Szatmárvármegye, 1908 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1908-07-19 / 29. szám
6-ik oldal 29-ik szám. SZAT MÁRVÁR MEGYE. Magyar királyi államvasutak. Üzletvezetőség: Miskolc. 17427—908. szám. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY. A magyar királyi államvasutak miskolci üzletvezetősége nyilvános ajánlati tárgyalást hirdet a Sajó-Ecseg község határában levő Sajó-hid- nak három évi időtartamra terjedő vámbérletére. A kötendő szerződés tervezete megtekinthető Miskolcon a magyar királyi államvasutak üzletvezetőségének pályafentartási és építési osztályában (Szemere-utca 29. szám I. emelet) a hivatalos órák alatt. A két tanú előttemezése mellett aláirt ajánlatokat legkésőbb 1908. évi julius 20-án déli 12 óráig kell benyújtani alólirott üzletvezetőség I. általános osztályánál. Az ajánlatok egy korona bélyeggel ellátva lepecsételt borítékban következő felirattal nyújtandók be: „Ajánlat a sajó-ecsegi Sajóhid vámbérletére“. Áz ajánlat begyújtását megelőző napon, vagyis 1908. évi julius hó 20-án déli 12 óráig 100 korona, azaz Egyszáz korona bánatpénz teendő le a magyar királyi államvasutak miskolci üzletvezetőségének gyüjtöpenztáránál akár készpénzben, akár állami letétekre alkalmas értékpapírokban. A bánatpénzre vonatkozó letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az értékpapírok legutóbb jegyzett árfolyam szerint számíttatnak, de névértéken felül számításba nem vétetnek. Csak idejekorán beérkezett írásbeli ajánlatok szolgálhatnak a tárgyalás alapjául. Posta utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek térti vevénynyel adandók fel. A magyar királyi államvasutak miskolci üzletvezetösége fentartja magának [azon jogot, hogy ajánlattevők közül — tekintet nélkül az ajánlott összegre — tetszés szerint választhasson, uj pályázatot hirdethessen, vagy a bérlet tárgyát képező üzletet saját kezelésébe vehesse. Az ajánlattevők ajánlataikkal a miskolci üzletvezetcség elhatározásáig maradnak kötelezettségben és annak velük történt közlése előtt ajánlataikkal vissza nem léphetnek, minthogy ellenkező esetben bánatpénzeiket elvesztik. Miskolc, 1938. julius hó 9-én. 147—1 — 1 Az üzleívezetőség. (Utánnyomás nem dijaztatik.) ""3 ^3 jasT'g) Ék # # # # Ék # Ék # bM í-5) ^"3 snsv ~g.' ^3 tv ^3 1% 1% ^3 "*'3 *"3 && ^3 ^3 0$ <s^v ie) ^3 ^3 2438—1908. szám. Az „Ecsedi-láp lecsapoló és Szaaos-balparti ármentestitő és belvizszabályozó társulat“ elnökétől. MEGHÍVÓ. Az „Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos-balparti ármentesitő és belvizszabályozó társulat“ haszonarányos osztályozási munkálatainak közszemlére kitétele ügyében az 1884. évi XIV. t.-c. 15. §-ában megállapított 30 napi határidő mai napon eltelvén, a hivatkozott törvényrendeikezéséhez képest a folyó évi julius hó 28-án délelőtt 10 Órakor Nagykárolyban a vármegyei székház nagytermében tartandó közgyűlésreE az érdekelteket ezennel meghívom. Nagykároly, 1908. évi julius 14-én. Gróf Károlyi Gyula s. k.} társulati elnök. T árgysorozat: 1. Elnöki előterjesztés. 2. Igazgató-főmérnöki jelentés. 3. A közszemlére kitett haszonarányos osztályozási munkálatok ellen beadott panaszok első fokú elbírálása. 4. Elhalálozás folytán megüresedett alelnöki és egy választmányi tagsági hely — esetleg az alelnök választás folytán megüresedő még egy választmányi tagsági hely választás utján leendő betöltése. 5. Földmivelésügyi m. kir. miniszter 35679. számú leirata, melyben értesíti a társulatot, hogy a „Vizi-beruhá- zásokról“ szóló törvényjavaslat keretébe a Szamos folyó Vásárosnamény—Szatmár közötti szakaszának állandó hajózhatóvá tétele felvétetett. 6. Földmivelésügyi m. klr. miniszter 34854. számú leirata, a csenged ártéri hid ügyben. 7. Földmivelésügyi magyar kir. miniszter 6334. számú leirata, melyben társulatunk 1938. évi költségvetését jóváhagyja. 8. A számvizsgáló-bizottság jelentése az 1907. évi számadásokra vonatkozólag. 9. Földmivelésügyi m. kir. miniszter 110358—1907. számú leirata, melyben a „Felső-bodrogi“ vizszabályozási társulatot azon kérelmével, hogy a közmunkaerőt hóhányási munkálatokra kirendelhesse — elutasítja. 10. Szatmárvármegye alispánja átteszi Szalay Pál és társai tyukodi lakosok kártérítési ügyében felvett jegyzőkönyvet. 11. Dr. Br. Drechsler Gyula ügyvéd beadványa a Jantyik testvérek képviseletében árvizárkok megtérítése ügyében. 12. Rébay Dezső uradalmi intéző kérelme a keleti csatorna fenékmélyitési munkálatainak a csatorna 13 kilométertől a kezdőpontig leendő foganatosítása iránt, továbbá a „Gilvácsi erdöirtás“, Tóketerebesi tó csatornák, a „Cserelapos“ belvízcsatorna folytatólagos kiépítése, a régi Homoród és Sóspatak medrének mélyítése tárgyában. 13. Jantyik Lajosnak a gróf Károlyi Mihály szamosdobi uradalma képviseletében a keleti csatorna felső szakasza mélyítése ügyében beadott kérvénye. 14. Németh Ignácz kérvénye a „Csengeritó“ II, r. belv. csatornával elvágott birtokán átjáró létesítése tárgyában. 15. Fekete Sándor angyalosi közbirtokossági elnök kérelmeimé a „Szomita“ csatornán keresztül a legelőre vezető utón létesítendő híd építése tárgyában. * 16. A „Farkastói“ és „Piskárkosi“ belv. csatornán történt terv módosítások bejelentése. 17. A szatmári „Jézus társaság“ főnökének kérelme csőátereszek építése ügyében. 18. Domahidy István vál. tag „Szilfáshalmi“ tagjában kért belv. csatorna ügyében eljárt bizottság jelentése. 19. Világossy Gáspár és Szarka Andor szatmárzsadányi lakosok kérelme. 20. Az „Ecsedi-Lápi“ iparvasut kérvénye a Lápicsatorna deponiájának átengedése ügyében. 21. Simkó Aladár társ. irodatiszt felebbezése. 22. Nonn Gyula kaplonyi érdekelt felebbezése az 1907. évi november 27-én tartott választmányi ülés 51. sz. határozata ellen. 23. A matolcsi körjegyzőség kérelme a Matolcs, Géberjén, Fülpös-Darócz és Fülpös községek határában fekvő „Holt-Számos“ medrek után kirótt ártér-adók leírása tárgyában. 24. Szatmár szab. kir. város tanácsának kérelme ártér-adók késedelmi kamatai leírása tárgyában. Jegyzet. Az alapszabályok 9-ik §-a értelmében a társulat minden tagja köteles lakhelyének és birtokának változásait az igazgatóságnak bejelenteni. Ennek értelmében felkéretnek az érdekelt birtokosok, hogy a birtokváltozásaikra vonatkozó telekkönyvi kivonatot, avagy bírói végzést — szavazati joguk átírása végett — az igazgatóságnál a gyűlést 3 nappal megelőzőleg nyújtsák be. Az alapszabályok 10. §-a értelmében pedig a közgyűlésen csak a meghívóban, vagy a gyűlést 3 nappal megelőzőleg benyújtott indítványokban kijelölt, vagy az elnökség által előterjesztett, halasztást nem tűrő folyó igazgatósági ügyek tárgyalhatok. A gyűlésen tett önálló indítvány a legközelebbi közgyűlésen intézhető el. Kivételnek e tekintetben csak oly indítványnál van helye, mely ujabbi közgyűlés összehívása végett tetetik. 149_2—i /T> /r> vő rn "CXi/r> Sf’iíí, rn JgW^£, (ícd?'' VJ rr> % w* <82 o. VJ rr> ,T rn o. w'S' rn &L S'W fcpVít, PP’ttí* (■ö. jvS' % p Nyomatott a Kölcsey-nyomda részvénytársaságnál Nagykárolyban. Kurcveil és társa festékével Budapest.
