Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-10-03 / 40. szám
49. szám. SZATMÁRVÁRMEGYt. 3-ik oldal. Ami egy uj állattenyésztési törvény mielőbbi megalkotását és sürgős életbeléptetését különösen kívánatossá teszi, az az apaállatok úgy minőség, mint számbeli vizsgálatának mai módja. Ne a szolgabiró, — aki tudvalevőleg jogász — bírálja el a tenyészcélra való használatra alkalmasságot, de hozzáértő gazdaember s ha erről intézkedik majd az uj törvény, legyen benne intézkedés arra is, hogy a küllemileg és fajtatanilag kifogásolható apaállatok a köztenyésztésből büntetés terhe mellett kizárassanak. Országos szempontból állattenyésztésünk egészséges és hasznos fejlesztésének elengedhetetlen feltétele az állat- állomány időszakonként való számbeli megállapítása, valamint a havasi legelők okszerű kihasználásának az uj törvénybe felveendő biztosítása. De kétségtelenül óriási hatást várhatnánk az 1908. évi XLII1. t.-c. rendelkezéseinek életbeléptetésétől, mely tudvalevőleg egy állandó jellegű tenyész és haszonállat vásártelep létesítését mondja ki, mely kimondhatatlan előnyére szolgálna a hazai állatértékesités s ezzel magának az állattenyésztés ügyének is. Ugyanezen törvény arról is intézkedik, hogy az állatdijazások eddigi módja megváltoztatandó, amennyiben az állatdijazások egyöntetűen az egész országra szólóan rendezendők. Ebben a tekintetben az említett törvénycikk állat- tenyésztési politikánkra felette hasznos rendelkezéseket tartalmaz, mindaddig azonban, mig e törvény végrehajtásáról intézkedés nem történik, a magyar állattenyésztésügy kívánatos fejlesztése ezzel is fennakadást szenved és azért e törvénycikk végrehajtása iránt a szükséges lépések haladéktalanul való megtétele, állattenyésztésügyünk egyik sarkalatos alapfeltétele. Meg kell tehát alkotni mielőbb az uj állatenyésztési törvényt, melyben módot kell nyújtani arra, hogy a magyar gazdatársadalom érdekképviseleti szervei hathatós közreműködésével a magyar állattenyésztésügy arra a színvonalra emeltessék, mely mezőgazdasági helyzetünknél fogva azt méltán megilleti. — A rendőri büntető eljárás. A belügyminiszter és az igazságügyminiszter együttes törvényi felhatalmazás alapján kidolgozták a rendőri büntető eljárásnak a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben követendő szabályait és az ennek eredményeit felölelő rendelkezéseket a hivatalos lap tegnapi száma közli. Az Crsz. Református Lelkész Egyesület múlt héten tartotta Debrecenben kongresszusi tanácskozásait. A református kultusz reformja tárgyában javaslatszerkesztő-bizottságot küldtek ki, Csiky Lajos theológiai dékán elnöklete alatt. Nagy István az 1848 évi XX. tcz. végrehajtási ügyét ismertette, valamint megállapította a javaslat hiányait és újabb sérelmes megszegéseit és a halogatás politikai indokait. A kongreszus megkeresi a református és evangélikus és unitárius egyházakat, illetve azok képviseletének elnökségeit és kéri azokat a kő vetkezőkre : Járuljanak együttesen az alkotmányos uralkodó elé és mutassák fel előtte az 1848. évi XX. tcz 3. §-ának záradékát, kérve annak értelmében a meghallgattatást, egyidőben nevezett egyházak vezetői emlékiratban forduljanak a magyar kormányhoz és törvényhozáshoz ugyanezzel a kéréssel és ha e tényezőktől a meghallgattatásra nézve biztosítást nyertek, azonnal hivassanak össze a zsinatok, mert egyházi alkotmányunk a rneghallgattatás törvényes formájának közveti- tőjeként egyedül a zsinatokat engedi meg. A zsinatok ezután az összes szükséglet kielégítését egybefoglaló segélyezést sürgessék meg a törvény alapján, amely nem egyesek, nem alkalmazottak, hanem az egyházak fedezését rendeli el. — Hirdetmény. M. kir. konvédelmi miniszter urnák 91471 — 1909. szám alatt kiadott miniszteri rendelete alapján alantirott városi hatóság közhírré teszi, hogy a közös hadsereg s a m. kir. honvédség nem tényleges állományú legénységének ellenőrzési szemléi a folyó évben nem tartatnak meg. A tartalékos tisztek s a legénység állományából kivett tísztjelölteknek, illetve tisztviselő jelölteknek tekintendő tartalékos zászlósok hadapródok és hasonló állásúak bemutatásai azonban az eddigi módon a folyó évben is megtartatnak. Nagykároly, 1909. szeptember 26. Debreczeni István polgármester. De aztán hajtotta tovább az élet. Imádta az asszonyát, annak akart mindent megteremteni. Nem tudta róla, amit majd mindenki tudott, hogy lelkében sűrűn változnak a képek. Falujának se nézett feléje, csak küldte haza a pénzt, bőkezűn, mindig sokat, de fukar szóval, kevés szeretettel. Elhült, elzárkózott a szive minden önzetlen érzéstől, mindenben csak önmagát szerette. Az a tudósítás, amelyben az édes anyja halálát jelentették neki, volt kezdete annak a sok, végzetszerün egymásba kapcsolódott nyomorúságnak, ami lassan-lassan ránehezedett. Mintha csak annak a sokat siró szegény asszonynak az imádsága óvta volna meg a balsorstól, úgy szakadt rá minden azóta, hogy az az imádságos ajak örökre elhallgatott. Mesés szerencséje kezdett hozzá hütelen lenni. Anyagi veszteségek azért meg nem törték, munkakedv., kitartás sarkalta továbbra is, csak akkor bénult meg tevékenysége, mikor egy szép napon üresen találta fészkét, mikor megtudta, hogy azzal hagyta el őt felesége, akit legjobb barátjának hitt. Vitték a hullámok, sodorták lefelé attól a naptól. Minden energiája elveszett. Csüggedt lett és rettegte a holnapot. Oh és mennyivel gyorsabban fut az ut lefelé! Milyen hamar sáppad a fény, bomlik a vagyon, foszlik semmivé az emberek tisztelete . . . Nem múlt el újra tiz év se, a külseje, a lelke fakó lett és elhagyott ő is mindent és mindenkit, mint a hogy vele se törődött többé senkise. Egyetlen vigasztalója maradt: a bor. Az vitte aztán a züllés felé. Nem szerette, ha világos percei voltak, mert önvád ébredt fel benne, asszonyi sírást, csengő kacagást hallott, annak a kettőnek a hangját, akik közül egyiket ő hagyta el, a másik pedig őt csalta meg . . . * Az élet tavaszától az élet őszéig, de sok vágy, álom és remény hal meg anélkül, hogy élete lett volna! És a sors kegyetlenül igazságos, amikor abban veri a szivet, amiben vétkezett. Ezt gondolta el magában egy öreg ember, egy kora vén férfi, amikor elhagyatva járt utcáról-utcára, kapuról-kapura a kifüggesztett táblákat nézegetve, hogy hónapos szobát keressen. Csak egészen kicsit keresett, éppen, hogy meghuzódhassék benne. Szegényes kis batyujával könnyen eltérhet abban is; szomorúságának úgy sem kellett határ, koldusnál szegényebbnek érezte magát s hogy eltemesse bánatát: kicsiny sir lett volna annak talán az egész világ . , ,__________. ________ Ta nulmányul Bosznia-Hercze- govinába. Az annektált tartományokkal való üzleti élet, a vállalkozás és a kereskedelmi forgalom élénkítése és szorosabbá tevése céljából a Bosnisch-herczegovinischer kaufmänischer Verein és a Centralverein der Industriellen Bosniens und der Herczegovina tanulmányi kirándulásra hívta meg a magyarországi kereskedőket és iparosokat. Kereskedelmi és ipari kamaráink, testületeink és egyesületeink, látva azt a gazdasági érdekekből nagyon is indokolt mohóságot, melylyel Ausztria politikai és gazdasági vezetőkörei az annektált tartományokra rávetik magukat, örömmel fogadták a szívélyes meghívást és haladéktalanul hozzáfogtak a hasznosságon kivül szórakozással is kecsegtető tanulmányi kirándulás rendezéséhez. A rendező bizottság élén Thék Endre udv. tanácsos, kamarai alelnök és Vágó József ; budapesti kereskedelmi és iparkamara jegyzője állanak, tagjai között pedig képviselve van a kamarákon kivül minden országos kereskedelmi és ipái testület. A tanulmányi kirándulás előkészítése céljából a budapesti kamarának, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesületnek és az Országos Iparegyesületnek egy-egy titkára Boszniában járt s az ottani kereskedelmi és ipari körökkel egyetértőén megállapították a kirándulás programját a következőkben : A kirándulók együttesen indulnak október hó 5-én délután 3 órakor Budapest keleti pályaudvarról és 6-án délelőtt 19 órakor érkeznek Szarajevóba. A kirándulók egy része 9-én este visszautazik, másik része pedig Mostarba is megy s onnan Gravozán (Raguza tengeri fürdő) és tengeren Fiúméig és csak 12-én érkezik vissza Budapestre. Azok részére, (I. csoport) akik csak Szarajevóba mennek s onnan negyednap visszautaznak, a részvételi dij 295 korona, az egész kirándulást megtevőknek részvételi dija pedig 355 koronában állapíttatott meg. A részvételi díjban bennfoglaltatik: Az /. csoportbeliek részére: 1. vasúti költség Budapesttől-Szarajevóig és onnan vissza, 2. útközben ellátás az oda és visszautazás alkalmával, 3. a kocsi költsége Szarajevóban a vasúthoz és vissza, valamint a kirándulás és a nevezetességek megszemlélése alkalmával, 4. lakás és teljes ellátás (italok nélkül) Szarajevóban az összes borravalókkal, 5. magyar nyelvű bosnyák útmutató és két magyar nyelvű gazdasági tanulmány Boszniáról és Herczegovináról, 6. vezetés az egész utón, helyi kalauz és az esetleges belépti jegyek. A II. csoport részére: az előbbi csoportnál részletezett ellátások és költségeken kivül, 1. vasúti költség és a vasúton való ellátás Budapest-Szarajevó-Mostar-Gravoza-Ra- guza és Fiume-Budapest, 2. első osztályú vételdij, hállófülke és ellátás a hajón Raguzától-Fiuméig. 3. lakás és teljes ellátás Szarajevón kivül Mostarban és Raguzában. Úgy hisszük, felesleges bővebben hangsúlyozni e kirándulásnak gazdasági jelentőségét, mellyel évtizedeknek mulasztásai tehetők jóvá s csak követése annak a példának, melyet ezen a téren nemcsak az osztrák körök, de külföldi érdekeltségek is mutatnak, hiszen az üzleii összeköttetés szempontjából alig van valaminek olyan fontossága, mint az üzletfelek személyes érintkezésének és a helyi viszonyok alapos ismeretének. De az anyagi érdekektől eltekintve is, érdemes részt venni e kirándu- lásban, amelyen meglehet ismerni egy érdekes ripvn pmt m költők, f 1U I JjLMI I legfinomabb leányka kabátok, fin raMk, férfi öltönyök a legegyszerűbb és kivitelben, a legjutányosabb árakon, csakis ßg][][Qp Orbán P®T ruha-üzletében szerezhetők meg. Üzlethelyiség: NAGYKÁROLY, Friedl-ház. Ruhák mérték után készíttetnek! Jutányos árak! Pontos kiszolgálás!
