Szatmárvármegye, 1908 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1908-11-29 / 49. szám

49-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE 5-ik oldal. János szerepeltek, kiket ügyes játékukért a kö­zönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazott. Ezután Kovács Sándor Leroy Charles „A Pech­vogel“ cimü monológját adta elő, nagy de­rültséget keltve ügyes, alakításával. Végül Csáky Gusztáv tréfás felolvasás a után kezdetét vette a tánc, mely csak a késő reggeli órákban ért véget. Elismerés illeti a kitűnő rendezésért a vigalmi bizottságot és annak agilis elnökét Kuuk Jenőt. — Eljegyzés. Sárvári Osváth Béla máv. hivatalnok folyó hó 19-én eljegyezte Csenged Hadady Erzsiké zenetanárnőt, Hadady Gedeon mikolai körjegyző leányát. — Katonai hir. Figyelmeztetjük az 1909. évi fősorozásra felhívott s az 1886., 1887. és évben született állitásköteleseket, hogy novem­ber hónáp folyamán összeírás végett a katonai ügyosztálynál (városháza) büntetés terhe alatt okvetlenül jelentkezzenek. — Gyászeset. Bossin József szatmári gyógy­szerész szerdán reggel rövid szenvedés után Szatmáron 73 éves korában elhunyt; pénte­ken tették örök nyugalomra. Csics Lajos hely­beli járásbiró neje édes atyját gyászolja az elhunytban. — Uj telekkönyvi betétek vármegyénkben. Kőszegremete és Vaslekence községek telek­könyvi betétei elkészíttetvén, a nyilvánosságnak átadattak. Törlési keresetek, ellentmondások és felszólalások jövő évi május hó 20-áig a szi- nérváraljai járásbírósághoz nyújtandók be. — A „Szamos“ — napilap. A „Szamos“ cimü laptársunk, mely a napokban tölti be negyvenedik évfolyamát, december 1 -ével napi­lappá alakul át. Az uj napilapnak a szerkesztői a „Szamos“ eddigi szerkesztői, dr. Tanódy Endre, ifj. Litteczky Endre, munkatársai Fe- rencz Ágoston és Nagy Vincze lesznek. — Kultúrpalota Szatmáron. Szatmárnémeti sz. kir. város nagy küldöttsége tisztelgett csü­törtökön gróf Apponyi Albert vallás és közokt. miniszternél dr. Vajay Károly polgármester és Tankóczy Gyula főkapitány vezetése alatt. Szó­nokló polgármester arra kérte gróf Apponyit, tegyen elvi Ígéretet arra nézve, hogy Szatmár városát a kultúrpalota fölépítése esetén anyagi segítségben részesíti. Ez esetben a város a kul- turegyletekkel karöltve már a tavasszal fölépí­tené a kultúrpalotát, melyben a szatmári kul- turegyletek, múzeumok nyernének elhelyezést. Gróf Apponyi rendkívül szívélyesen fogadta a küldöttséget s megígérte, hogy tanulmányozza a kérdést s lehetőleg teljesiti Szatmár városá­nak s az abban székelő kulturegyesiiletek kérelmét. — Haláleset. Spitz Jenő fehérgyarmati malomtulajdonos neje sz. Weisz Ida f. hó 16-án életének 42-ik, házasságának 25-ik évében sziv- szélhüdésben elhunyt. — A mátészalkai polgári iskola. Szál­kái Sándor vármegyei bizottsági tag megjelent szerkesztőségünkben s felkért bennünket annak kijelentésére, hogy a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén tett nyilatkozatát úgy a sajtó, mint a mátészalkai polgári iskola tanári kara rosszul értelmezte. Interpelláló bizottsági tag különben a december havi közigazgatási bi­zottsági ülésen módját fogja ejteni, hogy fél­remagyarázott szavait helyreigazítsa. — Dj mértékhitelesítő hivatal Szatmáron. A mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzé­séről szóló 1907. évi V-ik t.-c. alapján a ke­reskedelemügyi miniszter a mértékhitelesítő hi­vatalt Szatmárvármegye és Szatmár-Németi vá­ros területére kiterjedő hatáskörrel Szatmár- Németiben állítja fel. — Világraszóló uj találmány. Igazság sze­rint nem is a napi hirek között kellene Kupathy és Berger világraszóló találmányáról megemlé­kezni, hanem külön cikket annak szentelni. Sajnos nincs helyünk erre. Kupathy és Berger mult héten mutatták be az érdeklődő szakkö­röknek évek során át tett tanulmányaik csodás eredményét. Azok a kísérletek, amelyekkel fel­fedezésük igazát bizonyították, kétséget sem hagynak fenn arra nézve, hogy az eszme meg­valósítható, maga a találmány pedig szédítő perspektíváját tárja elénk annak a hatásnak, a mellyel társadalmi, kulturális és gazdasági be­rendezkedésére az emberiségnek hatni fog. A fénynek és hangnak régóta sejtett, de eredmé­nyes kísérletekkel soha még be nem bizonyított erőmütani hatásán alapul a két zseniális ma­gyar tudós találmánya. Egy fénysugárral, egy hanghulámmaí csodákat tesz ez á két boszor­kányos ember, a ki a kísérleteket látta, valami olyanféle lelki állapotban volt, mint a milyenbe az első gőzhajó, az első telefonhang hozhatta az emberi lelket. Minden kapcsolat, minden vezeték, minden összeköttetés nélkül irányítanak pusztán a fénynek, vagy a hangnak hatásával gépeket, megszabják irányukat, gyorsaságukat, sőt automatikusan helyettesítik — például a bemutatott vasúti baleseteket gátló készüléknél — az ember szellemének tevékenységét, éber­ségét is. A két magyar tudós nagy munkája legnagyobb részben befejezést nyert. Ami ezu­tán következik, az már csak a technikai kivitel, a találmány száz és száz féle alkalmazásának sokkal könnyebb, sokkal egyszerűbb munkája. Ha ez is befejeződik, akkor az emberiség kul­túrája mértföldes csizmával lépett egyet és a két lángeszű felfedező révén be fogja járni a világot a magyar dicsőség. — A szatraármegyei gazd. egyesület igaz­gató választmánya f. hó 25-én Szatmáron ülést tartott, melyet közgyűlés követett. A gyűlések iránt gazdaközönségünk körében általános volt az érdeklődés, amint azt a megjelent tagok nagy számából megítélhettük. A gyűléseken igen sok fontos, az egyesület vitális érdekeit érintő ügy került tárgyalás alá. Kiemeljük ezek­ből a következőket: ki lett mondva, hogy az egyesület a szövetkezette! szemben minden ösz- szeköttetést megszüntet s a cégből nevét töröl­teti ; elhatároztatott továbbá, hogy a Gazdák Lapjával mivel az az egyesület érdekeinek s in­tenciójának megfelelőleg lett különösen az utóbbi időben szerkesztve, a szerződést azon­nal megszünteti, tele a hivatalos közlöny jelle­gét megvonja s 1909 január hó 1 -töl kezdve az egyesület saját tulajdonát képező heti szak­lapot ad ki. Mint érdekes beadványt tárgyalta az ülés Poszvék Nándor szövetkezeti igazgató kérelmét, ki a titkári állásba való visszahelye­zését s fizetésének szeptember hó 1-től való kiutalását kérte. Az ülés, miután a jelenleg mű­ködő titkár választása ellen felebbezés nem lett beadva, tehát a választás jogérvényes, neve­zettet minden igényeinek mellőzésével, kérelmé­vel elutasította. Az állattenyésztési felügyelő­ségnek Szatmáron leendő létesítése tárgyában az egyesület a kormányhoz felír. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után Szeőke Barna elnök az ülést berekesztette. — Meghívó. A mátészalkai ni. kir. állami polgári iskola tantestülete folyó évi deczember hó 5-én, a „Hungária“ szálló termeiben az is­kolai Rákóczi-alap javára táncmulatsággal egy­bekötött estélyt rendez. Kezdete 8 órakor lesz. Helyárak: I—III. sor 3 K. IV—Vili. sor 2 K. IX—XIV. sor 1 K 60 f. Állóhely 1 K. A belé­pőjegyeket Almer Béla ur gyógyszertárában, Petky László ur cukrászüzletében és Weisz Antal ur könyvkereskedésében előre, az estély napján pedig a pénztárnál lehet megváltani. A Rákóczi-alapnak az ifjúság Rákóczi-zászló beszerzésén kívül az a célja, hogy a szegény- sorsú polgári iskolai tanulókat anyagilag tá­mogassa, azokat pedig, akik a hazai történe­lemben és a magyar nyelvben kiváló előmene­telt tanúsítanak, ösztöndíjakkal kitüntesse. Az estély műsora: 1. „Petőfi visszatér“. Szavalja: Vukovich. 2. „Bihari érzelgője“. (Paganini mo­dorában) Hegedűn és zongorán előadják: Med- zihradszky és Keller tanárok. 3. „A hazafias érzés költészetünkben“. Irta és felolvassa: Deine igazgató. 4. „Czinka Panna“ melodráma, zon­gora- és hegedű kísérettel. Előadják: Somogyi, Keller és Medzihradszky tanárok. 5. „Férjhez menjek-e ?“ monolog. Előadja: Gál Irénke. 6. „Dalok“. Zongora kísérettel énekli: Dr. Fárnek Lászlóné. 7. „A poriici néma“ fantázia. Hege­dűn és zongorán előadják: Keller és Medzi­hradszky tanárok. — Öngyilkos urinő. Vasárnap délelőtt tiz órakor Berecz Mihály szatmári vállalkozó neje szül. Tóth Franciska, inig férje házától távol volt, revolverrel szivenlőtte magát s nyomban meghalt. Tettét minden feltevés szerint pillanatnyi elmezavarban követte el, halálát férjén kívül négy kiskorú gyermeke s városunkban lakó szülői siratják. — Szarvasmarha kiállítás. A Szatmárme- gyei Gazdasági Egyesület által Mátészalkán rendezett üsző és borjas tehén kiállításon a gróf Tisza uradalma és Katona Sándor gazda­sága díszoklevelet nyert. Az első dijat Báthory György, a másodikat Gál Ignácz, a harmadikat Kádár István, a negyediket és ötödiket Nemes Ferencz és Károly mátészalkai gazdák nyerték. A kiállítást kevés érdeklődés kisérte. Az anyag kvalitása gyenge volt, úgy, hogy a díjazásra szánt 850 koronából csak 260 korona volt ki­osztható. — Halálos szerencsétlenség. Megírtuk már, hogy a helybeli mügőzmalomban Braun­stein József fütő a gép takarítása közben oly szerencsétlenül bukott a magasból, hogy egy üvegcsőbe esett, mely a mellén behatolva, a hátán jött ki. A szerencsétlen gmbert a köz­kórházban ápolták, ahol nagy kínok között f. hó 23-án meghalt. Temetése f. hó 26-án volt nagy részvét mellett. — Gyönyörű kiállítású, több ezer szép képpel díszített, bármely metropolis első cégé­nek becsületére való árjegyzéket kaptunk a jó- hirü Löfkovits Arthur és Társa debreczeni órás és ékszerész cégtől. Jó szívvel ajánljuk min­denkinek, ki e cég iránt érdeklődik, ez ár­jegyzék díjtalan meghozatását. — Magánmének vizsgálata. A nagykárolyi járás területén levő magánméneket deczember hó 11-én délelőtt 10 órakor városunkban a városháza előtti téren fogják megvizsgálni. CSARNOK, á Tündérlaki lányok. Irta: HELTAI JENŐ. I. A Tündérlaki lányok hárman voltak. Kettő közülök tisztességes volt, a harmadik nem. A két tisztességest Ellának és Irénnek hívták, az egy nem tisztességest Putyinak. Ez nem is volt színésznő, csak olyan show-girl, magyarul lát­ványossági kisasszony és mint ilyen, erkölcs­telen életet élt. Ugyanis volt egyetlenegy na­gyon gazdag barátja, aki eltartotta, nagy lakást rendezett be neki, pénzzel és ékszerekkel tömte és agyba-főbe ruházta. Ella és Irén ott laktak Putyinál, kaptak tőle ruhát, kalapot, ékszert, pénzt, mert Putyi jó testvér volt s nagyra becsülte a húgaiban azt, hogy tisztességesek. Ella és Irén büszkék voltak arra, hogy ők tisztességes lányok, akik­nek semmit sem kell cserébe adniok a lakás­ért, a selyemharisnyákért, a tollas kalapokért és a lakkcipőkért. Ellának azonkívül különös oka is volt még a büszkélkedésre. Ő tanítónőnek készült és az oklevele már a zsebében volt, éppen csak a kinevezést várta még. A kinevezés azonban ké­sett, noha az ügyben a báró — a Putyi bá­rója — maga is leereszkedett néhány fővárosi bizottsági taghoz, tanácsnokhoz, sőt a polgár- mesterhez is. Ezzel szemben Irén álmatag nő volt, aki­nek a házasság volt az egyetlen vágya. Férj­hez menni, tisztességesen, becsületesen, mint más rendes polgári nők, háromszobás lakásban sajátkezüleg főzni és a mindenessel veszekedni, ah, ah és harmadszor is ah, ezért rajongott, ennek az álomnak élt, s türelmetlenül várván a megváltó férfit, a megváltó férjet. És vártak. Együtt vártak mind a hárman. Ella a kinevezést, Irén a férjet, Putyi pe­dig azt, hogy húgainak az álmai teljesüljenek. II. Egy szép napon Ella ragyogó arccal jött haza. — Barátom — mondta Putyinak — azt hiszem, hogy most mégis csak kineveznek. Az az ur, akitől a kinevezésem függ, megüzente nekem, hogy ma délután látogassam meg. — No valahára! — mondta Putyi. — A te szerencséd legalább útban van már — mondta Irén és sóhajtva tette hozzá: — De hol késik az enyém ? Ezen egy kicsit elméláztak mind a hárman. — Már látom — szólt Putyi — hogy ne­kem kell a dologba beleavatkoznom. Magadtól sohasem fogsz férjhez menni. Sokkal gyámol­talanabb vagy. Majd én adlak férjhez. — Óh, ha te akarnád . . . neked minden sikerül — mondta Irén lelkesen. Putyi meghatottan nézett Irénre: — Butaság volt, hogy előbb nem gondol­tunk rá. A magadfajta szegény lány hiába vár

Next

/
Oldalképek
Tartalom