Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-07-25 / 30. szám
30-ik szám. SZATM ÁRVÁRMEGYE 3-ik oldal. APRÓSÁGOK. Dini szomszéd megütközéssel értesült arról, hogy a Polgári kaszinó díszközgyűlése és képleleplezése után nem lesz bankett, igy elmarad az evés, ivás, főleg a dictiózás. * Egy polgártárshoz, — ki arról hires, hogy nagyokat füllent, — tegnap, amikor egy nagyon érdekes eset elbeszélésébe akart fogni, igy szólt Dinike: — Orrod hosszirányú reflexmozgásából látom, hogy újra hazudni akarsz. Persze volt nagy hahota s a nagy anzá- goló elhallgatott. * Egy extra-párti ur a napokban azzal dicsekedett, hogy neki már üzenetet küldött a leendő uj belügyminiszter. — Úgy látszik ez az ur is Kassotis vízéből ivott, Apollónak szentelt babérfaleveleket rágcsált s triposzra ülve kábító gőzöknek tette ki magát, miként Pythia a delfii aggszüz jósnő, — jegyezte meg Dinike. * Egy fürdőre készülő szép asszonytól kérdi Dinike: — Hány X-el megy a fürdőbe? — Viszek vagy kétszáz forintot magammal, — feleié. Azt már nem tudjuk, nem értette, vagy nem akarta megérteni a feltett fogas kérdést. * Egyik laptársunk, egy polgártárs névünnepe alkalmáról emlékezvén meg, nem csak a jelenlevők névsorát hozta, hanem még a felszolgáló leányok neveit is felsorolta, sőt ügyességüket is kiemelte. — No ez vagy adósa az ünnepeknek vagy szerelmes egyik felszolgáló leányba, — jegyezte meg egy olvasó. Vilty. HÍREK. A por. Való igaz, hogy porból lettünk és porrá leszünk. Ezt vallják ugyanis különösen farsang után, hamvazó szerdán. De akkor köny- nyü nekünk porról beszélni, amikor minden becsületes évben . sevro cipőnk nyomát hóval födi be a tél. Most azonban, amikor a kánikula kezdi éreztetni a pokolbeli forróságot, igazán nemcsak nem valljuk a „porból lettünk, porrá leszünk“ mondást, de erősen tiltakozunk az ellen, hogy porról egyáltalán szó legyen. Pedig hát eleget emlegetjük. De nemcsak emlegetjük, hanem nyeljük is. Nyeljük mert mit is tehetünk egyebet. A por megvan s minden rendes városban tesznek valamit ellene, hát mi is teszünk. Pusztítjuk. Lenyeljük s kész vályogként adjuk vissza ennek a drága, jó aszfalt burkolatnak. Szemünk-szánk újra tele porral, a jó nagykárolyi porral. Mindezekből arra a következtetésre jutunk, hogy Nagykárolyban nem azért van az utca, hogy azon járjanak, hanem, hogy az portengerré, majd felhővé dagadva, valami speciális kiviteli árucikké növekedjék. Hát szép ez kére i, nagyon szép, hogy Nagykárolyban van olyas valami, ami másutt nincsen’ De azt hiszem, mégis csak kellene tenni valamit. Én igazán r.em tudom ezt teljes bizonysággal, hogy keli-e, kötelessége-e valakinek ez ellen tenni valamit ? De mig e fölött töprenkedem ég, föld, szél, por, szemét ordít be az ablakon, hogy kell! Sétálni nem lehet. A ki dolgát végezve rohan át az utcán a tüdejében vályoggyárral,! gyuladt szemekkel ér haza. A kereskedőknek portékájuk vész el, megy tönkre a portól. És a por, mégis por marad. Hát kell itt tenni valamit? Én — újra mondom nem tudom. De ha mégis igy áll a dolog, hogy kell, akkor kérem tegyenek is. — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja és neje tíz napra Bikszádra utazott. — Emlékeztető. A Dalárdánk ma délután tartja sétahangversenyét a Lövöldében. — Képleleplezés. A Polg. Olvasókör néh. Károlyi István gróf arcképét aug. 1-én leplezi le díszközgyűlés keretében. A kibocsátott meghívó igy szól: Meghívó. A nagykárolyi Polgári olvasókör folyó évi augusztus hó 1-én délelőtt fél 12 órakor néhai gróf Károlyi István alapitótag arcképének leleplezése alkalmából a kör nagytermében díszközgyűlést tart, amelyre t. czimet s családját ezennel tisztelettel meghívjuk. A díszközgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. 2. Hymnus. Énekli a nagykárolyi dalegylet. 3. Emlékbeszéd néhai Gróf Károlyi István felett. Tartja Papp Béla országgyűlési képviselő 4. Szózat. Énekli a nagykárolyi dalegylet. Nagykároly, 1909. julius hó 20-án Schusteritsch Fe- rencz elnök. Pénzéi Mihály jegyző. — Táblabirói kinevezés. Ő felsége Szo- boszlay Sándor debreczeni kir. törvényszéki bírót a debreczeni kir. ítélő táblához bíróvá nevezte ki. Az uj táblabiró több éven át a szat- márnémetii kir. törvényszéknek volt tagja s innen helyezték át a debreczeni kir. törvényszékhez. — Kinevezés, áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Szaghmeister Gyula itteni állami polgári iskolai helyettes tanítót a zayug- róczi állami polgári iskolához a XI. fizetési osztályba segédtanítóvá nevezte ki. — Gergics Kornélia belényesi állami polgári leányiskolái rendes tanítónőt az itteni, Haytmann Etelka helybeli állami polgári iskolai rendes tanítón őt a fogarasi leányiskolához helyezte át. — Halálozás. Súlyos csapás érte az Isaák és fánny családot. Özv. kisdobronyi Isaák De- zsőné, szül. likcsei Sulyok Berta, életének 61-ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. — A megboldogult úrnő halálával nemcsak nagy- kiterjedésű családját, de Szatmárvármegye társadalmát is súlyos veszteség érte. Az elhunyt úgyis mint feleség, úgyis mint anya, mintaképe volt az igazi, fenkölt gondolkozásu magyar nőnek. Ő nem a külső hivalkodásban élte életét, hanem rendithetlen függetlenségi érzelmű, jó hazafi férje oldalán mint szerető hitves és gondos édes anya teljesítette az igazi nők nemes hivatását. Temetése f. hó 21-én, délután volt, Nagyszekeresen. Utolsó útjára a család a vármegye intelligentiája s a környék egyszerű népe kisérte, áldást kérve emlekére. — Még egy megrendítő halálesetről kaptunk hirt. Kaizler György, szilágymegyei főispán neje, szül. Kiszely Andrea, életének 31, boldog házasságának 11-ik évében, férje és gyermekei mély gyászára, rövid, de súlyos szenvedés után elhunyt. Temetése tegnap volt Zilahon, a város és megye közönségének igen nagy részvéte mellett. — Uj orvos. Dr. Láng György szaniszlói orvos fiát Zoltánt, a múlt napokban Budapesten az orvostudományok tudorává avatták. — Búcsú. A nagybányai járás tisztikara a napokban búcsúzott el testületileg B. Kováts Sándor erdődi főszolgabíró, volt. nagybányai tb. főszolgabirótól. A bucsuzás estéjén a távozó főszolgabíró vacsorára hívta meg a tisztikart a Kaszinóba. A vacsorán igen számosán jelentek meg a tisztviselőkön kívül is és számtalan to- asztban ünnepelték B. Kováts Sándort. Felköszöntőket mondottak: Damokos Ferencz nagybányai főszolgabíró, Stoll Béla, a Kaszinó elnöke, Papp Zsigmond, a jegyzői kar nevében, Weisz Jenő, dr. Winkler Jenő tt. járásorvos, Lengyel Andor és mások. B. Kováts Sándor szép szavakban köszönte meg a rokonszenvnek ezen impozáns megnyilatkozását s kérte a tisztviselőtársait és barátait tartsák meg jó emlékökben. — Áthelyezett segédlelkészek. Dr. Boro- misza Tibor megyés püspökünk, Krasznay Zsigmond kisegítő lelkészt hasonló minőségben Felsőbányáról Fehérgyarmatra, Kompasz Antal segédlelkészt Nagybocskóról Felsőbányára, Patay Istvánt Fehérgyarmatról Nagybocskóra, Lubo- mérszky Jenőt Nagybereznáról Szerednyére helyezte át. Almási Péter ujmisést Vinnára, Bártfai Kálmánt Nagybereznára, Pintér Józsefet Érdődre, Gájásy Alajos subdiakonust Kálmándra küldötte segédlelkészeknek. — Kirándulás. A szatmári önkéntes tűzoltók ma Nagybányára rándultak, hol őket ottani kollégáik kalauzolják s látják vendégekül. — Beregszászi urkocsisok lóversenyét ma és holnapután tartják meg. A verseny iránt ezúttal is országszerte nagy az érdeklődés. — Elhárított katasztrófa. Izgalmas jelenetnek voltak szemtanúi azon utasok, akik f. évi julius hó 18-án, a reggeli V28 órás vonattal Szatmár felé utaztak. Az történt ugyanis, hogy midőn a teljes sebességgel haladó személyvonat a Szamos folyó vashidjára felfutott, egyszerre a hid kellő közepén hirtelen megállott. Az utasok ijjedve futottak a kocsi ablakai és ajtóihoz, megtudni a hirtelen történt megállás okát. — Borzadva látták, hogy a vashid sínje között egy 4—5 éves kis fiúcska egész nyugodtan játszadozik. A fiút a vonatkísérő személyzet már akkor onnan felvette s egy kocsiba helyezett el. Ha a mozdonyvezető idejekorán észre nem veszi a kis fiú veszedelmes helyzetét, — a szerencsétlen gyermek életével fizette volna meg szülei gondatlanságát. Nyilttér.* Válasz egy hírlapi közleményre. A „Közérdek“ mai számában „Megszegett papi eskü“ kezdetű hírre papi méltóságom nem engedi részletesen válaszolni. A nagyközönség felvilágosítása céljából s az igazság érdekében azonban a száraz tényállást kötelességem röviden elmondani. Folyó hó 19-én délután fél 2 órakor egy asszony je'ent meg nálam s arra kért, látogassak meg egy beteget s gyóntassam meg. Azon kérdésemre, ki vezet el a beteghez, azt felelte, hogy a gyógytárból visszajövet, ő lesz a vezetőm. Alig távozott el nevezett asszony, egy iparostanonc jött hozzám azzal a kéréssel, menjek nagybeteg asszonyához. Én a nélkül, hogy a beteg neve felől tudakozódtam volna, a tanoncnak azt válaszoltam, várjon két óra utánig (nem pedig két órán át), mert már előbb egy másik beteghez kell mennem. A gyerek nem jött vissza, a beteg nevéről is csak pár nap múlva értesültem, nem voltam tehát abban a helyzetben, hogy a beteget felkeressem. Az esetet külömben bejelentettem egyházi főhatóságomnak. Nagykároly, 1909. julius 24. Mitrovich Elek, g. kath. esperes-lelkész. *) E rovatban foglaltakért nem vállal felelősséget a " Szerk. & V SH ®?4 »!* »»» »;» »*» a*« Sfk1' w * v! a?» I«! vetési "4» « ||431A FEHÉRGYARMATI JÁRÁS FÖSZOLGABIRÁJA. Árlejtési hirdetmény. = A Fehérgyarmat—-kisari viczinális útvonalon levő = ff ff 9 ff ff ff s\ II „Nagypaiak“-hid újjáépítése céljából! évi julius hő 25-én d. e. 10 órakor hivatali helyiségemben árlejtést ff 10 órakor hivatali fogok tartani. Bánatpénz 400 korona. A m. kir. államépitészeti hivatal által kidolgozott terv előirányzat hivatalomban a hivatalos órák alatt megtekinthető. Fehérgyarmat, 1909. julius 8. JÉKEY SÁNDOR, 2—2 főszolgabíró. fffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffftfff# ä és költség3? ff »!» »4» »> •i*
