Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-12-12 / 50. szám
*LoJr Nagykároly, 1909. december 12. Vasárnap. «S* POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők Deák Ferenc-tér 20. sz. •ífgSr Kiadóhivatal : Kaszinó-utcza 2. szám. «tg®- • ..................: Kéziratokat nem adunk vissza. •" ~,,i ME GJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : 11 Laptulajdonos : Dr. Tóth Zoltán. II Fráter István. Bécsi taktika. Nagykároly, deczember 11. A nyolc hónap óta húzódó válságból egy igen fontos tanulságot meríthetünk. Szomorú tapasztalat, de be kell ismernünk valóságát, mely az, hogy a magyar nemzetet nem szükséges karddal leverni, elérhető ez bécsi taktikával is. S a taktika fegyvere jobban öl, mint a golyó és az acél pengéje. Ezek a testet, de amaz a lelket pusztítja. A bécsi hatalom most ezen biztosan ölő fegyverhez folyamodott. Célja alkotmányos jogaink összetörése, parlamenti munkásságunk megsemmisítése és a nemzet gazdasági erejének megfojtása. Törvényben biztosított jogaink nem érvényesülhetnek tisztán Bécs miatt, az osztrák politika érdekében. Ha az osztrák politikának szekere megakad, ennek keserves következményeit mindig Magyar- országnak kell elviselni. Ennek szekere csak akkor zökkenhet egyet előre, ha ez Magyarország elleni gyűlöletből származik. Ha magyar érdekről van szó, nincs osztrák, ki ne foglalna állást ellenünk. Pedig ez nem egyéb, mint a nemzetközi jog durva és erőszakos megtámadása. Ezen tény már magában hordja a szétválás csiráját és csak kedvező alkalom kell rá és a szétválás bekövetkez- hetik. De ha a súrlódásokra a közös intézmények adnák az okot, akkor még valahogyan megtudnánk bocsátani annak az osztráknak gyűlölt viselkedését, aki pedig nélkülünk nem szerepelhetne az európai hatalmasságok között. Sajnos azonban a mai válságnál az osztrák befolyás és érvényesülés erőszakoskodása nem közös ügyes intézményeink rendezésénél, hanem olyan dolgoknál vindikál maga részére föltétien direktívákat, a melyek a mi legsajátosabb belső, nemzeti ügyünket képezik. Ezek a gazdasági önállóságunk ügyei. A bankszabadalom ideje lejár. A nemzetnek törvényben gyökerező joga ezt a szabadalmat vagy meghosszabbítani, vagy megtagadni és ha megtagadja, az önálló nemzeti bankot felállítani. Ezt a jogot a király is elismerte. És dacára annak, hogy parlamentünk többsége ezen jogot érvényesíteni akarta, most a király az osztrák taktika befolyása alatt minden indokolás nélkül kérelmünket ridegen elutasítja. Ezen sikerteten eljárás után gazdasági önállóságunk előkészítésének egy másik — nem kevésbbé fontos intézményét óhajtotta a kormány megteremteni — a készfizetések felvételét, melylyel a közös bank magyarországi része egyforma jogokkal és egyforma szervezettel birt volna a Bécsben székelő másik részszel, a melylyel a közös bank minden V. évfolyam. 50. szám. Előfizetési árak: Egész évre...........................................8 korona. Fé lévre.................................................................... 4 korona. Neg yedévre . .......................................................2 korona. Eg yes szám 20 fillér. j|| Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. ágazatában teljes mértékben kidomborodtak volna a nemzet jogai. Ez ellen sem volt a koronának kifogása. Ámde a nemzet ezen kétségtelen joga sem érvényesülhetett, mert megtört Lueger és társai tiltakozásán, a kik ma már nemcsak állandóan betolakodnak a magyar kormányzás ügyeibe, hanem dölyfös föllépésükkel királyi jogokat vélnek gyakorolni nemzetünkkel szemben. A katonai követelményekkel hasonló elutasításban részesült kormányunk, pedig e tekintben tavasszal már határozott ígéret volt kezében. A nemzeti jogok eme elfojtása miatt a kormány kétszer beadta lemondását, először a tavasz folyamán, másodszor szeptember 28-án. A bécsi taktika azonban, a mely a nemzetnek nem ad semmit, — a mely visszautasít mindent, s csak a nemzet feltétlen behódolását és megalázását követeli, még azt az egész világ parlamenti életében fenálló szokást is eldobta, hogy a miniszterek lemondását elfogadja és felmentést adjon a felelőség terhes állástól. Ebben rejlik a bécsi hatalom legveszedelmesebb taktikája. Azt a kormányt, a mely 1906-ban megszabadította a nemzetet a darabantok garázdálkodásától, a mely az üdvös törvények egész sorát dolgozta fel, a mely az ipar, kereskedelem, belügy, közoktatás és kulHegyen-völgyön át (Útleírás.) Irta: UJFALUSSY AMADIL. IV. Este hat óra körül tűntek föl a szürkülő látóhatáron a Zell am See mellett kevéiykedő fehér csúcsok. Kisvártatva már ott robogtunk az espla- nados part mentén s mihamarább azon vettem magamat észre, hogy a szálló erkélyén ülök hallgatag merengésben. A zelli tó hátramarad szerintem vidék dolgában Missurinától, de sokkal ismeretesebb, mert könnyebben megközelíthető vonat mentén, kultúra közepeit. Természetesen szép is ám hegyövezettségében a HoheTenn-nel, Kitz- steinhornnal, a menházas zöld Schmittenhőhé- vel, a repedezett Steinernes Meerrel. A legszebb panorámát akkor kaptuk róla, amikor másnap, ha nem is éppen Cunar- dampferen, de kedélyesen füstölgő, tutoló kis gőzösön körülhajókáztuk.Üde reggel vo!t,óceános levegővel, Teljes mivoltában tárult elénk a vidék, ezüstösen iramló vonalak simultak végig a vizen, parányi, kecses habtarajak fürtöződtek nyomunkban. Napsugaras csillámok fakadtak az én lel- kemen is, amint néztem a zsenge hullámzást és a smaragdbércek közül előtündöklő liliom- csúcsokat. Valami sajátságos epikuréusi nyugalomban ültem a lengén tovasikló gőzös padján. Semmi nem bántott akkor. Nem filozofáltam. Nem gondoltam az altruizmusra kevéssé hajló önző emberekre, csak a természet dicsősége iránt voltam fogékony. Zell am Seetől Bischofshofen felé vezetett utunk. A Hochkönig — 2938 m. — és az Übergossene Alp fehér üstöké látszik környékén. A Tennen láncolat mellett inkább szelíd, de itt-ottt vadabb és néhol lebilincselő vidéken közeledtünk Salzburghoz. Sajnálom, hogy Gollingban meg nem tekinthettük a Schrwarzbachot, amely ott egy üregből, 62 m. magasságból zuhan alá és Hal- leinban a Dürnberg ősrégi sóbányáját. Salzburg — az ugyanilyen nevű hercegség — hajdan érsekség fővárosa valóban csinos képet nyújt a Salzach mindkét partján, egyik oldalon a Kapuzinerberg, másikon a Mönchsberg és a várhegy aljában. Ezen mered az égnek a Hohe Festung, jelenleg kaszárnya. Régi tömör épület. Első kövét a IX-ik században tették le. A huszonöt méter magas úgynevezett kinzótoronyból remek körpillantást nyertünk, akárcsak Klagenfurtban. Különösebben tetszettek nekem a hosszú, keskeny, görnyedt folyosók az emeleten, amelyek szótlanul is többet beszélnek régmúlt dolgokról, elavult világról, mint bármi egyéb. Visz- szajáró szelemekként kisért azonban á torony lépcsőzete mellett falba épült Sitzkerker, ahol a szerencsétlen foglyok soha többet föllállani, vagy lefeküdni nem tudtak, állandó üllésrevolt kárhoztatva. Szakadó esőben kerültünk le a városba. Úgy csapkodott a menykő, mintha ellenséges táborból, csupa ágyulövésből sortüzet adtak volna. De fenséges volt az az égiháboru. Csak gyönyörködni tudok a nekibőszüit elemek magasztos fölindulásában. A régi város a folyó balpartján terül el. Főtere a Rezidenzplatz, a Darió készítette már- ványkuttal 1664-ből, az érseki palotával s még egy érdekes épülettel az általánosan ismert harang játékkal amit meghallgatni minden idegen kötelességének tart, nemkülönben a Stiert, a várban az öreg orgonát. Legkiválóbb érdekessége azonban a főtérnek a tizenhetedik században Santino Solari, rennaissance Ízlésre építette, hatásos szélesmé- retti székesegyház. Olyan meglepően tágas, hogy négyes fogatok derüre-borura cikázhatnának benne. Igen sok temploma van különben Salzburgnak, úgy mondják huszonnégy. Meglátszik rajta, hogy telivér papváros volt. Nevezetesebb még az egykori érseki istálló 130 lóra — egykoron a legszebb a kontinensen — most lovaskaszárnya, sziklafolyosós, valóban érdeklödésreméltó lovárdával. Salzburgban született Mozárt, a világraszóló zeneszerző. Oda való Mákart is a festő. Keletre a várostól gömbölyödik a Gais- berg fogaskerekű vasúttal. Nemkülönben nevesebb kirándulópont Hellbrunn, császári kastély, 1605-ben Mascagni festette maradódszinü frescókkal. Dúsgazdag püspök építette. Szintén
