Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-11-13 / 93. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 93-ik szám. mi lenne ennek rövidesen a vége? Országpusztulás, éhenhalás, lerongyolódás... Ezt látta át a függetlenségi párt, amikor tegnap párthatározatban odasorakozott a kiegyezés megkötése mellé... Ezt a nagyszabású állásfoglalást nem szabad lehet lekicsinyelni, ennek ellenében nem sorompóba hívni a perifériák függetlenségi közületeit! Egy vármegyei függetlenségi pártnak egyéb hivatása, egyéb rendeltetése van, mint nehéz időkben gátat emelni az okszerű kibontakozás elé. Nagy, nemes és igaz hivatása az, hogy a vármegye közéletét és ügyvitelét ellenőrizze, irányítsa a tisztaság felé, a vármegye kerületeinek választásait vezesse, és különösen közigazgatását rendezze tisztujitásokkor úgy, hogy az mindenkoron hűséges tüköré legyen zászlajára Írott programmjának. Az aktuális politikai kérdések megvitatására a kerületek, vagy a megyegyülés illetékesek. Az előbbiek vonhatják felelősségre követeiket, az utóbbi irányíthatja felirataival, kérvényeivel a parlamentet. Gyakorlati czélja pedig éppenséggel nincsen egy vármegyei pártszervezet állásfoglalásának. Mert annak a szervezetnek tagjai lehetnek túlnyomó részben nemváiasztók, akiket meghathat a szindús frazeológia, de nincsen mit vesziteniök még egy katasztrofális gazdasági válság alatt sem, mig viszont lehetnek önálló, hivatásos politikusok, akiknek szemében csak kerületük az egyetlen hivatott fórum. Ugyanígy disztingvált tegnap az országos függetlenségi párt, amikor szabadjára bocsátotta tagjainak, hogy hogy- miként viselkedjenek a kiegyezési javaslat tárgyalásakor. Önmagával szemben tartozó legelemibb kötelessége volt azonban, hogy a malkontens elemek számára nyitva hagyta az ajtót. Kifelé! . . . A megyebizolisági tagválasztások. A megyegyülés uj képe. Nagykároly, nov. 12. A most lefolyt megyebizottsági tagválasztások eredményeit most már mindvégig ismerjük. Ezek szerint: választás alá került a vármegye 78 kerületében 150 tag, ebből újonnan választott tagja a törvényhatóságnak: 72, tehát arc ; „Kriteow, van cigarettád ?“ Akartam neki adni, de a segéd hirtelen, mintha félne attól, hogy elkésik, előkapta tartóját és adott neki. Vett egy cigarettát, a segéd adott neki tüzet. Füstölni kezdett és mintegy elmerengett. De aztán feleszmélt és beszélni kezdett, „Kegyetlenség és minden igazság nélkül való. Nem követtem el semmi vétket. Én . . .“ Fehér, fiatal, nyaka, melyről nem bírtam levenni szememet, szinte megremegett és elhallgatott. Igen. Ugyanekkor hallom, hogy Rozovszky kiált valamit a folyosón az ő vékony, zsidó hangjával. Lozinszki eldobta a cigarettát és ellépett az ajtótól. Az ablakocskánál Rozowszki mutatkozott. Gyermeki arca, fénylő szemeivel, veres és izzadt volt. Tiszta fehérnemű volt rajta, a nadrágja tulnagy volt, egyre felhuzgálta kezével és egész testében reszketett. Odanyomult bus arcával az én ablakocskámhoz. „Anoztolja Petrovics, ugy-e a doktor mellteát rendelt nekem ? Nem vagyok egészen egészséges, még mellteát kell innom.“ Senkisem felelt és ö kérdő pillantást vetett hol reám, hol a felügyelőre. Mit akart azzal mondani — én csakugyan nem értettem. Igen, egyszerre a segéd haragos képet vágott és valami csikorgó hangon mondotta : „Miféle ötlet már ez? Menjünk!“ Én egészen tisztán láttam, hogy Rozowszki fel sem bírta fogni, hogy mi történt vele és egészen majdnem . a fele. Az ismét bekerültek között van liberális, a régi rendszer hive: 5, nemzetiségi : 2. A választások tehát a koaliczió, különösen pedig a függetlenségi párt óriási győzelmével végződtek. Az alkotmánypárt is az országos aránynak megfelelően került be, sőt a néppárt sem panaszkodhatik az ő vidékeire. Itt adjuk a választások befejező, harmadik sorozatát: Felsőbánya Dr. Földes Béla (uj) yy Nagy Lajos Börvely Bodoky Géza Kismajtény N. Szabó Albert , v Marosán György (uj) Erendréd Veress Lajos (uj) yy Becsky Géza Vállaj Orosz Árpád yy Rónay István (uj) Nyirmegyes Fodor Árpád Nagydobos Király István yy Görömbey Zoltán Barlafalu Bay Miklós Feketefalu Kiss Miklós Dióshalom Fábián Lajos (uj) yy Dr. Stoll Tibor (uj) yy Hirsch Ernő (uj) Komorzán Berinde István (uj) Kőszegremete Moskovits Samu (uj) Avasujfalu Papp Sándor yy Dr. Ember Elemér Nagysomkut Dr. Olsavszky Gyula Berkesz Erdős Aurél yy Szabó Ernő Kohó Dr. Olsavszky Viktor yy Ilosvay Jenő (uj) Jóháza Koós György yy Syllaba Ernő (uj) yy László Sámuel (uj) Hosszufalu gróf Teleky Géza. Pártgyíilés Szamáron. A kiegyezésről és a kvótáról. — A „Szatmárvármegye“ kiküldött tudósitójától. — Nagykároly‘ nov. 13. A szatmárvármegyei függetlenségi és 48-as párt ma délelőtt 10 órakor Luby Géza orsz. képviselő elnöklete alatt közgyűlést tartott, amelyen három óra hosszat tartott vita után határozati javaslatot fogadtak el a kiegyezés, a kvóta és a bankszabadalom ügyében. A végleges határozathozatalt az késlelte ilyen hosszan, hogy a beterjesztett határozati javaslatok (a Biky Károlyé, a Papp Béla és Kovács Dezső módosításával bővitett Szúnyog Mihályé és az utóbb visszavont Luby Béláé) tartalmilag csaknem azonosak voltak, mert mindannyian azon az állásponton vannak, hogy különösen a kvóta emelése sérelmes a függetlenségi párt proöntudatlanul ment, szinte futott a folyosón át. Csak egy idő múlva szegült ellen — jól hallottam rémes kiáltását és sírását. Dulakodás keletkezett, lábdobogás hallatszott. Hangosan sirt és nyöszörgött. Majd távolodott és távolodott — a folyosó ajtaja csattant egyet és aztán minden csendes lett . . . Igen. Mindkettőt csakugyan felakasztották, megfojtották kötéllel. — Egy őr látta és elmesélte nekem, hogy-Lozinszki vergődött és kapálódzott, úgy, hogy erőszakkal vitték fel az emelvényre és erőszakkal tették fejét a hurokba. Igen. Az őr nem volt túlságosan okos. Nekem egyre hajtogatta: Uram, rettenetes dolog volt. Végre is nem olyan szörnyű az egész. Amikor ott hagyták, csak néha vonaglott válluk igy, — megmutatta, hogy emelkedett és ereszkedett görcsösen a válluk. Aztán a hóhér egyet rántott, mint mondják azért, hogy a hurok jobban szoruljon és azzal vége volt, többet meg se moccantak. Nem is olyan szörnyű, — ismételte Krilow, az őr beszédét és mosolyogni próbált. De mosolygás helyett hangos sírásra fakadt. Sokáig hallgatott aztán, nehezen lélekzve és elfojtva zokogását, mely egyre feltört gégéjéből. Azóta forradalmár vagyok. Igen, mondotta, ha kissé megnyugodott és röviden befejezte élettörténetét. grammjára, de azért bizalommal viseltetik az országos függetlenségi és 48-as párt vezérei iránt, akik az adott helyzetben országos romlás felidézésének veszedelme nélkül nem térhettek ki a kiegyezés megkötése és a kvóta emelése elől. Ezzel a benső tartalmában értékes bizalmi nyilatkozattal foglalt állást a kiegyezés és a kvóta kérdésében a szatmárvármegyei függetlenségi és 48-as párt, amely mai értekezletének végén Biky Károly szatmári ev. ref. lelkész határozati javaslatának elfogadással teljes mértékben elismerte Kossuth Ferencznek és az orsz. függetlenségi és 48-as párt többségének önzetlen hazafiságát. Az értekezletet Luby Géza délelőtt 10 órakor nyitotta meg a „Károlyi-ház“ kávézó helyiségében. A megjelentek lehettek vagy hatvanam Ott láttuk többek között: Papp Béla, Luby Béla és Szúnyog Mihály orsz. képviselőket, dr. Adler Adolf, dr. Kovács Dezső, Meszesy Ferencz, Böszörményi Zsigmond, Farkas Sándor, Világossy Gáspár, Luby Lajos, Fényes Péter, Fehér István, Madarassy Dezső, Biky Károly, Rácz Elemér, Thury Zsigmond dr. Maj- tényi Lajos, Csizmadia János stb. stb. megyei pártvezetőségbeli tagokat. Rácz Elemér és dr. Majtényi Lajos napirend előtti felszólalásai után, Biky Károly ev. ref. esperes hosszabb beszéd kíséretében a következő határozati javaslatot terjesztette elő : Mondja ki a szatmárvármegyei függetlenségi és 48-as párt, hogy bár elismeri Kossuth Ferencznek és az országos iüggetlen- ségi párt többségének önzetlen hazafiságát: annak eddig hirdetett elvei útjáról le nem tér és a 2 százalékos kvótaemelést perhorres- kálja s ezt tudomására hozza a vármegye függetlenségi és 48-as párti képviselőinek azzal a kérelemmel, hogy vegyék figyelembe a párt ilyetén hangulatát és a kvótát ne szavazzák meg. Thury Zsigmond és Góts Antal csatlakoznak az előterjesztett indítványhoz. Adler Adolf dr. tartalmas beszédben pillant vissza a lefolyt nemzeti küzdelem eseményeire. Az e küzdelmek során elért óriási eredményekért a függetlenségi pártvezéreknek, különösen Kossuth Ferencznek soha le nem róható hálával tartozik a nemzet, igen helyes, ha ennek kifejezést adunk. Farkas Sándor is elfogadja Biky határozati javaslatát. Szúnyog Mihály lelkes beszédben ismerteti a kormány mai súlyos helyzetét, amelyben a nemzeti közvélemény osztatlan bizalmára van szüksége. A következő határozati javaslatot nyújtja be: Mondja ki a Szatmármegyei függetlenségi és 48-as párt, hogy bár nem helyesli és sérelmesnek tartja a quóta felemelését, de mivel meg van győződve arról, hogy a jelen viszonyok közt jobb kiegyezést kötni nem lehetett, a kormány iránt bizalommal viseltetik: és reméli, hogy a kormány azon hazafias működését, amelyet a magyar nép jólétének előmozdítása érdekében kormányra jutásának idejében megkezdett; a nyugodt és békés idők beállta után fokozott mértékben és fokozott energiával fogja folytatni és hogy a párt az önálló nemzeti bank létesítését mellőzhetlennek tarja. Ugyanilyen értelemben szólaltak föl: dr. Adler Adolf, dr. Kovács Dezső, Papp Béla és Luby Béla, aki kijelentette, hogy bár törhetlen bizalommal van a kormány iránt: a 2 százalékos kvótaemelést nem fogja megszavazni. Fehér István, a mátészalkai kerület egyik kiküldötte beszélt még lelkesen Szúnyog Mihály határozati javaslata mellett. Luby Géza elnök szavazásra teszi föl a két indítványt. Először Biky Károlyéra, azután Szúnyogéra szavaznak felállással. Elnök úgy konstatálja, hogy a többség Biky Károly határozati javaslatát fogadta el. Ezzel a közgyűlés déiuán 1 óra tájban véget ért.
