Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-09-12 / 37. szám

4-ik oldal. SZ ATMÁRVÁRMEGYE. 37-ik szám. képviselő, mint védő, végül Marosán Viktor meghallgatása után a választmány Marosán igazgató-tanítót bűnösnek mondta ki s évi fize­tése 10 százalékában, tehát 220 korona pénz­bírságban s a felmerült költségek megfizetésé­ben marasztalta el. Kir. ügyész és védő feleb- beztek. Dunka Gerő körjegyzőt többrendbeli hi­vatalos mulasztások miatt az alispán, mint elsőfokú fegyelmi hatóság 800 kor. pénzbír­sággal suiyzotta. Ez összeget a fegyelmi vá­lasztmány 400 kor. szállította le. Fényes László jár. írnok fegyelmi ügyében érdemben nem határoztak, mert nevezett a fe­gyelmi eljárás folyamata alatt állásáról lemon­dott. A bizottság a lemondás elfogadását aján­lotta a főispánnak. — Egy miniszteri rendelet. A belügymi­niszternek a rendezett tan. városi alkalmazottak, valamint a községi és körjegyzők féláru vasúti menetjegykedvezményre vonatkozó rendelete ér­telmében ez a kedvezmény nemcsak a tényle­ges szolgálatban levő községi és körjegyzőket, a városi tisztviselőket, hanem azon okleveles jegyzőket is megilleti, kik a községi szervezési szabályrendelet alapján a vezető jegyző mel­lett önálló hatáskörrel működnek. A családta­gokra, segédjegyzőkre, nyugdíjas tisztviselőkre, jegyzőkre, továbbá altiszti és szolgaszemélyzetre ez a kedvezmény nem terjed ki. A Rozsály-Gntin hegyvidék. Felsőbánya városát és gyönyörű vidékét, mely nyaralótelepek építésére kiválóan alkalmas, évről-évre mindig többen keresik fel azok, a kik egész éven át dolgoznak s jól megérdemelt néhány heti pihenésre üdülésre, vágynak, de a kiknek anyagi viszonyaik nem engedik meg, hogy családjukkal drága fürdő vagy nyaraló­helyen töltsék szabadságidejüket. A Felsőbányán nyaraló közönségnek ked- vencz kiránduló helyei a Fekete, a Rozsály, a Guttin, a Bányahegy, a Bóditó s a Kistó. Ezen kirándulóhelyek közül legszívesebben mégis a Guttinra rándulnak ki, a mely a vi­déknek legmagasabb pontja, észak-nyugati al­jában a gyönyörűen fekvő tengerszemmel. A Rozsály-Gutin hegyvidékről Siegmeth Károly a kiváló geológus a „Kárpátegyesületi Évkönyv“ XXV. évfolyamában következőket irta : Északnyugati- délkeleti irányba húzódva emelkedik a Keleti-Kárpátok déli határán a Vihorlát-Gutin hegység trachitláncza. Mig a Keleti-Kárpátok homokkő-hegysé­gének nagy tömege csekély kivétellel a kréta és eocén-formációhoz tartozik, addig a Vihorlát- Gutin trachitlánca egy a neogén korszakban bekövetkezett vulkánikus emelkedésnek köszöni létrejöttét, tehát ifjabb, mint a homokkő-hegység. Az ezen hegységből a hajdani magyar tengerbe lefolyó vizek ez által utjokban meg­zavartattak s a trachitsáncon erőszakosan át­törve uj lefolyást vágtak maguknak. Ezen át­törések az Ung, Latorca, Borsova és Tisza völ­gyeiben következtek be, melyeknek medencéi még ma is bizonyságot tesznek az áttörés előtt bennük összegyiilemlett víztömegekről. Ezen áttörési völgyek képezik hegyvona­lunk földrajzi tagolásának is alapját, melynek a Tiszán innen elterülő legdélnyugatibb cso­portja az Avas, a Kőhát és a Rozsály-Gutin hegységet foglalja magában, mely utóbbival kissé behatóbban kívánunk foglalkozni. A virágzó bányászat régebben eleven éle­tet teremtett e helyen s a népnek kényelmes megélhetést biztosított. Ma sajnos, nem igy áll a dolog; az állami bányatelepeken kívül csak egy pár van még üzemben, a lakosság kereset­forrásai kiapadással, az egykor oly virágzó bányavárosok elszegényedéssel fenyegetnek. Szerencsére akadtak nagy befolyású em­berek, kik a helyzet aggasztó voltát fölismerték s belátták, hogy itt haladéktalanul segíteni kell a bajon. „Ha egyszer a hegyek belseje nem képes már eltartani a lakosokat, mondták ők, te­gyünk kísérletet a hegyek külsőjével! A hegycsúcsok pompás kilátásaikkal; az üde, zöld erdőség ózonos, pormentes, tiszta levegőjével; az ezüstcsillogással jfelbugyogó források drága vizükkel; a termékeny mezősé­gek sürü gyümölcsös kertjeikkel és szőlővidé­keikkel — a természet mindezen fenséges aján­dékait akarjuk mi felajánlani az elfáradt, ki­merült városiaknak és első sorban azok sápadt, vérszegény gyermekeinek, hogy a hegyi levegő piros-pozsgás szint varázsoljon arczáikra s ide­geik megerősödjenek.“ Ez a felhívás nem hangzott el eredmény­telenül ; Felsőbányán, e barátságos városkában, már 1897-ben számos nyaraló vendég jelent meg, kik közül egy sem bánta meg, hogy ide jött. „A viszontlátásra!“ ezzel a kiáltással vet­tek mindnyájan nehéz szívvel búcsút tőle. Ekkép Felsőbánya uj turista középpont lett, melynek mindnyájan szivünk mélyéből kiáltjuk örvendezve : „Szerencse fel 1“ Ha az ember a várospiacon állva körös­körül széttekint, nagyon kellemesen érinti őt az üde zöld, mely mindenfelől reámosolyog. Közvetetlenül csatlakoznak a városhoz körös­körül a gyümölcsösök; tovább fölfelé követ­keznek a ligetek pompás nemes gesztenye- és diófáikkal, azontúl pedig egészen a hegycsú­csokig tölgy- és bükkerdőség borítja a hegy­oldalakat. A folyópart mentében számos kitűnő ivó­vizet szolgáltató forrás fakad, pihenővel és fris­sítővel kínálva a vándort. Az itteni sétáknál is főként e források képezik a kirándulás czél- pontjait. A hires, vagyis inkább a hírhedt Laczfa- lun keresztül az egészen a Kitérőig hullámza- tos területen vezető utón egy órai hajtás után elérjük Bajfalut, egy kis fürdőhelyet, melyhez egy rendkívül elhanyagolt mellékút vezet. Tu­lajdonképen két egymástól elkülönített s a bá­nyakincstár tulajdonában levő fürdő van itt, melyek közül az egyik kizárólag a beteg bá­nyamunkásoknak és altiszteknek áll rendelke­zésére. A fürdő a Felsőbányán nyaraló vendégek­nek egyik kiránduló helye és nagyon kívánatos volna, hogy berendezése legalább némileg tö­rekedjék a mai kor nívójára. Amint elhagytuk Dióshalmot, a Kapnik patak szűk völgyébe lépünk és megpillantjuk a Gutin hatalmas sirdornbját. Mellettünk habzik a sziklák közé ágyait patak zavaros, piszkos vize; hatalmas sziklatuskók hevernek a völgy­fenekén és a patakmederben. Az ut láthatóvá tesz egy kiálló sziklát, az u. n. Vranicsorát s felülről kibontakozik a Secatura (1430 m.) is. Most nemsokára Alsó Kapnikra érkezünk, hol egy nagy kohó van és innen erősen emel­kedve jutunk be Kapnikbányára. Az Alsó-Kapnik és Kapnikbánya közötti útvonalon egy kőpiramis emelkedik, emlékjeléül az 1717-iki tatárjárásnak. Egy másik felirat a királynak 1852-iki körutazásáról emlékezik meg. A Gutin legmagasabb csúcsa és a Seca­tura között van a Pintye-forrás és a negyedik csúcs alatt a Pintyeugró, az a hely, hol a ne­vezett egy a mélységbe tett merész ugrással megmenekült üldözői elől. Ez ' alkalommal hosszú lándzsáját használta volna támasztékul és hivő turistáknak még ma is mutogatják azt a mély bevágást a sziklán, melyet a lándzsa hegye ütött meg. Felkérjük azon tisztelt előfizetőinket, kik még hátralékban vannak, szíveskedjenek hátralékukat a kiadóhivatal címére (Nagy­károly, Kaszinó-utca 2. szám) mielőbb be­küldeni. Ernő gróf nem valami vidoran nézett a fenyegető jelenet elé. Egy asszony, aki tiz éve vár szerelmes urára, nem fogja jó képpel vé­gighallgatni érkező férjeura ama mondását: — Édesem, hoztam ám valamit, nézd csak, itt van egy asszony! Mától kezdve két feleségem lesz. Jó ? — Hát . . . nem jó! Azaz, hogy: Ottilia grófnő csodalény volt. Ő volt az a fehér holló, amelynek igazán nem volt párja. Ernő gróf Gleichen vára közelébe ért, — hátrahagyva Angelicát, — egyedül ment az elsőszámú felesége elé. Ott már várták. Füzérek ékiték a kaput s a toronyőr harsány kürtjelzésére a kapu előtt állott már Ottilia. Nem a gyászoló, a kétségbe­esett, de a boldog, az örvendező. Ott áljott két ifjú között, akiken már lovagi öltöny ékes- kedék. Ott állott a boldog asszony két boldog fiával. Megcsókolták s ölelve tárták egymást s midőn a hosszú, hosszú ölelésnek vége sem akart lenni, kibontá magát a nő férje karjai közül és körülnézett. — Hol van az, — kérdé — akit szerel­medre érdemesitél ? — Te már tudod? — Sólyom szárnya van a hírnek. És én várva-vártam őt. Neki köszönhetem, hogy is­mét láthattalak s karomban voltál. Áldom érte Istent, — aki Angelicát kiddé segítségedre! Ő, a te második hitvesed lesz az én első barát­nőm ! . . . Ernő gróf térdreborult Ottilia grófné előtt. De az sürgeté, hogy szeretné barátnőjét meg­ölelni . . . S elébe mentek Angelicának, akivel a vár alatti völgyben találkozott a grófi pár s azóta a völgy neve: Freudenthal. Csodálatos, zavartalan békességben élték le éveiket, Ottilia és Angelica. Ottiliának ezután még három gyermeke született, mig Angelica tiz évi házasság után gyermek nélkül hunyt el s alig pár hó múlva követé a halálba őt az önfeláldozó hitves és barátnő, Ottilia. Ernő gróf 1264-ben 60 éves korában halt el. Mindhárman Erfurtban, a Szent Péter- klastrom templomának egy falikriptájában fek­szenek és sírjukat ez a vers jelzi: Két nő szerette egymást, mint két testvér, Szeretve engem úgy, mint hitvesét. Az egyik hívemmé lön és elhagyta Az Alkoránt — s imádott Keletét. A másik — évtizedig várva énrám Megtértemen ujong, kaczagva sir. — És boldogságunk örökösre válván Közös nászágyunk lett e néma sir. Rexa Dezső. RÓTH BANKHÁZAK = BUDAPEST. = í Bank-központunk: VI., Váci-körut 45. sz. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szak­szerű felvilágosítást. LYÓSITUNK: -M Vezérképviselet Szatmárvármegye területére Nagykároly, Kaszinó-utca 2. sz. Válaszbélyeg mindenkor mellék­lendő. TnuloevtoODO lznlecnnnlzof földbirtokra és bérházakra 10-75 éves törlesz- IU1 loo/HOoDű IvUlooUIllMVCt tésre 30/o-31/2u/o-40/o-41/2°/o-os kam.készpenben. Tfllválntf lznleennölzot M'od és ni'ad helyj betáblázásra 5—15 duládlUg RUlbSUllUlult évre 5°/o-al, esetleg 5V3°/o-al. Személy- és tárcaváltóhitelt minden hitelképes egyénnek 2Vs—10 évi időtartamra. fFIöítvicűlm knloQÖnnkíit ál,ami- törvényhatósági, községi tisztviselők- iloAliloOlUl AUlboUUUROl nek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezeknek nyugdijaira is. Bankházunk * % »»» W A « A üntál/naninnlzna vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük m loKpdJJlI UM d) 95 százalékáig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a budapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk, mint mindenkori eredménnyel, az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Knnvopfállint bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, tör- IvUlIVol IdluIlK lesztéses-, személyi és váltókölcsönt. Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt nagy árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügyletet a legnagyobb pénz­csoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. képviselőt keres. 280-52^-44

Next

/
Oldalképek
Tartalom