Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-07-18 / 29. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP.-fg MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. g<> Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaszinó-utcza 2. sz. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. ........ —: Kéziratokat nem adunk vissza. =......— La pvezér: Papp Béla országgyűlési képviselő. Felelős szerkesztő : Laptulajdonos : Erdőssy Vilmos. Fráter István. A konkolyhintök. A politikában szélcsend uralkodik. A parlament befejezte tárgyalásait és szeptember végéig elnapolta üléseit. A beállt— látszólagos —csöndet azon­ban kellemetlenül zavarta meg egy kínos incidens, a mely a trónörökösnek Síitá­jában, a román királyi családnál tett látogatása alkalmával lejátszódott. A dolgot részletesen pertraktáiták a fővárosi lapok, hivatalos nyilatkozatok is estek garma­dával ; román részről cáfolták, tagadták az egész dolgot. Bármennyire is túlzottak voltak a zászlósértésről szárnyrakelt hírek, annyi mégis valónak bizonyult, hogy a romániai diákok le akarták tépi a magyar lobogókat. A legsúlyosabban esik latba ez a perfidia épen most, a mikor a trónörökös egyenesen azért ment Sinajába, hogy a két állam közt fennálló barátságos viszonyt dokumentálja. Ferencz Ferdinándnak sinajai tar­tózkodását igyekeztek nyomban kihasz­nálni ellenfeleink és olyan színezetet adtak a dolognak, minthaMagyarország jövendő­beli királya a magyar nemzettel szemben a román nemzetiségi agitátorokkal ro­konszenvezne és helyesemé az ő irre­denta törekvéseiket. Ennek a mesterke­désnek igen átlátszó a célja: éket akar­nak verni a trónörökös és Magyarország közé, hogy majdan Ferencz Ferdinánd­nak és az országnak feszült viszonyából politikai hasznot szerezhessenek. Számí­tásaikban azonban csalódtak a jó urak, mert Magyarországon ilyen tendenciózus fogásokkal nem lehet hangulatot támasz­tani a nemzet jövendőbeli királya ellen. Ferencz Feiíiinánd trónörökös, mint politikus soha sem szerepelt eddig. Min­dig tartózkodott attól, hogy személyét királyunk mellett előtérbe állítsa. Az ő politikai felfogását nem ismeri senki ; sem nálunk, sem Ausztriában, sem másutt. De tudjuk azt, hogy egész férfi, függet­len, férfias jellem és bővelkedik katonai erényekben. Egész férfinak ismertük meg akkor, a mikor minden nehézségekkel szembeszáliva hitvessévé tette azt, a kit szeretett. Az ő katonai dualitásainak bi­zonyítéka az az aktiv munka, a melyét katonai téren állandóan kifejt. A mit ezenkívül bizalmas környezetéből tudunk róla, az mind csak arról szól, hogy a magyar állami és nemzeti ügyekben rendkívül korrekten gondolkozik és hogy igaz rokonszenvvel van a magyar nem­zet iránt. Senki és semmi sem jogosítja fel a magyar nemzet ellenségeit arra, hogy a Előfizetési árak • Egész évre .................................... Félévre ..................................................... Ne gyedévre.................................... ,. .. —Egyes szám ára&fí '■'iilér trónörököst, úgy tüntessék fel, mintha ellenszenvezne a magyarokkal és a ma­gyar nemzet ellenségeinek aknamunkáját rokonszenvével kísérné. Magyarországon egyetlen józan politikus sem ad hitelt azok­nak az ostoba meséknek, a melyek a trónörököst és a magyar nemzetet egy­mással szembe szeretnék állítani. Álta­lános a hit, hogy jó királyunk lesz egy­kor és a milyen korrekt volt, mint a trón várományossá, ép olyan korrekt, igazságos és alkotmányos lesz majdan a trónon ! Teljesen indokolatlan a nemzetiségi politikusoknak az a számítása, hogy a trónörökös az ő politikai céljaikat fogja a jövőben előmozdítani. De hiszen ők maguk is tisztában vannak ezzel. Nekik azonban a látszat kell és a trónörökös korrekt rezerváltságát, a mellyel minden politikai nyilatkozattételtől távol tartja rrfágát, ügyes taktikázással arra használ­ják fel, hogy Ferenc Ferdinándot, mint az ő barátjukat állítsák oda ország-világ színe elé. ,,A trónörökös ami részünkön van — hirdetik nagy garral — kell-e tehát ékesebben szóló bizonyíték arra, hogy a mi nemzetiségi törekvéseink jo­gosak ?“ Ezek az urak szemérmetlen pana­szaikban olyan hangosak és olyan ha­8 korona 4 korona 2 korona. 0ZILAN^OI^. A rózsaszirom bóditóan édes illatáért a rózsa levelei s a nap sugarai versenyeznek. A levelek féltényen egymásra borulva őr­zik azt, a napsugár tüzes hevének azonban kény­telenek engedni, felpattanni. Az emberek nagy gyönyörűségére a nyíló rózsa aztán kábitóan édes illatárral tölti be a levegőt. * A természet viharát a csalódott szív vihara sokszor tulharsogja. * A lüktető természetnek napsugárra, a bána­tos embernek örömre van szüksége. * Leány s virág ikertestvérek. Megértik egy­más buját, örömét. * A leánynak épugy szüksége van a szere­lemre, mint a napfényre s levegőre. * Ha az emberek leikébe bepillanthatnánk, oh mennyi megtört szivet, szétdult boldogságot láthatnánk. * A nőknek legszebb s legszentebb érzelme : az anyai szeretet a legjobb gyógyír a mindennapi élet keserves csalódásaiban. * A felvilágosultságnak a tudomány s a mű­vészet a bimbóhajtásai. * Nincsen oly hatalom, mely a szerelmes szív valódi, szinarany, szüztiszta érzelmeit le­küzdeni képes. * A hála mezője a mai önző világban olyan mint a kopár buzatarló, elvétve találni rajta kalászokat. * Bánatos lelkek a természet nagytemplo­mában imádkoznak a legnagyobb áhítattal. * Mindenható érzés az, ha valaki a sors igazságtalanságait a megnyugvás érzetének fön- ségessége által le tudja győzni. * Az anyai érzelem a nőben bizonyos neme marad az isteni titoknak. Sajnos, a világ rosz- szasága már azt is sokszor megalázóvá teszi. * A gonoszság bacillusai manapság már a levegőben úszkálnak s észrevétlenül fertőzik meg a legártatlanabb lelkeket. * A sors csapásai a legkevélyebb embert is megtörik. * Ha a sóvárgó vágyaknak, a nagyzági hó­bortnak ellent tudnánk állni, boldog ember is lenne a világon. * Ravasz, álnok emberek azért esküdöznek folyton, mert azt hiszik, csak igy adnak hitelt szavaiknak * A lelki erő a test minden baját le tudja győzni. * Akkor, mikor súlyos bánat ér bennünket, könnyű az élet zajából, a társaságokból vissza­vonulni. * A mély gondolkozás, a tépelődés, a leg- derültebb kedélyű ember arcán is mély baráz­dákat szánt. * A tenger mélyéből felhozott igaz gyöngyök után a hullámok sóhajtva verdesik a partot. * Az életben annyi a keserűség. S az ön­álló gondoskodásra képtelen emberekre még a halál utáni gyötrődést is rádisputálják. — Ez már lelketlenség. * Sok ember szeretne „bűnt“ elkövetni, de hiányzik hozzá a két legszigorúbb erkölcsbiró: az ész vagy az alkalom. * Meghatóan naiv az emberi lélek! Egy percnyi jólét által esztendők szenvedéseiért kár­pótolva érzi magát. Erdőssy Vilmos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom