Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-02-20 / 15. szám

15. szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. Népbank 15 K, Kereskedelmi és Iparbank 35 K, Takarékpénztár Egyesület 60 K. Az említett bankok vezetőségének ez utón is hálás köszö­netét fejezi ki a főgimnázium igazgatósaga. Felhifás. Az e hó 10-én tartott független­ségi pártgyülésen nem voltam jelen, másnap pedig több napra elutaztam, s igy csak most jutott hallomásból tudomásomra, hogy az em­lített pártgyülésen Kubinyi Bertalan ellenem politikai támadást intézett. A távollevők elleni kirohanás a küzdelem legkönnyebb módja, s ízlés dolga, ki tartja helyesnek a vele való élést, ki nem. Ettől eltekintve, miután sem a Szatmárvármegye, sem a Szatmármegyei Köz­löny, sem a Nagykároly és Vidéke nem repro­dukálták Kubinyi felszólalásának fentebb emlí­tett részét, felhívom Kubinyi Bertalant, hogy akár hirlapilag, akár levélben adja tudomásomra azokat, a miket a pártgyülésen személyemet érdeklőiéig távollétemben elmondani szives volt. Feltételezem, hogy az ezen közlés alapján meg­indulandó s a nyilvánosság előtt lefolyandó szélesmedrü vitában épen olyan tűzzel részt fog venni Kubinyi Bertalan, mint a milyen snáj- digul kirohant ellenem —távollétemben. Nagy­károly, 1907. február 17. Kovács Dezső dr. Küldöttség a főispánnál. Reich János járási m. kir. állatorvosnak Dévára történt áthelyezése ügyében a járásból egy több tagú küldöttség tisztelgett f. hó 18-án vármegyénk szeretett fő­ispánjánál, kérve őt, hathatós pártfogásával odahatni méltóztassék, miként az áthelyezés visszavonassék. Főispán ur Ő Méltósága a kül­döttséget legszivélyesebben fogadta, és miután meggyőződött a járás nevében tett kérelem jo­gos? és igazságos voltáról, megígérte, hogy az áthelyezés visszavonása iránt azonnali felterjesz­tést tesz a magas Minisztériumhoz. Őszintén kí­vánjuk, hogy a meghurcolt köztisztviselő ügyé­ben tett ezen'jólelkü intézkedést siker koronázza. Szeretve tisztelt Főispán ur ő Méltóságának pe­dig meleg köszönetét mondunk mindazon cse­lekedeteiért, melyeket községeink, járásunk, s megyénk javára, s azok érdekében érvényesít! Adjon Isten minden vármegye élére ily nemesen gondolkozó főispánt!“ Kinevezés. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja Miklós Gergely ny. huszárszázados bajfalusi lakost, a bajfalusi állami elemi iskolai gondnokság rendes tagjává kinevezte. A nagykárolyi Hitelbank alapítása iránt rendkívül élénk érdeklődés mutatkozik nemcsak a város, de a vármegye közönségénél is, úgy hogy a részvényeknek nemcsak elhelyezése van biztosítva, de előreláthatólag túljegyzés is lesz. Az aláirt összegek már befizetett 10%-a eddig postatakarékpenztárilag kezeltetett, ezentúl azonban az egyre nagyobbodó pénzmennyiség megfelelő gyümölcsöztetése okából egy az ala­pítók határozatával kijelölendő szatmári pénz­intézetben fog elhelyeztetni s az intézet műkö­désének megkezdéséig az kezeltetni. Az elhe­lyezés céljára szatmári pénzintézetet a nagyká­rolyi pénzintézetek ismeretes akciója következ­tében kénytelenek az alapitók választani. Hírek a törvényszék köréből. Frieder Adolf dr. törvényszéki hites német tolmács ezen tisz­téről lemondott. A kir. törvényszék elnöke a lemondást tudomásul vevén, intézkedett az ekép megürült állás pályázat utjáni betöltése iránt. Ugyancsak lemondott állásáról Losonczy József törvényszéki írásszakértő is, kinek helyébe Hancz Jenő dr. tanár lett Írásszakértőül alkal­mazva. A nagykárolyi kath. legényegylet vasárnap f. hó 24-én saját helyiségében felolvasó-estét tart, melyre az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja az elnökség. Előad: Dr. Titz Antal ; szavalnak: Bolemann Margit, Hagen Annuska, Héb György és Széchenyi Lajos. Kezdete este 6 órakor. Belépődíj nincs. Halálozás. Haim Juliánná férj. Vida Im- réné folyó hó 17-én agyszélhüdésben elhunyt. Temetése 19-én délután ment végbe nagy rész­vét mellett. Az elhunytban Strohmájer Ferencz polgártársunk anyósát gyászolja. Felbivás. Tisztviselőtársak tömörüljünk! Az élet drága s a család nő! És a fizetés ma­rad a régi. Ma már majdnem kétszer annyit kell költenünk húsra, zsírra és kenyérre; cu­korra, sóra és kávéra, mint csak 4—-5 évvel is ezelőtt. A ruházat ára is oly magas, hogy fize­tésünknek java részét csak erre kellene adni, ha a mai kor igényeinek megfelelőieg akarnánk — gyermekeinkkel együtt — ruházkodni. Es azt tapasztaljuk a mérleg még mindig emelke­dőben van. Nincs kilátás a közeljövőben, hogy kedvezőbbek lesznek az árviszonyok. És ha ez igy tart még soká — mert élni és ruházkodni kell! — kiszámíthatatlan helyzetbe fogunk jutni, a honnan azután nagyon nehéz lesz a mene­külés ! . . . És mind ehhez járul még az, hogy jogviszonyaink sincsennek egyáltalában szabá­lyozva. Anyagi helyzetünkön kell tehát legelső sorban javítani s azután jogviszonyainkat sza­bályozni. Ámde ne várjunk mindent az államtól, hanem tegyünk mi is már valamit. Tömörüljünk egy közös cél érdekéken és alakítsuk meg a nagykárolyi fogyasztási szövetkezetei! Segíts magadon, az Isten is úgy segit! Fogjunk hozzá és alakítsuk meg a nagykárolyi fogyasztási szö­vetkezetei ! Ha nem bírunk másképpen a drá­gaság ellen küzdeni, szerezzük be magunk áruinkat. Tegyük el mi magunk a közvetítési dijakat. Mért adjuk mi azt másnak, hiszen na­gyon ránk fér az. Ha évente csak 30—40 frtot takarít meg egy kisebb tisztviselő és egy na­gyobb 80—100 frtot: nem-e emelkedett ezen összeggel már a fizetése ? ! ? Ha minden kiló cukrot csak 3—4 krajcárral és rningen kiló húst 4—5 krajcárral kapjuk is olcsóban, mint a napi folyó ár, nem-e érdelmi meg már ez maga azt, hogy tömörüljünk. Tömörüljünk minden hátsó gondolat nélkül ?! Jöjjetek össze tehát tisztvi­selőtársak e hó 24-ik napján délután 3 órakor a vármegyeház kistermében megtartandó nagy értekezettre! Beszéljük ott meg a teendőket és alakítsuk meg a „nagykárolyi fogyasztási szö­vetkezetét!“ Addig is jegyezzetek mentői több üzletrészt, hogy a siker annál inkább biztosít­tassák ! Jöjjetek el az alakuló nagyülésre a fenti határnapon mindannyian! saját jól felfogott érdekeiteket biztosítani! . . . Nagykároly, 1907. febr. hó 12. — Ilosvay Aladár, Szatmárvárme­gye alispánja. Dr. Péchy István, Szatmárvár­megye főjegyzője. Kacsó Károly, áll. ép. hiv. főmérnök. Péchy László műszaki tanács, ecsedi lápi főmérnök. N. Szabó Pál vezető kir. járás- biró. Kirner János, m. kir. adótárnok. Schnébli János, m. kir. postafőnök. Holcinger István r. kath. tanító az összes tanítók nevében. Szilágyi István, p. ü. számvizsgáló. Vanyek József, p. ü. számellenőr. Lévay Béla, p. ü. számellenőr. Budaházy Zsigmond, p. ü. számellenőr Varga Kornél, p. ü. számellenőr. Ajaky János, p. ü. számtiszt. Ifj. Andrássy Jenő, p. ü. számtiszt. Csiky Gusztáv, p. ü. kát irattári tiszt. Plachy Gyula, kir. tanácsos, pénziigyigazgató. Barthos Zsigmond, helyettes pénzügyigazgató. Nagy Ta­más, p. ti. titkár. Hegedűs Ferenc, p. ü. titkár. Nagy Gábor p. ü. segédtitkár. Pintér Mihály, p. ü. főbiztos. Bagossy Ferenc, p. ü. kát. biz­tos. Keresztszeghy Kornél, p. ü. kát. biztos. A gyüjtőivek e hó 21-ik napja déli 12 óráig Lé­vay Béla pénzügyi számellenőr ur kezeihez adandók át. Adakozás. A nagykárolyi Önsegélyző nép­bank mint minden évben úgy ez évben is a következő jótékony czélu adományokat tette : Róm. kath. iskola. Görög, keleti, orosz, iskola. Görög, keleti, román iskola. Ág. ev. iskola. Ev ref. iskola. Izraelita iskola Kereskedelmi iskolába járó szegény tanuló gyermekeknek tan­könyvre továbbá iparos tanoncz, munka kiál­lítás, Gymnasiumi önképzőkör, Népkonyha ré­szére egyenkint 15-15 koronát, a szegény gyer­mekek felruházására 35 koronát összesen 175 koronát adományozott. Halálozás. Vettük a következő gyászjelen­tést. Az olcsvai ev. ref. egyháztanács mély fájdalommal tudatja, felejthetetlen lelkipásztorá­nak Lövői Leövey Pálnak életének 64-ik évé­ben folyó évi február hó 17-én, reggel 1 óra­kor egy heti szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemeit f. hó 19-én délelőtt 10 órakor fog az anyaföldnek átadatni. Olcsva, 1907. február 17. Munkás volt élete, legyen áldott emléke! Biróválasztás Kálmándon. Kálmándi tudó­sitónk jelenti: Kálmándon — a lemondás foly­tán megüresedett bírói állás f. hó 15-én lett betöltve. Sepsy Sándor elnöklő főszolgabiró a választó gyűlést megnyitván, a bírói állásra Petz Jánost, Láng Jánost és Rittli Istvánt canditálta. — A választópolgárság nagy többsége óriási lelkesedéssel ünnepelte jelöltjét — Rittli Istvánt, és a főszolgabírót, ki páratlan jelölésével lehe­tővé tette, hogy a választópolgárság akarata öt év után végre érvényre jusson. Miután az elnök a névszerinti szavazást elrendelte, Rittli Istvánt Láng Jánossal szemben nagy többséggel mégis választotta. Zászlós menetben indult a polgár­ság a megválasztott biró után s vállaikon hordva tüntettek határtalan lelkesedéssel. Huszonkilenc év óta vagyok választó, de olyan lelkesedést biróválasztáson még nem láttam, sem oly tör­vényesen és igazságosan vezetett választáson nem voltam. Sok olyan correct hivatalnokot ad­jon Isten e hazának! Megjutalmazott gazdasági cselédek. A m. kir. földmivelésügyi minister dr. Falussy Árpád főispán felterjesztésére Horváth Ferencz csenged, Kozák Károly botpaládi, Kis Sándor istvándi, Berindán Miklós kékesoroszfalui, Horváth Gá­bor gencsi, Szaponár Tógyer nántüi lakos 30 évet egy helyben töltött gazdasági cselédeket, illetve munkásokat egyenkint 100 korona pénz­jutalomban részesítette s elismerő oklevéllel tüntette ki. üj gyógytár. A belügyminiszter Mátészal­kán egy uj reál-jogú gyógyszertár fölállítására Kása István érendrédi gyógyszerésznek az en­gedélyt megadta. A szatmári Kölcsey-egyesiilet matinéján folyó hó 17-én az érdeklődők nagy tömege hall­gatta meg az ügyesen összeállított rövid, de él­vezetes műsort. — Az első szám a szatmári főrabbi „Nő“ a bibliában cimü tartalmas felol­vasása volt. Ezután — a városunkból ez alka­lomra felkért — Ticsénszky Lajosné gyönyör­ködtető énekre következett, kiválóan iskolázott, csengő, tiszta hangja, a finom és hű színezés az a csodálatos — műkedvelőknél nagyon ritkán tapasztalható — othonosság, melyet a legfelsőbb registerekben is kimutatott, elbájolták a hallgatóságot, mely elragadtatásának szűnni nem akaró tapssal adva kifejezést, a művész­nőt, egy ráadás eléneklése előtt nem engedte lelépni az emelvényről. — A műsor Literáty Ilonka kitűnő alakítás­sal előadott magánjelenetével ért véget. A póttartalékosok segélyezése- A póttar­talékosok segélyezését akként tervezték, hogy a segélyeket már januárius elején kiadják. Most hogy ez elmaradt, nagy a nyugtalanság a pót- tartalékosok körében. ' Pedig erre nincsen ok mert a segélyek kiosztása pusztán azért késik, mivel a törvényhatóságok lassan készültek el a munkával s igy a honvédelmi miniszter még — miután az iratok későn érkeztek — nem volt képes a kérdést elintézni. Ezt a körülményt körrendeletileg hozta a törvényhatóságok tudo­mására. Az áldott aratógép. A mezőgazdasági mun­kások erőteljes szervezkedése ellen a latifundiu­mok nemcsak az állam erőhatalmának a teljes igénybevételével igyekeznek védekezni, de a technika vívmányait is céljukra iparkodnak for­dítani. A csanádmegyei földmivelő munkások szervezkedése a legerősebb és csak természetes, hogy a csanádmegyei földbirtokosok folyamod­nak legelsőbb az áldott, a mentő aratógéphez. A földmivelési miniszter támogatásával és a mezőhegyesi állami ménesbirtok közvetlen rész­vételével aratógépszövetkezetet alakítottak arató­gépek beszerzése végett. Ennek a szövetkezet­nek az igazgatósága a minap száz aratógépet vásárolt. Előbb behatóan tanulmányozta a nálunk forgalomban levő aratógépek minden fajtáját, végre a Jonston-féle amerikai speciális arató­gépgyár készítményeit találta a legalkalmasabb­nak, különös tekintettel arra, hogy a nálunk oly gyakori dőlt és kuszáit gabonában is a Jonstongépek jó munkát végeznek. — Ennek folytán az aratógépszövetkezet igazgatósága, a földmivelésügyi minisztérium anyagi támogatása mellett a „The Johnston Harvester Co.“ ma­gyarországi vezérképviseletétől, 80 darab Johns­ton „Continentál“ maroklerakó és 20 darab „Continentál“ kévekötő aratógépet vásárolt meg. Továbbá megvett a földmivelésügyi minisztérium határozott kívánságára a Magyar Államvasutak gépgyárában készült 20 darab kévekötő arató­gépet is. Az ellen aligha lehet kifogást emelni, hogy a földbirtokosok aratógépet vásároljanak. Az is csak a fejlődés ösvényén fekszik, ha a mezőgazdaság terén is alkalmazzák a technika vívmányait és a kézimunkát gépmunkával he­lyettesítik. E hírrel kapcsolatban felemlítjük, hogy a Johnston Harvester és aratógépének kizáróla­gos főraktára Spitz Mór vaskereskedőnél Nagy­károlyban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom