Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-03-20 / 23. szám

4-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 23. szám. 105. Csanálos község 1904. évi száma­dása 111. 106. N. Szabó Albert ügyvéd és bizottsági tag kifogása a csanálosi 1904. évi számadás tárgyában. 107. Iriny község 1904. évi számadása. III. 108. Dr. N. Szabó Albert ügyvéd és bi­zottsági tag kifogása Iriny község 1904. évi szá­madás tárgyában III. 109—132. Kis-Peleske, Rozsály, Puszta- Darócz, Vámos-Oroszi, Riese, Csaliolcz, Nagy-Ar, Kis-Namény, Oláh-Hodos, Oláh-Gyürüs, Oláh- Meddes, Közép-Homoród, Felső-Homoród, Szol- dobágy, Komlódtótfalu, Dara, Szamosbecs, Ta­tárfalva, Hermanszeg, Kányaháza, Kősszegremete, Apa, Lekence, Szamostelek községek 1907. évi közmunka költségvetése III. 132—166. Berkeszpatak, Lippó, Gacsály, Király-Darócz, Mózesfalu, Veresmart, Györte- lek, Borhid, Kocsord. Remetemező, Nyirmegyes, Gebe, Barlafalu, Tunyog, Gyöngy, Nagy-Nyires, Patóháza, Dobra, Géres, Aranyos-Megyes, Nagy- Szokond, R.-Terebes, K.-Szokond, T.-Terebes, Kr.-Béltek, Nántü, Felső-Boldád, Piskárkos, Lop- hágy, Oroszfalu, Alsó-Boldád, Mezőterem, Por­telek, Vezend községek 1907. évi házi és köz­munka költség előirányzata III. 167—233. Csomaköz, Bere, Nagymajtény, Gilvács, Csanálos, Fény, O-Hodos, Kömörő, Fülesd, Kis-Peleske, P.-Darócz, Ilk, Rozsály, Penyige, Mátészalka, Kisar, Érkörtvélyes, Olcsva- Apáti, Olcsva, Szentmiklós, Esztró, Komlód­tótfalu, Genes, Hermanszeg, Tatárfalva, Szamos- ujlak, Riese, Darnó, Kis-Szekeres, Kisnamény, Vámoso-roszi Csaholcz Fehérgyarmat, Gyügye, Jánk, Majtis Hirip, Sándorfalu, Avasfelsőfalu, Avasujfalu, Kányaháza, Apa, Szamostelek, Nagy­dobos, Kőszegremete, Lekencze, Nyirvasvári, Nagy-Ecsed, Szamosdob, Nyírcsászári, Dara, Szamosbecs, Nagybánya város, Istvándi, Szoldo- bágy, Felső-Homoród, Oláh-Gyürüs, Oláh-Med- des, Közep-Homoród, Résztelek, Ráksa, Riese, Nyircsászári, Szinfalu, Alsó-Homoród, Ivácskó, Pácafalu községek 1907. évi költségvetése. 234—237. Nagyfentős, Szappan-Patak, Sárosmagyarberkesz,Pusztafentős községek 1907. évi háztartási közmunka és birtokossági költ­ségvetése. III. 238—241. Lippó, Mátészalka, Krassó, Krasznabéltek 1906. évi pótköltségvetése III. 242—245. Kővárremete, Mezőaranyos, Kovás, Nagyecsed községek 1906. évi költségvetése. 111. 246—248. Lippó, Szatmár-zsadány, Amacz, községek 1907. évi pótköltségvetése. III. 249—292. Oláhtótfalu, Felsősándorfalu, Oláhujfalu, Szatmár-zsadány, Tománya, Balató- falu, Farkasaszó, Erdőszáda, Dióshalom, Kölese, Fülesd, Nagyar, Kisar, Sonkád, Penyige, Kö­mörő, Istvándi, Cseke, Kapnikbánya, Szaniszló, Botpalád, Nagypeleske, Sárköz, Sárközujlak, Csomaköz, Bere, Gilvács, Domahida, Kismajtény Nagymajtény, Dengeleg, Érendréd, Magyarkékes, Lénárdfalu, Kékes-Oroszfalu, Adorján, Mezőpetri, Feketefalu, Zajta, Tőkés, Érkörtvélyes, Genes, Nyegrefalu, Hidegkút községek 1905. évi szá­madása. HL 293. Ó-meddesi anyakönyvi kerület 1906. évi anyakönyvi dologi kiadásainak költség- vetése. III. 294. Berkeszpatak község 1907. évi bir­tokossági költségvetése. III. 295. Kapnikbánya község 1904. évi ház­tartási, szegényalap, közmunka és pince kezelési alap számadása. 111. 296. Laczfalu község 1904. évi szegény­alap számadása III. 297. Reszege község 1907. évi házi és szegény alap költségvetése. III. 298. Nyirvasvári község 1906. évi háztar­tási és közmunka költségelőirányzata. III. 299. Kányaháza község 1906. évi mező- gazdasági költségvetése. III. 300. Lippó község 1907. évi pótköltség­vetése. III. 301. A községi kör és s. jegyzők nyugdíj szabályrendeletének módosítása. III. 302. Dr. Aczél Sándor érendrédi körorvos oklevelének kihirdetése. III. Tisztelettel kérjük az előfizetések szives megújítását. fflárczius 15. a vidéken. Avasfelsőfaluban az Avas legnagyobb köz­sége és központján igazi lelkesedéssel és a legtisztább hazafisággal ünnepeltetett meg a márc. 15. Az ünnepélynek két része volt. Délelőtt volt az állami iskolánál az iskolai ünnepély, délután pedig ugyancsak az állami iskola he­lyiségében a polgárság ünnepélye. Az iskolai ünnepet Marosán Viktor igazgató nyitotta meg s ugyancsak ő tartotta az ünnepi beszédet is. A gyermekek szavaltak és Csulyán János áll. tanító vezetése mellett elénekelték a Hym- nust, Kossuth-dalt, Szózatot s más hazafias dalt. Azután a gyermekek nagy serege, majd­nem mindegyik gyermek nemzeti zászlóval a kezében, a haza éltetésével végig haladt a fő­úton és éppen hetivásár lévén, az Avasból összegyűlt román népre a gyermekek hazafias lelkesedése igen jó benyomást tett. Délután volt a polgárság ünnepe. Az ünnepi beszédet itt is Marosán Viktor áll. isk. igazgató tartotta, melyben kiterjeszkedett Szatmárvármegyének a reformmozgalmas terén vitt és azon szerepére, mely a 48-as események és vívmányok előidé­zésében tekintélyes része volt. A polgárság ez­után Csulyán János áll. tanító vezetése mellett hazafias dalokat énekelt, majd Pataky Pál szin­tén megemlékezvén a nap eseményeiről szép hazafias beszédet mondott, Perri Géza és Pap Elek pedig szavaltak. Az ünnepélyen résztvet- tek a község legelőkelőbb román lakosai s ezek­nek a március 15-iki eseményeket szintén Ma­rosán Viktor igazgató mondta el román nyel­ven is, kik „Se tráiesseá Tara UngureausCá“ Éljen Magyarország kiáltással feleltek vissza. A lelkesedés igen nagy és szép volt. Csanáloson a kath. Olvasókör márc. 25-én este 7-kor, disz-gyülést tartott, melyen emel­kedett hangulatban ünnepelte a nagy nap em­lékét az egész község; főt. Rónay István ple- bános-elnök mondott ünnepi beszédet a sza­badság harc jelentős hatásairól. Szepacher Fe- rencz tanító márc. 15-ről tartott élénk, színe­zetű felolvasást. Kertész Mariska tanítónő és Csanálosi Endre tanító szavalataikkal csak fo­kozták a lelkek hazafias buzgóságát, A közön­ség pedig a Hymnusz, Szózat és Kossuth-nóta éneklésével tüntetett. Kakszentmárton községe március 15-én szo­kás szerint ünnepélyesen megtartotta nagyszámú közönséggel a szabadság hajnalának, a 48-ik év dicső történetének emlékünnepét. A temp­lomban reggeli istenitisztelet alkalmával zsúfolt gyülekezet előtt Bodnár János ev. ref. lelkész, aki a szabadság harezban őrmesteri ranggal működött, megható imát mondott. — Az ének vezér Barazsi József ev. ref. tanitó az ifjúsági énekkarral a „Szózat„-ot énekelte. Isten tisztelet után az iskolateremben az iskolásgyermekekkel tartott a tanitó ünnepélyt a következő műsorral Ima, Erdei Mária. „Szózat“ énekelte az ének­kar. Alkalmi beszéd, mondta Barazsi József. Kossuth-nóta, énekelte az énekkar. Honfi-dal. Király Pali. Hymnusz, énekelte az énekkar „Előre“ szavalta Gergely István. Induló, éne­kelte az énekkar. Az iskolai ünnepély után az ifjúság a Szózat és Hymnusz éneklése mellett szétoszlott. Szinérváralja. Szinérváralja lelkes ma­gyar közönsége is megünnepelte március idusát. Délelőtt 8 órakor az ev. ref., 9 órakor a róm. kath. templomban istenitisztelet tartatott. Este 6 órakor a község nagy részvétele mellett a „Korona vendéglő“ dísztermében megkezdődött a tulajdonképeni ünnepély a következő prog­rammal: 1) Hymnus. Énekelte a közönség. 2) Megnyitó beszédben dr. Ember Elemér rövi­den vázolta a március 15 ik napjának tör­ténelmi jelentőségét. 3) Ének) „Ne sírj, ne sírj, Kossuth Lajos“ előadta a ref. énekkar. 4) Sza­valat : „Mi a haza ? Ábrányi Emiltől, szavalta: Kora Mariska. 5) Ének: „Lengyel himnus“ elő­adta az énekkar. 6) Ünnepi beszéd. Tartotta: Fábián István. 7) Ének; „Talpra magyar“ az Énekkar által. 8) Fábián István főrendező zá- ródeszéde. A nevezett felhívta a közönséget, hogy mindenki körülményeihez képest adakoz­zon egy pár fillért a Szinérváralja község szá­mára szerzendő díszesebb nemzeti lobogóra, melyet majd feldíszíthessenek a Rákóczy sírjá­ról hozott emlékszallagokkal! Végül 9) Elhan­gozván a „Szózat“ az ünnepély véget ért. HÍREK. Városi közgyűlés lesz e hó 24-én, melynek a városi pénztárnok és ellenőri állás betöltése lesz a tárgya. Az Oltáregyesület húsvéti szentgyakorlatai a zárda nagytermében f. hó 23-án, 24-én és 25-én, szombaton, vasárnap és hétfőn lesznek, az elmélkedések mindennap d. u. 2 órakor kez­dődnek. A háromnapos lelkigyakorlatokra, a melyeket Varjas Endre oltáregyesületi igazgató tart, a tagokon kívül szívesen látja s meghívja a híveket — az Oltáregyesület. Szatmárvármegye uj törvényhatósági állat­orvosa, A földművelésügyi miniszter Kellner György törvényhatósági állatorvost Aradról Nagy- Károlyba helyezte át. A beállható árviz-veszély alkalmából a vármegyében a közigazgatási tisztviselők a kö­vetkező védelmi pontokra vannak beosztva. Erdőd központtal Eötvös Róbert főszolgabíró, Hirip “ dr. Jékey István szolgabiró, Krassó „ dr. Domahidy Pál „ Tunyog „ Gulácsy Tibor „ Tibortelep „ Kállay Ödön „ Ó-pályi „ Péchy László főszolgabíró K-majtény „ Sepsy Sándor tb. főszolg. Domahida „ Jeszenszky Béla szolgabiró Kaplony „ Szabó István „ Felhívás. Az országos gyermekvédő Liga egy országos gyermekvédő alap létesítése s ennek következtében a gyermekvédelem minden ágazatának felkarolása és hathatós támogatása czéljából folyó év április hó 1-én és 2-án gyer­meknap vásárt rendez. A gyermeknapon a ke­reskedők, iparosok, lelkészek, orvosok, gazdák, tisztviselők, katonák, kávéházak, vendéglők, szállodák, közlekedési és más vállalatok tulaj­donosai szóval mindenféle állású egyének ön­ként kötelezik magukat arra, hogy ezen napi bevételüknek tetszésszerinti hányadát a gyermek­védő alap javára befizetik, ami által belépnek a Ligába. A liga tagja lehet mindenki, férfiak, nők, gyermekek. Tagsági dij nincs, a tagság csak ahoz a feltételhez van kötve, hogy az illető az Országos gyermekvédő alap javára a gyermeknapon a napi bevételének egy százalé­kát befizeti vagy ha ezt bármi okból tenni nem kívánná valamely más napon saját maga által meghatározandó bármily csekély adományt jut­tat a ligának. Az adomány nyújtás nem éven­ként ismétlődő kötelesség. A jókony intézmény érdekében felkérem a t. közönséget, hogy a gyermekvásár napon szükségletét fokozottabb mérvben kegyeskedjék beszerezni, az olyan üz­letekben, hol gyermekvásár napot tartanak, mert a bevétel egyrésze az Országos gyermekvédő liga alapjának gyarapítására felajánltatott. Nagy­károly, 1907. márczius 19-én. Debreczeni István, polgármester. Gászeset. Dr. Sternberg Gyuláné sz. Fried­mann Aranka fehérgyarmati lakos Dr. Sternberg Gyula ottani kir. közjegyző neje f. hó 16-án 36 éves korában Fehérgyarmaton elhalt s f. hó 18-án nagy részvét mellett tétetett örök nyuga­lomra. Felfüggesztett körjegyző. Géresi Suta Pál simái körjegyző, a hivatalában elkövetett mu­lasztásai és szabálytalanságaiért ellene elrendelt fegyelmi vizsgálat során hivatalától felfügesz- tetett. Halálozás. Csetényi Emilné szül. Schiff Szeréna néhai Schiff Ábrahám nagykárolyi marha kereskedő leánya folyó hó 18-án meghalt. Te­metése nagy részvét mellet 19-én ment végbe. A halottas háznál Fürth Ferenc rabbi megható beszédet mondott. G. Dió zeghy Mór az érkávási ev. ref. egy­ház lelkésze, jó nevű költő, e hó 17-én Érkává­son jobb létre szenderült. Árvíz. A nagymérvű hó olvadások követ­keztében Nagykárolynak az úgynevezett tégla­szín és Kiskároly nevű utca csoportja tegnap óta viz alatt áll. Egyes házakból szivattyúkkal távolítják el a vizet. Sztrájk. Megírtuk már, hogy a helybeli cipészsegédek múlt héten sztrájkba léptek. A bérharc még egyre tart, s békére nincs is ki­látás, mert a mesterek elvannak szánva a vég­sőkig kitartani. — Ugyancsak sztrájkba álltak a szabómunkások is nagyobb munkabér kiví­vásáért. Itt említjük meg hogy a nem ide való

Next

/
Oldalképek
Tartalom