Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-05-16 / 20. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 20-ik szám. gesen megnyilvánuló nemzeti akarat folytán alkotmányjogi kérdéssé vált. Ma már arról van szó, hogy nemzeti önérzetünkkel összeegyeztethetőnek tartjuk-e azt a perfid eljárást, hogy a tisztán önrendelkezési jogunk körébe tartozó belügyi kérdéseinkbe Ausztria minden lépten-nyomon beleszóljon s az egységes nemzeti akarat megvalósítását megakadályozza. Hiszen nemcsak a törvényben biztosított jogunk' folytán, de azért is jogunk van az önálló bank felállításához, mert a gazdasági kiegyezés alkalmával ehhez való jogunk osztrák részről is világosan elismertetett. S ha most Ausztria mégis állást foglal ellenünk, erre meg kell adnunk a világos feleletet abban, miszerint Ausztriának tudomására adjuk;, hogy a bel- ügyeinkbe való beavatkozását nem tűrjük, jogunk megvalósításához ragaszkodunk s az egységes osztrák ellenállással szemben, egységes magyar ellenállással felelünk. Az önálló bank felállítása és általában véve a nemzeti jogok érvényesítése ma már a nemzeti becsület kérdésévé vált, s a nemzeti becsület megvédésében részt kell vennie nemcsak a parlamentnek, hanem a nemzet egész öszszeségének. Meg kell nyilatkozni nemcsak a törvényhatóságoknak, de népgyülések utján a választókerületeknek is, kifejezést kel! annak adni, hogy a nemzeti követelések megvalósításában egységes az egész magyar nemzet, hogy az osztrák perfidiát visszautasítja, jogos követeléseinek érvényt akar és érvényt is tud szerezni. Ha összetart a nemzet, az eredmény el nem maradhat. Ha összetart a nemzet, a nemzeti akaratnak diadalra kell jutnia. Meg keli tehát minden alkalmat ragadnunk az egységes nemzeti akarat dokumentálására, kifejezést kell adni annak minden egyes választókerületben hogy Ausztria eképp tudomására jusson, miszerint az általa kifejtett ellenállással szemben a magyar nemzet egységes ellenállásával találkozik. A nagykárolyi válaszlókerület e téren is meg fog bizonyára felelni kötelességének. Osztrák támadások. A magyar politikai világ méltó megdöbbenéssel értesül arról a csúnya hajszáról — melyet újabban Bécsben ellenünk indítottak, s a mely az osztrák annexiós bizottságban példátlan eredményre vezetett: a bizottság egyhangúlag bizalmatlanságot szavazott Burián báró közös pénzügyminiszternek. Az osztrákok újabb hajszája, féktelen kitörése bizony-bizony megszüntethetné végre a magyarok ősi hibáját: a pártoskodást. Soha nagyobb szüksége nem volt ennek a szegény nemzetnek, mint most a pártoskodás megszüntetésére. Ha semmiben másban, úgy ebben az egyben tanulhatunk kedves testvéreinktől, kik még akkor is, a mikor csak egy Boszniában felállítandó magyar agrárbankról van szó, a miniszterelnöktől az utolsó polgárig, mint egy ember kiáltanak veto-t. Szomorú dolog biz ez, hogy abban a Boszniában, mely hajdan Magyarországhoz tartozott, melyet most is őfelsége, mint magyar király annektált, türjük, hogy az osztrák legyen az ur. azóta nem volt nap, hogy ne találkoztak volna Sorrentóban. Együtt sétáltak este majdnem egészen Nápolyig a gyönyörű tengerparton és Gianina sokat mesélt Enricónak önmagáról; egész múltját elmesélte addig a napig, melyen Enricóval megismerkedett. Elbeszélte, hogy Firenzében született és ott is nőtt fel öt apró testvérével egy.i:t. Atyja, aki szegény m :ster- emoer, nehezen nevelte őket és kiskorában többnyire mezítláb szaladgált kis testvéreivel az Arno partján. — Az én apám is szegény mesterember volt — szólt Enricó — és én is mezítláb szaladgáltam a tengerpart finom homokjában. — Te nápolyi vagy? — kérdé Gianina. — Nem, genuai. — De most Nápolyban lakói, ugy-e? — Néha ott lakom. v— Csak néha? Hát nem lakói mindig egy helyen ? Én most állandóan itt lakom Sorrentóban a nagybátyámnál és csipkét készítek, melyért sok pénzt kapok. Enricó, ha egymáséi leszünk, sok pénzt fogunk szerezni, én nagyon sokat tudok dolgozni, de neked Enricó, — szólt némi aggodalommal nézett rá — neked oh an finom kezeid vannak. — Gianinám; én is sok pénzt tudok szerezni, sokat fogok érted dolgozni, hogy boldogok legyünk. A nap már rég leáldozott, mikor Enricó búcsút vett Gianinától, aki sokáig nézett a távozó bárka után, mely őt Nápoly felé vitjte. Másnap a rendes időben várta Gianina a bárkát a tengerparton, mely Enricót szokta hozni, de ezúttal más utast hozott az evezős; egy fiatal házaspár szállott ki belőle, talán valami nászutazók voltak, kik, midőn partra szálltak, egymáshoz simulva sétáltak tovább. Az evezős szétvetett lábakkal állott meg a ringó bárkában, piros sapkáját hátra tolta és megtörülte verej- tékes homlokát. Gianina alig akart hinni szemeinek, mikor nem Enricót látta kiszállani a bárkából, kit mindig ez az evezős, ebben az időben szokott kihozni. Nem is bírta ki szó nélkül, lekiáltott az evezőshöz, kérdezve őt, hogy mi történt ma Enricóval. — Signore Enricó Mestrinivel ? — kérdé az evezős. — Ma nem ért rá kijönni Sorren- tóba, — szólt közömbösen. — Nem ér rá kijönni? — csodálkozott Gianirta. — De hiszen két hónap óta mindennap kijön. — Igen csakhogy ma a nevenapja van a signorénak. — Tudom, azért vettem föl ünneplőruhámat, meg akartam lepni Enricót és éppen ma nem jött el, — mondta szomorúan — és oly szép volt az olaszok festői öltözetében, nyakán piros kláris gyöngy, kis füleiben nagy aranykarikák csillogtak, hogy az evezős is néhány pillanatig gyönyörködve nézte, aztán leült a bárkában és pipára gyújtott. — Hiába, — mondta vállat vonva. — A signorénak ma Nápolyban a legnagyobb urak is gratulálnak névnapjára, estére pedig sok vendéget vár villájába. — Enricónak a legnagyobb urak gratulálnak? — kérdé elámulva Gianina és hirtelen leszaladt a parton, egész a vizsziénig, a bárkához, leült egy sziklára és szemeit csodálkozva és kérdőleg függezzté az evezősre. — Enricó vendégeket vár a villájába? — Természetesen, az ilyen nagy művészt a legnagyobb urak is meglátogatják. Gianina egyre jobban csodálkozott: Országos Gazdakongresszns. A magyar gazdák ünnepre készülnek. A jövő hó első napjai a magyar gazdaközönség ünnepnapjaiul ígérkeznek a székesfővárosban, amidőn érdekes alkalmiságok keretében újból alkalma nyílik a gazdatársadalomnak, az ország minden részéből egybeseregleni s a magyar mezőgazdaságot érintő és érdeklő fontos kérdésekben egységes magatartását külsőleg is kifejezni. Országos Gazdakongresszus készül! A kongresszus két igen nagyjelentőségű kérdésben lesz hivatva állást foglalni, melyek horderejét minden gazda átérzi és méltányolja s éppen e kongresszus lesz hivatva kifejezést adni az egységes kívánalomnak, főleg abban a tekintetben, hogy a Balkán államoknak a magyar mezőgazdák kárára, a kereskedelmi szerződésekben, kedvezmények ne adassanak. A kérdés előadója, a magyar gazdák országos összejövetelekor, — junius hó 5-én — Rubinek Gyula az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatója lesz, ki ez alkalommal, igazán a teljes gazdaközvélemény elé terjeszti azokat a súlyos adatokat, melyek az ő és nagytudásu munkatársai fáradozásai folytán már eddig is egybegyűjtve, védelmi fegyvereiül tar- togattattak a magyar mezőgazdaság érdekei oltalmára. Nagy napok előtt áll tehát a magyar gazdaközönség. Saját sorsa érdekében kell határozott álláspontot foglalnia s ezen álláspont mellett, az országos gazdakongresszus keretében egységét és kívánságának jogosultságát dokumentálnia. Az eddig megnyilatkozott érdeklődés arra enged következtetni, hogy a gazdák mostani országos kongresszusa, minden eddigi ilyen összejövetelét felül fogja múlni, nemcsak súlyban, de tartalomban is, amihez viszont rendkívül kedvező mellékkörülmények szolgáltatnak színes és érdekes keretet. Ugyanakkor tartatik meg ugyanis, s untén a fővárosban, az Országos Tenyészállatkiállitás, melynek bejelentéseit most zárták le s e beje— A legnagyobb urak is meglátogatják? Enricó olyan nagy művész ?... Hegedűművész, ugy-e ? — Eh, hát nem tudod ? Signore Enricó Mestrinit mindenki ismeri és nemcsak Olaszországban, hanem külföldön is ünnepük. Gianina úgy érezte, mintha a villám csapott volna le rá, mintha minden boldogsága, reménye, terve egyszerre rombadőlt volna. Én- ricó, az ő Enricója, akit már egészen a magáénak tekintett, ünnepelt művész, kastélyban lakik és a legnagyobb urak látogatják meg. Hiszen akkor ő sohasem lehet az Enricóé; mit csinálna az ez egyszerű kis Gianinával ő, a nagy művész. Némán nézett maga elé, miközben szép szemeiből megeredt a könye. A bárkás, miután kipihente magát, elővette az evezőket és hatalmas lökéssel röpitette a bárkát a tenger hullámaira, melyek locsogva verdesték a sziklás partokat. Másnap a rendes időben megérkezett a bárka, Enricó kiugrott belőle és sietve kereste Gianinát, akit tegnap annyira nélkülözött, alig várta, hogy magához ölelje, hogy bocsánatot kérjen tőle, amiért tegnap nem jött el, de Gianina nem volt sehol, eltűnt, Enricó nem találta ott többé sem másnap, sem harmadnap... II. Ostende-ban, tengerparti lakásán Enricó Mestrini, a nagy hegedűművész, egy csomó virág és koszorú közül, melyeket azelőtt való estén tartott hangversenyén kapott, kiválasztott egy kis kabérkoszorut és sokáig nézte, aztán a levelet vette elő, a marchesa levele volt... ... Ha újabb diadalai folytán az elhervadt virágokat újak váltják fel és akkor a kezébe akad ez a már elhervadt kis babérkoszorú, vájjon eszébe jut-e az, akit Ön művészetével Gépműhely átvétel. Sa""hel;£; Jakab Zoltán úr gőzerővel hajlóit gépműhelyét megvettük s azt a mai kor igényeinek megfelelöleg berendezve s kiváló szakerőkkel ellátva üzembe vettük. Felhívjuk tehát a t. megrendelő közönség szives figyelmét kiváló jó szerkezetű és gondos kivitelű gazdasági és borászati gépeinkre, explosios motorainkra és gőzgépeinkre. Gyártunk niGlnrnhprPnHPTPQPkpt PQ (rf\7lr2 7ánnlr3Í és minden e szakmába vágó gépet legmoder- és szállítunk továbbá lllCllUlllUCi CllUCZ.CoCi\Cl Co ^UZ,i\v^Z,CUlUI\.ctl nebb kivitelben és olcsó árban. Elvállalunk gépjavításokat, vízvezetéki és fűtési berendezéseket, malomhengerek utánrovátkolását jutányos áron. Tervezéseket és költségvetést díjmentesen készítünk. — Szives megrendelést kérve .*. Nagykároly, Kálmánd-utca 39. szám. .*. tisztelettel: BANDUR TESTVÉREK, £76—2—2 gépműhely, kazánkovácsmühely és malomépitészet.
