Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-05-10 / 19. szám

19-ik s?ám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. égető kocsit annál is inkább szerezze be, mert az a községet, — minthogy a földmivelésügyi miniszter 2500, Weisz Miklós ottani lakos pe­dig 100 koronát adott a kocsira — semmivel sem terheli meg. Egy kis élénkséget keltett Hrabovszky István biz. tagnak a mérki biróválasztás ellen beadott felebbezésének tárgyalása, melynél fe- lebbező biz. tag szólalt fel. Mivel felszólalásá­ban többször meggyanúsította a jár. főszolgabíró eljárását s heves elszólásokra ragadtatta el magát, elnöki rendreutasításban részesült. Az erősen néppárti, tehát felekezeti izü felszólalás nagy visszatetszést szült a közgyűlési tagok között, kik csaknem egyhangúlag utasították vissza a főtisztelendő atya gyanúsító célzásait. A közgyűlés tudomásul vette az alispán­nak a megyebizottsági tag választó-kerületek beosztásainak revíziójára vonatkozó javaslatát. A kézimunkára nevelő orsz. egyesületnek 300 K. segélyt szavaztak meg. Elfogadták a szatmári egészségügyi kör uj beosztását (eszerint Mikola megszüntetésé­vel Szatmár, Krassó, S.-Ujlak, Nagypalád lesz­nek a körorvosi székhelyek), továbbá a kap- nikbányai községi orvosi állás, a misztótfalui és vállaji uj egészségügyi kör felállítását. Tudomásul vették a kereskedelemügyi miniszternek a Nagykároly—érendrédi törvény- hatósági közúton válJalatilag biztosított mun­kákra vonatkozó szerződés jóváhagyása tárgyá­ban hoz att leiratát. A vármegyei dijnokok lakbér iránti ké­relmét elutasították. Kimondották, hogy Nagy László f uspán kinevezésére és eskütételére vonatkozó közgyű­lési jegyzőkönyv megsemmisittessék s hatályon kívül "helyeztessék, mivel az valótlanságokat tartalmaz. Elhatározták továbbá, hogy a régi közgyűlési jegyzőkönyveket gépírással másol­ják le s e céiból egy gépiró dijnok felvételét engedélyezték. Végül minttegy 300 ügy letárgyalása után elnöklő főispán a közgyűlést délután 6 órakor berekesztette. Közigazgaiasi bizottsági ülés. Vármegyénk közig, bizottsága dr. Falussy Árpád főispán elnöklésével pénteken folyó hó 7-én d. e. 10 órakor ülést tartott. Az alispáni jelentés megemliti, hogy a Bay Miklós főszolgabiró, Majos Győző és Tröszt István járásirnokok fegyelmi ügyében a fegyelmi választmány által hozott határozat jogerőre emel­kedett. * * Egyszerű, kopott érvek, mondják talán sokan — pedig oly igazak. A főhadnagynak a betegségig érzékeny lelkét s a kétségbeesésig gyönge szivét s mélyen gondolkozó agyát végtelenül megdöbbentette az a sötét gondolat, hogy a leánynak hazug volt az esküje, hogy szivének szerelmese nem az az ártatlanság, a minőnek ő képzelte. Még azon éjjel bekopogtatott a leányhoz s a mint belépeti szobájába, minden faggatás, számonkérés, minden gondolkozás nélkül lelőtte hűtlen sze­relmesét, majd fájó szivének szögezte pisz­tolyát. * Tehát mégis igaz, hogy a vége mindennek az a négy szál deszka, a mit a kihűlt testnek nyugalmas örök hajlékul szegez össze az asztalos ? Csók, szerelem, boldogság, minden ide zárkózik be, hogy lekerüljön mélyen a föld alá? Ugyan miről beszélhetnek a temető virá­gai ? Óh, ha elmondhatnák a langyos szellő­nek, mit nekik a halottak mesélnek — beh sok titkot felderítenének! Hajolj reám fürtös orgonavirág! — Bár­sony cirógatásod érintse arcom, illatos leheleted ejtse mámorba szivem. Te pedig kis pacsirtám dalolj csak . . . dalolj vígat, gyönyörűt, hogy ne tudjak a gyászról, szenvedésről, csak pezsgő életről, édes szerelemről. Hajolj reám fürtös orgonavirág ! Erdőssy Vilmos. Az alispáni jelentés kapcsán több felszó­lalás történt. Luby Géza a fegyelmi ügyek sür­gősebb elintézését kérte. Dr. Böszörményi Emil kérte a bizottságot, Írjon fel a keresk. miniszter­hez, hogy a szilágysági vasút menetrendjét vál­toztassa meg s hasson oda, hogy e vasúton Szatmár felé és felől jobb legyen a csatlakozás. N. Szabó Antal a nagykárolyi indóház mielőbbi felépítése ügyében kért felírni a kereskedelem­ügyi miniszterhez. Elnöklő főispán azon vála­szát, hogy ő gyakran sürgeti illetékes helyen ez ügyet, úgy hiszi azonban, hogy az építkezés megkezdését egyelőre az akadályozza, hogy a szerbiai események több mint 200 milliójába kerültek az országnak, úgy, hogy minden téren csökkenteni kénytelen a kormány a befektetéseket. Ezután az aljegyzők referádáit hallgatták meg, majd a többi előadók tették meg jelen­téseiket. Bodnár György kir. tanfelügyelő jelenté­sét következőkben terjesztette elő: Az elmúlt hónapban 53 községben, 74 iskolában 137 ta­nító munkáját vizsgálták felül. Megtorló eljárást tanítási eredmény elhanyagolásáért csak egy esetben kellett foganatba vétetni, különben az uj népoktatási törvény jótékony hatása öröm­mel tapasztalható. A Nagymadarász; Kismajtény; Pribékfalva; Réztelek községekben felállítandó állami elemi iskolák szervezése iránt javaslatot fog tenni. A vall. és közokt. miniszter a nagy­bányai iparos tanonciskolának 1900, a nagy- somkutinak 1000, a szinérváraljainak 16000, a nagykárolyi kér. tanonciskolának 1560, az álta­lános tanítóegyesületnek gyűlési, úti és napi­dijakra 1062, a tanítói internátusra évi 2000 kor. áll. segélyt elvileg megszavazott; Szatmár- város pedig az internátus telekvásárlására 25.000 koronát adott. A tanfelügyelői jelentés meghallgatása után szólásra emelkedett Madarassy Dezső s azt javasolta, szavazzon a bizottság jeg/zőkönyvi köszönetét Szatmár városának, hogy a várme­gyei tanítók otthona javára ily tekintélyes össze­get szavazott meg, valamint dr. Falussy Árpád főispánnak, ki e nemes cél érdekében oly so­kat tett. A bizottság egyhangú lelkesedéssel tette magáévá Madarassy javaslatát. Plachy Gyula pénzügyigazgató jelentésé­ből kiemeljük a következőket: Az előző hó végével egyenes adóban az összes tartozás 1.928,597 K 64 f volt, ebből töröltetett 23.120 K 12 f. ápr. hó folyamán befolyt 410,174 kort 13 f. Maradt tartozás 1.495,303 K 39 fillér. Hadmentességi díjban befolyt 25.704 K 85 f, bélyeg és közvetlen illeték fejében 51.C07 kor. 49 f fogyasztási és italadóban 12.123 korona 09 fillér." Dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos je­lentése szerint az általános egészségi állapot április havában az egész vármegyében kedvező volt, igy a megbetegedések, valamint a halálesetek száma viszonyítva március hónaphoz alább- szállott. Ilosvay Ferenc árv. elnök jelentette, hogy az ápril havában beérkezett 2840 ügydarabból 2777 intéztek el, mig 33 drb elintézés alatt áll. Jákó Sándor kir. ügyész jelentette, hogy a vármegye területén elhelyezett fogházakban ápril hó folyamán letartóztatva volt 107 férfi és 25 nő. kik közül 91 férfit és 16 nőt sza­badon bocsátottak. Czilli György főállatorvos jelentését kö­vetkezőkben foglaljuk össze. Az állategészség­ügy az elmúlt hó folyamán kedvezőtlen volt; a ragadós betegségek szaporodtak. A tavaszi haszonállatok vizsgálata befejezést nyert. E szerint a megye ragadós száj és körömfájástól mentes. A második husvizsgáló-tanfolyamot ápril 8-án fejezték be, azon 14 hallgató vett részt s vizsgázott le sikeresen. így a megyében már 26 képesített husvizsgáló van. Mándy Zoltán közigazgatási előadó jelen­tése szerint az április havi kedvezőtlen száraz időjárás, a gyakori erős szelek a vetések fej­lődését nagyban akadályozták. A legtöbb búza és rozsvetés ritka és foltos. Úgy ezekből, mint a repce vetésekből sokat szántottak ki s tavaszira fordították. A szőllők és gyümölcsfák állása elég kedvező. A takarmányhiány még mindég ész­lelhető. A nagykároiyvidéki h. é. vasút. Ezt a címet adta a kereskedelmi minisz­ter a Nagykároly—peéri vasútnak, a melynek engedélyezesi tárgyalása f. hó 5-én volt a ke­reskedelmi minisztériumban Stetina min. taná­csos elnöklete alatt, a hol az előmunkálati en­gedményes dr. Farkas Imrén kivül, a vasút ér­dekében megjelent Fogarassy Sándor mér­nök, a vasúti vonal tervezője is. Az előmunkálati engedményes kérelmének legnagyobb részét a tárgyalás alkalmával elfo­gadták, az építési költséget kilométerenkint 91.000 koronában állapították meg. Minthogy a Pallós lgnácz cég által ter­vezett Tasnád — Peér — Szalacs — érmihály- falvai útvonal létesülése úgy látszik megrekedt s annak kiépítése elé leküzdhetetlen akadályok gördültek, ennélfogva dr. Farkas Imre a nagy- károlyvidéki h. é. vasútnak Szalacs és Margittá felé leendő meghoszabbitása iránt a további intézkedéseket még e hónapban megteszi, an­nyival is inkább, mert a Peér — Szalacs — margittai mezőgazdasági érdekeltség nagyon óhajtja a Nagykárollyal tervezett directe össze­köttetést annyival is inkább, mert a mezőgaz­dasági termények a Nagykároly — csapi vo­nal már tapasztalt forgalma folytán Nagykároly irányában indulnak Galicia felé. De különösen a csemege szőlő és az érmelléki borok exportja vezet városunkon keresztül a galíciai s az oroszországi piachoz. E vasút mielőbbi kiépí­tése tehát Nagykároly városnak nemcsak sze­mélyforgalmára, de mezőgazdasági és ipari for­galmára is döntő befolyást gyakorol, ugyan- nyira, hogy e vasút engedélyezése tárgyalásá­nál a kereskedelmi minisztérium szakemberei is úgy nyilatkoztak, hogy az Érmellék e nagy cs gazdag vidékének városunkhoz leendő va­súti bekapcsolása által Nagykároly város ro­hamos fejlődése biztosítva van. Minthogy azonoan a vasútvonal érdekelt­ségeinek eddigi hozzájárulása a törvény által kívánt egyharmad kiépítési költség összegére nem elegendő, ennélfogva a vasutkiépitésének első és legfontosabb feltétele, hogy az érdekelt községek es birtokosok a kellő száma törzs- részvények kérdéséről gondoskodjanak. A mint értesülünk az előmunkálati en­gedményes a legközelebbi napokban felkéri városunk polgármesterét az e célból már szer­vezett nagybizottság össszehivására, hogy a to­vábbi intézkedésekre nézve határozatot hozza­nak, hogy még a nemzeti kormány, illetve Kossuth Ferencz minisztersége alatt a megfe­lelő hozzájárulás biztosítása alapján a vasút­építési engedély a minisztertanács által mielőbb kiadassák s a megfelelő állami hozzájárulás biztosittassék. Ennek megtörténte után a vasút kiépítése még ez év folyamán megkezdődik. A gyermeknap után. A gyermeknap mozgalmas napjai váro­sunkban is lezajlottak. Abból a jövőre hasznos következtetéseket vonhatunk le. Mindenek előtt azt, hogy a gyermeknapot a jövőben nem lehet a mai keretben rendezni. Áll ez nemcsak városunkra, de az egész or­szágra nézve. A kereskedőket a jövőben nem lehet a gyermeknap kereteibe úgy bevonni, mint a hogy azt ma teszik. Ártanak ezzel nekik s nem használnak a ligának. A közönség ugyanis a ké gyermeknapon nálunk épugy, mint másutt, egyáltalán távol tartotta magát a vásárlásoktól. Azt állították, hogy a kereskedők ezeken a napokon mindent drágábban árulnak. A kereskedők általánosan panaszkodtak, hogy a gyermeknapon nem hogy forgalmat alig csináltak, de még ráfizettek a két napra, mert még becsalogatni is alig lehetett a vevőket, igy üzleti kiadásaikat, a napi rezsit saját zsebükből kellett fedezni. Nevetséges tehát azt hinni, hogy a gyer­mek-liga javára adott összegek a kereskedők bevételeinek százalékai. Dehogy. A saját zse­bükből adakoztak a forgalom szünetelése miatt. A jövőben ez igy nem mehet. Vagy a tár­sadalom minden rétegére rá kell erőszakolni az adófilléreket, vagy kivételeket nem csinálni és rábízni a társadalomra, hogy saját jószántá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom