Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-03-20 / 23. szám
5-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 23. szám. illetőségű sztrájkoló cipész és szabómunkásokat a hatóság a város elhagyására szólította fel. A községi és körjegyzők 1907. évi fizetés- kiegészítése. Vármegyénk főispánja közbenjárására a községi és körjegyzők 1907. évi fize- téskiegészitése a Belügyminisztériumban már elintézést nyert, mely további eljárás végett a vármegyéhez le is küldetett. Pályázat. A helybeli kir. pénzügyigazgató- ságnál megüresedett irodatiszti állásra két hét alatt adandó be a pályázat. Házi ipari tanfolyamok vármegyénkben. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a földmi- velésügyi kormány támogatásával az idei télen három háziipari tanfolyamot szervezett. Első vesszőfonás Misztótfaluban január végén ért véget ; a szatmárhegyi ugyancsak vesszőfonás még mindig folyik. A 3-ik Ér-Endréden február hó közepén kezdődött s javában folyik. Utóbbi a finomabb vessző és szalmafonást is felölelte, s oly szép eredménynyel folyik, hogy a tanfolyamot az ott készült tárgyakból összeállítandó csinos kiállítás fogja berekeszteni. A községi és körjegyzők nyugdíj ügye. A községi és körjegyzők nyugdijáról alkotott szabályrendeletet a Belügyminiszter több változtatással a napokban küldte le a vármegye közönségéhez, mely a f. hó 28-iki közgyűlésen ismét tárgyalás alá veszi. Lényegesebb változtatás a többek között az, hogy a törzsfizetés emelkedése esetén a fizetéskülönbözetnek a fizetés emelésben részesült jegyző által egyszers- mindenkorra fizetendő 50% az 1904. XI. t.-c. alapján adott állami kiegészítés összege mint törzsfizetés-emelkedés az 50% kivetéséhez szintén alapul szolgáljon, továbbá módosította a nyugdijszabályrendelet 10-ának 3. pontját akként, hogy a betöltött 10 év után az utolsó évben élvezett és a 4. §. szerint megállapított törzsfizetés állami fizetéskiegészités és korpótlék 50% helyeit 40% legyen ; a nyugdíj jogosultságra nézve pedig azt a változtatást tette, hogy a nyugdíj-jogosultság 60 betöltött életkor helyett 65 betöltött életévben érvényesíthető, a szolgálati időt 36 év helyett, az állami tisztviselőkkel azonosan 40 évben állapította meg. Még több lényegesebb módosítást is tett, mely módosítások főleg a jegyzők özvegyei és árváira előnyösek. Dj postahivatal. A szatmárvármegyei Vitka községben működő postai ügynökség 1907. évi márczius hó 16-án postahivatallá alakíttatott át. A postahivatal postamesteri kezelésben teljes fel- és leadó szolgálattal és a postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt fog működni. A postahivatal postai összeköttetéssel a Nagykároly és Csap között mindkét irányban közlekedő 342. számú kalauzpostákkoz csatlakozással a vitkai pályaudvarra és vissza naponként kétszer közlekedő gyalog-küldönczjárat után fogja kapni. A postahivatal forgalmi körébe Olcsva, Olcsva- apáti és Vitka község faraktár és Szamosrév telepeket, Hunyady, Károlyi, Lencsés, Perényi, Szenczi, Újhelyi, Uszkay-tanyák osztattak be. Szocialista népgyülés. Nagykárolyban folyó hó 17-én délután népgyülést tartottak a szociá- listák, melyen Horváth Gusztáv és Varga Ferenc agitátorok beszéltek a szokott gyűlölködő hangon. Szidták a kormányt és a hatóságokat úgy, hogy az ellenőrző Csorba Gyula rendőralkapi- tány többször rendre utasította őket. A gyűlés melyen körülbelül 1500-an vettek részt, egy kormányellenes határozati javaslat elfogadásával ért véget. Munkás piac. A helybeli földmunkás-szövetség munkaspiac felállítása iránt kérvényt adott be Debreceni polgármesterhez. Azt kérik a napszámosok, hogy a nagypiactéren jelöljenek ki nekik a város egy területet, a hol ők reggelenként tartózkodhatnak és a hol a gazdaközönség munkára szólítja őket. Magyar címer, osztrák áru. Érdekes per folyt le minap a szegedi kihágási bíróság előtt melyre az adott okot, hogy egyes kereskedők magyar cimerjelvénynyel ellátott osztrák kalapokat árusítottak. Koczor János, kihágási biró fejenkint 50—50 korona pénzbírságra s a kalapok elkobzásával sújtotta a perbefogott kereskedőket. Az ebben az ügyben hozott Ítélet érdekes indokolása többek között a következőket mondja: Szűcs Albert, mint Schlesinger S. cég beltagja, Gyéres Márton, mint a Grosz J. cég beltagja, Jakobovits Mór, Iza Henrik János Szarvas J. József és Szatmári Géza, kalapkereskedők marasztalandók voltak, mert a tárgyalás során minden kétséget kizárólag beigazoltatott, hogy az általuk forgalomba hozott kalapok bécsi, sőt a Szarvas J. József, S. J. Fra- enkel ebreichsdorf, nem udvari gyárostól valók, tehát külföldi gyártmányok s ennek dacára a kalapok bélésében mégis a magyar cimer és korona alkalmazva, mi által az illető kalap magyar eredete jeleztetik, illetve azzal a vevőközönséget a kalapok származására nézve tévedésbe ejtik, tehát valótlanságot jeleznek s igy az ítéletben hivatkozott törvény és miniszteri rendeletbe ütköző kihágást követtek el. Azon védekezése panaszlottaknak, hogy ők a kalapokat Iea Henrik János, Hálban és Dainosk, továbbá Pless Vilmos, bécsi gyárosoktól vették azok pedig mind cs. és kir. udvari szállítók, jogosan alkalmazhatják gyártmányaikon a magyar címert és koronát, figyelembevehető nem volt: mert fenntnevezett bécsi kalapgyárosok az 1883. évi XVIII. t.-c. életbelépte után a cs. és és kir. főudvarmesteri hivataltól cs. és kir. udvari kalapgyáros címet kaptak, de máig sem szerezték meg a magyar királyi udvari szállítói címet, már pedig az 1883. évi XVIII. t.-c. 6. §-a világosan mondja, hogy a magyar címert és koronát csak olyanok használhatják, kik erre az engedélyt a magyar kir. miniszterelnök áltál megszerezték. Ipari balesetek 1905-ben. Mint minden évben, úgy most is összeállította a kereskedelmi minisztérium az előző évben felmerült ipari balesetek részletes kimutatását. Az 1905. évi adatokat feltüntető kiadvány most jelent meg, mely beosztásában és anyag feldolgozásában is változatlan maradt. A kimutatások tartalmát alábbiakban szövegezzük: A múlt év folyamán az ország gyári és kisipari üzemeiben összesen 18.962 baleset fordult elő, 407-tel több mint 1904-ben. A sérülések több mint négyötödrésze 4 hétnél rövidebb ideig tartó munkaképtelenséget okozott, állandó részleges munkaképtelenséget 254 baleset, állandó teljes munkaképtelenséget 19 baleset idézett elő, — a halálos balesetek száma pedig 255 volt, ami mellett figyelemreméltó, hogy a múlthoz képest a súlyosabb tejmészetti sérülések aránya növekvőben van. A legkevesebb baleset a téli hónapokban fordult elő, midőn az építő ipar és más veszélyes üzemek szünetelnek, vagy csökkentett munkás-létszámmal dolgoznak. Ugyancsak érdekes megfigyelés az is, hogy a hét egyes napjai közül aránylag legtöbb a baleset hétfőn és szombaton; az előbbi tényben a vasárnapi mulatozásoknak a káros hatása, az utóbbiban az egész heti munka okozta kimerültség és a figyelemben ennek következtében beálló lankadás jut kifejezésre. Figyelemreméltók továbbá azon adatok, melyek a kisipar és gyáripar veszélyességének mértékét mutatják. Megtudjuk az adatokból, hogy ezer munkás közül a kisiparban 7-et, a gyáriparban pedig 60-et ér évenkint a baleset, a gyáripar tehát tízszeresen veszélyesebbnek látszik1 mint a kisipar. A gyáripart és a kisipart egybefoglalva azt látjuk, hogy ezer ipari munkás közül évenként 36-ot sújt baleset. Égyes iparágnak veszélyességi foka persze ezt az átlagot jelentékenyen meghaladja: az építőipar, a gépgyártás a vegyészeti ipar és a bőripar gyári üzemeiben 102—132 munkást ér évente baleset (az 1905. évi adatok szerint) minden ezer közül. — Az idetartozó — üzemekben tehát minden 8—10. munkás megsérül egy év folyamán. A városi törvény. A törvényhatósági jogú városok régi panasza, hogy mostohagyermekei a közigazgatásnak. Háztartásuk költségeit saját jövedelmeikből fedezik, sőt még az állami köz- igazgatás feladatainak teljesítésére sem részesülnek rekompenzátióban. Ilyen körülmények között nem csoda, ha tisztviselőiket fáradságos munkájukért nem tudják megfelelően fizetni. Most a törvényhatósági jogú városok elhatározták, hogy feliratot intéznek a képviselőházhoz és Andrássy Gyula gróf belügyminiszterhez. A feliratban anyagi helyzetük javítását és külön városi törvény megalkotását kérik. A képviselőházhoz intézett fölirat a többi között a következőket mondja: A törvényhatósági joggal felruházott városok polgármesterei értekezletük megbízásából legutóbb, 1903. évben megokolt emlékiratot nyújtottak be a magyar királyi belügyminiszter úrhoz, E memorandumban a városok anyagi viszonyaiknak már ismételten kilátásba helyezett rendezését, az állami közigazgatás költségeinek minden vonalon méltányosnak tartott megtérítését s végül a városok közigazgatását külön rendező több részről kidolgozott tervezet alapján alkotandó törvényjavaslat előterjesztését kérték. Sajnálattal kell beismernünk, hogy az ismételten megígért reformok megvalósítására vagy bárcsak sérelmünk érdemleges tárgyalására is a politikai viszonyok időközben nem bizonyultak alkalmasnak. A parlamentáris kormány megalakításával elérkezettnek látjuk az időt arra, kogy midőn a megoldandó belügyi kérdések sorrendje lesz megállapítandó, bizalommal forduljunk a mélyen tisztelt képviselőházhoz azzal a kéréssel, hogy kegyeskedjék a királyi kormányt, illetve a királyi belügyminiszter urat felhívni, hogy a törvényhatósági joggal biró városok közigazgatására vonatkozó külön, önálló törvény alkotására továbbá a városok vagyoni viszonyainak rendezésére, ezzel kapcsolatban az állami közigazgatási- feladatok teljesítésével járó költségeik megtérítésére, valamint a jelenleg érvényben levő fegyelmi törvénynek megfelelő módosítására végű a tisztviselői kar fáradságos és fontos munkásságának megfelelő szolgálati pragmatika alkotására terjesszen a képviselőház elé javaslatot. Gabonatermelők és kereskedők figyelmébe. A kolozsvári kereskedelmi- és iparkamara bizalmas értesülést kapott bizonyos külföldi konjuk- turáról, amely a gabonatermékek kedvező eladására vonatkozik. Az érdeklődő üzletfelek közelebbi adatokat és bizalmas felvilágosítást szerezhetnek a kamara irodájában. Nincs anyakönyvi tiszteletdij. A jegyzők javadalmazása még a múlt évben javítva lett, illetve állaihsegélylyel kiegészíttetett úgy, hogy most a minimum 1600 korona, Eddig, ha az anyakönyvvezetéssel is jegyző vagy a segédjegyző volt megbízva, ezért nekik külön tiszteletdij járt. Most a belügyminiszter úgy a kör és községi jegyzők, mint a segédjegyzőktől elvonta az anyakönyvvezetésért járó tiszteletdijat, abból az indokból kifolyólag, hogy az már az államsegélyben bennefoglaltatik. Énnélfogva a jegyzők és segédjegyzők már a folyó évben nem kapnak tiszteletdijat az anyakönyv vezetéséért. Vidék. A szatmárnémeti ügyvédi kamara. L hó 24-én délelőtt 19 órakor Szatmáron, a városháza kis tanácstermében tartja rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az 1905. évi jelentés tárgyalása. 3. Számvizsgáló-bizottság jelentése és felmentvények iránti intézkedés. 4. Az 1907. évi költség- előirányzat megállapítása. 5. Az 1907. évi tagdíj megállapítása. 6. Március 20-ig beadott indítványok tárgyalása. 7. Jegyzőkönyv hitelesítésére bizottság megválasztása. Kórházi alapítvány. Gróf Mailáth Antal régebben egy szatmáron felállítandó hasonszenvi kórház céljaira végrendeletileg alapítványt tett. Ezen alapítvány kamataihoz a városban fennállott hasonszenvi kórház jogán Szatmár is igényt tartott, de attól, azon a címen, hogy az nem kórház, hanem inkább szegényház — elesett. Most, hogy a város közönsége egy uj közkórház létesítésére hivatott fel, a melynek keretében hasonszenvi osztály is rendszeresitte- tik, a tanács dr. Vajay Károly polgármester kezdésére azon kérelemmel fordult a belügyminiszterhez, hogy ez ügyben újabban vegye fel a tárgyalást s ennek folyamán adja Szat- márnak ez alapítvány kamatait oly közkórház építésre, melynek keretében szervezendő hasonszenvi osztály az alapitó nevét is viselhetni. Ugyanily értelemben kereste meg a tanács grf Mailáth Józsefet, mint az alapitó jogutódját. Lóverseny. A szatmári lóversenyek folyó évi metingjének igazgatóságába az Urlovasok Szövetkezete Liptay Bélát delegálta. A szatmárnéaieti-i államvasnti vonatkísérő altisztek és szolgák helyi csoportja, a vasúti alkalmazottak özvegyei és árvái javára, 1907. március 31-én a Pannónia dísztermében zártkörű táncmulatságot rendez. Kezdete este fél 8 órakor. Személyjegy 1 K 20 f. Családjegy 3 K. Karzatjegy 60 f. Országos vásárok. Csengerben március 22. Fehérgyarmaton március 25. Aranyos-Medgye- sen március 26. 27, és 28. Erdődön március 28. Krasznabélteken április 2. Hagymás-Lápodon április 7, Szinyérváralján április 9. és 10. Királydarócon április 11.
