Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-01-16 / 5. szám
2-ik oldal. Gazdagyülés városunkban. A munkások pártadójából élősködő socialista agitátorok annyira fellázították a mezei munkásokat, hogy ezek vagy nem akarják az aratási szerződéseket most megkötni, vagy pedig oly túlzott követelésekkel állanak elő, miket a gazdatársadalom anyagi romlása nélkül nem teljesíthet. Ez vitte az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet arra, hogy a munkások szervezetével szembeállítsa a gazdák szervezetét, mely tisztán erkölcsi hatásokkal egyöntetű eljárásra kötelezze a gazdákat a munkások túlzott követeléseivel szemben. Az 0. M. G. E. felhívására a Szat- mármegyei Gazdák Egyesülete a múlt év december 31-én tartott gyűlésében elhatározta, hogy közigazgatási járások ^szerint felkeresi a megyében a gazdákat és a nagykárolyi járásban Domahidy Istvánt bízza meg a szervezéssel. Az ő Összehívására jelentek meg hétfőn a városháza tanácstermében járásunk gazdái, kiknek soraiban ott láttuk gróf Károlyi uradalma képviseletében Tóth Sándort, Jurcsek Bélát, Gorzó Imrét, a Mándi uradalom képviseletében Kemény Sándort, továbbá Balány Sándort Érkört- vélyesről, Kolevics uradalmi intézőt Kap- lonyból, Schiffbeck Mátyást Nagykárolyból és Genes, Csanálos, Érkörívélyes, Iriny, Domahida, Dengeleg, Szentmiklós, Börvely tekintélyes gazdáit. Domahidy István, mint a nagykárolyi járás elnöke nyitotta meg a gyűlést és beszédében jelzi, hogy mindnyájan érezzük azt a rendkívüli helyzetet, mely társadalmi utón most összehozott bennünket és amely helyzetnek együttes tevékenységre kell serkenteni akkor, mikor a munkásokkal állandóan jóviszonyban voltunk, akkor, mikor mint földmives gazdák állandóan teljesítettük kötelezettségeinket, bizonyos izgatok fellázították ellenünk a mezei munkást. Ezért a gazdaközönség elhatározta, hogy tömörülni fog. Összehivták a gyűlést Szatmárra, szép számmal jelentek meg, de nem jelenhettek meg annyian, hogy egyetértéssel határozhatták el azt, hogy a rendkívüli viszonyok folytán mit cselekedjünk, azért szolgabirói járásonként hivták össze a kis- és nagygazdákat. Szive mélyéből üdvözli a nagy és kisbir- tokosságot és felkéri azokat, kik a munkaadó osztályhoz nem tartoznak, hanem mint munkások jelentek meg, hagyják el a termet, mert őket erre a gyűlésre nem hívták meg. (Erre 3 szál munkás eltávozik). Őket nem önző célok vezették helyzetük megbeszélésére. Nem á munkások elnyomására jöttek össze, hanem, hogy elmenjenek a munkabér megállapításánál a méltányosságnak addig a határáig, meddig a mai viszonyok között lehetséges, hogy a munkásoknak az igényeit, — aki nélkül a gazdák sem élhetnek — kielégíthessék. Mert össze van kötve a gazda a munkással. Munkás nélkül nem kapálhatjuk földjeinket, de a munkás is utalva van a gazdára, hogy az esztendőnek legalább egy részéig biztositsák létüket. Eljöttünk, hogy figyelmeztessük népünket azokra a tengeri kígyókra, kiknek beszéde őket felizgatja, ne higyjenek nekik, hanem lássák, hogy félre vannak vezetve, ne higyjenek azoknak, akiket saját zsebükből ápolnak, mert ha az izgatok megtömték zsebüket, elhagyják a munkásokat. Hogy figyelmeztessük a munkásokat, kikkel 1848-ban megosztottuk vagyonúnkat,, rangunkat, jogainkat, hogy ha felülnek az izga- tóknak, mi az utolsó óraban kényszerítve vagyunk munkásokról gondoskodni, hogy terményünket learathassuk. Ha a magyar munkások nem kötnek szerződést, felkérik a hadügyminisztert, hogy katonákból adjanak munkaerőt és ha ezt nem tehetnék, elmennek a szomszéd államokba sőt a legutolsó esetben elmennek abba a birodalomba, hol sok az ember és kevés a kenyér. Sőt még tovább megyünk, a mennyiben a szatmári gazdasági gyűlésen a SZATMÁRVÁRME'ö «E. 4 5. szám középosztály részéről egész komoly, forrt indítvány tétetett, hogyha ezek sem jók,-afckop ne szántsunk, ne vessünk és más miVefési: ágba fogunk, inkább az állattenyésztéshez fordulunk. Ilyen túlzó nézetek fejlődtek ki a gazdák között, de ez nem fog bekövetkezni, mert a kormány ígéretet tett, mikor 200-an mentünk el gazdák a földmivelésügyi miniszterhez, s az azt mondta, hogy minden lehetőt elkövetünk, hogy Magyarország ezen államalkotó és fentartó osztálya el ne pusztuljon. Öt küldötte ki a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, hogy a nagy- és kisgazdákat hívja össze az együttes szervezkedésre, hogy 1-ször állapítsák meg a legmagasabb aratási szerződések alapját, 2-szor a munkabérek maximális nagyságát, 3-szor lehetőleg. méltányosan a cselédbéreket állapítsák meg, hogy egyöntetűen járjanak el és felkéri a gyárak tulajdonosait is, hogy esetleges indítványukat, vagy nyilatkozataikat tegyék meg, vajon van-e reményük, hogy a gyárakban a munkát lehet folytatni és jegyezzék elő magukat, hogy a kormány gondoskodjék nekik munkásokról. A gazdák elmennek a méltányosság legvégső határáig, de e szervezkedéssel azt akarják, hogy egymásra ne licitáljanak és erre erkölcsileg legyen minden gazda kötelezve. Hogy a gazdák munkásokat csakis cselédkönyvekkel fogadnak fel és pedig úgy, hogy abba be legyen írva, hogy a munkás ezt a munkát bevégezte. Ezért felhívja a nagykárolyi kerületet, hogy alakuljon meg a szervezet. Úgy gondolja, hogy a nagykárolyi kerületet kisebb körzetekre osszák fel és ezekbe olyan gazdákat válaszszanak, a kik a viszonyokat nagyon ismerik és ezek hívják a kisebb körzeteket gyűlésre, hogy megállapítsák a munkabér maximumát. Ezt az indítványt egyhangúlag elfogadta a gazdagyülés és a nagykárolyi járás szervezésére Mándi Gézát, Jurcsek Bélát és Lénárd Jenőt kérték fel. Ide tartoznak Vállaj, Mérk, Börvely, Csanálos. Nagykároly, Kálmánd, Kaplony, Fény és Mezőteremet szervezi Tóth Sándor, Nagy Albert, Domahidy István. Kismajtény, Nagymajtény, Gilvács, Genes, Szentmíklós, Esztrót szervezi Domahidy István, Rébai Dezső, Becski Béla, Tóth Endre. Mezőterem, Érendréd, Dengeleg, Iriny, Portelek és Vezendet szervezi Boér Endre, Uray András, Becsky Géza, Strobencz Péter. Szaniszló, Csomaköz, Penészlek, Érkört- vélyes, Reszege, Bérét szervezi Gorzó Imre, Bay Mihály, Komáromi István, Szakái János, Balássy József, Nikkel Kálmán, Biró Sándor, Domahidy István, Szintay Kálmán. A járási gazdakör székhelye Nagykároly lett, elnöke : Domahidy István, tagjai: Csőkör Ferencz, Tóth Sándor, Schifbeck Mátyás. Ezután a megjelent gazdák között élénk eszmecsere folyt, hogy lehet-e megállapítani a maximális munkabért. Kemény Sándor szerint nem lehet megállapítani, mert ha a szatmármegyei gazdák elszerződnek 1 12-ben, precedenst tud rá, hogy Szabolcsban Vio-ére és ko- mencióval fogadják fel a munkást. Gorzó Imrének meg az a megjegyzése volt, hogy nem alakulnak meg a gazdakörök, mig alapszabályaikat a miniszter jóvá nem hagyja. Az elnök megnyugtatta felszólalót, hogy ők társadalmi kört képeznek, ehez alapszabály és miniszteri jóváhagyás nem szükséges és épen azért van szükség országosan szervezni a gazdákat, hogy egymásra ne licitálhassanak. Végül összefoglalta az értekezlet anyagát és a gazdák nagy érdeklődésével kisért gyűlést bezárta. HÍREK. Felhívás. A „Kölcsey-Eyesület“ szép és nemes hivatást töltött be városunkban a múltban. Élénkebbé, mozgalmasabbá tette társadalmi életünket. Egy-egy kellemesen eltöltött, élvezetes órával gazdagabbá tette emlékeinket. Ezt a hézagot pótló irodalmi és társadalmi egyesületet akarjuk uj életre kelteni. Azt óhajtjuk, hogy legyen városunkban ismét egy oly egyesület, mely féltve őrzött nemzeti kincsünknek, a magyar művelődésnek emeljen oltárt. Időnként gyújtsa fel ez oltáron a hazaszeretet_^#négszentelt tüzét. Adjon a magyar léleknek ojyííffr nemesebb táplálékot a tudomány, a szép- irodalom s a művészeteknek köréből. De meg, hogy a különböző társadalmi rétegeket egyesítse a közös munkában : a magyar nemzeti állam kiépítésének nagy munkájában. A „Kölcsey-Egyesület“ tehát a legmagasz- tosabb s legideálisabb feladatokat irta zászlajára. A támogatást nem vonhatja meg jogosan tőle senki sem. Az egyesület sem párt politikát, sem osztály érdeket nem akar szolgálni. De igenis munkálkodni akar a magyarság közös ügyén, továbbá szétforgácsolt társadalmunkat a magyar közmővelődés szellemének melegével óhajta egy- befüzni. Elismerjük, hogy nagy munkára vállalkoztunk. Néhányan vagy kevesen sikerrel nem munkálkodhatunk. Az összetett erők s az összevetett vállak azonban már csodákat művelhetnek. Ép azért a legnagyobb szeretettel kérem fel Nagykároly városának és Szatmárvármegyé- nek a polgárságát, hogy a „Kölcsey-Egyesület“ -et jóakaratéi támogatásában részesítse. Lépjetek be minél számosabban a tagok sorába! Kölcsey Ferencznek, megyénk nagy fiának ezzel ércznél sokkal méltóbb emléket emelünk, mert az ő halhatatlan magyar szelleme, az mely cselekedeteinket irányítani fogja s az ő humánus lelkülete, mely a békés munkát lehetővé teszi. Egyúttal már ez alkalommal folyó hó 23-án délután 4 órára a főispáni kisterembe alakuló és tisztújító közgyűlésre hívom meg a tagokat. TÁRGYSOROZAT: " 1. Megalakulás. 2. A tisztségek és a választmányi helyek betöltése. 3. A felolvasások és ünnepségek rendjének a megállapítása. Nagykároly, 1907. január 12. Hazafias üdvözlettel Dr. Falussy Árpád, a „Kölcsey-Egyesület“ elnöke. Hymen. Zsadányi Szentiványi Tibor szat- mármegyeí földbirtokos nőül vette Mark.ovics Antal inándi nagybirtokos Vilma leányát. Megyebizottsági tagváiasztás. A Serly Ferencz elhalálozása folytán a nagykárolyi 11. választókerületben megüresedett megyebizottsági tagsági helyre a választás e hó 15-én történt meg. A választó közönség élénk érdeklődést tanúsított a választás iránt, melynek eredményét Kovács Dezső dr. választási elnök délután fél 5 órakor hirdette ki s a mely szerint megyebizottsági tagul kilenczvenegy szavazattal Szalay Bálint lett megválasztva Kubinyi Bertalan 89 szavazata ellenében. Község alakulások., A belügyminiszter a vármegye területén levő Érkörívélyes, Penészlek, Mezőterem, Szatmárzsadány és Ópályi kis községeknek nagy községekké alakulását elrendelte. A kath. legényegylet táncmulatsága, melyet szombaton este tartottak meg a Polgári Olvasókörben, igen szépen sikerült. A mulatságon megjelentek a legjobb kedélyhangulatban maradtak együtt a reggeli órákig. A mulatság erkölcsi sikere mellett az anyagi siker sem maradt hátul. Pénzintézeti közgyűlés. A „Nagykárolyi Takarékpénztár Egyesület“ XXXVIII-ik évi rendes közgyűlését február hó 10-én d. e. 10 órakor fogja megtartani saját helyiségében. Népgyűlés. Folyó hó 20-án délután 2 órakor a városháza nagytermében a földmunkások népgyülést tartanak, melynek tárgysorozata: 1. Az általános titkos választói jog. 2. A kormány szocziálpolitikája. Berukkolás Az ex-lex által teremtett helyzet következtében tudvalevőleg október 10-től november 30-ig tartották meg a fősorozásokat. Az ujonezok bevonulását január 15-én rendelte el a honvédelmi miniszter. Ugyancsak akkor szabadultak ki az öreg katonák is, akiknek helyét az újonnan besorozott legények töltik be. De csak a rendes ujonezok vonultak be. A pót- tartalékosok bevonulását április 1-ére halasztotta a honvédelmi miniszter, mert a téli időjárás akadályt gördít a póttartalékos kellő kiképzésére. Fedőanyagszállitás. A Szatmárvármegye törvényhatósági közutai fentartásához szükséges fedőanyagszállitásának vállalat utján 1907— 1912. évekig leendő biztosítása czéljából 1907.
