Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-02-07 / 6. szám
6-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE 5-ik oldal. meggyőzték őt arról, hogy az építéshez szükséges faanyagokat meg kell adnia. Majd Halász Ferenc min. tanácsost kereste fel a küldöttség. Halász Ferencnek elsősorban vármegyénk állami iskoláinak szaporítása s felépítése körüli fáradozását köszönte meg a főispán. Kérte, támogassa, pártfogolja a tanítóság ezen fontos kérelmét is. Szeretetéről, pártfogásáról a min. tanácsos is biztosította a küldöttséget. Az elhangzott válaszokból örömmel láthatja vármegyénk tanítósága, hogy ügyük jó kezekben van s hogy mindenhol lelkes pártfogókra találtak. Biztos reményük lehet, hogy nyert ügyük lesz. Jövő évben már saját otthonukban neveltethetik szeretett gyermekeiket!! Megjegyezzük még, hogy vármegyénk főispánja a tanítóság küldöttségének külön is Ígéretet tett arra nézve, hogy az építkezéshez és berendezéshez szükséges kölcsön felvételét Széli Kálmán v. b. t. t.-nál a Magyar Jelzálog és Hitelbank kormányzójánál kifogja eszközölni. A küldöttségben résztvettek: Bodnár György kir. tanfelügyelő, Neubauer Elemér tan. egyes, alelnök, Marosán János tan. egyes, jegyző, Né- methy Sándor tan. egyes, pénztárnok, továbbá Ányos Miklós, Vladár Ferenc, Román József, Szőllősi Gyula, Hajgató Géza, Marosán Kornél, Imre Károly, Irinyi Sándor, Nagy Sándor, Lu- kovics Endre, Szaieczky Miklós, Székely Endre egyes, tagok. Az 0. 1. 0 E. elnökválasztása. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a lemondott gróf Dessewffy Aurél elnök helyett a mához egy hétre, folyó hó 14-re Budapestre összehívott közgyűlésen fog elnököt választani. Gróf Dessewffy Aurél 20 éven át volt az Omge elnöke. E hosszú idő alatt a legnemesebb intentióktól vezérelve, páratlan tapintattal, a legnagyobb odaadással vezette az egyesület ügyeit. Az ő nagy tudását, bő tapasztalatait mindenütt s mindenkor érvényre juttatta. Gazdasági viszonyainkat teljesen ismerte. Mindazok a nagy alkotások, melyeket az Omge utóbbi két évtizedben a nagy gazdatársadalom érdekében megteremtett, leginkább a gróf Dessewffy Aurél nevéhez fűződnek. Ezeket a nagy alkotásokat nemcsak az ő szeretetreméltó egyéniségével, de a magyar faj iránti lángoló sze- retetével tudta elsősorban kivívni. Húsz éven át az Omge tisztikarába beleplántálta, szivükbe csepegtette azt a hazafias szellemet, mely őt teljesen áthatotta. Megtanította a tisztikart arra, hogy munkájuk csak úgy lesz eredményes, ha egymás iránt kölcsönös szeretettel és bizalommal viseltetnek, ha teljes összhang uralkodik közöttük. Ő mindenkor első volt a munkában. Igazi atyja volt a tisztviselői karnak. Szeretettel és bizalommal is csüggött rajta az Omge minden tisztviselője, minden egyes tagja. Hazafias szelleme, a benne rejlő csodás akaraterő mindenkor arra késztette őt, hogy az általánosan fokozódó kívánalmakhoz képest magasra emelje az egyesületet. S ez sikerült is neki. Ma már az Omgének nemcsak az ország gazdasági életében, de a politikai életben is döntő szerepe van. Azt az összhangot, azt a hazafias szellemet, melyet gróf Dessewffy Aurél teremtett meg az Ómgében, csak időnkint zavarta meg egy- egy incidens az egyesület egyik alelnöke, gróf Zselénszky Róbert részéről. Gróf Zselénszky Róbertnek — ennek a kétségbevonhatatlan nagy tudásu férfiúnak, — összeférhetetlen természete sokszor kényes helyzetbe hozta az egyesületet. Ő ugyanis az ő aulikus és osztrák érzelmű gondolkozásánál fogva nem tudta, vagy nem akarta megérteni azokat a hazafias törekvéseket, melyek az Omge nagy szervezetében éppen a magyar mezőgazdaság érdekében évtizedeken át kifejlődtek. Alelnöki működésében sohasem a magyar gazdaközönség érdekeit, hanem mindég az osztrákokét szolgálta. Ellensége volt minden hazafias mozgalomnak. Az ő lelkére, mint Ausztriából bevándorolt ember lelkére nem tudott odáig hatni a magyar szellem, hogy a gazdasági egyesület érdekeit a magyarság szellemével összeegyeztetni képes legyen. Köztudomású, hogy az elnökválságot is ő idézte elő a főrendiházban tartott beszédével, me'yben támadást intézett gróf Dessewffy Aurél ellen. Ez a támadás volt közvetlen okozója annak, hogy gróf Dessewffy Aurél az egész ország sajnálatára, az ország mezőgazdaságának kárára az egyesület vezetésétől visszavonult. Az Omge most keresi azt a férfiút, ki gróf Dessewffy örökébe-lépjen, ki az ő inten- tióit magáévá téve, az ő és a nagy gróf Károlyi Sándor szellemében vezesse tovább az egyesület ügyeit. A magyar gazdatársadalom férfiasán s hazafiasai] gondolkozó része gróf Károlyi Mi- hályban találta meg azt férfiút, kit az Omge elnöki székébe emelni óhajt. Köztudomású, hogy gróf Károlyi Mihály az ország legkiválóbb kulturális és közgazdasági mozgalmaiban ifjú kora óta részt vett s hogy ma is minden idejét a magyar kultúra és közgazdaság fejlődésének szenteli. Tanítványa nagynevű bátyjának gróf Károlyi Sándornak. Bizalommal és szeretettel viseltetik iránta úgy a tisztviselői kar, mint a magyar gazdaközönség. Az ő működésétől az Omge sok szépet és üdvösét várhat. Az aulikusok és haladópártiak csoportja gróf Zselénszky Róbertét jelölte az elnöki székre. Mint értesülünk, ezek a sötétben mozgó alakok mindent elkövetnek, hogy célt érjenek, hogy az ország ujjáfejlődésének még csak reményét is csirájában elfojthassák. Mi azonban nem kételkedünk abban, hogy akik gróf Károlyi Mihály hazafias gondolkozását, eddigi működését ismerik, mezőgazdaságunk sorsát szivükön viselik, rendíthetetlenül ő mellé sorakoznak, az ő nevével indulnak a harcba. Kétségtelen az is, hogy Szatmárvármegye gazdái lesznek az elsők, kik gróf Károlyi Mi- hályra adják le szavazataikat. Reméljük, hogy az Omge folyó hó 14-iki közgyűlésén az Omge szatmárvármegyei tagjai s kiküldöttei kivétel nélkül ott lesznek s egyenkint úgy mint ösz- szesen kiveszik részüket abban a döntő mérkőzésben, mely az Omge, igy tehát az egész ország gazdatársadalmának jövő fejlődését lesz hivatva elndönteni. Megjegyezzük még, hogy az Omge érdemes, volt elnöke gróf Dessewffy Aurél is gróf Károlyi Mihály megválasztása érdekében foglalt állást. APRÓSÁGOK. Dini szomszéd egy újabb stúdiumáról kell beszámolnom. Ez az eset szintén a székes- fővárosban történt meg vele. A Városligetben meglátott egy felcicomá- zott, pipiskedő munkás leányt, a mint korcsolyázni sietett. A kis cifra baba láttára igy dünnyögött az öreg magában : — Ez a leány olyan osztálynak, rétegnek, branzsnak a sarj- hajtása, melyet a felvidéken nyehónak neveznek. — A mint az öreg végig studirozta a leány sokszínű öltözetét, újra hangosan mormogott : — Szép, szép a ruházatja, de nagyon rontja a hatást, hogy péntek hosszabb szombatnál. — Nem is állta meg, utánna kiáltott a kicsikének: — Nagysádkám, ha ideje engedi fércelje fel alsó szoknyáját. * A napokban máv. fővonalukon történt meg ez a kedélyes történet. A délutáni gyorsvonat nőszakaszába, melyet két vénkisasszony foglalt le magának, beszállt egy széjT, bájos elsőéves orvostanhallgató diákkisasszony. Alig hogy elhelyezkedett, kézi táskájából elővette cigaretta tárcáját s rágyújtott egy finom, illatos cigaróra. Erre a flegmatikus viselkedésre a negyvenes kisasszonyoknak elállt nemcsak a hangjuk, de még a lélegzetvételük is. Bután egymásra bámultak. Kétségbe voltak esve. Nem tudták, mitevők legyenek? Előbb az egyik, majd a másik elkezdett köhécselni. Mit sem használt. A fess diákkisasszony nagy flegmával rágyújtott a második cigaróra is. Ez már több volt kettőnél. Az öregek öregebbike kekken rászóllt a füstölő orvostanhallgatónőre : — Kisasszony feledi, hogy női szakaszban ül. — Dehogy is. Jól tudom. — Itt tilos a dohányzás. — Tudtommal ez csak a nemdohányzó fülkében nincs megengedve. — Nem szégyelli magát kisasszony ? Ilyen fiatal s már is úgy pöfékel, mint egy török basa.4 — A férfiak előtt bizony szégyellem, azért jöttem ide. Belépett a kalauz. Az őszülő kisasszony neki bátorodva kérdezte: — Mondja kérem, szabad a női szakaszban dohányozni ? E fogas kérdésre a maga a kalauz sem tudta mit feleljen. Katonaviselt ember lévén, okosan tért ki a felelet elől: — Megkérdezem a legközelebbi állomás főnököt, — s ezzel gyorsan távozott, a diákkisasszony pedig nagy passzióval tovább fújta a bodor füstöket. A vénülő nénikék minden nagyobb állomáson megkérdezték a kalauzt: — Nos ? — Bizony kérem e kérdésre nem tudtak az állomásfőnök urak sem határozott feleletet adni. E fogas kérdésben legközelebb meginterpellálja a nénikék orsz. képviselő öccse a kereskedelmi minisztert. Kérni fogja az általános határozmányok-nak a női szakaszra vonatkozó rendelkezésének ilyeténképeni uj szövegezését : „A női szakaszban csak nem dohányzó hölgyek foglalhatnak helyet.“ A miniszteri választ nagy érdeklődéssel várják a cigarettázó és nem cigarettázó hölgyek. * Ma egy heti humoros felolvasásomnak volt egy nagyon kedves, hűséges hallgatója — a kortinahuzó. Minél jobban leszólltam a báli közönséget, őkeime annál nagyobbakat kacagott. Élvezet volt nézni, hogy potyogtak a kro- kodilus gyémántcseppek szemeiből. A mikor pedig azt mondottam, — hogy a mai csárdást táncoló fiatal embereknek Kinizsi az ideáljuk, olyanokat rúgnak a parketten, majd szétreped a lakktopánjuk, — hát az öregből valóságos nevető düh tört ki. A mikor pedig ezeket az uracskákat — szőllő és káposzta taposásra ajánlottam a t. közönségnek, — az én leghá- lásabb hallgatóm nem birt kacagásán tovább uralkodni, gondolt egy nagyot s merészet, feledve mindent, kirohant a teremből künn aztán kedvére kiröhögte magát. Mondanom sem kell, hogy ezen aztán meg a közönség mulatott a legjobban. A krónikásra meg sem haragudhatok, ha azt írja majd referádájában, hogy felolvasásomnak ez a része tetszett legjobban a közönségnek. A nevető s nevettető kollega — mert hiszen mint kortinahuzó ő is vendégszereplő volt, lévén becsületes, mindennapi foglalkozása a házmesterség — ezért örök hálára kötelezett le. * Akadt egy öklömnyi, enni való, kedves kis közbeszóllóm is, ki talpraesett megjegyzésével emelte a hatást. A mikor azt mondottam, hogy — a leányok a férjfogás művésznői, — háromszor felkiáltott: Nem, nem, nem. Azok az erélyes nem-e.k, mint később megtudtam, sajnos nem nekem, hanem a dadának szólltak. Villy. HÍREK. — József főherczeg Kossuth Fereucznél. Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszternek előkelő vendége volt tegnap. Délután öt órakor Gresham-palotában levő lakásán meglátogatta József főherczeg. A kereskedelmi minisztert hosz- szas betegségéből való felgyógyulása alkalmából kereste föl a főherczeg, akinek látogatása tovább tartott egy óránál. Á függetlenségi pártkörben a főherczeg látogatása kedvező benyomást keltett. — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád főispán tegnapelőtt este kedves nejével Szatmárra utazott. A főispáni pár csütörtökön tér vissza városunkba. — Közigatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt folyó 12-én, pénteken délelőtt fél 11 órakor az alispáni kis teremben ülést tart. — A kegyelet. A Nemzeti kaszinó gyűlés- terme számára megfesttette elhunyt régi uj igazgatója, néhai Károlyi István gróf arczképét.
