Szatmárvármegye, 1908 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1908-11-29 / 49. szám

49-ik szám.

SZATMÁRVÁRMEGYE

5-ik oldal.

János szerepeltek, kiket ügyes játékukért a közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazott. Ezután Kovács Sándor Leroy Charles „A Pechvogel“ cimü monológját adta elő, nagy derültséget keltve ügyes, alakításával. Végül Csáky Gusztáv tréfás felolvasás a után kezdetét vette a tánc, mely csak a késő reggeli órákban ért véget. Elismerés illeti a kitűnő rendezésért a vigalmi bizottságot és annak agilis elnökét Kuuk Jenőt.

— Eljegyzés. Sárvári Osváth Béla máv. hivatalnok folyó hó 19-én eljegyezte Csenged Hadady Erzsiké zenetanárnőt, Hadady Gedeon mikolai körjegyző leányát.

— Katonai hir. Figyelmeztetjük az 1909. évi fősorozásra felhívott s az 1886., 1887. és évben született állitásköteleseket, hogy november hónáp folyamán összeírás végett a katonai ügyosztálynál (városháza) büntetés terhe alatt okvetlenül jelentkezzenek.

— Gyászeset. Bossin József szatmári gyógyszerész szerdán reggel rövid szenvedés után Szatmáron 73 éves korában elhunyt; pénteken tették örök nyugalomra. Csics Lajos helybeli járásbiró neje édes atyját gyászolja az elhunytban.

— Uj telekkönyvi betétek vármegyénkben.

Kőszegremete és Vaslekence községek telekkönyvi betétei elkészíttetvén, a nyilvánosságnak átadattak. Törlési keresetek, ellentmondások és felszólalások jövő évi május hó 20-áig a szi- nérváraljai járásbírósághoz nyújtandók be.

— A „Szamos“ — napilap. A „Szamos“ cimü laptársunk, mely a napokban tölti be negyvenedik évfolyamát, december 1 -ével napilappá alakul át. Az uj napilapnak a szerkesztői a „Szamos“ eddigi szerkesztői, dr. Tanódy Endre, ifj. Litteczky Endre, munkatársai Fe- rencz Ágoston és Nagy Vincze lesznek.

— Kultúrpalota Szatmáron. Szatmárnémeti sz. kir. város nagy küldöttsége tisztelgett csütörtökön gróf Apponyi Albert vallás és közokt. miniszternél dr. Vajay Károly polgármester és Tankóczy Gyula főkapitány vezetése alatt. Szónokló polgármester arra kérte gróf Apponyit, tegyen elvi Ígéretet arra nézve, hogy Szatmár városát a kultúrpalota fölépítése esetén anyagi segítségben részesíti. Ez esetben a város a kul- turegyletekkel karöltve már a tavasszal fölépítené a kultúrpalotát, melyben a szatmári kul- turegyletek, múzeumok nyernének elhelyezést. Gróf Apponyi rendkívül szívélyesen fogadta a küldöttséget s megígérte, hogy tanulmányozza a kérdést s lehetőleg teljesiti Szatmár városának s az abban székelő kulturegyesiiletek kérelmét.

— Haláleset. Spitz Jenő fehérgyarmati malomtulajdonos neje sz. Weisz Ida f. hó 16-án életének 42-ik, házasságának 25-ik évében sziv- szélhüdésben elhunyt.

— A mátészalkai polgári iskola. Szálkái Sándor vármegyei bizottsági tag megjelent szerkesztőségünkben s felkért bennünket annak kijelentésére, hogy a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén tett nyilatkozatát úgy a sajtó, mint a mátészalkai polgári iskola tanári kara rosszul értelmezte. Interpelláló bizottsági tag különben a december havi közigazgatási bizottsági ülésen módját fogja ejteni, hogy félremagyarázott szavait helyreigazítsa.

— Dj mértékhitelesítő hivatal Szatmáron. A mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szóló 1907. évi V-ik t.-c. alapján a kereskedelemügyi miniszter a mértékhitelesítő hivatalt Szatmárvármegye és Szatmár-Németi város területére kiterjedő hatáskörrel Szatmár- Németiben állítja fel.

— Világraszóló uj találmány. Igazság szerint nem is a napi hirek között kellene Kupathy és Berger világraszóló találmányáról megemlékezni, hanem külön cikket annak szentelni. Sajnos nincs helyünk erre. Kupathy és Berger mult héten mutatták be az érdeklődő szakköröknek évek során át tett tanulmányaik csodás eredményét. Azok a kísérletek, amelyekkel felfedezésük igazát bizonyították, kétséget sem hagynak fenn arra nézve, hogy az eszme megvalósítható, maga a találmány pedig szédítő perspektíváját tárja elénk annak a hatásnak, a mellyel társadalmi, kulturális és gazdasági berendezkedésére az emberiségnek hatni fog. A fénynek és hangnak régóta sejtett, de eredményes kísérletekkel soha még be nem bizonyított erőmütani hatásán alapul a két zseniális magyar tudós találmánya. Egy fénysugárral, egy

hanghulámmaí csodákat tesz ez á két boszorkányos ember, a ki a kísérleteket látta, valami olyanféle lelki állapotban volt, mint a milyenbe az első gőzhajó, az első telefonhang hozhatta az emberi lelket. Minden kapcsolat, minden vezeték, minden összeköttetés nélkül irányítanak pusztán a fénynek, vagy a hangnak hatásával gépeket, megszabják irányukat, gyorsaságukat, sőt automatikusan helyettesítik — például a bemutatott vasúti baleseteket gátló készüléknél — az ember szellemének tevékenységét, éberségét is. A két magyar tudós nagy munkája legnagyobb részben befejezést nyert. Ami ezután következik, az már csak a technikai kivitel, a találmány száz és száz féle alkalmazásának sokkal könnyebb, sokkal egyszerűbb munkája. Ha ez is befejeződik, akkor az emberiség kultúrája mértföldes csizmával lépett egyet és a két lángeszű felfedező révén be fogja járni a világot a magyar dicsőség.

— A szatraármegyei gazd. egyesület igazgató választmánya f. hó 25-én Szatmáron ülést tartott, melyet közgyűlés követett. A gyűlések iránt gazdaközönségünk körében általános volt az érdeklődés, amint azt a megjelent tagok nagy számából megítélhettük. A gyűléseken igen sok fontos, az egyesület vitális érdekeit érintő ügy került tárgyalás alá. Kiemeljük ezekből a következőket: ki lett mondva, hogy az egyesület a szövetkezette! szemben minden ösz- szeköttetést megszüntet s a cégből nevét törölteti ; elhatároztatott továbbá, hogy a Gazdák Lapjával mivel az az egyesület érdekeinek s intenciójának megfelelőleg lett különösen az utóbbi időben szerkesztve, a szerződést azonnal megszünteti, tele a hivatalos közlöny jellegét megvonja s 1909 január hó 1 -töl kezdve az egyesület saját tulajdonát képező heti szaklapot ad ki. Mint érdekes beadványt tárgyalta az ülés Poszvék Nándor szövetkezeti igazgató kérelmét, ki a titkári állásba való visszahelyezését s fizetésének szeptember hó 1-től való kiutalását kérte. Az ülés, miután a jelenleg működő titkár választása ellen felebbezés nem lett beadva, tehát a választás jogérvényes, nevezettet minden igényeinek mellőzésével, kérelmével elutasította. Az állattenyésztési felügyelőségnek Szatmáron leendő létesítése tárgyában az egyesület a kormányhoz felír. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után Szeőke Barna elnök az ülést berekesztette.

— Meghívó. A mátészalkai ni. kir. állami polgári iskola tantestülete folyó évi deczember hó 5-én, a „Hungária“ szálló termeiben az iskolai Rákóczi-alap javára táncmulatsággal egybekötött estélyt rendez. Kezdete 8 órakor lesz. Helyárak: I—III. sor 3 K. IV—Vili. sor 2 K. IX—XIV. sor 1 K 60 f. Állóhely 1 K. A belépőjegyeket Almer Béla ur gyógyszertárában, Petky László ur cukrászüzletében és Weisz Antal ur könyvkereskedésében előre, az estély napján pedig a pénztárnál lehet megváltani. A Rákóczi-alapnak az ifjúság Rákóczi-zászló beszerzésén kívül az a célja, hogy a szegény- sorsú polgári iskolai tanulókat anyagilag támogassa, azokat pedig, akik a hazai történelemben és a magyar nyelvben kiváló előmenetelt tanúsítanak, ösztöndíjakkal kitüntesse. Az estély műsora: 1. „Petőfi visszatér“. Szavalja: Vukovich. 2. „Bihari érzelgője“. (Paganini modorában) Hegedűn és zongorán előadják: Med- zihradszky és Keller tanárok. 3. „A hazafias érzés költészetünkben“. Irta és felolvassa: Deine igazgató. 4. „Czinka Panna“ melodráma, zongora- és hegedű kísérettel. Előadják: Somogyi, Keller és Medzihradszky tanárok. 5. „Férjhez menjek-e ?“ monolog. Előadja: Gál Irénke. 6. „Dalok“. Zongora kísérettel énekli: Dr. Fárnek Lászlóné. 7. „A poriici néma“ fantázia. Hegedűn és zongorán előadják: Keller és Medzihradszky tanárok.

— Öngyilkos urinő. Vasárnap délelőtt tiz órakor Berecz Mihály szatmári vállalkozó neje szül. Tóth Franciska, inig férje házától távol volt, revolverrel szivenlőtte magát s nyomban meghalt. Tettét minden feltevés szerint pillanatnyi elmezavarban követte el, halálát férjén kívül négy kiskorú gyermeke s városunkban lakó szülői siratják.

— Szarvasmarha kiállítás. A Szatmárme- gyei Gazdasági Egyesület által Mátészalkán rendezett üsző és borjas tehén kiállításon a gróf Tisza uradalma és Katona Sándor gazdasága díszoklevelet nyert. Az első dijat Báthory György, a másodikat Gál Ignácz, a harmadikat

Kádár István, a negyediket és ötödiket Nemes Ferencz és Károly mátészalkai gazdák nyerték. A kiállítást kevés érdeklődés kisérte. Az anyag kvalitása gyenge volt, úgy, hogy a díjazásra szánt 850 koronából csak 260 korona volt kiosztható.

— Halálos szerencsétlenség. Megírtuk már, hogy a helybeli mügőzmalomban Braunstein József fütő a gép takarítása közben oly szerencsétlenül bukott a magasból, hogy egy üvegcsőbe esett, mely a mellén behatolva, a hátán jött ki. A szerencsétlen gmbert a közkórházban ápolták, ahol nagy kínok között f. hó 23-án meghalt. Temetése f. hó 26-án volt nagy részvét mellett.

— Gyönyörű kiállítású, több ezer szép képpel díszített, bármely metropolis első cégének becsületére való árjegyzéket kaptunk a jó- hirü Löfkovits Arthur és Társa debreczeni órás és ékszerész cégtől. Jó szívvel ajánljuk mindenkinek, ki e cég iránt érdeklődik, ez árjegyzék díjtalan meghozatását.

— Magánmének vizsgálata. A nagykárolyi járás területén levő magánméneket deczember hó 11-én délelőtt 10 órakor városunkban a városháza előtti téren fogják megvizsgálni.

CSARNOK, á Tündérlaki lányok.

Irta: HELTAI JENŐ.

I.

A Tündérlaki lányok hárman voltak. Kettő közülök tisztességes volt, a harmadik nem. A két tisztességest Ellának és Irénnek hívták, az egy nem tisztességest Putyinak. Ez nem is volt színésznő, csak olyan show-girl, magyarul látványossági kisasszony és mint ilyen, erkölcstelen életet élt. Ugyanis volt egyetlenegy nagyon gazdag barátja, aki eltartotta, nagy lakást rendezett be neki, pénzzel és ékszerekkel tömte és agyba-főbe ruházta.

Ella és Irén ott laktak Putyinál, kaptak tőle ruhát, kalapot, ékszert, pénzt, mert Putyi jó testvér volt s nagyra becsülte a húgaiban azt, hogy tisztességesek. Ella és Irén büszkék voltak arra, hogy ők tisztességes lányok, akiknek semmit sem kell cserébe adniok a lakásért, a selyemharisnyákért, a tollas kalapokért és a lakkcipőkért.

Ellának azonkívül különös oka is volt még a büszkélkedésre. Ő tanítónőnek készült és az oklevele már a zsebében volt, éppen csak a kinevezést várta még. A kinevezés azonban késett, noha az ügyben a báró — a Putyi bárója — maga is leereszkedett néhány fővárosi bizottsági taghoz, tanácsnokhoz, sőt a polgár- mesterhez is.

Ezzel szemben Irén álmatag nő volt, akinek a házasság volt az egyetlen vágya. Férjhez menni, tisztességesen, becsületesen, mint más rendes polgári nők, háromszobás lakásban sajátkezüleg főzni és a mindenessel veszekedni, ah, ah és harmadszor is ah, ezért rajongott, ennek az álomnak élt, s türelmetlenül várván a megváltó férfit, a megváltó férjet.

És vártak. Együtt vártak mind a hárman.

Ella a kinevezést, Irén a férjet, Putyi pedig azt, hogy húgainak az álmai teljesüljenek.

II.

Egy szép napon Ella ragyogó arccal jött

haza.

— Barátom — mondta Putyinak — azt hiszem, hogy most mégis csak kineveznek. Az az ur, akitől a kinevezésem függ, megüzente nekem, hogy ma délután látogassam meg.

— No valahára! — mondta Putyi.

— A te szerencséd legalább útban van már — mondta Irén és sóhajtva tette hozzá: — De hol késik az enyém ?

Ezen egy kicsit elméláztak mind a hárman.

— Már látom — szólt Putyi — hogy nekem kell a dologba beleavatkoznom. Magadtól sohasem fogsz férjhez menni. Sokkal gyámoltalanabb vagy. Majd én adlak férjhez.

— Óh, ha te akarnád . . . neked minden sikerül — mondta Irén lelkesen.

Putyi meghatottan nézett Irénre:

— Butaság volt, hogy előbb nem gondoltunk rá. A magadfajta szegény lány hiába vár