Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-06-27 / 26. szám

4-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE 26-ik szám. — TŰZ. Uray Bertalan földbirtokos cse- kei kovácsmiilielye leégett. A csendőrség meg­indította az eljárást Nagy Géza kovácsmester ellen, a kiről kiderült, hogy a műhely kéményét nem tartotta tisztán és a tűz ebből keletkezett. — Gazdasági tanfolyam néptanítók és gazdasági tanítónők számára. A földmivelésügyi miniszter a kisebb fokozatú gazdasági nép­iskolákon a gazdasági tárgyak tanítására hiva­tott népiskolai tanítók illetve tanítónők gazda­sági kiképzése céljából folyó évi julius 19-től bezárólag augusztus 14-ig az adai, algyógyi, békéscsabai, breznóbányai, csikszerdai, hód­mezővásárhelyi, jászberényi, karcagi, komáromi, szilágysomiyói és szabadkai földmives iskolá­kon 20—2U, összesen 300 néptanító, a kecske­méti földmives iskolán pedig 20 gazdasági ta­nítónő részére mezőgazdasági tanfolyamot ren­dez. Ezen tanfolyamra felveendő minden egyes néptanító (tanítónő) egyszáz (100) korona átalányban íészesül, mely összegből 40 K. ellátási dij levonásával 30 K-t a jelentkezéskor. 30 K-t. a tanfolyam befejeztével fizetnek ki. A tanfolyamokra felvétetni kívánó egyének ez iránt illetékes tanfelügyelő régüknél tartoznak kellő időben jelentkezni. A felvétel felett a közoktatásügyi miniszter dönt. — A Magyar Gazdaszövetség közgyűlése. A Magyar Gazdaszövetség folyó évi közgyű­lését junius hó 23-án déli V2I2 órakor Palics- fürdőn (Bács megye) fogja tartani. A közgyű­lés napiredje: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Az 1908. évi munkásságról szóló jelentés. 3. Az 1908. évről szóló zárszámadások. 4. Az 1909. évi költségvetés. 5. A középbirtokos osz­tály helyzete. Előadó: Mailáth József gróf. 6. A közigazgatás és a szociális munka. Előadó : Nyegre László orsz. képviselő. 7. A Magyar Gazdaszövetség szervezkedése. Előadó: Meskó Pál. 8. Alapszabályok módosítása. 9. Károlyi- jutalomdijak kiosztása. 10. Igazgatóválasztmány egyharmadának választása. 11. Indítványok. A gyűlés után délután 2 órakor társaslakoma a fürdövendéglőben. Útiterv : Indulás Budapestről a központi (keleti) pályaudvarról reggel 7 óra 10 perckor. Érkezés Palicsra 3/U 1 órakor. Részletes felvilágosítással szolgál a Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala (Szatmár Atilla-u. 5). — A vidéki vásárok megszüntetése. A szatmári iparhatósági megbízottak is csatlakoz­tak ahhoz a mozgalomhoz, amelynek czélja a vidéki kirakó-vásárok megszüntetése. A kis­iparosoknak ugyanis igen költséges, sőt káros a vidéki vásárok látogatása, mert többe kerül a költségük és nagyobb a munkaidőbeni mu­lasztásuk, mint az ily kisvásárokon való eladá­soknak a jövedelme, azonban a vásározás kény­szere alól a verseny miatt és megélhetésük szempontjából nem vonhatják ki magukat, amig a kevés közgazdasági jelentőségű vásárok meg­szüntetéséről a kormány nem gondoskodik. — Napibér fegyvergyakorlatok alatt. Kos­suth kereskedelemügyi miniszter arról értesítette a posta- és távirdaigazgatóságot, hogy a fegy­vergyakorlatra bevonuló állandó alkalmazott napibéres posta-és távirósegédszolgák éstáviró- kézbesitők a fegyvergyakorlatok tartama alatt, noha napibérünk meghagyására jogot nem tart­hatnak, mégis, méltányosságból annak élvezeté­ben esetről-esetre meghagyandők. — Modern tejgazdaság. A mig egyrészt a kisgazdák arra tömörülnek, hogy tejszövetke­zetben értékesítsék egy-két tehenük tejét, a szö­vetkezet fejlődésével párhuzamos az üzleti ala­pon való szervezkedés. Sőt ez utóbbi a szövet­kezeteket is túlhaladja. Maholnap a falusi tej­csarnokok száma el fogja érni a szövetkezetekét. A nagyobb birtokokon is állandóan nagyobbo­dik a tehenészetek száma s a gazdák lassan lassan arra a tapasztalatra jönnek, hogy az állattenyésztés és a tejből való jövedelem sok helyen hasznosabb a hizlalásnál. A mig a belső fogyasztás állandóan növekszik, a kivitel évről-évre emelkedő. Ma már a tejtermékek kivitele meghaladja a 18 millió koronát. A németországi vajkereslet ismét előtérbe állította a vajtermelő középpontok létesítésének fontos­ságát. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter megbízta a tejgazdasági országos felügyelősé­gét, hogy a gazdákat ilyen középpontok szer­vezésére ösztönözze. A miniszter a jóirányu termelő középpontokat segítségben is részesíti. — Egy nyári éj Jármiban. Folyó hó 17-én éjjel ismeretlen tettesek betörtek a Török József gazdálkodó lakásába és onnan több értékes ruhát és ágyneműt elloptak. Ugyancsak meg­próbálkoztak az izr. templom gyüjtőperselyének a feltörésével is, de abban szomorú meglepe­tésükre semmit sem találtak. A csendőrség a nyomozást megindította. GÁL JENŐ okleveles mérnök magánmérnöki irodája = Szatmár, Eötvös-ntcza 13. = TÖRVÉNYSZÉK. Nagy Tamás ügye. — Saját tudósítónktól. — Nagy Tamásnak h. pénzügyígazgató ismert ügyében tegnap tartotta meg Serly Jenő járás- biró a tanúkihallgatásokat. Első tanú Plachy Gyula kir. tanácsos pénzügyigazgató volt. Jelen volt azon az érte­kezleten, melyen Temesváry Ede Nagy Tamás­ról azt állította, hogy hamisan játszott. A vádra azt felelte, ilyesmit bizonvitékok nélkül állitaní nem lehet. Elogy ebből botrány ne váljék, i el- szólitotta főmagánvádlót, tartózkodjék attól a társaságtól. Hogy mivel vádolják nem mon­dotta neki. Főmagánvádló nem a pénzügyminisz­ter utasítására adta be vádlottak ellen a fel­jelentést. Kiváló tisztviselőnek tartja. Az ügy békés elintézésére Baudisz Jenő önként ajánl­kozott. Ilosvay Aladár eskü alatt vallotta, hogy hallomása szerint Kölcsey Zoltán egy alkalom­mal megfenyegette főmagánvádlót, hogy le­szegezi a kezét, ha tovább paklizik. Baudisz Jenő önként ajánlkozott az affair elintézésére; hajlandó volt Temesvárytól olyan nyilatkozatot kérni, melyei főmagánvádló fe­lettes hatósága is meg lesz elégedve s a tár­sadalom is megnyugszik az ügy ilyetén való elintézésében. Gallasz Ödönnel volt Temesváry- nál, ki rábeszélésükre kiadta a már ismert nyi­latkozatot. hangoztatva kegyelmet akar gyako­rolni főmagánvádlóval szemben. Nagy Barna nem volt azzal megelégedve s nem akarta írás­ban kiadni azt, hogy főmagánvádló áthelyezteti magát. Nagy Barna azt kijelentette, hogy a nyilatkozat kiadás után fivére senki ellen sem tesz bűnvádi feljelentést. Kérdéses nyilatkozatot később visszaadta Temesvárynak. Gallasz Ödön vallomása. 1908 őszén Te­mesváry és Schnöpflung egyenes kérésére meg­jelentem a kaszinóban azon az értekezleten, melyen nevezettek elmondották, hogy hosszabb megfigyelés alapján főmagánvádlót azzal gya­núsítják, hogy hamisan játszik, illetve paklizik. Értekezlet abban állapodott meg, hogy Plachy p. ü. igazgató minden indokolás nélkül figyelmez­tesse főmagánvádlót, tartsa magát távol a könyvtár szobában játszó társaságtól. Nyilat­kozatra, illetve az ügy békés elintézésére vonat­kozólag ugyanazt vallja, mint Baudisz. Tanú kihallgatása befejezte után nagyon kellemetlen incidens hozta lázba a tárgyaló te­remben jelenlevőket. Serly biró előadta, hogy Nagy Tamás egy beadványt intézett a bíróság­hoz, melyben tanút azzal gyanúsítja meg, hogy az ellene folyó hajszát ő indította és pedig azért, mert egy alkalommal, kártyázás után nem adott neki pénzt kölcsön. Tanú felháborodással utasította vissza ezt a gyanúsítást. Kijelentette, hogy ha ennek csak a legcsekélyebb alapja is lenne, úgy bizonyára visszatartotta volna két legjobb barátját Schőn- pflugot s Blumot, hogy Nagy Tamással kártyáz­zanak, vagy csak érintkezzenek is. Dr. Nagy Barna főmagánvádló képvise­lője Serly biró felszólítására kijelentette, hogy a beadvány kitételében tanút sérteni nem akarta. Kállnay Gyula jelentéktelen vallomása után Serly biró a tanúkihallgatásokat dél­utánra halasztotta. Délután első tanúnak dr. Péchy Istvánt hallgatta ki a bíróság. Értekezletre s annak ha­tározatára vonatkozólag úgy vall, mint előző tanuk. Dr. Schönpflug Béla vallomása nagyon terhelő főmagánvádlóra nézve. 1908. őszén a kaszinóban játszottak. Feltűnt neki, hogy na­gyon sokszor különösen ha ő bankot ütött, vagy nagyobb összeg volt a bankban, mindég ugyanazt az ászt és királyt kapta. Még figyel­mesebb lettem, a mikor Temesváry is figyel­meztetett. Partnerem dr. Blum lábát meg is nyomtam, figyelmeztetve vigyázzon. Feltűnt, hogy sohasem emeltetett, sajátszerüen keverte a kártyát, nem vágta, hanem a levegőben zöcs- költe s a kisujjával lefogott néhány kártyát tette mindég felülre. Emeltetni soha sem hagyott. Főmagánvádló mint bankár 15—16-ra többször megállt, a mi teljesen raison ellenes, igy nyert ö. Játéka határozottan incorrect volt. Csak azért nem lepleztem le főmagánvádlót, mert őt, magamat s a kaszinót a botránytól megakar­tam kímélni. Haragban nem vagyok főmagán­vádlóval, de nem köszönök neki, mert az a véleményem, hogy a ki nem tisztességesen ját­szik, annak köszönését nem szabad fogadni. Kaszinói megbeszélésen jelen voltam. Évekkel ezelőtt hallottam, hogy M.-Szigetről azért kellett eljönnie, mert hamisan játszott. Vallomására esküt tett. Dr. Blum József megerősíti Schönpflug tanú vallomását. Ő is észlelte, hogy főmagán- vádló a kártyákat rendellenesen keverte s hogy csaknem mindég ug/anazon kártyák forogtak kézen. Megfigyelése alapján kijelentette, hogy főmagánvádló játéka inkorrekt volt. Érdekes, hogy tanú kihallgatását főmagán­vádló ellenezte, vádlott képviselője ragaszkodott hozzá. Bíróság elrendelte a tanú kihallgatását, mi ellen főmagánvádló képviselője felebbezéssel élt. Tanú megeskettetését főmagánvádló kép­viselője a bb. 225 §. 5 pontja alapján elle­nezte, védő ragaszkodott hozzá, bíróság ki­mondotta a meghiteltetést. Lapunk zártakor tanuk kihallgatása még tart, sőt valószínű, hogy néhány tanút csak mai napon hallgat ki a bíróság. — Gyilkossággal vádolt járásbiró. Tegnap tárgyalta a szatmárnémeti kir. törvényszék esküdt- birósága Sovány Dezső volt mátészalkai kir. aljárásbiró büntető-ügyét. Az aljárásbiró, mint ismeretes, azzal van vádolva, hogy ez évi már­cius havában Bordás Demeter kéményseprőmes­tert előzetes szóváltás után, mulatás közben késével hasba szúrta, minek következtében Bor­dás Demeter kilenc nappal a sebesülés után meghalt. A tárgyalást Némethy József törvény- széki biró vezette, szavazóbirák voltak: Jeney Sándor és Visky Sándor, a vádat Szabó Zoltán ügyész képviselte, védő Kardos Samu dr. ügy­véd. Bordás Demeter özvegyét Fuchs Jenő dr. mátészalkai ügyvéd képviselte. Elnök megnyit­ván az ülést, közölte vádlottal a vádiratot, amely szerint erős felindulásban elkövetelt halált okozó súlyos testi sértéssel van vádolva. A tanúvallo­mások. Ezután a tanúkihallgatásra került a sor. A jelenvolt tanuk majdnem kivétel nélkül úgy adják elő a dolog előzményét, hogy mikor az aljárásbiró bement Jakab Sándor házába, vélet­lenül abba a szobába nyitott be, ahol a zene­kar próbált. Bordás ekkor rákiáltott, hogy ide­geneknek tilos a bemenet. A biró ezt alkalma­sint nem hallotta, mert mégis bement. Bordás most azt kiáltotta: — Ki kell rúgni ezt az em­bert. így keletkezhetet a szóváltás a biró és a kéményseprő között. Tegnap volt az orvosszek­értők kihallgatása, a vád- és védbeszéd el­mondása, mely után az esküdtek Sovány bírót felmentették. — A sikkasztó postamesternő. Horváth Vilma, volt királydaróci postamesternő sikkasz­tást követett el a kincstár kárára, amelyek miatt 1909. év január óta vizsgálati fogságban ült. Csütörtökön volt ez ügyben a szatmári törvényszéken a büntető főtárgyalás. A vádat Dr. Leitner Emil kir. ügyész, a védelmet Dr. Josits Miklós ügyédjelölt képviselte. A vádlottat szuronyos fogházőr kisérte be a tárgyalóterembe. A folyosón végigmenve zsebkendőjébe temette arcát, úgy kerülte a reá bámészkodók tekin­tetét. A vallatás alatt minduntalan sirvafakadt, alig hallhatóan felelt a kérdésekre. A vád el­lene az, hogy mint a királydaróci posta keze­lője, a felek által a postatakarékba tett össze­gekből kisebb-nagyobb részletekben összesen 3556 koronát rendeltetési céljától elvonva saját céljaira fordította és az ekkép származó hiány felfedezését meghiúsítandó, a kezelési könyve­ket és a betéti könyveket meghamisította. A törvényszék a tárgyaláson felmerült bizonyíté­kok alapján bűnösnek mondta ki Horváth Vil-

Next

/
Oldalképek
Tartalom