Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-04-25 / 17. szám

17-ik szám.

SZATMÁRVÁRMEGYE

5-ik oldal.

— Bérmálás. Dr. Boromisza Tibor megyés püspökünk a pünkösdi ünnepek alkalmából bérmautra indul. Ezutal a szatmári és a nagybányai kerületekben fogja kiszolgáltatni a szentséget. A bányai kerület sorrendje még nincs véglegesen megállapítva. A szatmári kerületben a sorrend a következő: Május hó

16-án, vasárnap reggel 7 órakor indulás Csen- gerbe, ott bérmálás, visitatió, iskolalátogatás. Délután Pátyod fiókegyházban a templom és iskola meglátogatása. Vissza Csengerbe, ott meghálás. Május 17-én, hétfőn reggel 7 órakor indulás Darára, ott bérmálás, visitatió, iskola látogatás. Estére vissza Szatmárra. Május hó

18-án kedden Vä8-kor indulás Lázáriba, ott bérmálás, visitatió, iskolalátogatás. Estére Ba- tizon keresztül, ahol iskolalátogatás, vissza Szatmárra. Május hó 19-én reggel 7 órakor indulás Zajtába, ott bérmálás, visitatió, iskola- látogatás, estére vissza Szatmárra. Május hó 20-án csütörtökön reggel 7 órakor indulás Sárközre, ott bérmálás visitatió, iskolalátogatás, estére vissza Szatmárra.

— Májusi menetrend. A május elsején életbelépő menetrendben városunkat, illetőleg több kisebb-nagyobb változás van. A fővonal személy és gyorsvonatainak indulás és érkezési idejeiben a régi menetrendhez képest nem nagyok az eltérések. A nagykároly—zilahi vonal vonatainak menetsebességében azonban lényeges a javulás, azonkívül e vonalon két uj — a budapesti déli gyorsvonatokhoz csatlakozó — személyvonatot állítottak be.

Nagykárolyból Debreczen-felé indul:

Reggel 4 óra 43 perckor (személyv.) P.-ladány érk. este 6 óra 5 perckor. Reggel 7 óra 14 perckor (gyorsv.) Bpest ny. p. u. érk. déli 1 őrá 50 p. Délelőtt 9 óra 49 p. (személyv.) Bpest

k. p. u. érk. este 8 óra 20 p. Délután 3 óra 01 p. (gyorsv.) érk. Bpest ny. p. u. érk. este 9 óra 55 p. Délután 4 óra 06 p. (személyv.) P.-ladány érk. este 10 óra 24 p. Este 8 óra 23 p. (személyv.) Budapest k. p. u. érk. reggel 5 óra 45 p. Éjjel 11 óra 22 p. (szem. Ladánytól gyors) ny. p. u. érk. reggel 7 óra 30 p.

Budapestről—Debreczen—Máramarossziget 'felé indul:

Reggel 6 óra 55 p. (gyorsv.) ny. p. u. Nagykároly érk. déli 1 óra 36 p. Reggel 9 óra (személyvonat) k. p. u. Nkároly érk. este 6 órakor. Délután 2 órakor (gyorsv.) ny. p. u. Nkároly érk. este 8 óra 22 p. Este 7 óra 05 p. (személyv.) k. p. u. Nkároly érk. reggel. 4 óra 22 p. Este 9 óra 10 p. (gyorsv.) ny. p. u. Nkároly érk. reggel 4 óra 22 p. P.-ladányból indul reggel 6 óra 10 p. Nagykárolyba érk. dél 12 óra 31 perckor.

Nagykároly—Zilah.

Nagykároly indul reggel 5 óra. Zilah érk. d. e. 8 óra 56 p. Nkároly indul déli 2 óra. Zilah érk. este 6 óra 55 p, Nkároly indul este 6 óra 20 p. Zilah érk. este 10 óra 23 p. Zilah indu. reggel 3 óra 20 p. érk. Nkároly reggel 7 óra 07 p. Zilah indul reggel 7 óra 38 p. érk. Nkároly dél 12 óra 24 p. Zilah indul déli 3 óra 20 p. érk. Nkároly este 7 óra 12 p.

Nagykároly—Csap.

Nkároly indul reggel 5 óra 10 p. érk. Mátészalka reggel 6 óra 34 p. Nkároly indul délelőtt 10 óra 40 p. érk. Mszalka délután 12 óra 07 p. Nkároly indul d. u. 4 óra 10 p. érk. Mszalka délután 5 óra 58 p. Mszalkáról indul reggel 5 óra 32 p. érk. Nkároly 6 óra 58 p. Mszalkáról indul dél 2 óra 08 p. érk. Nkároly 3 óra 55 p. Mszalkáról indul este 6 óra 21 p érk. Nkároly 7 óra 46 p.

— Egyházmegyei közgyűlés. A szatmári ref. egyházmegye tavaszi közgyűlése rendkívüli érdeklődés mellett f. hó 15-én d. e. 9 órakor vette kezdetét. Az egyházmegye lelkészeinek és megbízott világi képviselőinek egész sora jelent meg a gyűlésen, melyen Biki Károly esperes elnökölt. Kilenc óra után fölzendült a tanács teremben a gyűlést kezdő ének, melynek elhangzása után Biki Károly esperes adta elő jelentését, kifejtvén, hogy népünk még mindig nem érti ez intézmény célját, nem hiába hogy tudja, minden szolgálat viszontszolgálatot követel. Elnök ez előadása után, Kiss Bertalan mutatta be idevonatkozó javaslatát. Majd Luby Géza jelentette, hogy a sorsjegyekből 12147 K folyt be, a húzást a miniszter ez év julius 8ára halasztotta. Á múlt évi számadások általában rendben találtattak. Iskoláink úgy anyagi, mint szellemi tekintetben haladást mutatnak Az egyházlátogatóság jegyzőkönyvei szerint a kitűnő és jeles iskoláink száma igen nagy, mely mutatja a református magyarság értelmi fejlettségét. A szegényes helyzethez képest az egyházi épületek számai napról-napra emelkednek. A szatmári ref. egyház leányinternátus építésére felveendő 100,000 koronás kölcsönt az egyházmegye engedélyezte.

— Telekvásárlás. A városunkban építendő áll. el. iskola részére pénteken délután telket keresett Debreczeni István polgármester, Bodnár György tanfelügyelő és Illés József városi mérnökből álló bizottság. Több telket szemeltek ki. Azt azonban, melyiket ajánlják megvételre, a város érdekében ez idő szerint nem árulhatjuk el, minthogy a bizottság még tárgyal az illető háztulajdonosokkal.

— A görög kath. magyar egyház. A görög- katholikus magyarok a legújabb időkig szigorúan alkalmazkodtak a hazai törvények által előirt, az egyházi nyelvek szerinti megkülönböztetést mellőző (görög-katholikus) elnevezéshez, mert azt remélték, hogy az abszolutizmus idejéből eredő (görög-katholikus-román) elnevezés be fog til- tatni s nem akartak tápot nyújtani annak, hogy azokban a görög-katholikus egyházmegyékben, hol a többség szlávajku, az egy idő óta divatozó (rutén) elnevezés az egyházi életben is /peghonosodjék. Magyarországon nincs is belső jogosultsága ennek a nemzetiségi megkülönböztetésnek, mert a magyar-ajkú egyházközségek száma még az úgynevezett oláh egyházakban is igen jelentékeny s a lügosi kivételével, nincs görög-katholikus egyházmegye, melyben a szláv vagy oláh-ajkú egyházközségeken kivül magyarajknak is ne volnának. Miután ez a nemzetiségi megkülönböztetés mindinkább gyökeret ver a sajtóban és a közvéleményben is, most már a görög-katholikus magyarság is számolni kezd e visszás helyzet hátrányaival és mozgalom indult meg abban az irányban, hogy egyházközségeik a (görög-katholikus magyar egyház) elnevezést vegyék fel. Tulajdonképpen ez a gyakorlat már régebben itfiegindult a hajdu- doroghi püspöki helynökség területén, de az említett indokokból abbahagyták s legelsőnek a néhány év előtt Miskolcon alakult görög- katholikus egyház, legújabban pedig a nagykárolyi görög-katholikus egyház vette fel újból e gyakorlatot. Nagyon valószínű, hogy e példákat most már a magyar vidékeken levő görög- katholikus egyházak tömegesen fogják követni. A görög-keleti egyházban legutóbb Szentesen megindult hasonló irányú eljárás előreláthatóan szintén befolyással lesz erre a mozgalomra.

— Heves társulatának vendégszereplése.

Heves társulata tegnap egy előadásra átrándult városunkba s ez alkalommal Bernstein Henrik világhírű drámáját az „Izráelt“ adták igenjó előadásban. E vendégszereplésre az adott okot, hogy a szatmári színházban tegnap este a Kölcsey Egyesület tartotta Petőfy estélyét.

— A szolgabirák országos mozgalma. A

vármegyei tisztviselők legutóbbi országos gyűlése foglalkozott a vármegyei tisztikar létszám- beosztá .ának kérdésével. A szolgabirák, tekintettel arra, hogy a javaslatban őket érintő sérelmeket nem orvosolták és hogy a statusquo kérdése a napokban dől el a belügyminisztériumban, most mozgalmat indítottak, amelynek célja, hogy a másodosztályú főszolgabírói állások is szerveztessenek, úgy, mint a főjegyzőknél és hogy a szolgabirák is VI. és VII. fizetési osztályba jussanak. Eddig is már több országgyűlési képviselő megígérte, hogy a szolgabirák jogos mozgalmát támogatni fogja.

— A Szatmármegyei tanítók konviktnsa

épitőbizottsága e hó 20-án Bodnár György kir tanfelügyelő elnöklete alatt ülést tartott, amikor is táviratilag mondott köszönetét dr. Falussy Árpád főispánnak a tanítóság a tanitókháza telekügyében kifejtett fáradozásaiért. A főispán az alábbi meleghangú táviratban válaszolt az üdvözlésre : „A tanítók épitőbizottságának szives figyelmét nagyon köszönöm. A néptanitás apostolai érdekében mindig teljes örömmel fogok fáradozni.

— Színtársulatunk városunkban. Heves Béla színigazgató e hó végével kezdi meg a tavaszi sziniévadot városunkban. A szezon alatt igen sok újdonságot mutat be a társulat. A szinielöadások iránt már is igen élénk az érdeklődés a közönség körében.

— A debreceni kamara ösztöndíjai. A debreceni keresk. és iparkamara pályázatot irt ki a folyó évre megállapított következő ösztöndíjakra és jutalmakra: 1. Tanulmányutazási ösztöndíj iparos-ifjú számára, külföldi utazásra 600 K. 2. Szabó Kálmán utazási ösztöndíj két, egyenkint 300 koronás, egyike iparos, másika kereskedő ifjú számára. 3. Iparos önállósitási ösztöndíj két, egyenként 200 koronás, Debrecenben felszabadult jóravaló iparos ifjú részére. E három fajta ösztöndíj pályázati lejárata 1909. május 15. 4. Munkásösztöndijak. Öt, egyenként 100 koronás és hat, egyenkint 50 koronás jutalomdij és okmány-kitüntetés. Lejárat junius 1. 5. Szakiskolai ösztöndíjak. A debreceni fémipari szakiskola tanulóinak 5, egyenként 200 koronás, a szatmári faipari szakiskola tanulóinak 3, egyenként 150 koronás, más idegen ipari vagy keresk. szakiskola tanulóinak 4, egyenként 150 koronás ösztöndíj. 6. Keresk. iskolai ösztöndíjak. A debreceni felső keresk. iskola tanulói részére 3, egyenkint 200 koronás ösztöndíj, ezek közül kettő tandijmentes- ségi. 7. Tanonciskolái kitüntető érmek a kerület tanonciskoláit jeles eredménnyel végző iparos és kereskedő tanulók részére, az iskolai igazgatóságok javaslatához mérten, összesen 80—100 nagy ezüst érem, okmánnyal. A szakiskolai és tanonciskolái ösztöndijpáiyázatok határideje : julius 15. Általános feltétel, amennyiben más kikötés nincs, az, hogy a pályázók a debreceni kamara kerületében illetékes jóravaló szegény ifjak legyenek s elsősorban jönnek figyelembe a kereskedők és iparosok gyermekei. Ezenkívül a kamara a keresk. miniszter megbízása alapján pályázatot irt ki 8. Goldberger- féle „Erzsébet“ ösztöndíjakra 8, egyenként 300 koronás segélydij iparosok özvegyei számára, és a 9. Voigtlánder-féle 2 egyenként 1082 koronás ösztöndíj önállósulásra törekvő iparosok számára. Lejárat ápr. 15.

—r Adomány. A szatmári mészáros ipartársulat legutóbbi báljának jövedelméből a Tanítók házáia ICO koronát adományozott, miért az építtető bizottság hálás köszönetét fejezte ki.

— A protestáns országos árvaház a folyó év tavaszán megünnepli fennállásának 50-ik évfordulóját. Ebből az alkalomból a rendezőbizottság kéri az árvaház volt növendékeit, hogy lakóhelyüket és állásukat, illetve foglalkozásukat tudassák az árvaház igazgatóságával (Budapest, VII., Szegényház-tér 1.)

— Állami kedvezmény. A kereskedelemügyi miniszter a Pannónia kender és lenipar

r. t. börvelyi telepének 5 évre állami kedvezményt engedélyezett.

— Bírósági végrehajtók mozgalma. A végrehajtási novella életbeléptetésével a bírósági végrehajtók jövedelme tetemesen csökkent. Ez okból a bírósági végrehajtók országos mozgalmat indítottak és a törvényhozástól a bírósági végrehajtói állás szervezetének módosítását kérik. Emlékiratuk alapelve a végrehajtói állások államosítása és az ezzel járó közhivatalnoki jellegnek teljes megvalósítása. A végrehajtók az áll. tisztviselők létszámába veendők fel és a XI. illetőleg a X. fizetési osztályú állami tisztviselői javadalmazások állapitandók meg részükre. Az igazságügyminiszter a végrehajtók

— Országos állatvásárok a vármegyében. Avasujvároson április 26-án. Szatmár-Németi- ben április 27-én, Csengerben április 30-án, Misztótfaluban május 3-án, Magyarberkeszen május 7-én, Sárközön, Nagypaládon május

10-én, Krassón május 11-én, Jánkon máj. 13-án.

— Posta automobilok a vidéken. Minthogy a fővárosi postaszolgálatban alkalmazott automobilok minden tekintetben jól beváltak, Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter a nagyobb vidéki városokba és nagyobb fürdőkbe is bevezetteti az automobil üzemet, még pedig személyszállítással kombinálva. A személyszállításra alkalmas typus megállapítására most folynak a tárgyalások és mihelyt ezek befejezést nyernek, berendezik a járatokat, amelyek különösen azokon a vidékeken, ahol egyáltalában nincs vasút, nagymértékben elősegítik a személyforgalmat.