Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-05-23 / 21. szám
1 21-ik s?ám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 5-ik oldal. — Talált kincs. A nagybányai nagyszálló •építési előmunkálatainál, az ásás alkalmával nagyobb mennyiségű ezüst és rézpénzre bukkantak. A talált pénzeket összeszedték — többnyire Zsigmond lengyel király és I. Lipót idejéből valók. Átadták a hatóságnak. KÖZGAZDASÁG. A gazdasági oktatás terjesztése. Újabban a fóldmivelésügyi minisztériummal mintegy versenyre kelt a kultuszminisztérium a gazdasági ismeretek terjesztése terén. A közoktatásügyi minisztérium is látja, hogy a nemzet csak erős gazdasági alapon fejlődhet nagygyá és hogy a helyes irányú gazdasági fejlődésnek az alapjait már az iskolában kell lerakni. Azért a közoktatásügyi kormány arra törekszik, hogy a gazdasági ismeretek terjesztése minden olyan tantervébe felvétessék, amely intézetek növendékei a jövő életfeladatuknál azokat hasznosan értékesíthetik. így az uj elemi népiskolai tanterv gondoskodik arról, hogy az V—VI. osztály növendékei a gazdaságtan elemeibe bevezettessenek. Most a képviselőház asztalán fekvő népoktatási törvényjavaslatnak az a célja, hogy a 12—15 éves gyermekek elméletileg, de főleg gyakorlatilag az arra hivatott gazdasági népiskolában szakszerű vezetés mellett alaposabb gazdasági oktatásban részesüljenek. A közoktatásügyi kormány azonban itt sem áll meg, mert a gazdasági oktatást már a polgári iskolákra is kezdi kiterjeszteni. Mostanáig már több, főleg az alföldi városokban lévő polgári fiúiskolákban meghonosították a gazdasági szakoktatást. Ezen intézkedés hivatva van arra, hogy a polgári iskolákba járó földmivelő fiukkal meg- kedveltesse szülőik foglalkozását és ezeknek megmutassa az okszerű gazdálkodás helyes fonalát, s elsősorban ezekből képeztessenek ki az intelligens magyar kisgazdák. Ha tekintetbe vesszük, hogy ezen intézkedés is hivatva van a tanuló ifjúságot gyakorlati, produktiv pályákra nevelni, úgy csak üdvözölhetjük ezen intézkedést. A polgári fiúiskolák után most már a leányiskolákban is kezdik a leányok jövendő hivatásának megfelelőleg a gazdasági szakoktatást meghonosítani. Amint értesülünk, éppen a nagykárolyi polgári leányiskolában folynak úgyszólván az első alapos kísérletek arra nézve, hogy miként lehetne ezeket az iskolákat is a gazdasági ismeretek terjesztésének a szolgálatába belevonni. A kísérletek igen szépen beváltak, s most már az országos polgári iskolai szakfelügyelő véleményezése alapján a jövő tanévben Szegeden, a vármegyei kir. tanfelügyelő szorgalmazása folytán pedig Nagybányán is hasonló alakban honosítják meg leányiskolákban a gazdaságtant, s kilátás van reá, hogy általánossá teszik. Ezzel kapcsolatban nem tartjuk fölöslegesnek — a nyert felvilágosítás alapján — röviden megismertetni a nagykárolyi polgári leányiskolái gazdasági tanítást és az erre vonatkozó berendezést. A gazdaságtan tanítása az összes osztályokban szerepel. Az elsőben tisztán gyakorlati alapon, télen többnyire elméletileg szerepel. A növendékek tanulják a konyha- és virágkertészetet, baromfi- és házinyultenyésztést, nemkülönben a selyemhernyó- és méhtenyésztési A gyakorlati célokra szolgál az iskola kertje, melyben mindenféle konyhakerti növények termesztelek; van az iskolának melegágytelepe, üvegháza, melyekben korai zöldséget, virágot tenyésztenek; ott található a méhes, a nyulistálló és kis baromfi udvar, melyekben szép fajállatok találhatók. A nehéz munkákat kivéve, az egész dolgot a növendékek végzik, s amint halljuk, nem is tekintik ezt tehernek, hanem kellemes szórakozásnak, amire szellemi munka után bizony szükség is van. Azt hiszem felesleges ezen intézkedést méltatni. Tudjuk, érezzük mindannyian, hogy különösen a leányok gyakorlati, házias nevelésére nagy szükség van. Az urhatnámság már ott is nagyon elharapódzott, ahol az csak nyomort hoz. Sok tekintetben az iskola járult azon balga felfogás érvényesítéséhez, hogy a tanult emberhez nem való a testi munka, s nem úri- asszony az, aki dolgozik. Most viszont az iskola legyen az, amely ezen felfogás lerontása érdekében élő példával megmutatja az ellenkezőt. Erre égető szükség van, s ezt nem lesz nehéz keresztül vinni, mert az eletszükségletek erre kényszerítenek bennünket. — Májusi menetrend. A május elsején életbelépő menetrendben városunkat, illetőleg több kisebb-nagyobb vál'ozás van. A fővonal személy és gyorsvonatainak indulás és érkezési idejeiben a régi menetrendhez képest nem nagyok az eltérések. A nagykároly—zilahi vonal vonatainak menetsebességében azonban lényeges a javulás azonkívül e vonalon két uj — a budapesti déli gyorsvonatokhoz csatlakozó — személyvonatot állítottak be. Nagykárolyból Debreczen-felé indul: Reggel 4 óra 43 perckor (személyv.) P.-ladány érk. este 6 óra c5 perckor. Reggel 7 óra 14 perckor (gyorsv.) Bpest ny. p. u. érk. déli 1 őrá 50 p. Délelőtt 9 óra 49 p. (személyv.) Bpest k. p. u. érk. este 8 óra 20 p. Délután 3 óra 01 p. (gyorsv.) érk. Bpest ny. p. u. érk. este 9 óra 55 p. Délután 4 óra 06 p. (személyv.) P.-ladány érk. este 10 óra 24 p. Este 8 óra 23 p. (személyv.) Budapest k. p. u. érk. reggel 5 óra 45 p. Éjjel 11 óra 22 p. (szem. Ladánytól gyors) ny. p. u. érk. reggel 7 óra 30 p. Budapestről—Debreczen—Máramarossziget felé indul: Reggel 6 óra 55 p. (gyorsv.) ny. p. u. Nagykároly érk. déli 1 óra 36 p. Reggel 9 óra (sze- mély\onat)k. p. u. Nkároly érk. este 6 órakor. Délután 2 órakor (gyorsv.) ny. p. u. Nkároly érk. este 8 óra 22 p. Este 7 óra 05 p. (személyv.) k. p. u. Nkároly érk. reggel. 4 óra 22 p. Este 9 óra 10 p. (gyorsv.) ny. p. u. Nkároly érk. reggel 4 óra 22 p. P.-ladányból indul reggel 6 óra 10 p. Nagykárolyba érk. dél 12 óra 31 perckor. Nagykároly—Zilah. Nagykároly indul reggel 5 óra. Zilah érk. d. e. 8 óra 56 p. Nkároly indul déli 2 óra. Zilah érk. este 6 óra 55 p, Nkároly indul este 6 óra 20 p. Zilah érk. este 10 óra 23 p. Zilah indu. reggel 3 óra 20 p. érk. Nkároly reggel 7 óra 07 p. Zilah indul reggel 7 óra 38 p. érk. Nkároly dél 12 óra 24 p. Zilah indul déli 3 óra 20 p. érk. Nkároly este 7 óra 12 p. Nagykároly—Csap. Nkároly indul reggel 5 óra 10 p. érk. Mátészalka reggel 6 óra 34 p. Nkároly indul délelőtt 10 óra 40 p. érk. Mszalka délután 12 óra 07 p. Nkároly indul d. u. 4 óra 10 p. érk. Mszalka délután 5 óra 58 p. Mszalkáról indul reggel 5 óra 32 p. érk. Nkároly 6 óra 58 p. Mszalkáról indul dél 2 óra 08 p. érk. Nkároly 3 óra 55 p. Mszalkáról indul este 6 óra 21 p érk. Nkároly 7 óra 46 p. Hirdetések jutányos áron felvétetnek a kiadóhivataban Kaszinó-utca 2. Kölcsey-nyomda részvénytársaságnál Hétsastoll-u. 12. Csókás László könyvkereskedésében----- Nagykárolyban. -.. ffc óste * ih (te (Sfehätertte sk & rk rk rk .rk II ste, rk rk rk rk -k rk rk rk rk ?k rk rk 3Í •• Sv m M íívShvh ,-x. ,-ya txí •x, h® m. • xí ,-x; ,-x. .-atí ,**á*ál lásxfex. .-x ■ ,-x, ,-x* ,-x, .-x* ,x - *xs> ,-xí ,-x* .iäd %r/?, jSS C?S,< 7Í Árlejtési hirdetmény. aióiírott Tasnádon emeletes lakóházat szándékozom építeni, miért is felszóllitom a pályázatban résztvenni szándékozókat, hogy írásbeli ajánlataikat junius hó 5-ig bezárólag hozzám juttassák. Ajánlati iveket posta utján küldök, a terveket pedig nálam megtekinthetik. Pályázni lehet az összmunkára, vagy külön-küiön minden egyes munkanemre, anyag hozzáadásával, vagy anélkül. Megjegyzem, hogy az ajánlatok közül való választási jogot tekintet nélkül az ajánlati összegre magamnak fenntartom. Kelt Tasnádon, 1909. május 15-én. 384—1—1 Dr. Stern Coriolán, ügyvéd. x^r xp xp xp* xp 2p* xp? xp xp xp xp? xp xp | J | xpr xp xp x/fS' xP xP xp xp xP ^2p xp -P -P prC «2* J 0 0 m m Hészkereskedők, építészek és építtetők figyelmébe!! ""B £MT KARTELLEN KÍVÜLI kitűnő minőségű biharmegyei, Élesden és vidékén tábori kemencében kizárólag fával égetett, fehér darabos ---------.-------^ I Vidéki és megyei Táviratcím: KLÄR ANDOR Debrecen. A termelés megkezdődött rendelmények azonnal, de legfeljebb 8—10 nap alatt elintézési nyernek. Tessék kérni ajánlatot! MESZ waggonszámra, egy és több évi kötésre megrendelhető: KLÄR ANDOR cégnél, BANK és ÁRUÜZLET Debreczen, Miklós-utcza 23. szám. 285—26—21 telefon 445. sz. Előzékeny kiszolgálás, s állandó vevőknek nyílt és váltóhitel. Évi termelés 1000 waggon.
