Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-02-21 / 8. szám

4-ik oldal. SZAT'MARVARMEGYE 8. szám. Becsüljük meg az ipart és a kereskedelmet. Angliát ipara és kereskedelme tette naggyá, hatalmassá. Németország nyomon követi Angliát. Az annexio körüli kavarodást Anglia azért szí­totta, hogy európai bonyodalmai csináljon s igy lekösse monarchiánk szövetséges társát. Marokkó kérdésénél ugyancsak ez volt az in- ditó ok. Úgy Franciaország, mint Németország magának akarta biztosítani ezt a teljesen kihaszná­latlan területet. Ez a török-angol barátkozás háttere is. Uj szelek fujdogálnak most szerte az egész modern kulturvilágban, épen csak hazánk­ban találkozunk olyan jelenségekkel, a melyek az egészséges törekvésnek ellenkezőjét mutat­ják. Hihetetlen, — de sajnos úgy van — hogy a maradi gondolkozásunk lármájukkal túlharseg- ják azt a nagy igazságot, hogy a kereskedelem az a szerv, a mely a javaknak idő és helyes elosztásával adja meg azoknak értékét. Nem akarják elhinni, hogy egyedül a kereskedelem az, mely lehetővé teszi a gazdának, hogy ter­mékeit értékesíteni, igy földjét a következő év­ben újra művelni, szükségleteit fedezni tudja. Kiáltsanak bár kigvót-békát a kereskede­lemre, agrárállam kereskedelem nélkül soha sem virágozhat fel. A mikor a hazai kereskedelemről beszé­lünk, ne arra a néhány meggazdagodott keres­kedőre gondoljunk, kik a felszínen úszkálnak. Nézzük azon páriák százezreit, kik máról-hol­napra tengetik életüket, kik kora reggeltől késő éjszakáig ugrálnak a pudli körül. Hát még nyomorult iparunk. Milliókat fecsérelünk el szubvenciók, adómentességek, ingyen telkek, építkezési hozzájárulások stb. révén. Vasakarattal, de gyenge kézzel építünk. A jó szándék meg van, csak rossz utón hala­dunk. Építünk uj ipari vállalatokat, de a mikor azok még a kezdet nehézségeivel küz­denek, agyonnyomjuk. Minden nap meghozza a maga kisebb- nagyobb támadásait, ütéseit, gáncsvetéseit. Elég botor dolog biz ez. Hihetetlen, hogy nem látták még be, hogy az állam, mely az ipari termékek, helyébe nyersterményeket ád grófnál. Az 0. E 6. E. elnökválasztó közgyűlése. Az Országos Magyar Gazdák Egyesülete, mint a fővárosi lapokból tudjuk, lóTszótöbb­séggel gróf Károlyi Mihályt vátasztotta meg gróf Zselénszky Róberttel szemben elnöknek. Zselénszky pártja a régi rendszer és a darabontok szövetségéből alakult. Ezek a jó urak a nemzeti érzés erős föllendülése folytán letört uralmuk után most először próbálkoztak pozicióhoz jutni. Örömmel konstatálhatjuk azon­ban, hogy e választáson is meglátszott, misze­rint a nemzeti irányt követők tábora nemcsak hogy még mindég erős, de annak ereje foly­ton gyarapszik. A Zselénszky párt fondorkodása, valamint az a lázas igyekezet, hogy a gróf Károlyi párt lelkes hangulatát letörjék, csúfos vereséget szen­vedett. Pedig a közgyűlés vezetősége is rész­rehajlással volt irányukban. Elnök azon eljá­rása, hogy éppen a szavazás előtt olvasta fel gróf Károlyi lemondó levelét és sürgönyét, nagy visszatetszést szült. Elnök ezen tendenciózuá eljárását hangos megbotránkozással utasította vissza a gróf Károlyi párt lelkes tábora. Károlyi Mihály gróf a választás elől, az őt jellemző szerénységénél fogva Párizsba utazott s mindenképen igyekezett a jelöltséget magáról elháritani. Ellenben Zselénszky ur (a moly gróf, vagy amint a casinóban hívják a „kellemetlen pó­lyák“) már reggel fél 9 órakor ott állt a köz­gyűlési terem ajtajában, fanyar és ideges mo­sollyal parolázott a vidék gazdatisztjeivel s tőle telhetőleg korteskedett a maga javára, a gyű­lést pedig rémséges izgatottságban ülte végig gróf Tisza István, Hieronyhmy Károly, Lukács László, Sándor Pál és Lukács György darabont miniszter védőszárnyai alatt. — A Kölcsey Egyesület mai estélyére még csak erkély és karzatjegyek kaphatók. A ren­dezőség ezúton figyelmezteti a t. közönséget, hogy az előadást pont fél 8 órakor kezdik s hogy az előadás alatt az ajtók zárva lesznek. — Helyettesítés. Péchy Péter avasi járási főszolgabíró a vámfalui körjegyzői állásra Bálint Endre reszegepiskolti segédjegyzőt helyette­sítette. — Uj ügyvéd városunkban. Dr. Selagián László ügyvéd városunkban ügyvédi irodát nyitott. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Kánya Sándort, Mátészalkára pénzügyőri biztossá ne­vezte ki. — Ünnepély. A Nagykárolyi Kegyes tanitó- rendi róm. kath. főgimnázium 1909. évi. már­cius hó 6-án esti 7 órai kezdettel a városi szín­házban az ifjúsági segitő-egyesűlet javára jóté­konycélú ünnepséget rendez. A jegyek ára : Alsó páholy 12 K. Emeleti páholy 10 K Erkélyszék 1—2 sor 1 K 60 f. Földszinti ülőhely 2 K. Jegyek előre válthatók Eigner Simon könyvkereskedésében, este pedig a pénztárnál. Műsor 1. Nyitrány, a Cigánynak c. operából Báliétól. Előadja a *ő- gimn. zenekar. 2. Dalra fel! Abt Ferenctől. Énekli a főgimn. vegyeskar. 3. A legboldogabb. Legenda Váradi Antaltól. Szavalja Jenser Dezső I. o. t. 4. Largo Haendelíől. Előadja a főgimn. zenekar. 5. Állatkvartett jelmezben, Éneklik: Nonn Gyula, Kertész József Vili., Jenser Mihály VII. és Harász István VI. o. tanulók. Zongorán kiséri : Huszthy Zoltán V. o. t. Dirigens: Nagy József VIII. o. tanuló. 6. Az ezüstfátyol legendája. Szövege Váradi Antaltól, zenéje Révfy Gézától. Szavalja: Boross István Vili. o. t. Harmoniurnon kiséri Dragoner Lajos ur, zon­gorán : Huszthy Zoltán V. o. t. 7. Magyar népdalegyveleg. Énekli a főgimn. vegyeskar. 8. a) Ase halála Griegtől. Trio, játszák: Nagy József (hegedűn), Ilosvay Gyögy Vili. o. (gor­donkán) és Huszthy Zoltán V. o. í. (zongorán) b) Anitza tánca Griegtől. Trio. Játszák ugyan­azok. 9. Inkogito. Bohózat 1 felvonásban Ney K.-tól. 10. Rákóci-induló Szent-Gály Gyulától. Énekli a főgimn. vegyeskar. Zongorán kiséri: Csetényi Sándor VI. o. t. — Vármegyénk gazdasági állapotáról saj­— ccii/'/í "rtaz.rrpan raiTTOiydllTOKdl lariUIÍK s ezeket — sikerük biztosítása érdekében — úgy szervezzük, hogy a résztvevők nemcsak hogy ingyenes oktatásban részesülnek, hanem az általok készített tárgyakat olyan áron vált­juk be, hogy ezúton megfelelő keresethez jut­nak. E tél folyamán már mostanáig 800 koro­nánál nagyobb összeget fizettünk ki e cirnen. Ha tekintetbe vesszük, hogy ez a kezdők és többnyire 12—15 éves gyermekek keres­ménye, akik egyébként semmi más keresethez nem juthattak volna, s akik e mellett iskolai kötelezettségnek is eleget tettek: azt hiszem, hogy úgy kulturális, mint gazdasági szempont­ból nem megvetendő eredmény. Ez azonban csak a kezdet kezdete. A cél az, hogy mindazok, akik dolgozni akarnak, olyan kereseti forráshoz jussanuk, mely a téli nehéz időben megélhetést biztosit és a szegény szülők gyermekeinek iskoláztatását lehetővé tegye, oly módon, hogy a 12—15 éves gyer­mekekben rejlő munkaerőnek megfelelő gazda­sági tőke az iskoláztatás mellett anyagilag is értékesíttessék. Ezen cél eléréséhez azonban a m. t. kö­zönség támogatására van szükségünk. Az er­kölcsi támogatás mellett főleg arra kérjük a vásárló közönséget, hogy a növendékeink által készített iparcikkeknek előnyt adjon. E tekin­tetben nem kérünk anyagi áldozatot, mert a piacra bocsátott iparcikkeink úgy minőségüket, mint az árukat tekintve, versenyképesek. Mostanáig mintegy 1800 darab ciroksep­rőt, 1000 darab különféle gyékény tárgyat, 100 darab vesszőkosarat és 200 darab súroló gyö­kér kefét állítottunk elő, mely áruk legnagyobb része méltányos áron, akár kicsiben, akár nagy­ban eladásra vár. Nagykároly fogyasztó közönségétől függ első sorban, hogy főtörekvéseink ne vesszenek kárba és a kitűzött cél megvalósittassék. Reméljük a legjobbat! Matuska István, gazdasági népiskolai igazgató. — Halálozás. Weisz József volt kereskedő ki egykor a helybeli gőzmalomnak volt inté­zője f. hó 16-án 77 éves korában hosszú, éveken át tartó betegeskedés után elhunyt. — Véglegesítés. A fehérgyarmati óvodai bizottság Petczkó Margit helyettes óvónőt ál­lásában véglegesítette. — Esküvő. Somogyi Imre Székelyhidról e hó 22-én vezeti oltárhoz Alvinczen Székely Árpád és neje bájos és kedves leányát, Margitot. — Eljegyzés. Bród Béla Zilahról folyó hó 14-én eljegyezte Markovics Gizikét Fehér- gyarmatról. — lókai szoborra. Csanálos község 23 K 60 fillért és Szamosdob község 4 koronát adományozott a Budapesten felállítandó Jókai szoborra. — Hangverseny. A Nagykárolyi Dalegyesü­let f. hó 23-án, húshagyó kedden, a „Magyar Királyiban tombolával egybekötött farsangi hangversenyt tart. E kellemes estélyre előre is felhívjuk az érdeklődők szives figyelmét. Bő­vebb értesítés a falragaszokon. — A nagykárolyi Polgári Olvasókör ma délután 3 órakor tartja meg harminckilencedik évi rendes közgyűlését saját helyiségében. Tárgy: A tisztikar és az igazgató választmány egy har­madrészének megválasztása. — Járási számvevőgyakornok. Legutóbbi számunkban megírtuk, hogy azon járási szám­vevők mellé, kik teendőiket nem képesek egye­dül elvégezni, járási számvevőgyakornoki állást szervez a belügyminiszter. Vármegyénkben a nagykárolyi járási számvevő kap számgyakor­nokot. — Gyermeknap. Az Országos Gyermek­védő Liga kezdésére országszerte megindult az akció az idei nagy gyermeknap szervezésére. Április 1-én és 2-án, csütörtökön és pénteken rendezik mindenütt a gyermeknapot. Ándrássy Gyula gróf belügyminiszter leiratban fordult a törvényhatóságok főispánjaihoz és alispánjaihoz és kérte őket, hogy a ligát munkájukban oda- adóan támogassák. A liga — mondja a leirat — nemcsak a társadalmi gyermekvédelemnek nagy tényezője, le valósággal az állami gyer­mekvédelemnek mintegy kisegítő intézménye­ként működik. A leiratban kéri továbbá a bel­! ügyminiszter, hogy a mozgalomba a vármegye vary &■ uiíuuftMctv u tctrsdudfum ueveuen "e Torén" világban bekövetkezendő büntetésével, — meg kell javítanunk mindenkép e társadalmat. A külföld és hazánk által szolgáltatott legutóbbi erkölcsi katasztrófák kétségtelenül nagy erkölcsi sülyedésnek a kritériumai, na­gyon elszomoritő, hogy azok követnek el bű­nöket a társadalommal szemben, akinek leg­főbb kötelességük volna Vesta igaz papjainak lenni. S ép, ezek lesznek az erkölcsi eszmék Ephialtesei. Nem jogos s igazságos ítéletünk, ha csu­pán a bűnösöket sújtjuk avagy csupán a vét­kesekhez közelállókat; a legnagyobb fokú igaz­ságtalanság ez, amidőn egyeseknek immorális cselekedeteiért s társadalmi rangjukhoz nem méltó maguktartásáért egy egész osztályt, tehát egy társadalmi réteget nem bélyegzőnk meg. A bűnt sokan követik el; aktive azok, akik résztvesznek benne, passzíve azok, akik nem akadályozzák meg azt, akik csupán er- kölcsbirói szerepeket játszanak s a bekövetke­zett katasztrófák rossz májú halálmadarai, akik csak kicsinyes és szűklátókörű kéretlen bele- avatkozásaikkal a katasztrófát nem megállítani, hanem elmérgeslteni tudják! Itt nem amatőrös- ködni kell, itt radikális műtétet kell végrehaj­tani, radikálisan gyógyítani: helyes útmutatás­sal megakadályozni a bűnt s minden eszköz­zel küzdeni a százkaru polip ellen. El kell mindenáron pusztítani a fertőzöt­teket és a betegségeket, meg kell akadályozni még az inkubáció idején a veszélyes bajok ke- letkezhetőségét, mert ha mindezt nem tesszük, joggal mondhatjuk: hogy nem a delikvens a bűnös, hanem a társadalom, mely nem ampu­tált, hanem élt a kegyelmezés jogával s mely nem tette lehetetlenné már jó eleve a moral in- sanityben szenvedő erkölcsi csődbe jutott társa­dalmi parazitát. Darabánt András.

Next

/
Oldalképek
Tartalom