és Kovács Sándor vonatvezető, kik mindketten az 1741-es vonaton voltak. Többen könnyebb sé­rülést szenvedtek, kiknek a mentők kötözték be sebeiket, akik a szerencsétlenség helyére még azon éjjel kivonultak. Ezeknek sérülései köny- nyebb természetűek. Lakásukra szállították őket. A vonat rakományában is óriási a kár, mely­nek összege most még meg nem állapítható. Széleskörű vizsgálat indult meg, hogy a sze­rencsétlenség miatt kit terhel a felelősség. — Óriási tűzvész Egriben. A vörös kakas ismét felütötte fejét és nyomában pusztulás és nyomor támadt. Egri hétfőn csaknem teljesen le­égett. A tűzhöz kivonult a szatmári tűzoltóság is. Mire Egri községbe értek, már egy egész utca sor állott lángokban. A tűzoltók ember fe­letti erővel fogtak az oltás munkálataihoz. Há­rom órai erős munkával sikerült a tűz tova terjedését megakadályozni. Ám akkorára már kb. 16 lak ház s ugyanennyi melléképület a lángok martaléka lett. Elégett a behordott ter­mények nagy része is, sőt sok helyen a már kicsépelt szemes termények is. A kár óriási. — Iskolai hirdetések, l. A róm. kath. főgimnáziumban a felvételi-, javító-, pótló- és magánvizsgálatokra folyó hó 31-én 8 órakor kell az igazgatónál jelentkezni. 2. Deb- reczenben az érettségi vizsgálatok írásbeli része szept. hó 9., 10. és 11-én lesz, a szóbeli része pedig 13-án. 3. Vidéki tanulók az igazgatóság­nál be nem jelentett helyen szállást nem fo­gadhatnak. 4. A beiratásokat szeptember hó 1., 2. és 3-ik napjain fél 9-től fél 1-ig végezzük; igazgató a földszint II. osztály tantermében, az osztályfőnök urak saját osztályaikban. A tanulók csak szüleikkel vagy azok megbizottaival jelent­kezhetnek, egyedül nem. 5. Szeptember 4-én 8 órakor a tanulók tanáraik vezetésével a templomba mennek, hogy jövő munkájokra Isten áldását könyörögjék le. Á szent mise után igazgató felolvassa a fegyelmi szabályakat és a tanévet megnyitja. Azután az osztályfőnök urak elrendezik osztályaikat. 6. Szeptember hó 6-án megkezdődnek a rendes előadások. 7. Figyel­meztetem az iljuságot, hogy Kortyál Jenő buda- dapesti antiquarius könyvkereskedő felszóllitá- sát tekintetbe ne vegye, mert a könyv bevásár­lásoknál sokkal megbízhatóbbak a helybeli könyvkereskedők, akik a meg nem felelő könyvet kötelesek visszavenni. Nagykároly, 1909. évi aug. 26. Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató. A ref elemi fiú- és leányiskolába a be­iratások a jövő 19Ö9—1910. tanévre .zeptember 1., 2., 3., 4. és 6-ik napjain az egyházi tanács­termében eszközöltetnek, a tanítás pedig szept. 7-én, kedden veszi kezdetét. Az évi tanpénz 6 K 30 f Lukács Mihály tandijkezelőnél fize­tendő. Idegenek vagy más vallásuak, ha fel­vehetők, a tanpénzt kétszeresen fizetik. Nagy­károly, 1900. aug. 26. Az iskolaszéki elnök. A nagykárolyi áll. polgári fiúiskolában a beiratások szeptember hó 1—4 napjain délelőtt 8 órától 12-ig a Majtény-utcában levő uj is­kolai helyiségben fognak megtartatni. Az állami polgári leányiskolában a be­it áfások szeptember 1, 2. és 3-án délelőtt 8— 12-ig és délután 3—5-ig tartatnak meg az is­kola hivatalos helyiségében. A helybeli róm. kath. elemi iskolában az 1909—1910. tanévre a beiratások a f. évi szept. hó 1-én kezdődnek s szeptember hó 5-éig tar­tatnak meg naponként délelőtt 8—11-ig csak a fiuk és délután 3—5 óráig csak a leányok iratkozhatnak be. Fölvételre a tanulók szüleik­kel, vagy gyámjaikkal a róm. kath. fiúiskolában jelenjenek meg az igazgatón'!, utánna az osz- tálytanitónál és a leányiskolában a zárdafőnök­nőnél. A tanév ünnepélyesen a Szentlélek se­gítségül hívásával szeptember 6-án nyílik meg, a tanítás pedig szeptember 9-én kezdődik. Kecskeméti kereskedelmi tanfolyam. Ható­ságilag segélyezve. Alapittatott 1898-ban. A be­iratások folyamatban vannak: az „Egyéves tan­folyamra“, „a Könyvelőképző“, „az Előkészítő gépiró, szebb-es rondirási, valamint a gyorsíró kurzusokra.“ A tanév szept. elsején nyílik meg. Oktatás levélbelileg is nyerhető. Különös fi­gyelmet érdemel, hogy a tanfolyam minden ta­nítványa (a nők is) állásba jutott. Bennlakók felvétetnek. — A városi elővásárlások és a gazdasz- szonyok. Tudjuk azt, hogy a mi gazdasszonyáink nem szoktak korán kelni. S azután is előbb a cselédekkel pörölnek, azután toilettet végeznek, s úgy indulnak el bevásárolni a piacra. Ter­mészetes, hogy igy méreg drágán vesznek min­dent. Megmondjuk miért. Mert a kofák addig minden elképzelhetőt megvettek s a gazdasz- szonyok nem direkt a termelő falusiaktól, ha­nem ezen közvetítő kofáktól szerzik be a ház­tartáshoz valót. Bezzeg, ha korábban kelnének s a kofáknak meghatározott reggeli 6—7 óra előtt mennének ki a piacra, sokkal olcsóbban jutnának hozzá az élelmiszerekhez. De hát fő a tói lette, aztán gondolnak csak a gyomorra a s tárcára. — Utczai támadás. A „Közérdekéből vettük át az alábbi hirt, melyet szó szerint közlünk: Csőkör Sándor gubás mester, f. hó 21-én a déli órákban, nyílt utcán meg­támadta Szalay Mihály timármester feleségét s mindenféle illetlen szavakkal sértegette. Sértett a kir járásbíróságnál keres magának elégtételt. — Gyűjtés. A csengerbagosi református templom szószók és urasztalteritő beszerzése céljából, az egyház vezetősége gyűjtést rende­zett ; a nemes célra következő adományok gyűl­tek be: Bodó Lajosné 2 kor., Siket Györgyné 2 kor., Apjok Anna 1 kor., Apjok Pálné 1 kor., Borbély Ferencné, Beli János. Ilyés Jánosné, Juhos Károlyné, Juhos Miklós, Kis Eszter, Ko­vács lmréné, Lőrincz György. Papp Györgyné, Papp Mózes, Siket Ferencné, Siket Imre, Szi­lágyi János, Tasy Róza, Varga Endre, ifj. Varga István, id. Varga István, Varga Mártonné 1 — 1 koronát. Siket Erzsébet, Siket Mihály 60—60 fillért. Bodó András, Karácsonyi Sándor, Lő­rincz Gergely, Német József, Rábay József, Varga Károlyné 50—50 fillért. Bereczky Fe­rencné, Borsodi Róza, Felber Istvánné, Kiss Andrásné, Kiss Pálné, Koroknay Antal, Lőrincz Antal, Szilágyi Györgyné, ifj. Varga Ferencné, Vass Lászlóné 40—40 fillért. Özv. Szabó Jó- zsefné, Varga Györgyné, Varga László, Szabó András 30—30 fillért. Juhos Bálintné, Papp Róza, Siket Józsefné, Siket Lajos, Soós Albertné, Tasi László 20—20 fillért. Bereczky Mariska, Krizsán Ferencné, Süveg Mihályné, Varga Zsig- mondné, N. N. 10 fillért, összesen 36 K 30 f. Bikfalvy Lajosné, Siket Sándor, Politzer Ignác 1 — 1 kor., Téger Antalné, Nagy Juliska, Páll Emma, Tasi Józsefné 60—60 fillért. Siket Sán- dorné, Magyar Györgyné, Budaházyné, Somogyi Istvánné 50—50 fillért. Ifj. Vida Sándor, Jencsel Józsefhé, Isten nevében, Siket József, Mészáros Lajos, Uzonyi Ferencné, Tóth Györgyné, N. N., Pucser Károly, N. N., N. N., Ősz János, Szi­lágyi Mariska 40—40 fillért. Juhász lmréné, Hosszú lmréné, Keszí Emma, Serly Náci, Ko­vács György, Erdey Teruska, Dobray Lajos 30—30 fillért. Özv. Batáryné, Farkas Károlyné, Luczay Mihály, Isten nevében, Veress Bertalan, Siket István, N. N., Beke Gizella, Nagy Rózsika, Isten nevében, Asztay Emma, Papp Lajosné, N. N., Papp István, Hancsis Illésné, N, N., N. N., Kovács György, Rupiczky Jánosné 20—>10 fillért. Török Róza, Török Imre, N. N., N. N., Scholtz, S. K., Lörik Ernőné, Illyés Mariska 10—10 fillért, összesen 19 K 30 fillér. A csengerbagosi gyűjtés eredménye 35 kor. 30 fillér, a nagykárolyi gyűjtés eredménye 19 kor. 30 fillér, összesen 54 korona 60 fillér. — Az asztalterítő hímzésén Illés Irma és Jolán, Gás­pár Magda és Nicza, Janitzky Irma és Siket Lily, a szószékteritő hímzésén Bátory Erzsiké, Csorba Erzsiké, Piroska és Irénke, Jencsel Irén urleányok és Dabsy Károlyné úrnő munkál­kodtak. — Úgy az adományozóknak, mint a munkálkodó urleányok, illetve úrnőnek, ez utón mond hálás köszönetét az egyház elöljárósága. — Veszedelmes kivándorlási terület. Újabb időben a kivándorlás ismét erősbödvén, a ma­gyar kivándorlók egy része az észak-amerikai Egyesült-államok kötelékébe tartozó Észak- Karolina felé veszi útját. A kivándorlást hiva­talból ellenőrző belügyminisztérium ennek kö­vetkeztében értesüléseket szerzett arról, hogy minő sors vár az Észak-Karolinába vándorló magyar véreinkre. így lön ismert dologgá, hogy az Uniónak ebben az államában az ügynökök egész raja foglalkozik a modern emberkeres­kedéssel, aminek hasznát látja az ügynök, a hajóvállalat ésr kárát érzi az, kit a csalogatás odacsábított. Észak-Karolinában teljesen bizony­talanok a munkásviszonyok, nyomor és testet- lelket ölő munka vár a kivándorlókra, — kik kifogyván kívülről hozott pénzükből, a legala­csonyabb munkabér mellett kötelesek a nagy­tőke rabigájában görnyedni. A dél-karolinai ki­vándorlásra való csábításban első helyet foglal el a Demel Ágoston-féle cég, amely Magyar- országba különböző álutakon becsempészett leveleivel paradicsomi boldogságot igér a ki­vándorlóknak, akik csakhamar érzik, hogy mily keserves működés jutott nekik osztályrészül. — Uj vasbánya. Zoltowszky Szaniszló és Zsigmond lengyel grófok petrisí birtokán dús vasércekre bukkantak. Most arról adhatunk hirt, hogy a bánya kiaknázására német cégek egy millió alaptőkés r. t.-ot fognak alapítani Buda­pesten még a f. hóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom