Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-01-24 / 4. szám

6-ik oldal.

SZATMÁRVÁRMEGYE.

4-ik szám.

— Vasutasok főispánunknál. Lapunk leg-, utóbbi számában már jeleztük, hogy a helybeli [ államvasuti tisztviselők küldöttségileg fognak tisztelegni dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánjánál. A küldöttséget kedden f. hó 19-én délelőtt 10 órakor fogadta főispánunk. A küldöttség tagjai Jeney István máv. felügyelő, Acél Ferenc áll. főnök, Józsa Jenő és Balogh Jakab oszt. mérnökök, Kálnay Gyula fő- raktárnok, Radimetzky Géza forg. hivatalnok, Tóth Elek és Drenyovszki Lajos pályafelvigyázók voltak. A küldöttség szónoka: Jeney felügyelő arra kérte főispánunkat, hasson oda, hogy a nagykárolyi vasutasok is ugyanazon lakbérosztályba soroztassanak, mint a szatmáriak, mert az állami tisztviselők lakbérosztályzata szerint Szatmár és Nagykároly egy csoportba tartoznak. Vármegyénk főispánja igen szívesen fogadta a küldöttséget. Válaszában hangoztatta, hogy a kereskedelmi minisztériumban már érdeklődött ez ügy állása felől. Oda már több oldalról érkeztek panaszok. A bajnak nem a miniszter, hanem az a bizottság az oka, mely a lakbérosztályozást végezte. E bizottság véleménye szerint Nagykárolyban kedvezőbbek a lakásviszonyok, mint Szatmáron. Ez nem áll. Itt az építkezés teljesen stagnál. Szívesen jár közbe Kossuth Ferencznél. Nemcsak felterjesztést tesz, de személyesen is előadja a nagykárolyi vasutasok kérelmét. Bár igen fogas e kérdés, mégis reméli, sikerül közmegelégedésre elintézni. A küldöttség lelkes éljenzéssel fogadta a főispán megnyugtató válaszát. Főispánunk aztán hosszasan elbeszélgetett a küldöttség tagjaival s jóakaratáról ismételten biztosította a vasutasokat.

— Meszlényi püspök megtámadott végrendelete. Jeleztük volt már, hogy Meszlényi Gyula szatmári püspök hagyatékát Meszlényi Andor beregszászi törvényszéki biró a püspök unokaöcscse alighanem perrel támadja meg. Nevezett most adta be terjedelmes keresetét a szatmári kir. törvényszékhez. A keresetből kiemeljük következőket: Anyagi okból érvénytelen a végrendelet, mert Meszlényi Gyulának a végrendelkezés idején, 1903-ban, 71 éves korában „végrendelkezés képessége“ nem volt, aggkori elmegyengeségben szenvedett, akaratának szabad elhatározási képessége hiányzott, e szomorú állapotban vak eszközévé lett egy pénz- sóvár ember akaratának, aki lelki világának elborult állapotát és súlyos cukorbetegsége okozta testi enerváltságát, saját önző anyagi céljaira használta ki úgy, hogy a végrendelet ennek és nem Meszlényi Gyula püspöknek akaratát fejezi ki. Alaki okból pedig érvénytelen a végrendelet, mert Meszlényi Gyula a végrendelkezés időpontjában a cukorbetegsége folytán föllépett érhártyagyulladás és látóideg-sorvadás következtében sem olvasni, sem írni nem tudott. És jóllehet az 1876: XVI. t.-c. 6. szakasza imperative előírja, hogy amennyiben a végrendelkező olvasni és írni nem tud, a tanuknak a végrendelet tartalmát ismerniük kell és azok egyikének azt a többi tanú és végrendelkező előtt egész terjedelmében fel kell olvasnia és hogy ez megtörtént, magán a végrendeleten, a tanuk által bizonyítandó: a vég- rendeleti tanuk a végrendelet tartalmát nem ismerték. A végrendeletet a tanuk egyike a többi tanú és a végrendelkező előtt sem olvasta fel, a felolvasás megtörténte a végrendeleten ekép igen természetesen igazolható nem volt. Meszlényi Gyula aláírta ugyan a végrendeletet, de aként, hogy kezét, melyben a tollat tartotta, ráhelyezték a végrendeletre és ő találomra odaírta a nevét. Legalább ő azt hitte, hogy a nevét irta alá! Pedig nem a nevét irta alá. Mert hiszen őt „Meszlényi“-nek hívták és mégis „Meszengit“ irt, „Gyulának“ hívták és mégis „Gvuk“-ot irt. Ez az ő úgynevezett „aláírása“, az „írni tudás“ fogalmát ki nem meríti: nem felel meg a hivatkozott törvény 6-ik szakaszában előirt „írni tudás“ követelményeinek. A végrendelet tehát mint írásbeli végrendelet a törvényes kellékeket nélkülözi. De, mint szóbeli végrendeletnek sincs joghatálya, mert a törvény 19. szakaszának rendelkezéseihez képest Meszlényi Gyula élőszóval ki nem jelentette, hogy végrendeletét szóbeli végrendeletnek kívánja tekinteni és továbbá, mert Meszlényi Gyula a végrendelkezés időpontjától számítva három hónapon belül nem halálozott el. Érvénytelen a végrendelet még azért is, mert a tanuk nem együttesen voltak jelen annak aláírásánál. A pör a szatmári kir. törvényszéket foglalkoztatja. Meszlényi Gyula püspök a szabad végrendelkezési jogot 12c ,000 koronáért megváltotta, ha tehát végrendeletét a bíróság érvénytelennek mondja ki, eltérőleg a Kolonics- féle egyezménytől, mely szerint, ha a főpap után végrendelet nem marad, az egyház, a kincstár és a rokonok örökösödnek egyenlő arányban. Meszlényi püspök hagyatékát fele részben a legközelebbi vérrokonok örökíik, mert a kincstárt a 120,000 koronával már örökségi igényeire kielégítették. Meszlényi püspök tiszta hagyatéka 912,757 korona 20 fillért tett ki.

— A trónörökös katonai kabinet irodája. Őfelsége elrendelte, hogy Ferencz Ferdinánd trónörökös mindenkori szárnysegéde lássa el a katonai kabinetirodájának főnöki teendőit.

— Eljegyzés* Heves Béla színigazgatónk eljegyezte társulatának közkedvelt primadonnáját Bállá Mariskát. — Fodor Oszkár is a múlt héten váltott jegyet Sándor Júliával. Gratulálunk.

— A hadtest tiszti és a katonai nevelő iskolákat reformálják. A törzstiszti vizsgát megszüntetik. A százados parancsnoki kinevezés a jövőben a hadtest tiszti iskola sikeres elvégzésétől füg. A melyik főhadnagy a vizsgán megbukik, csak helyi alkalmazású százados lehet. Mielőtt a főhadnagyok ez iskolába bekerülnek, a királyhidai hadsereg céllövő iskolát kell elvégezniük. A katonai nevelő (alreál, főreál, hadapród) intézetekbe is uj tantervet vezettek be próbaképen. Ha megfelel, jövőre véglegesítik. A tanulók osztályozását a középiskolák osztályozása szerint módosítják. A vizsgarendszert is megváltoztatják. Több középiskolai tanárt alkalmaznak.

— Mayer püspök alapítványa. Dr. Mayer Béla püspök, a mikor a király szatmári püspökké kinevezte, a szatmári róm. kath. egyházmegyében 10,000 koronás alapítványt tett. Most alapítványának összegét 5000 koronával felemelte.

— A debreceni kamara elnökei. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ér-szentkirályi Szentkirályi Tivadarnak a debreceni kereskedelmi és iparkamara elnökévé, Fáik Lajosnak ugyanazon kamara alelnökévé történt megválasztását megerősitetté.

— Boromissza Tibor festőművész, a balatoni festőkolónia elsőrendű tagja, megyés püspökünk unokaöccse, több müvészkollégájával egyetemben Kaposváron tárlatot rendezett. A tárlat egyik termét Boromissza szebbnél-szebb képei töltötték meg.

— Mozgó tábori konyhák. A hadvezetőség Budapesten most két uj rendszerű tábori mozgó konyhával kísérletezik. A kocsin három nagy és egy kis négyszögletes üst, egy sütőkemence s egy tűzhely van. A konyhakocsi a legrosszabb mezei utakon is követheti a csapatokat. Automobil mozgó konyhákat is akarnak rendszeresíteni.

— A vetések állása a földmivelésügyi miniszterhez beérkezett tudósítások alapján az egész országban elég kedvezőtlen. Fokozta ezt a múlt heti országos esőzés, mely a vetéseken lévő hótakarót elolvasztotta.

— Öngyilkos lelkész. Gózsa László sza- mosteleki gör. kath. lelkész kedden f. hó 19-én a Szamosba ölte magát.

— Szerencsétlenség. Kedden reggel özv. Szabó Ferencné jómódú mikolai lakost istállójában halva találták. Mivel nincs kizárva az sem, hogy gyilkosság esete forog fönn, Morvay Károly szatmári törv. biró, dr. Vajay Imre és dr. Gobi Alajos törv. orvosok Vasváry Antal törv. jegyzővel kiszóltak Mikolába a boncolás és a vizsgálat megejtése végett.

— Hamis vád egy árvaszéki ülnök ellen. Pogány Zsigmond máramarosmegyei árvaszéki ülnököt egy máramarosszigeti lap hivatali sikkasztással vádolta meg, Szőlőssy Ferencz volt rendőrkapitány pedig bűnvádi följelentést tett ellene. Pogány Zsigmond ellen hétfőn úgy a vármegyei fegyelmi választmáuy, mint a kir. ügyészség a vizsgálatot beszüntette, illetőleg a följelentést elutasította bűncselekmény fenn nem forgása címén. Az ártatlanul megvádolt árvaszéki ülnök rágalmazói ellen a sajtópert megindította.

— Gyilkosság. Páka Sándor és Kiss Lajos nemeskeszi-i lakosok, kik folyó hó 20-án este dohányt szállítottak városunkba s a Kun István vendéglője udvarán szálltak meg, éjjel

a borozóban szóváltásba elegyedtek. . Nevezet- I

tek tizenkét óra tájban falubeli szekerestársaikkal együtt aludni tértek. Páka Sándort azonban a bor gőze úgy látszik nem engedte pihenni, fölkelt, levette a lőcsöt székeiéről s az alvó Kiss Lajost agyonverte, a gyilkost a rendőrség letartóztatta. Kiss Lajost a törvényszéki orvosok felboncolták.

— A tanítók háza ügye rohamos lépésekkel halad a megvalósulás stádiuma felé. Szatmár város a Kossuth kert mellett egy 30.000 koronát érő, hatalmas szép telket bocsátott e célra a tanító egyesület rendelkezésére. Mindazon tényezők, kiknek segítségét, közbenjárását az egyesület kikérte, páratlan lelkesedéssel karolták fel e szép ügyet. A tanítók küldöttsége í. hó 30-án vagy február hó 1-én tiszteleg dr. Falussy Árpád főispán vezetése alatt gróf Apponyi Albert vall. és közokt. Darányi Ignác földmiv. miniszternél, Tóth államtitkárnál, Halász osztálytanácsosnál. Gróf Ap- ponyitól 2000 kor. államsegélyt, Darányi minisztertől pedig az építés céljaira fát kérnek.

— Vörheny Szatmáron. A szatmári tanulóifjúság között újra fellépett a vörheny, a gyermekeknek e veszedelmes réme. A polgármester a zárdát ,s a protestáns felsőléányiskolát s a velők kapcsolatos iskolákat, melyekben a megbetegedés és a haláleset fordult elő, két hétre bezáratta. Ez idő alatt alaposan fertőtlenítik az egész intézeteket.

— A Kossuth serlegre eddig 298 K 75 fillér gyűlt be, melyet egyik pénzintézetben helyeztek el. Á bizottság felhívást bocsátott ki a város közönségéhez, a részvénytársaságokhoz és egyletekhez, hogy ez összeget adományaikkal egészítsék ki 500 koronára. A bizottság megállapította az alapitó oklevél tartalmát s a serleg feliratát. Elhatározták, hogy vármegyénk főispánját dr. Falussy Árpádot felkérik, rendelje meg a serleget. Ugyancsak meg kérik fel a felavató beszéd tartására is. A serleget f. évi március hó 15-én avatják fel a Polgári Olvasókörben tartandó banketten.

— A nagybányai városi szálloda felépítésével a város tanácsa Grünwald Testvérek budapesti építkezési vállalkozókat bízta meg.

— Dj pénz. Említést tettünk már arról, hogy a régi ezüst forintosokat kivonják a forgalomból ; ezek pótlásául a magyar és osztrák kormány most 150 millió korona értékű uj koronásokat veret. Az uj koronásokból 100 millió egy koronás és 50 millió két koronás lesz. Az uj két koronások veretése által a korona érmeknek uj típusa kerül forgalomba.

— A házínynltenyésztés az állattenyésztés legjövedelmezőbb ága. E'y bak és 4anya- nyul egy nagy családot képes egész éven át hússal ellátni. E mellett az az előnye, hogy városi lakásban is elhelyezhető 1 — 1 ládában. Eltartása úgyszólván mibe sem kerül, mert konyhai hulladékon is elél. Tehát nemcsak gazdaembernek való tenyésztése mellékágazatul, hanem az ipari és gyári munkások, valamint a szellemi munkások is eredménnyel foglalkozhatnak tenyésztésével. Tenyésztésének népszerűsítése érdekében Auffenberg János tanár, aki egy évtizede foglalkozik a nyultenyésztéssel saját telepén, a Nyultenyésztő Mintatelepen, Csillaghegyen, „Házinyultenyésztés és Értékesítés címen“ Csillaghegyen (Budapest mellett) szaklapot ad ki, amelynek főmunkatársa And- rássovich Géza nyulügyi előadó, aki az országnak egy teljes tenyésztő generációt nevelt tollával. Á lapnak kiadóhivatala ingyen oszt te- nyésznyulakat, csak azt köti ki, hogy az utódokból egynéhány visszaszolgáltassák. A lap előfizetésének ára egy évre 4 K. félévre 2 K.

— Vasúti bizottsági ülés. A Szatmár városi vasúti bizottság szerdán délután dr. Vajay Károly polgármester elnöklete alatt ülést tartott, mely alkalommal tárgyalás alá vették a Szatmár-erdödi h. é. vasút igazgatóságának a városhoz intézett azon kérdéseit, hogy minő vonalvezetéssel volna az Erdőd-ákosi h. é. vasút felvetedö ? Továbbá kik volnának az érdekeltségbe bevonandók, valamit az előmunkálatokra helyes volna-e, ha azt a minisztertől maga a Szatmár-erdőd h. é. vasút igazgatósága kérelmezné ? A bizottság a Sz. E. H. E. V. igazgatóságának ezen életre való eszméjét örömmel üdvözölte, majd a vonalépitésre nézve a Krasznabéltek-felé vezető útvonalat jelölte, mely mint az erdődi vonalnak folytatása lenne Ákosig. A bizottság a megkereső igazgatóságot az előmunkálatok megtételére felhatalmazta,