Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-06-13 / 24. szám

24-ik szám.

SZATMÁRVÁRMEGYE

3-ik oldal.

— Esküvő. Domahidy Pál dr. vármegyénk volt szolgabirája, földbirtokos folyó hó 12-én tartotta esküvőjét Tápiószentmártonban Magyary Kossá Sámuel és neje Puky Amália leányával, Vilmával.

— Halálozás. Kádár Menyhért földbirtokos helybeli lakos f. hó 3-án hosszas szenvedés után, 54 éves korában városunkban elhunyt. Hültteteme Egri községben f. hó 5-én tétetett örök nyugalomra. Lévay Béla pénzügyi számellenőr apósát gyászolja az elhunytban.

— Az izr. Nőegylet közgyűlése. A helybeli izr. nőegylet évi rendes közgyűlését ma d. u. 4 órakor a „Népkonyha“ termében fogja megtartani, melyre az egylet tagjait ezúton is meghívja az elnökség.

— Az északkeleti vármegyei szövetkezetek szövetsége, mint az országos központi Hi- ( telszüvetkezet tagja f. évi junius hó 22-én délelőtt 10 órakor Nagykárolyban a városháza tanácskozó termében rendes közgyűlést tart.

— Az olcsvaapáti körtöltés. Olcsvaapáti község közönsége egy kérvényt terjesztett fel a földmivelésügyi miniszterhez, melyben a község belterületének a Szamos, Tisza és Túr folyók áradásai ellen leendő megvédése céljából szükséges körtöltés államköltségen való kiépítését kérte. A miniszteri válasz a napokban érkezett le a vármegye alispáni hivatalához, mely szerint a körtöltés kiépítése állami feladatot nem képez ugyan, kész azonban a miniszter annak kiépítését bizonyos mértékig államsegély engedélyezésével lehetővé tenni. A miniszter tájékozást kíván szerezni arra nézve, hogy mennyi és a kiviteli költségekkel arányban álló-e az a hozzájárulás, melyet a község illetve az érdekellek természetbeni szolgáltatások utján vagy készpénzben leróni hajlandók. E célból felhívja a vármegye alispánját, hogy megküldött terv alapján a szatmári folyammérnöki hivatal kiküldendő szakközeg közbejöttével tartson a helyszínén tárgyalást, melynek eredményéhez képest fog ezen ügyben határozni.

— Lévay Béla m. kir. pü. számellenőrt az Országos Központi Hitelszövetkezet Igazgatósága, a kötelékébe tartozó Nagykárolyi Ipari Hitelszövetkezethez 34670—909. szám alatt

ZX DZiUülUO j(/IJU, U 11ÜOU Mulsum

fentartó érdekeltség'folyó hó 9-én Ilosvay Aladár alispán elnöklete alatt ülést tartott. Az érdekeltség a múlt évi zárszámadást megvizsgálta s a kivetést a folyó évre a Szamosnál kát. holdanként 1 K 20 fillérben, a Tiszánál 40 fillérben állapította meg.

Nem volt más mit tenni, mint tiszta szívből kinevetni a nyomorúságunkat.

És akkor beállított hozzánk egy koldus. Éneklő hangon nagy siralmas könyörgést mondott.

Az anyám majd belebódult, úgy ránevetett.

— Hagyja el, jó ember, — mondta — ma egész délután itt heverek, mert nincs egy krajcárom, a félfont szappanhoz, hibázik az árából.

A koldus, jámbor arcú öreg ember, rábámult.

— Egy krajcár? — kérdezte.

— Hát.

— Adok én.

— No még a kéne, kódustól alamizsnát.

— Hadd el lyányom, nekem nem hibád- zik. Nekem mán csak egy hibádzik, a kapa főd. Avval minden jó lesz.

Kezembe adta a krajcárt s nagy hálálko- dással eldöcögött.

— Na hála légyen — szólt az anyám, — szaladj hát .. .

Ekkor egy pillanatra megállt, aztán nagyot, nagyot kacagott.

— Jókor van együtt a pénz, hiszen ma már néni moshatok. Setét van, oszt lámpaolajom sincs.

Fuldoklás jött rá a kacajtól. Keserves, öldöklő fuldoklás és a hogy odaállottam alá, hogy támogassam, a mint két tenyerébe hajtott arccal hajlongott, valami meleg ömlött a kezemre.

Vér volt, az ő drága, szent vére. Az anyámé, aki úgy tudott kacagni, a hogy a szegény emberek között is csak kevés tud.

Móricz Zsigmond

— Kézimunkakiállitás. Ujfalussy Zoltánné városunkban a rom. kath. elemi fiúiskola nagytermében f. hó 21-től 25-ig tanítványai munkáiból kiállítást rendez. Ujfalus yné munkái, melynek a bársonyvasalások és festések művészi kivitelű produktumába kiállításokról ismeretesek. A mostani kiállítással be akarja mutatni, hogy tanítványai aránylag rövid idő alatt mily haladást tettek. E mellett jótékony célt is szolgál, mert a 20 filléres belépődíjból befolyó jövedelem egy részét a tüdőbajosok szanatóriuma javára ajánlotta fel. A kiállítás tartama alatt f. hó 24-én délután 5 órakor tombola lesz, amikor is értékes kézimunkák is nyerhetők. Ajánljuk ezen háziiparmíivészeti kiállítást a közönség figyelmébe.

— Választmányi közgyűlés. Az ecsedi láptársulat f. hó 17 és 18-án választmányi, illetve közgyűlést tart.

— Kugliverseny. A róm. kath. legényegylet f. hó 6-án az egyesület helyiségében kugliversenyt rendezett, amelyben az első és második dijat 1 gyűrűt és 1 tárcát Széchenyi Lajos ; a 3-ik dijat egy szivars/.ipkát Vodicska Lajos nyerte el. A verseny után műkedvelői előadás \olt, amelyben Torna Ilonka, Serly Mariska, Fetzer Ilonka, Fencsák Gyula és Csanálosi József szavalatokkal vettek részt.

— Zenevizsga. Az irgalmas nőnék vezetése alatt álló „Margit“ leánynevelő-intéz'et zenevizsgáját tegnap d. e. 9 órakor tartotta meg, melyen a szül ik is tanügy barátok igen szép számban jelentek meg.

— Rajzkiállitás. Felhívjuk az érdeklődő közönség figyelmét a gimnázium rajztermében lévő érdekes rajzkiállitásra Néhány napon át délelőtt és délután is megtekinthető.

— Tudomásul. Nagykároly r. t. város építési szabályrendeleté-“nek jóváhagyására vonatkozólag hozott 484—1909. Bjkv. szánni véghatározata s a j rváhagyott építési szabályrendelet a városházánál a közigazgatási kiadóhivatalban 1909. junius 7-től számítandó 15 napon át közszemlére ki van téve, s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető, s az ellen netaláni fclebbezés 1909. év junius hó 22-ik napjáig bezárólag beadható.

tésével Szatmárvármegye utazó közönségén egy kis sérelem esett. Ugyanis a Budapestről induló 502. valamint a Szatmár-Németiből 10 óra 15 perckor induló 1773. sz. vonatokon a közvetlen kocsikat beszüntették. Ezen állapot az utazó közönségre nemcsak kellemetlen, de az átszállások miatt költséges és hátrányos is. A köz- igazgatási bizottság f. hó 11-én foglalkozott ezen ügygyei, feliratot intéz a kereskedelmi miniszterhez az előbbi állapot visszaállítása iránt.

— Megszűnt ebzáriat. Városunk területére elrendelt 40 napi ebzárlat megszűnt.

— Az erdődi társaski r ifjúsági sportegyesülete 1909. évi junius hó 2C-án, az erdődi várkertben zártkörű juniálist rendez.

— Állami iskola Szaniszlón. A kir. tan- felügyelő Szaniszló községgel egy állami iskola létesítése iránt tárgyalt, sikerült a kívánt járulékokat és iskolai építkezés költségeit megszavaztatnia úgy, hogy az állami iskola felállítása ezen nemzetiségi tekintetből is figyelemre méltó községben rövid idő alatt remélhető.

— Üdvös rendelet. A pénzügyminiszter legközelebb elrendelte, hogy mindazon korcs- márosoktól, kik borhamisításon tetten éretnek, vagy hamisított bort árulnak, az engedély azonnal megvonassék.

— Az aratási szabadságolások. A hivatalos lap ma közli a m. kir. honvédelmi miniszternek körrendeletét a nyári szabadságolások tárgyában. Eszerint a közös hadsereg tényleges állományú legénységének jelentékeny részét a csapatok a folyó évben is a gabona és takarmány, a szőlőművelés munkálatainak, a szüret és kukoricatörés, — továbbá a selyemhernyótenyésztés különleges munkálatainak idejére három hétre fogják szabadságolni. A szabadságolás idejét a területi hadtestparancsnokságok, az aratást nagy mértékben befolyásoló éghajlati viszonyokra való tekintettel az egyes vidékek közigazgatási hatóságaival, esetleg a gazdasági egyesületekkel egyetértőleg csapattestenként állapítják meg, sőt a szabadságolás ideje, ameny- nyiben a katonai szolgálatok megengedik, abnorrnis időjárás eseten a közigazgatási hatóságok indokolt megkeresésére a területi parancsnokság által el is halasztható. Az aratási szabadságot az illető katonának személyesen kihallgatáson (rapporton) kell kérelmezni és a szabadságot a csapatparancsnokság lehetőleg minél előbb helyezi kilátásba, hogy a szabadságolandó, megfelelően kiképzett és jó magaviseletét tanúsító katona, amennyire csak lehetséges, idejében még aratást vagy egyéb mezei munkát vállalhasson. A közös hadügyminiszterrel egyetért leg létrejött megállapodás értelmében a szabadságolások a következő sorrend szerint történnek: 1. Elsősorban azok a birtokosok vagy bérlők, valamint ilyenek fiai nyernek szabadságot, kik a családfentartó kedvezményben abból az okból nem bírnak igénynyel, mert fitestvéreik önként továbbszolgálnak, vagy kereset céljából külföldön tartózkodnak, vagy önálló családot alapítottak. 2. A kisebb és közepes nagyságú parasztbirtokok tulajdonosainak és bérlőinek a fiai, végre 3. a mezei munkások, különösen akkor vétetnek figyelembe, ha az utolsó szolgálati évben álló legénység sorába tartoznak. 4. Az általános fegyverszünet alatt a többi legénység is, mely nem aratási célra kér szabadságot, amennyire azt a viszonyok engedik, rövidebbb időre szabadságolhatok. A szabadságolt katonák, járványos vidéket kivéve, bár bármelyik községben állhatnak aratási vagy más mezei munkába. Az illető községi elöljáróságnál azonban, úgy a megérkezéskor, mint eltávozáskor jelentkezni tartoznak, hogy a községi elöljáróság ellenőrizhesse és igazolhassa, vájjon az aratás céljából szabadságolt katonák, tényleg végeztek-e aratást vagy egyéb mezei munkát.

— Kifosztott milliomos. Szatmárnémetiben Halmi János nevű dúsgazdag magánzónak eltűntek a takarékkönyvei. Mint Szatmárnémetiből jelentik, a királyi ügyész a csendőröktől kedden beterjesztetett jelentést nem tartotta elegendőnek a vád emelésére, a nyomozást Csomay Aladár dr. bűnügyi alkapitányra bízta. Az al- kapitány mindenekelőtt kihallgatta Halmi Jánost, aki beismerte, hogy Görög Sándort, volt ápolónőjének, Galgóczi Józsefnénak rokonát többször megajándékozta kisebb összegekkel Ta- gíhtiőnfino'Aü"aLJjvCyivto.betóíkünvvekeL adott, alá. A betétkönyv hiányát már a tavaszszal észrevette, mikor rokona, Kovács Gusztáv nála járt, hogy vagyonát rendezze. A gyanú akkor Galgóczinéra és Görögre irányult, akik naponkint megfordultak nála. Ugyancsak eltűnt azon ládának kulcsa is, amelyben betétkönyvek és egyébb értékek voltak. Amikor Halmi egy pa- pircsomagban átadta Galgóczinénak a betegsége alatti ápolásért a honoráriumot, a tanuk, kik jelen voltak, hallották szavait: — Fogadja el ezen csekélységet, éljen vele boldogul! — Gal- gócziné erre írást kért Halmitól. A tanuk ezen okirat tartalmát nem ismerik, miután az előttük felolvasva nem lett, úgyszintén nem ismerték a csomag tartalmát sein. A nyomozás során kihallgatták Görög Sándornak Mármarosszigeten lakó atyját, aki azt vallotta, hogy feltűnt neki fia költekezése, de mikor kérdőre vonta ezért, azt felelte, hogy özv. Galgócziné támogatja, ki gazdag asszony. A helybeli gazdasági iparbank a tél folyamán 40.000 koronát utalt ki Halminak kisebb-nagyobb összegekben, mely összegből Halmi, ki igen fukaran élt, alig költött 200 koronát, mig a többi pénznek nyomaveszett. A csendőrség özv. Galgócziné lakásán összesen egy 67.294 ‘koronás, egy 50.000 koronás és egy 5550 koronás takarékbetétkönyvet, továbbá 50 darab egyankint 100 korona értékű részvényt talált,' ‘ amit elkoboztak. A csendőrség közben beszerezte Halmi aláírását, melyet összehasonlítottak az ajándékozó okiraton lévő aláírással és megállapították, hogy ezen utóbbi aláírás hamis. A vizsgálatot erélyesen folytatják, és az ügyet már áttették az ügyészséghez.

— Véres verekedés. F. hó 7-ére virradóra két társaság jött össze valami szóváltásból kifolyólag a Gencs-utca elején. Az összeszólalko- zást a tettiegesség követte. Csattantak a pofonok, járta a bot és a bicska, tépték egymásról a ruhát éktelen káromkodás és orditás között a díszes társaság tagjai. A csinos kis verekedésnek egy szemtanú leleményessége vetett végett, ki is éles fütyüléssel akarta a sehol nem látható rendőröknek figyelmét a jeles társaságra felhívni, mire a verekedők a Lövölde-kert felé menekültek.