Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-12-12 / 50. szám
50-ik szám. SZATMÁ RVÁRMEGYE. 3-ik oldal. hazabeszélt Védte a krassói kerületben rendelkezésére álló nemzetiségi választók érdekeit és ezzel sajátjának hitt voksolt. Ez bizony intő példa lehet minden kormánynak arra, hogy az olyan nemzetiségi politika, amelyet Justh is követ, a nemzetet nem előre, hanem a végveszedelembe viszi. A mi pedig a határozatnak azon részét illeti, mely az önálló banknak 1911 -re való felállításában .reménykedik, — őszintén szólva mi is óhajtjuk s nagy kíváncsisággal várjuk az Ígéret beváltását. Meg kell jegyeznünk, hogy a gyűlés értelmiségi elemei között megoszlottak a vélemények s látható volt, hogy az érettebb gondolkodásúak a Justh párt politikájával nem mindenben egyeznek, kiknek szavát azonban elnyomta Pilisy István krassói választóinak tüdővel gondolkodó része. — Az érem második oldala. E cimen a „Mátészalka“ cimü laptársunk Szunyogh Mihály ottani kerületi képviselőről a következő intim részleteket közli: A mátészalkai választó- kerület egyes községeinek polgárai deputáció- ban jártak és bizalmi nyilatkozatot fejeztek ki Szúnyog Mihály képviselőnkkel szemben, a Just csoporthoz történt csatlakozása alkalmából. Ezen bizalmi manifestatiót a kerület több polgára éppen nem osztotta. így több választó polgár a „Pesti Hirlap“-ban nyilatkozatot tett közé, melyszerint ők éppen nem osztják Szúnyog képviselőnek állásfoglalását s méltatlankodó hangon mutatnak rá azon diffamaló tényre, hogy itt korántsem az őszinte bizalom és ragaszkodás spontán megnyilatkozásáról van szó, a mi az ily manifestatiónak az erkölcsi értékét megadja, hanem egy direkt kiküldött ember által mesterségesen összetoborzott bizalmi nyilatkozat felhajtásáról, melyet pénzen vásárolt meg a képviselőnek e célra leküldött s a kerületet beházaló ügynöke, a ki a bizalom árát azonnal, felszóllitásával egyidejűleg készpénzben folyósította is. Hja, minden akció megszüli a maga ellenhatását. A helyzet. Justh és a székhely kérdés. Egy helybeli lapban e cimen igyekszik Papp Béla a szerecsent fehérre mosni. Mi azonban nem hisszük, hogy legyen városunkban olyan naiv lélek, aki e mosakodásnak hitelt tudna adni. Hiszen akkor, a mikor a szatmári küldöttség Justh előtt megjelent, néma vármegye ketté osztásáról, hanem a székhelynek Szatmárra való átviteléről volt szó. A vármegye ketté osztásának ideája még szóba sem került 15 alagúttal, 16 viaduktal, s 45 millió koronába került. Ghega Károly olasz származású mérnök tervezte az északamerikai egyesült államokban tett tanulmányútja után. Van is emlékműve a Semmering állomáson. Az utókor emigyen is megörökítette a mesés alkotás gemális tervezőjét, aki előtt édesmindnyájan kalapot emelhetünk. A Semmering stáció környéke télen-nyá- ron mozgalmas képet nyújt. Különböző sportokat űznek a mindenfelől összesereglett szórakozni vágyók. A táj természetesen az egész vonalon számos megnyerő motívumot szolgáltat. Elragadó képekben ugyancsak nincs hiány. A legszebb két viadukt az Unteradlitz- graben felett vezető, a különös alakzatu, sok toronyos Pollaros sziklafallal és a Kalterinne felébe húzott többnyilásos remek völgyhíd, a a háttérben a Raxalpéval. Regényesen fekszik fenyvesben az ösz- szedőlt Klammruina, hajdan Stiria kulcsa. Lefelé haladva a déli oldalon, pompás kilátásunk volt ismét a Raxalpéra — kétezer méteres meredek hegy — és az ugyanolyan magas Schneebergre. [s nemcsak Justh Gyula, hanem még Papp Béla sem tudott erről a ketté osztási tervezetről. És igy a midőn Justh Gyula az ő „rozsdás frin- giá“-ját Szatmár érdekében kirántani Ígérte, a szatmáriak kérelmét jogosnak, törvényesnek és igazságosnak mondotta, a székhelynek Nagykárolyból Szatmárra való átvitelét a küldöttség előtt szükségesnek jelentette ki, — akkor bosz- szantásig nevetséges most azzal mosakodni, hogy Justh Gyula Szatmáron úgy akar felállítani megyeszékhelyet, hogy ezzel a nagykárolyi székhely ne érintessék. Nagyon együgyiinek képzeli Papp Béla Nagykároly város közönségét akkor, ha azt hiszi, hogy ezt a mosakodást a városban bárki is komolyan veszi. Az egész nyilatkozatban csak azt a kínos vergődést látjuk, a melyben most mindazok az urak szenvednek, akik érzik azt a kellemetlen helyzetet, hogy ahhoz a férfiúhoz pártoltak, aki Nagykárolynak határozott ellensége és akinek saját szavai szerint az esetben, ha hatalomhoz jut, az lesz a legelső teendője, hogy a vármegye székhelyét és a pénzügyigazgatóságot a hü szatmáriaknak átvigye. Kelemen Samu most ezzel korteskedik odaát s hisszük is azt a kijelentését, hogy Justhtól újabb ígéretet nyert a székhely átvitele iránt kellő támogatások mellett. * * * Az országos 48-as és függetlenségi Kossuth párt körhelyiségében estenkint mozgalmas élet uralkodik. A klubot a párt tagjai nagyszámmal látogatják, a miniszterek és államtitkárok is ott vannak s az érintkezés oly meleg, bensőségteljes, a milyen az anyapártban még sohasem volt. Fentjárt a körben a napokban Makray Mihály Nagybánya város polgármestere is, aki a kerületből Földes Béláról, a hatalomra jutandó Justh párt reménybeli pénzügyminiszteréről, — de aki nagyon megelégedne egy államtitkársággal is, — rossz híreket vitt fel. — Földes elvesztette lába alatt a talajt — mondotta a polgármester. Azt hisszük, hogy vármegyénk sok otszág- gyülési képviselőjéről nemsokára ugyan ezt mondhatjuk. Köszönjék justh Gyulának ! * * * A válság döcögő szekere sehogy sem tud előbbre haladni, — holtponton van.'A jövőre vonatkozólag sem lehet semmit se mondani, sőt a kombinátió is kizárt. A Justh — Lukácsféle kabinetet most is sokan emlegetik, úgy, hogy ha az alkotmányos kibontakozás minden kísérlete meghiúsulna, akkor Kuen Héderváry eljövetelét jósolják. Gloggnitz körül néhány érdekesebb kastély hivta magára a figyelmet. Azontúl már szürkült. A vidéket afféle nehezebb nyugalom ülte meg, mert borongós is volt az ég. Szelek se sóhajtoztak, a sugár és már feketén csipkéződö fenyvesek is komoran hallgattak. Még utunkba esett W. Neustadt, amely katonai akadémiáról hires, majd Vöslau, amely meg boráról nevezetes és Baden. Fürdőjét már a rómaiak idejében ismerték. A forróviz karvastagságban szökik föl a Calvaria hegy aljában. Késő este veit, amikor Bécsbe, a császár- városba megérkeztünk, ahol aztán kellemesen időztünk. Itt bezárom soraimat. Végére jártunk a kis körútnak. De nem teltem el az utazással. Még jobban föltámadt bennem a globetrette- reskedés vágya. így szól a Byron : „Nem mondhatsz olyat, amit tudni ne kívánnék.“ Én most ekként módosítom : nincsen a földnek az a zuga, amit látni ne szeretnék. (Vége.) A Justh — Lukács-féle kabinet tervét mi már régen megjósoltuk. Tudjuk, hogy a bécsi keresztény szociálisták erősen lanszii ózzák, sőt az ó-szabadelvüek is rokonszenvesen beszélnek róla, mert abban reménykednek, hogy e révén újra feltámadhatnak. Ez az egész kombináció azonban lehetetlen. Maga az a körülmény, hogy Luegerékkel szeretkeznek, gyanússá teszi az egész tervet és aki még hisz a politikai erkölcsökben, az teljesen elképzelhetetlennek tartja, hogy a függetlenségi párt az a kevésbbé gondolkodó része is, mely Justhékkal tart, segítségére legyen annak a rezsimének halottaiból való feltámasztásánál, amelynek eltemetésénél ők is részt vettek. Lukács állásfoglalása különben sem őszinte. — A népjogok kiterjesztésének lelkes bajnok i kosztümét öltötte magára, de ebben olyan Fre- goliszerü gyorsasággal bir, hogy máról — holnapra változik. Hirdeti az általános választójogot, amit neki csak anynyira lehet elhinni, mintha az önálló bank létesítését mondaná. Ha tehát Lukács — Justh-féle kombináció nem sikerül, nem marad más hátra, mint az alkotmányellenes kísérletezés, vagy pedig — de ebben a legoptimistikusabbak sem bizakodnak már — a nemzet kívánalmainak honorálása. Ha parlamenten kívül álló kormány jön, — ez az egész parlamentet szemben fogja találni magával. Ekkor majd lehullnak a válaszfalak pártok és pártok között és valamennyi politikai pártárnyalat különbség nélkül fog kezet az absolotizmus ellen. Ez a kísérlet — úgy hisszük — aligha fogja biztosítani Magyarországon a békét. Most is csak azt hangsúlyozhatjuk, hogy a válság megoldásának csak egy módja van — a nemzet kívánalmainak teljesítése. S ezt annál jogosabban kívánhatjuk szerény ellenérték fejében, mert súlyos áldozatokat követelnek tőlünk. Avval mindenesetre előre tisztában lehetnek Bécs- ben, hogy olyan kabinet, amely engedmények nélkül vállalkozik a kormányzásra, egy percig sem marad helyén s még annyi ideje sem lesz, hogy szót emelhessen a parlamentben. Vármegyei közigazgatási bizottsági ülés. A közigazgatási bizottság f. hó 10-én Dr. Falussy Árpád főispán elnöklése mellett ülést tartott. Az ülés megnyitása után Luby Géza azon indítványt terjesztette elő, hogy a vármegyei gazdasági felügyelő a közigazgatási bizottság üléseire meghivassék. A főispán válaszában helyeselve Luby Géza indítványát, kijelentette, hogy a gazdasági felügyelőt a bizottság következő üléseire behívja. Alispáni jelentés. Dr. Péchy István főjegyző jelenti, hogy a közbiztonság a vármegye területén a beérkezett jelentések szerint, kivéve az avasi járást, hol bűnesetek gyakran fordulnak elő, általában kedvező volt. Személyi ügyekben bejelentést érdemlő változás nem történt. Fegyelmi ügyekre vonatkozólag bejelenti, hogy a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya a múlt hó 12-én tartott ülésében Demikor Ignác rendőr- kapitány, Danka Gábor dengelegi községi biró és Becsky Géza körjegyző, végül Szász György avasujfalusi biró és Privigyei Bertalan körjegyző fegyelmi ügyeit intézte el érdemlegesen ; bejelenti továbbá, hogy Trost István felfüggesztett járási Írnok fegyelmi ügyében belügyminiszter határozata, melyben nevezettet dorgálással büntette s állásába visszahelyezte, — leérkezett. A jelentés szerint az elmúlt hó folyamán a vármegye területéről útlevelet kért 218, útlevelet nyert 80, visszavándorolt 3 egyén. Árvaszék. Ilosvay Ferenc árvaszéki elnök jelenti, hogy a múlt hóban elintézés alá 23ol darab ügy vétetett, melyből feldolgozva 2194 darab lett, igy hátralékban 157 darab maradt. Az árvaszéki kiadó és iroda minden beérkezett darabot feldolgozott, hátralékban semmi sem maradt. Ruhát fest és ÍZ tisztit HAUFEL SAMUEL Nagykároly, = Kölcsey-utca 1. sz. Alapittatott 1902.
