Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-05-30 / 22. szám

22-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 5-ik oldal. asszony az Íróból kézzel szedi ki a vajat, ke­zével igyekszik abból többszöri vizváltás mel­lett az irót kinyomogatni s a formáját is kezé­vel adja meg. Most már vegyük tekintetbe, hogy a mirigyektől kiválasztott különféle anya­got, zsirt, mely a kéz felületére jut, a mindent magába szedni igyekvő vaj felveszi és gyúrás alatt folytonosan a test melegével érintkezik, mely két tényező annyira átalakitólag hat ezen érzékeny tejtermékre, hogy az Ízletességének, kellemes aromájának legnagyobb részét elveszti ezen műtét alatt és gyorsan romlásnak indul. Helyesen járunk el a vajkészitésnél, hogyha mikor az Íróban már borsónagyságu vajdarabok úszkálnak, a köpülést abba hagyjuk. Azután erre a célra készített kis szitát szerzünk elő s ezzel a vajdarabokat mind kiszedjük és ameny- nyire lehet a vajat már a szitában fakanállal egy darabba összenyomjuk, miközben az iró egyrésze is eltávolodik. Ekkor a vajat gyuróasztalra tesszük, mely­nek a két széle-hosszában mintegy 6 cm. ma­gasságú párkány van elhelyezve. A gyuróasz- talhoz szükséges még egy megfelelő rovátkával ellátott henger, melynek segítségével aztán a vajat addig hengerezhetjük, mig csak az iró el nem távolittatik belőle. Gyúrás közben a víznek való alkalmazásától óvakodjunk, mert ez is a kellemes aromáját csökkenti. A vajnak igazitgatását fából készült la­pátforma kanállal végezzük. A köpülőben a vaj ha annyira lány, hogy nem lehet gyúrni, ak­kor a köpülőbe néhány darab tiszta jeget te­szünk s csak lehűtés után kezdünk a gyú­ráshoz. Ha eladásra termeljük a vajat, akkor Va, V+, Vs-ad kilogrammot befogadó faedényekbe formázzuk ki, melyet a vaj belehelyezése előtt hideg vizbe mártsuk, hogy a vaj szépen ki­válhasson. Ezt aztán vízben megpuhitott per­gament papirka csomagolva, mint teavajat hoz­hatjuk iorgalomba. GÁL JENŐ okleveles mérnök magánmérnöki irodája = Szatmár, Eötvös-ntcza 13. = Nyílttéri Nyilatkozat. Igen tisztelt szerkesztő ur! A nagykárolyi úri kaszinóban folyó évi május hó 9-én este 8 órakor történt kártyá­zásból kifolyólag egy kaszinótag — aki téve­dését már maga is belátta — azt beszélte, hogy hamisan játszottam. Hogy ezen hir minden alapos nélkülöz, a jelen volt kifogástalan úri emberek Dr. Góz- ner Elek ügyvéd, Sztárek Dezső dohány­beváltótiszt, Tóth Sándor uradalmi pénztárnok és Tóth József joghallgató urak igazolhatják, a kik a megtévesztett közvéleményt igyekeztek is felvilágosítani. A gonosz nyelvek azonban egy olyan kissebbszerü ártatlan tévedést igyekeztek föl­használni, melyből a becsület és tisztesség rovására a jelen volt urak véleménye szerint is egy porszemnyi folt sem eshetik. A nagykárolyi kaszinónak és társadalom­nak két évtizeden át voltam kifogástalan tagja, mégis most ezen eset folytán a roszakarat el­képzelhetetlen vádakat terjeszt ellenem. A vá­daknak gazdája, helye, ideje nincs, csak mint a becsületet romboló piszkos pletyka futótűz­ként terjed tovább. — Azok ellen, a kiket az alaptalan vádak terjesztőiként kipuhatolnom si­került, a bűnvádi feljelentést megtettem és pe­dig azért, hogy a vád fenntartása és bizonyí­tására alkalmat szolgáltassak. Az igen tisztelt szerkei ztő urat pedig arra kérem, — legyen szives ezen soraimat becses lapjában szószerint közzétenni, — a közönséget pedig arra, hogy bírói Ítéletek meghozataláig véleményét függőben tartani szíveskedjék. * *E rovat alatt közlőitekért nem felelős a szer­kesztő. Ezen le'elem közzétételéi azért is kérem,) meit becses lapjának 21 számában „ Ismét a kártya“ cziinü czikke rám vonatkozik s köte­tességemnek tartom erről a közönséget is fel­világosítani, nehogy helyettem más tisztviselő gyanusittassék. Nagykároly, 1909. május 27. Kiváló tisztelettel Nagy Tamás. Felhívás. Felhívom azt az urat, ki — a „Szatmár- vármegye" czimü lap folyó évi 21 számában „Ismét a kártya“ czikk szerint — róllam azt állította, hogy egy alkalommal egyik vidéki földbirtokos zsebkésével akarta kezemet s az abban levő. pakli kártyát a játék asztalra sze­gezni a paklizásért és hogy kiküldetéseim al­kalmával a falusi jegyzőktől nyertem nagy összegeket, — valamint azt a vidéki földbir­tokost magát is, ki a kezemet le akarta sze­gezni, és azt a községi jegyzőt kivel az ellene általam folytatott vizsgálat alkalmával kártyáz­tam vagy a kitől tisztességtelen utón csak egy fillért is elnyertem, miszerint nevezze meg ma­gát az elől nevezett lap hasábján, mely eset­ben alkalmat szolgáltassak az illető rágalmazó urnák, hogy gyalázatos vádját bebizonyítsa. Nagykároly, 1909. május 28. Nagy Tamás. Nyilatkozat. Alulírott indíttatva érzem magam, hogy a „Közérdek“ cimü nyomtatvány tegnapi szá­mában megjelent szerecsen mosakodásra a fele­letet megadjam. Szabó Dezsőt az esküdtszéken én képvi­seltem s a másik vádlottat, Kovács Lajost is. Tény, hogy tárgyalás volt; tény, hogy az esküdtek Debrecenből valók voltak, de ráfogás az, hogy reformátusok voltak. Ott senki vallása felolvasva nem lett s én mint védő 2 embert és pedig Dr. Guttfreund Sándort és dr. Csath Sándor ügyvédeket utasítottam vissza és pedig mert nevezettek — kik kértek ennek megtételére — mint ügyvédek irodájukat hanyagolták volna el. Dr. Csath mily vallásu, ma sem tudom, dr. Guttfreund pedig izraelita. De nem is az volt a baja Simkó urnák, hanem az, hogy a tanuk igazolták Szabó Dezső vádját és Kovács nyilatkozatát. Simkó ur képviselőjével jobbnak látta el­távozni, mert félt az esküdtek verdictjétől, mely megpecsételte volna hirlapirói működését. Az éj leple alatt haza zónáztak. Megírta ezt a „Pesti Hírlap“ pénteki száma, megírta több debreceni újság az igazsághoz híven. Simkó ur nagyot mond, amikor azt állítja, hogy Szabó Dezső mártírrá avatta fel magát. O csak előadta a száraz tényt, hogy milyen jó embere dr. Szabó Albert s hogy Simkó urrM, amit állított, igaz. Különben Simkó urra vall az esküdtek elleni kirohanás is. Nem volt igazsága Simkó ur! A kinek igazsága van, a ki oly kényes a becsületére nem futamodik meg ilyen hamar, hanem meg­állja a helyét végig, jöjjön bármi.. Tény az, hogy Önt a bíróság kötelezte 150 korona védői, Szabó Dezső részére 72 K 56 f, Kovács Lajos részére 40 kor. 60 fillér, kincstár részére 54 korona költség meg­fizetésére. De téved Simkó ur, ha azt hiszi, hogy az ügy megszűnt, dehogy szűnt. Szabó Dezső in­dítványára a kir. törvényszék, mint sajtóbiróság Ön ellen a btk. 261. §-ba ütköző 259. §. sze­rint minősült becsületsértés vétsége miatt vádat emelt s elrendelte az iratoknak további eljárás végett a debreceni kir. ügyészséghez való át­tételét. Simkó ur perújítással nem élhet, ezt tud­hatná ügyvédjétől. A Rónai-féle ügyben Önnek keresni valója nincs. Megnyugtatom, találkozni fog Szabó De­zsővel, de a vádlottak padján, most már Ön fog ülni s ekkor már nem lehet haza retirálni. Nagykároly, 1909. május 29. Dr. Merts László ügyvédjelölt. Árlejtési hirdetmény. Aioiirott Tasnádon emeletes lakóházat ft ft ft ft ft szándékozom építeni, miért is felszólítom a pályázatban részt venni szán­éi dékozókat, hogy Írásbeli ajánlataikat junius hó 5-ig bezárólag hozzám juttassák. éi Ajánlati iveket posta utján küldök, a terveket pedig nállam meg- éi tekinthetik. $ Pályázni lehet az összmunkára, vagy külön-külön minden egyes $ munkanemre, anyag hozzáadásával, vagy anélkül. Megjegyzem, hogy az ajánlatok közül való választási jogot tekintet nélkül az ajánlati összegre ft nagamnak fenntartom. » Kelt Tasnádon, 1909. május 15-én. Ü DR. STEER CORIOLÁN § 384—1—1 ügyvéd. ft ft ft ft ft ft ft ft $ ft ft ft ft :: fflészkereskedők, építészek és építtetők figyelmébe!! :: ■OT KARTELLEN KÍVÜLI kitűnő minőségű biharmegyei, Élesden és vidékén tábori kemencében kizárólag fával égetett, fehér darabos Táviratcím: KLÁR ANDOR Debrecen. A termelés megkezdődött rendelmények azonnal, de legfeljebb 8—10 nap alatt elintézést nyernek. Tessék kérni ajánlatot! MÉSZ waggonszámra, egy és több évi kötésre megrendelhető: KLÄR ANDOR cégnél, BANK és ÁRUÜZLET Debreczen, Miklós-utcza 23. szám. 285-26—21 Vidéki és megyei telefon 445. sz. Előzékeny kiszolgálás, s állandó vevők­nek nyilt és váltóhitel. Évi termelés 1000 waggon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom