Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-10-31 / 44. szám
2-ik oldal. SZAT MÁR VÁR MEGYE. 44-ik szám. S ime, hirtelen frontot változtatnak. Jön a bécsi parancs, s ők sietnek eszközül dobni a jó hiszemü híveket. Félredobják azokat az ígéreteket, melyekkel pártjukat szervezték és politikussá akarják tenni azokat a szegény jó magyarokat, a kik mindent, csak éppen a politizálást nem céloztak belépésükkor. De ha a cél jó lenne amit szolgálni kíván az uj párt, — csak üdvözölni tudnánk: ha a válságos helyzetből való kibontakozást tervezné, szívesen látnok ébredésüket. A tények azonban csak azt igazolják, hogy az ország egy tekintélyes társadalmi szervezete saját tagjainak megtévesztésével — a vezetők hazafiatlan politikája miatt — Bécs érdekeinek lett felajánlva. Alapja pedig a vallás volt. Intő példa arra, hogy a vallás tiszta érzelmeit ne vigyük a politika közhelyeire. — A debreczeni nagygyűlés napja ma van. Az északkeleti vármegyék ezen, az önálló magyar nemzeti bank felállítása érdekében szervezett hatalmas méretű népgyiilésén vármegyénk minden kerülete a magasztos célhoz méltóan képviselve lesz. Városunk küldöttsége dr. Fa- lussy Árpád főispán, mint a nagykárolyi választó- kerület függetlenségi pártjának diszelnöke, valamint Papp Béla orsz. képviselő és dr. Adler Adolf pártelnök vezetése alatt ma délelőtt 10 órakor indul. A küldöttségben való részvételűket bejelentették : Csipkés András, Janitzky Albert, Sternberg Sándor, Kubinyi Bertalan és Somossy Miklós alelnökök, Strohmájer Ferenc pénztárnok, Csipkés Károly és Nagy Elek jegyző, dr. Kovács Dezső, Singer Lipót, Schuszterits Ferenc, Simkó Aladár és Szombaty Ferenc. A szatmárvármegyű függetlenségi párt küldöttsége Luby Géza elnök vezetése alatt, szaímárnémetii sz. kir. törvényhatósági város dr. Kelemen Samu orsz. képviselő és Csomay Imre pártelnök vezetése alatt mintegy 30 taggal ; a csengeri függetlenségi párt Luby Béla orsz. képviselő és Madarassy Dezső pártelnök vezetése alatt, a fehérgyarmati függetlenségi párt Luby Géza, a mátészalkai kerület Szunyogh Mihály orsz. képviselő vezetése alatt fognak megjelenni. Az összes meghívott megyékből a jelentkezők várakozáson felüli arányban érkeztek be s igy Debreczenben csakugyan az északkeleti Magyarország egész közönsége felemeli szavát az önálló bank mellett. ötven éves jiibilenm. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a jövő évben üli meg a fennálásának ötven éves jubileumát. Az ünnepség előkészítésére egy nagyobb bizottság lett kiküldve, mely első ülését folyó hó 27-én délután 3 órakor tartotta Szatmáron dr. Faiussy Árpád főispán elnölete mellett. Elnök lelkes szavakkal mutatott rá arra, hogy a rendezendő jubiláns ünnepségnek oly méretűnek kell lenni, mely minden tekintetben méltó legyen az egyesület ötven éves múltjára. Nagy súlyt helyez arra, hogy az ünnepély programmja úgy legyen összeállítva, hogy a Szatmármegye összes gazdasági ágainak, valamint gazdasági iparcikkeinek s a gazdálkodás terén használatban levő gépeknek, teljes és hü képét nyújtsa. Éppen azért indítványozza, hogy a jubiláns ünnepély Szatmárnémetiben 1910. évi junius havában rendezendő 8—10 napi tartamú, vármegyei jellegű általános gazdasági és egy országos jellegű gépkiállítás keretében tartassák meg, az ünnepély díszközgyűléssel vegye kezdetet, továbbá lóverseny, műkedvelői előadás, táncmulatság rendeztessék; a rendezésbe úgy Szatmárvármegye, mint Szatmárnémeti szab. kir. város törvényhatósága bevonassák. Felkéri a megjelenteket, szíveskedjenek az ügyhöz szólani. Á vitában részt vettek Böszörményi Emil dr., b. Kovács Jenő, Rébay Dezső, Révész János, Luby Béla, Szalkay Sándor, Szeőke Barna, Világossy Gáspár, kik mindannyian örömmel tették magukévá érdemileg az elnök javaslatát, azonban néhányan az 1911. évet ajánlották, mivel az egyesület első gyűlését 1861. szept. havában tartotta. Az idő előrehaladottsága miatt az ülés a terminus kérdésében nem határozott. Elnök ajánlatára a bizottság jegyzőjéül Riszdarfer Imre rendes tag lett megválasztva. Elnök mielőtt az ülést berekesztené, meleg szavakban emlékezett meg Kerekes Ágoston és Szerdahelyi Ágoston tagokról, kik az egyesület első tisztviselői közzül az egyedül élők. E két Nesztor éltetésével az ülés véget ért. Szinház és közönségünk. Örvendetesen tapasztaljuk, hogy városunk közönsége a színházzal szemben az első héten tanúsított megokolatlan merevségéből sokat engedett. Az elmúlt héten elég szépszámú közönség nézte végig a dicséretes igyekezettel előadott darabokat. De igy is kell ennek lenni. Közönségünknek nem szabad elfeledni, hogy városunk a megye székhelye és igy természetszerűleg reá háramlik a vezető, irányitó szerep. Heves Béla színigazgató — kit közönségünk közönye érthetően elkeserített — itt tartózkodását november 3-án beakarta fejezni. Helyrehozhatatlan arculcsapás lett volna ez reánk nézve, de sajnos meg kell vallanunk, megérdemelt. Mi, akik egy kulturmissziót teljesítő színtársulatot, amikor az hivatását híven, lelkiismeretes buzgósággal tölti be, részvétlen- ségünkkel tudatosan elűzünk, jogot adunk mindenkinek arra, hogy bennünket műveltség hiányával vádolhasson. E rágalomra nekünk tápanyagot szolgáltatnunk nem szabad, hanem igenis minden igyekezetünkkel azon kell lennünk, hogy a társulat existenciáját lehetővé téve, az ellenkezőt bizonyítsuk. Ha visszaemlékezünk arra az időre, amikor a Kaszinó-utcai, esőtől védtelen rozoga fabódéban mily zsuffolt házakat láttunk, igazán érthetetlen közönségünk mai viselkedése. Jól emlékszünk a régi fabódés szinház egy estélyére. Száraz nyári idő volt s a régi kaszinó udvarán a színészek távollétében sörözésnek használt bódé zsindelye, erősen kiszáradt. Jött az esti előadás és a szinház zsuffolásig megtelt. De jött a nyári eső is és az esőcseppek a száraz zsindely fedelén olyan zajt csaptak, hogy a közönség, a színész szavát sem hallhatta. Azonban az eső szerepe ezzel nem ért véget, mert a hiányos tetőn becsepegve alkalmatlankodott. De a közönség kedélyesen fogta fel a helyzetet. Kinyitott nap- és esernyők alatt hallgatta végig az előadást. így ment ez akkor, pillanatai teremtették meg a kegyeletet s ezzel a halottak és a temető kultuszát. így volt ez már az ősvilágok korszakaiban, átérezte ennek jelentőségét már a primitiv lelkű ősember is. Eleinte zűrzavaros misztériumokban nyer formát és értelmezést a temetés ceremóniája, de az idő s a kultúra folyamán lassanként kialakul s állandó eszmekört kap az emberi lét végső állomása. Ünnepnap lesz a halál tragikumából, melynek zajtalan színhelye: a temető. Fajok, földrészek s különösen vallások szerint formálódott meg a temető kultusza. A béke otthonának nevezi a temetőt a kereszténység, jó helynek mondja a zsidó, életkertjének hiszi a török, uj életnek tartja a Védák könyve, ördög birodalmának jelzi a kurdok ördögimádó törzse és ki tudná megmondani, hogy az idők folyamán még mi minden lesz a temető, mig pitymallani fog a Feltámadás nagy és jelentős napja. Minden elnevezésnek megvan a saját speciális magyarázata s mindegyik át van szőve a vallás, a költészet és a művészet aranyszálaival. A sirok és temetők valaha ott voltak a rengetegek és barlanglakok tűzhelyei közelében. De gyorsan változott a lélek érzülete, más formát nyert az élet öröme és fájdalma, mást a mindennapi élet berendezése, uj gondolatokat ébresztett a temetkezés helye s a végtisztesség gyászünnepe. A megsemmisülés fájdalmas tudatának enyhítésére a sirok lassanként eltávolodnak az élők házsorai közül, uj társadalmat alkotnak, távol a tűzhelyektől, csendes, démutkás mezőkön, vagy a sivatagok némaságában. Komor földalatti boltozatok, sziklasirok, sötét katakombák, melyekben az emberiség szent mártírjai pihennek, más benyomást tesznek lelkünkre, mint a díszes sirkertek, hol virágos hant alatt alusszák örök álmukat az elhunytak. Szürke avar takarja az egyiket, mintha összhangot keresne az élet kálváriájával, illatos rózsák ligete borítja a másikat, hogy ragyogó illúzióval enyhítse a törékeny teremtések bánatát. Az illatos Szirár völgyének százszirmu rózsái közt pihen a Kelet lakója. A temetőt csak küszöbnek tartja a török, melyen át a halott belép az örök élet paradicsomi kertjébe. A valódi élet náluk a halállal kezdődik, a földön csak mint árnyék imbolyog az ember, az igazi boldogság ott rejtőzik az élet kertjében: a temetőben. Keleten a meghalás érzése egybefonódik a természet virágaival. Gyönyörködtető költészet lesz a halál tragikumából. A Kelet sirkertjei virágosak, melyekben a fájdalom minden maróbb érzése nélkül tölti idejét az élő, ha elhunyt szeretteihez látogatóba megy. A pompázó természeten kivül nagy része van a bánat enyhítésében még a költészetnek is. Az illatos rózsabokrok, jázminok é; cziprusok közé rejtőző turbános sírköveken a Korán és a keleti költészet színes poémái hirdetik az uj élet gyönyörűségeit. Leányok, fiatalon elhunyt asszonyok sírkövein pedig a Korán strófáin kivül még ott ékeskedik egy-egy dicsőítő dal, erényeikről vagy szépségükről. Ilyen például : „Te rózsaszál, te gyöngyvirág, Jáczintkehely, zöld czipruság, Virág valál, sírod felett Egyre virul zöld kikelet.“ Kelt Dsemadi-ül akhir, vagy Zulhiddse hő valamelyik napján, szóval annak a hónak és napnak a dátuma van odajegyezve a vers alá, melyben a nagy, a hatalmas Allah magához vette az uj, a boldogabb életbe az ő földön bolyongó fiát vagy leányát. így űzi el a Kelet a temetők bánatos hangulatát, melyek más vallástól elütően legtöbbször a városok és falvak határán belül foglalnak helyet. A régi egyiptomiak már sokkal komolyabban fogták föl a temetők kultuszát. Titokzatosan felépített sírboltokba temetkeztek, ételt és halottas könyvet adtak a halott mellé, hogy ne lásson hiányt semmiben, ha megérkezett a nagy Osiris birodalmába. A bebalzsamozott kadávert aztán úgy elrejtették, hogy soha senki többé nem láthatta. Az egyiptomi temetők kultusza rideg s telve van miszticzizmussaj. Illatos virágok helyett ételt, másvilágra szóló útikönyvet és néha többrendbeli szobrot kapott a halott azért, ha netalántán holtteste clkalódnék, ott legyen utolsó Ítélet napján a képmása, melyet l?TPVflTMTNői ieÄk, leányka kabátok, fiú ruhák, férfi öltönyök a legegyszerüésbb JlIII lliliMli legfinomabb kivitelben, a legjutányosabb árakon, csakis RfifckftT ÖrMll PGT ruha-üzletében szerezhetők meg. Üzlethelyiség: NAGYKÁROLY, Friedl-ház. Ruhák mérték után készíttetnek! Jutányos árak! Pontos kiszolgálás!
