Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-03-28 / 13. szám
12-ik szám. S2 AT MÁRV ÁRMEGYE 3-ik oldal. tatja, a tüdővészeseket, görvélykórosokat szanatóriumokban helyezi el, a nyomorékok fenntartásáról gondoskodik. Segíti a szegénysorsu szülőket, hogy eltarthassák gyermekeiket. Szegény betegágyas anyákról gondoskodik. A javítóintézetekből kiveszi és saját gondozásába veszi azokat a gyermekeket, akik megjavultak. Azokat, kikben leküzdhetetlen a kóborlási ösztön, a tengerészeti pályára adja. Nemsokára megépítik az első magyar iskolahajót, melyen magyar tengerészeket fognak művelni. De ki tudná egy rövid újságcikk szűk keretében elsorolni azt a sokszerii áldást, mely a Liga működéséből áradt és árad az országra ? Mindez pedig csak kezdet. Hogy céljait megteremthesse, pénzre van szüksége. Közéig a gyermeknap. Készen állnak az urnák. Vessük filléreinket a gyüjtőszekrénybe. Magunkért, az ország üdvéért tesszük! Siessünk megmenteni azt a sok ezer hontalan, csavargó, apátián, anyátlan gyermeket! Kötelességünk ez. * Itt jegyezzük meg, hogy a Liga helybeli fiókja nem most, hanem május 1. és 2-ik napján tartja a gyermeknapot. Hogy mi a véleményem? T. Szerkesztő Ur! B. lapjának legutóbbi számában egy anyának a zsurokon folyó kártyázásról irt levelét s az ön válaszát nagy figyelemmel ol ástam. Engedje meg nekem, hogy az ön válaszához egy pár megjegyzést fűzzek. A levelet iró anya a zsurokon folyó kártyázást ítéli el csupán. Ön azonban már egy hatalmas ugrást tesz s a kártyázás ellen sorakoztatni szeretné az egész társadalmat. Bocsásson meg, de ebben nincs igaza. A zsurokon folyó kártyázás ellen magam is szívesen állást foglalok, a kaszinóbeli kártyázást azonban — föltéve, ha kicsinyben játszák — kedves, szórakoztató időtöltésnek tartom. Tapasztalatból állíthatom ezt. Férjem ugyanis pár évvel ezelőtt, napnap után nagyon rossz hangulatban jött haza a hivatalból. Ideges, ingerült, kötekedő volt egész este. Semmi se volt ínyére. Ha kedvében jártam, nem tetszett, ha viselkedése könnyeket csalt szemembe, csaknem durva volt velem szemben. Összerogyott az asszony s átkulcsolta a fiatal daliás tiszt térdét s úgy nézett rá megvesztegető, gyönyörű kék szemével. — Mentsd meg őt és a tied vagyok. Menj, szabadítsd meg, én a kerti lugasban várlak — suttogta félőrülten az asszony. A hadnagy lelkében nagy harcz dúlt: A csatát a kötelesség vesztette el. Gyöngéden kibontakozott az asszony hófehér karjából s kardot kötve elrohant. Holdvilágtalan nyomasztó, forró este volt, a színes virágágyak kábitóan illatoztak. A rejtett tücsökcsiripeléssel egy almafa ágán versenyre kelt a fülemüle. Az asszony érzéketlenül, tágranyilt szemmel, hófehéren ült egy kis kerti pádon. Hirtelen erős nesz támad. Szeretne elmenekülni, de lábai megbénultak. A bokrok közül egy férfi közeledik. Alig van már lépésnyire. — Eszter — kiált föl egy ujjongó hang! — Jóska — sikolt vissza a válasz és az asszony, mint a kilőtt nyíl repül a jövevény keblére. Elnémult a tücsökdal. El a fülemüleének. A nagy csöndességben csak a csókok szerelmes zenéje hallatszott, meg egy-két szaggatott, suttogó szó: — Hü maradtál hozzám ? Szeretsz ? — Örökre ... örökre ...! Az édes szerelmes hangokat hatalmas dörej zavarja meg. Egész közelében egy terebélyes somfabokor mögött kékesen szálldogál a ióporfiist. A legény odarohan és a daliás, szép kozákhadnagy épp akkor zárta le megtört, nagy fekete szemét... Kétségbe voltam esve, mi lesz velünk, ha igy kell leélni életünket ? Egy napon aztán az az ötletem támadt, hogy elküldöm a kaszinóba kaláberezni. Engedett kérésemnek. Megtanult kártyázni. Azóta este 5—7-ig kalábert játszik, kellemesen elszórakozik, a legjobb hangulatban jön haza s kellemesen töltjük együtt az estét. Ez megcáfolja tehát Szerkesztő Ur azon állítását, hogy a kártyázás nem szórakozás. Hangoztatom azonban azt, hogy a zsurokon folyó kártyázást én is nagyon elitélem. Kárhoztatom nemcsak az ön által felsorolt okoknál fogva, hanem azért is, mert kárhoza- tos az azokra a gyermekekre is, kik szemtanúi az ott folyó hazárdjátékoknak s akiknek gyönge lelkét a kártyaszenvedély könnyen rabigába hajtja. A kártyázás ezen módja ellen valóban állást kellene foglalni a társadalomnak. De állást kellene foglalni a nők dohányzásával szemben is! Egy feleség. Sokban nem osztom levélíró nézetét, mert én éppen azt tapasztaltam, hogy bizony a kártyázás izgatólag hat az idegekre. Levélíró férje dicséretes kivételt képez. Hiszen ha igy lenne, úgy nem lenne olyan sok boldogtalan feleség. Akkor az ideges férjeket, — (vájjon vannak egyáltalán nem idegesek ?) — egytől-egyig kaláberezni kellene küldeni. A nők dohányzásáról jövő számunkban irok. TÁVIRAT. Budapest, 1909. márcz. 27. d. u. 5 óra. Helyzet változatlan. A békés kilátások némileg javultak. hírek! Mull és jelen. Voltam én is egykor boldog Mily boldog csak az lehet, Kinek ifjú érző szivén Ámor nyila ejt sebet. Csak magát a rózsát láttam, Melynek illatmámora, Örök ifjú Tündérország Berkeibe vitt vala. Arcomon a boldogságnak Rózsapirja fakadott, Szemeimben gyönyörkéjnek Gyémánt könnye ragyogott. Én is voltam boldog egykor Mily boldog csak lányka volt, Kinek szűzi ajkaira Ámor csókja tapadott. * * * Álom volt csak rövid álom, A hajnalt sem érte meg, Rózsatövis átaljárta, Megsebezte szivemet. Szemeimben egykor gyémánt, S most a bánat könnyei; Arcrózsáim elhervaszták Szivemnek vér-csöpjei. S mindezt neked köszönhetem Csalfa tündér szerelem! Meddig kínzód még szivemet, Meddig tart e gyötrelem!? . Turci Papp Gizella. — Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja tegnap reggel érendrédi birtokára utazott. — Papp Béla orsz. képviselő, lapvezérünk tegnap érkezett haza Abbáziából. — Műkedvelői előadás. A nagykárolyi „Kölcsey-Egyesület“ 1909. április 1-én (csütörtök este) fél 8 órakor a Városi Színházban a József főherczeg Szanatórium javára jótékonyczélu műkedvelői előadást rendez, melyre tagjait és az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja. Színre kerül: A Dolovai nábob leánya. Színmű 5 felvonásban. Irta: Herczeg Ferencz. SZEREPLŐK: Jób Vilma — — — — Janitzky Irma Domaházyné — — — Jenser Mihályné Szentirmay huszárszázados — Tremba Márton Szentirmayné — — — Papp Béláné Tarján főhadnagy — — Erdőssy Vilmos Lóránt hadnagy — — — Hornyák Sándor Bilitzky-Maróth herceg, hadapród. Szabó István Merlin báró — — — Szabó József Orvos — — — — Hodor Kornél Szobaleány — — — *— Hetey Józsa Tiszti szolga — — — Kölcsey Béla Történik a 3-ik felvonás Tarján lakásán, a többi a Jób-kastély kertjében. Áz első és második, a negyedik és ötödik felvonások között csak 5 perez szünet lesz. Belépődíj: Alsó páholy tagoknak 10 K. nem tagoknak 12 K. Felső páholy tagoknak 8 K, nem tagoknak 10 K. Földszinti ülőhely tagoknak 2 K, nem tagoknak 3 K. Erkély I. sor. tagoknak 1 K 20 f, nem tagoknak 1 K 40 f. Erkély II. sor tagoknak 1 K, nem tagoknak 1 korona 20 fillér. Karzaton a rendes színházi helyárak. Jegyek előre válthatók Klacskó István, irod. szakoszt. elnökénél. Előadás után a Magyar Király kávéházban társas összejövetel. — A darabból a próbák már három hét óta folynak. A szereplők legjobb tudásukat viszik a harcba, hogy ez az előadás is méltó legyen a legutóbbihoz. S ez sikerülni is fog nekik. Kitartással, kedvvel, ambícióval dolgoztak, azaz hogy dolgoznak ma is, mert hiszen az utolsó simításokat még most végzi a próbákon a rendezőség. Valósággal tanulmány tárgyává tette mindegyik szerepét. Már pedig a sikernek ez első föltétele. Műkedvelő gárdánkat legutóbb egy könnyű, mulattató, bohózatban csodáltuk meg. Most arról tesznek majd tanúbizonyságot, hogy a színműben is derekasan megállják helyüket. Nemcsak a közönség, de mi is nagy érdeklődéssel nézünk ez előadás elé, mely kétségtelenül kemény próbára teszi erőiket. Mert hiszen mi tagadás e darabot szépen s jól megjátszani vérbeli színészeknek sem könnyű feladat. Annál nagyobb lesz dicsősségük, ha ez sikerül nekik. Pedig mint halljuk, sikerülni fog. Sikerüljön is! — Pályázat. Vármegyénk törvényhatóságánál üresedésben levő, f. évi május havában tartandó rendes közgyűlésen betöltés alá kerülő erdődi és nagysomkuti, valamint tiszti alügyészi s a választás folytán megüresedő állásokra főispánunk által kibocsátott pályázati hirdetményt a vármegyei hivatalos lap legközelebbi száma hozza. — Dr. Rooz Elemér lakását Széchenyi- utca 3. szám alá, a róm. kath. templommal szembe (Hahn-féle gyószertár tőszomszédságába) helyezte át. — A szatmári művészeti és műipari kiállítást csütörtökön, f. hó 25-én nyitotta meg szép számú közönség jelenlétében dr. Vajay Károly polgármester. A kiállítást rendező Eg- genberger-cég dr. Falussy Árpád főispánt kérte fel a kiállítás megnyitására, mivel azonban ő hivatalos ügyek elintézése céljából a fővárosban tartózkodott, a megnyitói tisztséget a polgármesterre ruházta át. A szebbnél-szebb képek mellett ott látjuk a máramarosi s a kalotaszegi szövőipar gyönyörű munkáit, a temesi aranyhimzéseket s a pozsonyi haziipar-egylet csinos produktumait. — Harcászati céllövészet. Honvéd helyőrségünk csütörtökön, folyó hó 1-én reggel Csomaközre megy, hol öt napig harcászati lő- gyakorlatot tartanak. E gyakorlaton részt vesz az uj ezredparancsnok is. — A sorozás eredménye. Városunkban a sorozás hétfőn nyert befejezést. Itt 291 volt az állitásköteles, ezek közül előállott 164; beso- roztatott 57. A nagykárolyi járásból állitásköteles volt 1020, ezek közül besoroztatott 264 egyén. — Kinevezés. A Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank r.-t. igazgatósága a f. hó 20-án tartott igazgatósági ülésében hozott határozatával Peiszner Lajos eddigi főkönyvelőt cégjegyzési jogosultsággal cégvezetővé, Szegő Ödön helyettes főkönyvelőt pedig főkönyvelővé nevezte ki.
