Szatmárvármegye, 1908 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1908-07-19 / 29. szám

29. szám. SZATMÁ RVÁRMEGYE. 3-ik oldal. hatotta át, a kik azt a meg nem bocsájtható nagy bűnt követtek el, hogy 3 egyházmegye egyházainak vezető férfiait a püspök-választás kérdésében e helyre tanácskozásra hívták, mely bűnös cselekmény talán annál inkább elítélen­dőnek mutatkozik, mert összehívók eltérőleg a fent megnevezett félhivat, losnak hivni szokott lap jelöltjétől önzetlenül, minden barátság és más melléktekintetektől mentesített fölfogásukat tárták fel az összehivottak előtt, hogy a tiszán­túli egyházkerület püpüki székébe annak ez időszerint érdemes kiváló képességű főjegyzője Dicsőffy József ültettessék. Ha eltekintek az érdemes személyektől, kiket a méltatlan vád és rágalom illetett, ki­váló fontosságúnak tartom egyházi életünkben az eszközt és modort, melyek egyesek éppen egyházi lapokban ez alkalommal éppen a püs­pök-választás kérdésében minden felelősség nélkül használnak, s midőn felemelem igény­telen szavamat a felháborodás hangján, nem a megsértett személyeken ejtett bántaloni repa­rálására irányítom azokat, — mert hiszen ne­kik védelemre szükségük nincs, — de óva in- tőleg feszem azt, nehogy ez a modor és irány­zat elharapódzék, melynek már eddig is nagy mérvben érezhető bénitö hatása. Pusztán és kizárólag egyházunk, feleke­zetűnk iránti ragaszkodásomból kifolyólag in­tézem alábbi indítványomat a nagytiszt, és tek. egyház tanácshoz, kérve, hogy annak saját költségemen való kinyomatását s a tiszántúli egyházkerületünkhöz tartozó egyházaknak való sürgős megküldését elrendelni méltóztassék. Indítvány. A szatmári egyház presbyteriuma a leg­nagyobb megbotránkozással ítéli el azon ma­gatartását, melyet a dr. Ferenczy Gyula szer­kesztésében megjelenő „Debreczeni Protestáns Lap“ éppen a püspök-választás kérdésében nyilván korteskedési czélzattal nem kisebb sze­mélyeskedéssel, az egyházak békéjének meg­zavarására s az egyházak szabad elhatározásá­nak befolyásolására követ. Megbotránkozással vette tudomásul az egy­házi-tanács azon gyanúsítást, melyet a fent nevezett lap Dicsőffy József egyház kér. fő­jegyző és helyettes püspök, dr. Falussy Árpád Szatmárvármegye főispánja, Biky Károly a szatmári egyházm. esperes és Luby Géza egy- házm. főgondnok ellen támasztott akkor, mi­dőn őket a klerkálismussal való szövetkezés vádjával illete s midőn ezen eljárást elitéli, a bátalniazottaknak az egyházi életben tisztelt, önzetlen, igaz vallásosság által mindenkor át­nyökön, akkor is nevető, boldog fiatalok ira­modtak a termen végig s a reggeli órákban hazatérő vendégsereg otthon tovább szőtte ál­mát ragyogó teremről, tündérfényes estről, szép asszonyokról, deli leányokról ... Az estély tiszta jövedelme túlhaladta a kétezer koronát, melyet a Kölcsey-egylet javára fordítanak. * A feledhetetlen hangversenyt követő na­pon a város vendégelte meg illusztris vendé­geit. A közebéden ötszázan vettek részt s Dé- zsy Lajos ligeti vendéglős fejedelmi étlapjával ugyancsak kitett magáért. És pezsgőbontáskor megkezdődtek a szebbnél-szebb beszédek, melyek közül különösen Brebán Sándor frappáns ha­tású beszédét emeljük ki, ki költői szárnyalásu szavak kíséretében a díszes hölgykoszorura emelte poharát. E beszéd alatt ismételten könyek, az öröm könyei csillogtak Torday főrendező szemeiben. * így kellett volna mindennek történnie, ha a kirándulásra jelentkezett 50 Kölcseysta száma az utolsó pillanatban háromra nem apadt volna le . , . hatott buzgó munkálkodásukért elismerését és háláját rója le. II. Miután a református egyházak belbékéje a vallásos erkölcsök ápolása, az egyházak egy- másközötti érintkezése feltétlenül megköveteli, hogy egy felelősség mellett szerkesztett egy­házi lap bocsáttassék az egyházak rendelkezé­sére, keresse meg az egyháztanács a tiszán­túli egyházkerületekhez tartozó ref. egyház községeket, hogy az Egyházmegye utján tegye­nek felterjesztést az egyházkerülethez egy hi­vatalosnak elismert lapnak a kiadatása iránt, melynek szerkesztése megbízható kezekbe le­tétetvén, szolgálja igazán, pártatlanul nyerész­kedés nélkül, de nagy tapintattal a református hitfelekezet ügyét. Kifejezést adandók az egy­házközségek ezen csatlakozásukkal, hogy hely­telenítik a kifejezésre jutott egyházi hírlapi irányzatot, mely a felette kívánatos egyházi béke megzavarását és a vezető férfiak elked­vetlenítését vonja maga után. APRÓSÁGOK. Heves színtársulata tagjainak névsorát ol­vassa az aranyifjuság. Kevés ismerőst találnak közöttük, igy megered a találgatás, milyenek lesznek a művésznők ? Lesz e sok szépség kö­zöttük ? Arról, hogy jó színésznők lesznek e ? ter­mészetesen a társalgás folyamán egyetlen szó sem esett. Minek is? Ez a mai aranyifjaknál tized- rendii kérdés. * A szinikerület közönsége nagy érdeklő­déssel várja az uj társulat bemutatkozását. A Krémer pártiak még mindég reménykednek, hogy visszajön még Krémer tata : szívesen vissza engedi őt Szabadka. Mi erre azt mondjuk : aligha. * A legújabb szatmári hitelszövetkezetről, a No. Xlll-ról az a hir terjedt el, hogy a tisztvi­selők adósságait konvertálja. Hogy milyen nagy azóta a hitelszövetkezet ügyforgalma, mutatja az, hogy a telefonhoz egy nőikereskedelmi tan­folyamot végzett növendéket akarnak szerződ­tetni. Az ilyen discrét hitelügyekben ugyanis szívesebben tárgyalnak az adások telefonice, mint személyesen, előszóval. * A héten incognito kirándultam Nagy és Felsőbányára s az állomásról egyenesen a helyekbe hajtattam. Erősen tartottam ugyanis attól, hogy ha felismernek, a Kölcsey-Egyesület kirándulásának elmaradásáért agyonünnepelnek, avagy talán még inkább agyonütlegelnek. Miért legyek épen én az áldozati bárány? * Sajnos azonban ma már még a hegyek között sem lehet az ember biztonságban. A sors, ez a szeszélyes valami, szerencsétlensé­gemre összehozott egyik nagykárolyi születésű mérnökkel. (Még jó, hogy nem egy nagybányai benszülött rendező bizottsági taggal.) Nosza, volt is tőle mit hallgatnom a kirándulás elma­radásáért. Egy ideig csak türelemmel nyeidestem kifakadását, de aztán belőlem is kitört a ke­serűség: — Hát tulajdonképen minek bántasz Te mindezekért engemet ? — Azért, mert eddig én szenvedtem ér­tetek, hát jól esett, volt kire kiönteni a mér­gemet. Persze a vége az volt, hogy kettesben egyik félreeső hegyi korcsmában békepoharat ittunk. * A napokban egyik szórakozottságáról hires polgártársunkkal történt meg ez az érdekes eset: Közös barátunk egyik családhoz volt va­csorára hivatalos. Kisértetjárás idején, a mikor épen ő is haza (?) akart menni, ugyancsak megeredt az áldásthozó eső. Mivel pedig nem igen volt kilátás arra, hogy reggalig elálljon, a szívélyes házigazda ott marasztotta hálásra ba­rátját, ki édes örömmel maradt ott. Már rendbe­hozták a vendégszobát, a ház népe is leakart feküdni, a mikor észrevették, hogy a vendég eltűnt. Keresték mindenfelé, de csak nem lelték meg. Már leakartak feküdni, a mikor közös barátunk csűrön vizesen beállított, — Hát te hol voltál — kérdi tőle ámulva a házigazda ? — Hazamentem pajtás a hálóingemért. * Nagykároly és Szatmár közönségét he­tekig izgalomban tartó nagy lovagias ügy tehát a nagy sértegető alázatos bocsánatkérésével véget ért. Most hát szent a béke. * Kérdik tőlem mit szóllok a nagy er- kölcsbiró morálprédikációjához? Csak hadd doboljon tovább felelém: „Van egy dobom, egy régi nagy dobom ... Mi lesz vele igazán nem tudom !“ ? ? ? De én tudom. Villy. HÍREK. — Személyi hirek. Dr. Falussy Árpád vár­megyénk főispánja dr. Vajay Károly szatmári polgármester kíséretében pénteken este Buda­pestre utazott, hogy a polgármesterrel a bel­ügyminisztériumban többrendbeli, Szatmár vá­rost érdeklő ügyekben eljárjon. Főispánunk ma délután egyenesen Bikszád fürdőbe utazik, hol két hétig marad.— Dr. Boromisza Tibor megyés püspökünk egészségi állapotában — mint öröm­mel értesülünk — oly szép javulás állt be, hogy jövő héten udvari papjai kíséretében néhány hétre Bikszádra utazik. — Papszentelés. Megyés püspökünk a papnevelőintézet végzett növendékeit e hó 22-én subdiakunosokká, 23-án diakónusokká és 25-én áldozópapokká szenteli. A felszentelen- dők: Krosnyiczky József, Lubomérky Jenő, Patay István Jenő, Schoket Ödön. — Helyettesítés. Bodnár György kir. tan- felügyelőt jövő hó 1-én kezdődő 6 heti szabadság ideje alatt Sprenger Ferencz segédtanfelügyelő helyettesíti. — Heves színtársulatának három htie műsora. Multi számunkban közöltük volt uj színtársulatunk névsorát; most Heves igazgató szives előzékenységéből közreadjuk a társulat szeptember 1 — 19-iki műsorát. Szeptember 1-én Kurucz Feja Dávid (Prológ), 2-án Baba, 3-án Császár katonái, 4-én Varázskeringő, 5-én Nincs-e elvámolni valója? 6-án d. u. Peleskei Nótárius, este Drótostót, 7-én Ördög, 8-án Hoffmann meséi, 9-én Dollár királynő, 10-én Herbelin papa, 11-én Vig özvegy, 12-én Szent- bernáti barátok, 13-án d. u. Aranykakas, este Gépiró kisasszony, 14-én Annuska, 15-én Parasztbecsület (Grengorie), 16-án Elnémult harangok, 17-én Három feleség, 18-án Szoba­leány, 19-én Bolond. Ezúttal megemlítjük még azt is, hogy Heves Béla 35.009 kor.-ért meg­vásárolta Bihary Ákostól a kecskeméti színház volt igazgatójától a ruhatárat, mely a vidéki színházak legszebb ruhatára. Heves a díszle­tekre s bútorzatokra is nagy súlyt helyez. Bródy István a Vígszínház főrendezője által Berlinből rendelt egy gyönyörű szép plasztikus szobadiszletet, nehány plasztikus fát s két bal- lusztrádot, mig Jelinek István budapesti bú­torkereskedőtől két uj szoba berendezést és egy csomó szőnyeget vett. Sirolin Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszün­teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Koche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmnn-La Roche & Co. Basel (Svájc)

Next

/
Oldalképek
Tartalom