Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-04-04 / 14. szám

4-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 14-ik szám. dalmi életünknek erőit egyesítse s fejlessze . . . E jótékonycélu előadásával pedig főképen azt az igazságot bizonyította be, hogy a Kölcsey- Egyesület szerves összefüggésben van az or­szágos hangulattá! s a magyar nemzeti eszme­áram lattal . . . * * * Midőn tehát a tisztelt Szerkesztő urat igénytelen soraim szives közlésére fölkérem, egyúttal vagyok: Nagykárolyban, 19u9. április hó 2-án. Hazafias üdvözlettel Srófí Gábor kegyesrendi tanár. Előfizetési felit izms. Április elsejével lapunkra uj előfi­zetést nyitottunk. Midőn igen tisztelt előfizetőinket arra kérjük, hogy előfize­tésüket ujjitsák meg, egyken arra is kér­jük, szíveskedjenek a hátralékokat is be­küldeni. A „Saatmárvánnegve“ a nemzeti küzdelem és el lentál lás idején született meg s bölcsője mellett nem egyszer állott a szigora vizsgálóbíró. Milyen missziót teljesített akkor, mindenki előtt ismeretes. Azóta is csak a nemzeti és fiigget lenségi eszmék harcosa. A „Ssatmárvármegye“ szem előtt tartotta és tartja mindig a vármegye és a város érdekeit, melyeknek mindig ha talmas szószólója, a társadalmi és kul- tureszmék hirdetője és terjesztője. A „Saatmárvármegye11 a vármegyei körjegyzők félhivatalos közlönye, azok­nak érdekeit mindig is támogatta és tá­mogatni fogja a jövőben is. A „Saatmárvármegye“ vármegyénk tanítóinak hivatalos közlönye, a tanító­ság szószótlója, ügyeinek zászlóvivője. A „Szatm árvármegye“ a vármegye minden nagyobb helyiségében tudósitóval rendelkezik, hírrovata ennélfogva eredeti és leggyorsabb. A „Saatmárvármegye“ hirdetésekre a legalkalmasabb, mert nemcsak vár­megyénkben, hanem más vármegyékben is a legtöbb előfizetője van és minde­nütt olvassák. Hirdetési díjtételei a leg­kedvezőbbek. A „ Saatmárvármegye “ mindég szombaton éjjel jelenik meg, azonban ugv, hogy a legmesszebb vidéken is vasárnap minden előfizető kézhez kapja. A „Szatmárvármegye“ előfizetési ára Egész évre . . 8 korona Fél 4 „ Negyed „ . . 2 „ „Szatmárvármegye“ ■kiadóhiaatala és szerkesztősége Nagykároly, Kaszinó-utca 2. ss. HÍRE K. Husvét hete.­A cukorboltok kirakatában nagyfülü nyu­szik, piros tojások. Néhány hónapja ugyanott szilvakrampuszokat láttunk, komikusán fekete fickókat, papirláncot csörgetve. Kedves, lélek­emelő, családias ünnep mind a kettő. A karácsony gyermekkori reminiszcenciá­kat kelt bennünk, a husvét a nekiserdülő ifjú­kort juttatja eszünkbe. Virágvasárnapjával kezdődik a husvét hete. Ma a vallásos emberek elviszik a barkagalyat a templomba fölszgntelni. Akárhogyan is, benne élünk a zsibbadt fásultságban, a hétköznapok csupa egyforma­ságban, a húsvéti napok szivmelengető han­gulata a legridegebb embert is megejti. Észre­vesszük, hogy szivünkben készülünk a hus- vétra, a feltámadás magasztos ünnepére. A ke­nyérért való küzdelemben jól esik elmélkedni, hinni, bízni, remélni. A valóban korszakalkotó nagy események jellemző sajátsága, hogy az évszázadok során folyvást ismétlődő ünneplése nemcsak nem veszt soha hevéből, hanem egyre lángolóbbá válik. Ellenben amit múló korszellem hoz létre, annak emléke egyre halványul. A mondva csi­nált ünneplésekből hiányzik a szív, a lélek, a belső tartalom. igaz bensőséggel, ihlettel az emberek csak olyan ünnepeket tudnak állandóan megünne­pelni, amelyeknek örök jelentőségük, örök ér­vényű tartalmuk van. Ilyen tüneményszerü ünnep a Megváltó születése, halála s menybemenetelének évfordu­lója. Lázba ejti szivünket, megihleti elménket. Érzi minden ember, hogy szüksége van az emberiségnek ezekre a nagy ünnepekre. Nem csoda hát, hogy szivvel-lélekkel, erős hittel, bizalommal ünnepeljük őket. — Személyt hír. dr. Falussy Árpád vár­megyénk főispánja holnap reggel Szatmárra utazik, hogy a közigazgatási bizottság ülésén elnököljön. Főispánunk mint a debreceni ipari és művészi kiállítás egyik védnöke f. hó 9-én jelen lesz a kiállítás megnyitásán. — Városi közgyűlés. Nagykároly r. t. vá­ros képviselőtestülete ma délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart, melynek főbb tárgyai a következők: Pol­gármester s a városi tiszti nyugdijügyi bizott­ság 1908. évi jelentése. Vaiiás és közoktatás- ügyi miniszter leirata az állami iskola létesí­téséhez és fentartásához megkívánt városi hoz­zájárulás ügyében. A városi óvodák államosí­tása ügyében érkezett vallás és közoktatásügyi miniszteri leirat bemutatása s az építkezésekre vonatkozó bejelentés. A városi róni. kath. fő­gimnáziumnak államsegélyben leendő részesí­tése iránt előterjesztendő kérelem ügye. Az ipa­ros tanonciskola fejlesztése. Előterjesztés a tűz­rendészed szabályrendelet módosítása, illetve a tűzoltási ügy hatályosabbá tétele tárgyában. Előterjesztés a husvizsgáló helyettesi teendők végzésével megbízandó állatorvos díjazása iránt. Rendőrkapitány előterjesztése egy rendőrfogal­mazói, két detektív, még egy rendőrbiztosi s 5 uj rendőri állás rendszeresítése iránt. Klein Zoltán kérelme Nagykárolyban felállítandó ce- nieiit-beton gyárának 10 évi pótadó s kövezet- vámmentességben leendő részesítése iránt. — Iparművészeti kiáilitás Debrecenben A debreceni kereskedelmi és iparkamara az Országos Magyar Iparművészeti Társulat köz­reműködésével Debrecenben, husvétkor, ipar- művészeti kiállítást rendez. A kiáilitás április hó 7-én délelőtt 10 órakor nyílik meg nagy ünnepséggel és április hó 21-ig lesz nyitva. Ä kiáilitás megnyitására a magyar iparélet számos kitűnősége ígérte megjelenését; nagy számmal jelenik meg az Országos Magyar Iparművészeti Társulat küldöttsége is. Ott lesz vármegyénk főispánja, dr. Falussy Árpád is, ki a kiállítás­nak szintén egyik védnöke. A kiállítást a ka­mara és az Országos Magyar Iparművészeti Társulat közös megbízásából dr. Rácz Lajos kamarai segédtitkár rendezi Az iparművészeti kiállításnak két csoportja lesz. Egyik az Orszá­gos Iparművészeti Társulat vándorkiállítása, a másikban a debreczeni kamara kerületéből való műiparosok készítményei lesznek összegyűjtve. A debreceni kamarakerület anyagának második osztálya a fémipar csoport lesz. A harmadik osztály a népművészet és háziipar anyagát mu­tatja be. A negyedik csoport a kézimunkák gyűjteménye. A kiállítás, úgy a jelentkezések nagy számát, mint a bejelentett tárgyak töme­gét tekintve, méreteiben is jelentős lesz. A deb­receni kamara a kiállításon megjutalmazandó iparosok kitüntetésére pompás domborképet mintáztatok egy jőnevii szobrásszal és azt bronz- és ezüst-plaketté vereti, A kiállítás na­ponta délelőtt 9—12 és délután 3—6 óráig lesz nyitva. A belépti-dij személyenként 80 fillér. — Kinevezés. A belügyminiszter a gyer­mekvédelem terén az állami és társadalmi te­vékenység országos összeköttetése céljából meg­alakítandó gyermekvédő országos bizottság helyettes elnökévé élethoszsziglan gróf Teleki Géza v. o. t. tanácsost nevezte ki. — Közigazgatási bizottsági ülés. Várme­gyénk közigazgatási bizottsága f. havi ülését, minthogy a hó második péntekje ünnepnap, szerdán f. hó 14-én tartja meg. — Pénzügyi kinevezések. A pénzügymi­nisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök a helybeli m. kir. pénzügyigazgatóság fogal­mazási tisztviselői közül Nagy Tamás pénz­ügyigazgatóhelyettest, Hegedűs Ferencz és Nagy Gergely pénzügyi titkárokat a VII. fizetési osz­tályba pénzügyi tanácsosokká, Zsunk János fogalmazó-gyakornokot pedig a nyitrai kir. pénzügyigazgatósághoz pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki. A vármegye pénzügyi tisztikara, tisztviselőtársai tiszteletére tegnap, szombaton a „Magyar Király“ szálloda helyiségében este fél 9 órai kezdettel társasvacsorát rendezett. A banketten való részvételüket dr. Falussy Ár­pád főispán, dr. Kelemen Samu Szatmárnémeti orsz. képviselője, dr. Vajay Károly szatmári polgármester s Tankóczy Gyula szatmári ren­dőrfőkapitány is megígérték. Megemlítjük még, hogy közelebbi ismerőseink közzül Szentand- rássy Antalt és Révész Lajost p. ü. tanácsossá, dr. Kőszeghy Andort és Schusterits Ignácot, Halmy Lajost p. ü. titkárrá, dr. Hetey Zoltánt, dr. Szabó Jenőt és dr. Radetzky Ágoston p. ü. segédtitkárokká nevezte ki. — Áthelyezések. A pénzügyminiszter Föl­des Albert p. ü. titkárt városunkból S.-A.-Uj- helybe helyezte át, Várkonyi Vilmost pedig Nagyváradról p. ü. fogalmazóvá nevezte ki. Tarczynsky Kázmér nagybáoyai és Szabó Sán­dor helybeli számtiszteket kölcsönösen áthelyezte. — Meghívó. Van szerencsém a „Kölcsey Egyesület“ tisztelt választmányi tagjait az 1909. év április hó 4-én vasárnap d. e. 11 órakor a főispáni kisteremben tartandó választmányi ülésre meghívni. Az ülés tárgysorozata: 1. A múlt választmányi ülés jegyzőkönyvének felol­vasása. 2. A f. év február hó 21. és április hó 1-én tartott estélyek jövedelmének elszámolása. 3. Az 1909. évi kötségelőirányzat egybeállítása és az 1908. évi zárszámadás felülvizsgálása. 4. Az évi közgyűlés idejének megállapítása. 5. Egyleti ügyek. 6. Esetleges indítványok. Nagy­károly, 1909. márczius hó 29. Dr. Falussy Árpád, elnök. — A Szatmárvármegyei Gazdaságiegyesület közgyűlése. A Gazdasági-Egyesület március 31-én igazgatóválasztmányi ülést, majd köz­gyűlést tartott, a melyen gróf Teleky Géza helyett dr. Böszörményi Emil ügyvezető alelnök elnökölt. Úgy az igazgatóválasztmány, mint a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az 1908 évi zárszámadásokat, valamint a folyó évi mű­ködési tervezetet, melyben az egyesület vezető­sége a mezőgazdaság minden ágára kiterjeszke­dett. Ugyancsak egyhangúlag elfogadták az 1909. évi költségvetést is. A közgyűlés állást foglalt a Romániával kötendő kereskedelmi szerződéssel szemben. — Zeneegyesületünk Szatmáron. A szat­mári polgári asztaltársaság tegnap egy heti es­télyén zeneegyesületünk igen nagy sikert aratott. Úgy a jelenlévő közönség, mint a szatmári lapok nagy elismeréssel emlékeznek meg zene­egyesületünknek, valamint a városunkból föl­kért műkedvelőknek Váci Jolánkának és Kálnay Gyulának szerepléséről. — Az ügyvédi kamara közgyűlése. A szat­mári ügyvédi kamara, melyhez a helybeli ügy­védek is tartoznak, Korányi János elnöklésével március 28-án tartotta meg évi rendes közgyű­lését. Az ügyvédi gyám- s nyugdíj intézmény­nyel és az ügyvédek helyzetével foglalkozó el­nöki megnyitó után elfogadták a múlt évi számadást és az idei költségvetést, majd dr. Schönpflug Jenő titkárnak évi jelentését, mely­nek gerincét az ügyvédi gyám- s nyugdíj tör­vény hiányainak kimutatása s az ügyészség és bíróságok működésével való foglalkozás képezi. Végül a tagsági’ dijat, tekintettel a titkári hiva­tal teendőinek nagymérvű szaporodására, ez évre 32 koronában állapították meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom