Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-04-18 / 16. szám

4-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 16-ik szőm. — Károlyi Gyula gróf s a Tribuna. A fő­rendiház legutóbbi ülésén a kongruatörvény tárgyalásánál felszóllalt gróf Károlyi Gyula s azt kívánta, hogy a jövőben a román papok az állami támogatást ne felettes egyházi ható­ságaiktól, hanem az illetékes adóhivataltól kap­ják. A Tribuna ezért megtámadta Károlyi Gyula grófot, ki a sértésért Urbán Iván volt főispán és Tríebeisz Miklós földbirtokos által lovagias elégtételt kért Konstantin Száva szerkesztőtől. A Tribuna betűszedője és Strohmann szerkesz­tője azonban a lovagias elégtételt megtagadta, mire gróf Károlyi Gyula megbízottai az ügyet felük részéről a lovagiasság szabályai szerint befejezettnek jelentették ki. A betűszedő szer­kesztő aztán néhány nap múlva meggondolta a dolgot s arról értesítette Károlyi Gyula gróf megbízottait, hogy kész lovagias elégtételt adni. n megbízottak azonban szóba sem álltak Kons­tantin úrral. Erre aztán a Tribuna újabb táma­dást intézett Károlyi Gyula gróf ellen, ki mind­két cikkért megindította a sajtópert a Tribuna ellen. Mi csak helyeselni tudjuk gróf Károlyi Gyula indítványát, megértjük annak fontosságát, mert jól tudjuk, hogy a kongruát részrehajlóan osztják ki a román papok között. A véresszáju dákorománoknak rendesen kétszerte, háromszorta több jut, mint azoknak, kik a magyar állam­eszme hívei. Meg vagyunk róla győződve, hogy a kdhgruának az illetékes adóhivatalok által leendő részlehajlatlan kiosztása nemzetiségi szempontokból —a Tribuna akárhogy okádja is a tüzet — nagyon előnyös lenne. — Kinevezések. A dohányjövedéki köz­ponti igazgató Győrffy Sándor helybeli lakos díjtalan dohányjövedéki gyakornokot segélydi- jas dohányjövedéki gyakornokká, Klósz Ákos plskolti lakost pedig díjtalan dohányjövedéki gyakornokká nevezte ki. — Apagyilkosság. Balog Sándor börvelyi gazdálkodó már évek óta rossz viszonyban élt fiával Andrással, ki nagykorúsága óta az őt il­lető vagyon kiadása végett folyton zaklatta az Vöregét.-r- A heves összetűzések napirenden vojtak az apa és fiú között s nem egyszer ve­rekedéssel végződtek. A fiú erőszakos, kihívó viselkedése több Ízben odáig fajúit, hogy az apa a bíróságnál keresett fiával szemben vé­delmét. Balog Andrást csak nem rég is 50 ko­rona pénzbüntetésre Ítélte a helybeli járásbíró­ság, de a béke kedvéért atyja fizette ki a pénz­büntetést. A lelketlen fiút ez sem hatotta meg, sőt talán újabb bosszúra ingerelte. Elhatározta, hogy elpusztítja atyját, csakhogy a vagyonhoz hozzájusson,. Sötét tervét f. hó 14-én este haj­totta végre. Alkonyaikor elbújt az istállóba, hol atyja aludni szokott. Megvárta, mig az öreg lefeküdt, elaludt, aztán elkezdte fojtogatni. Az álmában meglepett áldozat emberfeletti erővel védekezett az apagyilkos Balog András tá­madásával szemben, de a szűk jászolba szorítva teljesen tehetetlen volt. A gyilkos ezt látva, hurkot vetett atyja nyakára s vadállati kéjjel addig szorította mindjobban a kötelet, mig ál­dozata kilehelte lelkét. Ezután pedig, hogy a gyilkosság gyanúját magáról elhárítsa, egy szögre felakasztotta a holttetemet. A gyilkossá­got másnap reggel az áldozat felesége, a gyil­kos édes anyja vette észre. Az esetet azonnal bejelentette a község elöljáróságának. A mikor a gyilkosságnak hire ment az egész falu gya­núja Balog András ellen irányult, kit a csendőr­ség le is tartóztatott. A gyilkos előbb tagadta bűnét, később azonban egykedvűen vallott be mindent a nélkül, hogy a megbánásnak leg­csekélyebb jele látszott volna rajta. Az áldoza- tot'pénteken boncolták fel Cukor Lajos és Korányi Ferenc orvosok Serly Jenő járásbiró és Schusz- terits Béla jegyző közbejöttével. A bonctani jegyzőkönyv szerint a gyilkosság határozottan megállapítható. A halált fulladás okozta. A holt­testen látható kissebb zuzódások és sérülések után ítélve nagy élethalál küzdelem folyhatott az apa és fia között. Balog Sándort tegnap temették el az egész község nagy részvéte mellett. A községben azt beszélik, hogy a lel- kelketlen apagyilkos állítólag anyját és nővérét is elakarta tenni láb alól, hogy igy a vagyon­hoz jusson. A gyilkost holnap kisérik át a szatmári ügyészségi fogházba. — Áthelyezett segédlelkész. A debreczeni püspök Bogdán János helybeli ref. segédlelkészt szolgálati érdekekből Dobrára, Simon Gyula dobrai segédlelkészt pedig Dobráról Nagyká­rolyba helyezte át. — Nagybánya nem kap katonaságot. A honvédelmi miniszter leiratilag értesítette Nagy­bánya város polgármesterét, hogy a város azon kérelme, hogy egy zászlóalj közös vagy hon­véd helyőrségeb helyezzenek ott el, ez idő szerint nem teljesíthető, mivel a jelenlegi helyőrség beosztás olyan, hogy most más városból nem helyezhetnek át katonaságot. — A gyermekvédő liga javára Csomaköz községben 5 k. 50 f. Börvely községben 29 k. 11 f. Felsőbánya városban 94 K. 50 f. gyűlt egybe. — A zenemükedvelők hangversenye. Hus- vét másodnapján tartották a vármegyeháza dísz­termében csekély számú közönség előtt. A ren­dezőség későn közölte a közönséggel estélyének műsorát, mert különben teltház hallgatta volna végig az élvezetes műsort. Az „Ünnepi nyitány“ után Kelemen Lajos „Petőfi a Hortobágyon“ cimü melodrámát szavalta, Csilléry Ella zon­gora, Karaszka Margit cimbalom és Taub Mi­hály hegedű kísérete mellett, a beleszőtt dalt Demidor Ignác énekelte. Az érzéssel előadott szavalat, a gyönyörű kiséret, a kellemes és Szép szóló valóban megérdemelték volna, hogy telt ház tapsolja meg. „Bánkbán bordala“ követke­zett ezután Péchy László műszaki tanácsos gordonka játékával, mely művészi élvezetet nyújtott. Majd Gorzó Erzsiké, Kölcsey Béla és Szabó Pista „A Váróteremben“ cimü egyfelvo- násos vígjátékot adták elő, játékukkal állandóan derültségben tartva a közönséget. A szereplők­nek sok és megérdemelt tapsban volt részük. A műsort a zeneegyesület zeneszáma fejezte be. — Az önkéntes tűzoltók. Demidor Ignác, rendőrkapitány e hó 25-re d. u.. 3 órára a vá­rosháza nagytermében előzetes értekezletre hívja össze a polgárságot. Ezen intézmény mindnyájunkat közvetlenül érint és hogy szük­ség van reá, talán hangoztatni nem kell. — A helybeli kegyesrendi rom. kath. fő­gimnázium márc. 6-án rendezett ünnepségén a kö­vetkező ráfizetések történtek: Reök Gyula 12 K, Fógel Kálmán, dr. Sternberg Géza, Sternbergjenő 5—5 K, Gyurovits Gyula,ő jurcsek Béla 4—4 K, Újhelyi Márton 3 K, Braneczky József, Dom- bay Gyula, Géresi Kálmán, Jakab Gyula, Lőrik Ernő, N. N., Nonn János, Politzer Ignác, Schifbeck Béla, Tóth Géza 2—2 K, Darabánt András 1 K. Összesen: 48 K. A tiszta jövede­lem összesen 322 K 62 fillér volt, melyet az ifjúsági segitő-egyesület alaptőkéjéhez csatolt az igaazgatóság. — Községi és körjegyzők Kossuth Fe­rencnél. A községi és körjegyzők országos egye­sületének mintegy száztagú küldöttsége tisztelgett a napokban Kossuth miniszternél. Uszkay elnök a jegyzők háláját tolmácsolta azért, hogy a miniszter a vasúti jegy-kedvezményt megadta. Kossuth szívesen fogadta a küldöttséget, amely­nek tagjai azután Szatmári Mór képviselőt ke­resték fel, kinek megköszönték az egyesület ér­dekében kifejtett munkásságát. — Uj szövetkezet. Fehérgyarmaton 8000 korona alaptőkével szövetkezet alakult, mely­nek elnöke Bornemissza Imre, könyvelője Papp Ferenc lett. — Egy uj szőllőfaj diadal-utja. Bár az idő kissé előrehaladott és azok, akik beültették földjüket, most ültetvényeiket azonnal nem hányatják ki, bizonyára mohón kapnának az alább ismertetett becses szőllőfaj után, ha nyomban változtathatnának ültetvényeiken. E fajnak bora az 1899-iki szegedi kiállításon zavarba hozta a bíráló bizottság tagjait, akik azon tűnődtek, hogy hogyan teremhet az Ér­melléken tokaji aszú, és mikor megértették, hogy nem aszú, hanem duzzadt bogyóju, friss szőllőből szüretelt bor ez, a kiállítás egy nagy éremmel tüntette ki. Hogy ez nem volt véletlen- ség, bizonyítja a pozsonyi kiállítási ahol ezzel a borral ugyan igy jártak. Ezt a “Borászati Lapok“ 1905. évi február 12-én megjelent 7-ik száma is közli, melyben a biráló-bizottság egyik volt tagja, aki egyike legnagyobb szőlé­szeti szakembereinknek, még azt is megjegyzi, hogy “mint a legyőzött olasz bor után, félő, hogy ez áll be konkurrensnek a tokajhegyaljai borral szemben, jó lesz tehát a tokaji uraknak is idejekorán felismerni az ellenségét. No hát erre feleljenek azok, akik kétkednek a“Delaware“ borának minőségében, mert az a biráló-bizott­ság nem iparos tanoncokból vagy irodaszolgák­ból, hanem a szegedi és pozsonyi országos kiállításon, a magyarországi I-sö és 11-dik borászati kongre szusnak ugyancsal borszr kértő bornagykereskedő és szőllőnagybir okos t; gjai- ból állott. A “Delaware“ szöllöfajtknak óriási előnye, hogy a iiloxerának ellentáll. Peruit tezni nem kell, mert emmiféle betegség nem tesz kárt sem vesszőében, sem termésében. Téli hideg a takaratlar vesszőjét meg nem fagyasztja, szívós természete a ripáriákkal egye tlő. I end- kivüli becse még, hogy holdankint átlag 35 hektolitert terem, nem rugó és nem rőt ladó, hanem igen korán érő faj. Ezt nemcrak állítom, hanem az utolsó betűig be is bizon utóm. Jöj­jön minden kétked > szeptember ele'én hozzám és győződjék meg s íját szemeivel fei ti állít ísok- ról. Aki a valódi . ajt akarja mer szerezd, az csak Nagy Gábor-fé e “Delaware“ t kérjen, ha bárkitől vesz is, ha ezt kapta, nyugodt lehet, hogy dúsan jövedelmező és háadatos fajjal bir. További felvilágosítást szívesen ,'d az érdekeltek Nagy G Tor szol lőnagybi tokos Nagykágya, u. p. Kóly. ­— Értesítjük az utazó k zönséget, hogy a jelenleg Budapest ke! ?ti pályaudvarról: Deb­recen, Máramarossziget, Nagyv rád, Kolozsvár, Arad, Tövis, Brassó felé reggel 720-kor induló 604. sz. Nagyvárad, Kolo svár felé d. u. 2í5-]<or induló 504. sz. Nagyvárai, Kolozsvár, Fredeál felé este 9J5-kor induló 5'2. ■ z. gyorsvo iátok, valamint a jelenleg Budi pe t—keleti pálya­udvarra : Predeál, Kolozsvár, Nagyvárad felől reggel 750-or érbező 501. sz Kolozsvár, Nagy­várad felől d. u. 140-kor érk ző 503. sz. Aára- marossziget, Debrecen, Kolo svár, Nagy árad, Brassó, Tövis, Arad felől e te 9M-kor érkező 603. sz. gyorsvonatok 1909. évi május hó 1-től kezdve Czegléden át fogn k közieked n és Budapest nyugoti pályaudv rr fi fognak indít­tatni, illetve Budapest nyuga i pálya i i varra fognak megérkezni. E von .tok indulási s ér­kezési ideje Budapest ny goti pályaudv; ron : 512—604. sz. gyorsvonat I" ebrecr n-Máram ros- sziget, Nagyvárad-Debrecon, Arad Tövis-B assó felé induló 655, reggel. 504. sz. gyors onat Nagyvárad, Kolozsvár fel induló 20ü, délután. 502. sz. gy.-vonat Nagyvé rad-Kolo; svár-Pr ideál felé induló 9J0, este. 5r 1. számú gyors onat Predeál-Kolozsvár-Nagy' árad felől érkezik 730, reggel. 503. sz. gyorsvonat Kolozsvá -Nagy árad felől érkezik 150, délután. 603—51 . sz. g ors- vonat Máramarossziget, Debrecen, Koloz ;vár- Nagyvárad, Brassó, T >vis, Arad telől ér rezik 955-kor este. — Beszámoló. D • Kelemen Samu Szat­márnémeti sz. kir. vár is orsz. kép viselője hus- vét másodnapján tart< tta meg a /áros p; ló­ságának élénk érdeklődése melled beszá ioló beszédét, dr. Kelemen, az ő na ytudásáv ti és kiváló szónoki tehetsé ével a ne űzeti kor nány mellett működő parlamentnek h rorn évi nun- kásságát teljes részleg őséggel világította meg. Rámutatott azokra a n3gy alkot sokra, a melye­ket a kormány a pa lament segítségéve 1 az ország javára létesite t. Félté len bizaloi nmal viseltetik a kormány i ánt, mei t oly nehézs :gek, mint a mostaniak mé;; nem adottak egy kor­mány előtt sem. A nenzeti '.ormány nag' ki­tartással, fáradhatatlan buzgi'Sággal igyel ezett a nemzeti haladás lép ;sőjén fokozatosan előre haladni. Hive az önálló ban nak, azonban azt minden veszedelmes r ízkód'atás nélkül óhajtja megvalósítani. Bízik Kos ;uth Ferencb m s reméli, hogy ő a n emzet törvénybe ik atott jogait okos és tapii tatos politikájával meg fogja védeni. Dr. Keletien oeszámolója az i gész város közönségére r, ély benyomást tel t. A választópolgárok névé jen Bőd Sándor fő; imn. tanár, a párt alelnö ;e mondott köszönetét Kelemennek, egyben biztosította őt a párt bizalmáról. A gyűlés-táviratilag üdvözölte Kos­suth Ferenczet, ki a szive s üdvözletért sürg nyi- lég mondott köszöneté;. Dr. Falussy v^rpád főispán, minthogy csalái li okokból nem j fen­hetett meg Kelemen 1 eszámolóján, következő sürgönyt küldte: „MiHőn nemzetünk független­sége és Szatmár vár ,s fejlődése és hala Jása érdekében eddig telje ;i ett hűséges és ha afias munkásságodról be.zámolót tartasz, n eleg barátsággal üdvözölhk “ — A gyermek iá ok városunkban. A : yer- mekvédő liga má us hó 4. és 5-én (csüt /tök és pénteken) tartja me ; városunkban a gyér i ek- napokat. A hölgyr i< n veit, kik az egyes úri ; kát őrizni fogják, jö\ő számunkban fogjuk közű ni. Papp Béláné úrnő az ő ismert agiiitá á ;al minden lehetőt megt /sz, hogy a gyermekn ip ik

Next

/
Oldalképek
Tartalom