Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-12-18 / 103. szám

103-ik szám.

SZATMÁRVÁRMEGYE.

3-ik oldal.

Klafter szomorú szívvel nézte szobájából az ajtó repedésén keresztül a rablók garázdálkodását, szólni azonban nem merészelt, mert félt a betyárok kegyetlenkedéseitől. — Megjegyezte azonban magának a rablók arcát és a vezéren, Szabón kívül kettőt fel is ismert. — Midőn a rablók már jó messze elvonultak, kezdett lármázni, segítségért kiáltozni, azonban már ez nem használt. Klaftert az eset nagyon bo- szantotta, el is határozta, hogy nem fog sem időt, sem pénzt sajnálni, hogy a rablókat leleplezhesse.

Klafternek emberei voltak, akiknek segélyével sikerült megtudni a rablók tartózkodási helyét. Több alkalommal csendőröket vett maga mellé és elindult arra a helyre, hol besúgói Szabót és társait feltalálni vélték. Azonban eredmény nélküli volt minden kísérlete, a rablóknak jó fülük és szemük volts mindannyiszor kellő időben elléptek. Rendesen Lekencze, Terep, Tartolcz községek környékén tanyáztak.

Mialatt Klafter a csendőrökkel Szabóékat kutatta, ezek úgy látszik az éhségtől vakmerő lépésre határozták el magukat. Megtudták ugyanis hogy Izsák Mózes tartolczi bérlőnek egy szépen kifejlett bivalya van az istállóban. — Erre fájt a foguk és el is határozták, hogy megszerzik közöskonyhájuk czéljaira.

Szekerükkel fényes nappal vonultak be a faluba, nem csekély rémületére a tartolcziak- nak. Az irány természetesen az Izsák istállója volt. A bivalyát kivezették a jászol mellől, főbeütötték, majd pedig megnyuzták. — Ami élvezhető része volt az állatnak azt mind felpakolták a szekérre, csak a bőrét és a beleket hagyták emlékül Izsáknak. Rekvirálásuk azonban nem volt befejezve, mert egy pár háztól még tojást, kenyeret, lisztet és egyéb élelmiszert is harácsoltak.

Valamelyik rabló nagy inyencz lehetett, mert azt javasolta társainak, hogy mézről is jó lesz gondoskodni. így hazatérőben kifürkésztek egy gazdát, akinek méhese volt. — A rablók nem akarva időt pocsékolni a méz kiszedéssel, elvitték az egész méhest, mézzel és méhekkel együttesen. Az erdő szélen aztán kiszedték a mézet, a kaptárokat pedig elhajigálták az utón, ahol később lelték meg a nyomozó csendőrök. Mint feniebb is jeleztük, Klafter Mózes bikszádi lakosnak nagy érdemé van a rablók elfogatása körül. 0 volt az, ki sem fáradságot, sem időt, sőt még pénzt sem kiméivé, — minden lehetőt megtett, hogy a rettegett rablók kézrekeríil- jenek.

Mikor ezelőtt 8—10 nappal Szabó, a főnök hurokra került, már könnyebb munkának látszott a vezérnélküli banda kézrekeritése.

Két avasi oláh paraszt, a Klafter emberei ugyanis több mint két napon át bújták a bikszádi erdőségeket. Ott, ahol Szatmár város erdői végződnek, az avasfelsőfalui határszélen látták felbukkanni a rablók egyikét. A két oláh paraszt most jelt adott a csendőröknek s nekiindultak a rengetegnek és szerdán sikerült is őket elfogni.

A díszes társaság névsora a következő : Szabó Vaszil Nikodem, Manicza Togyer Hobán, Stefucz Juon alui Gorde Maria, Korba Juon.

A társaság egyik tagja, Kuptyil Jakab alui Jakab, még októberben kilépett a bűnszövetkezetből és jelentkezett katonáéknál, ahol letartóztatták és jelenleg Miskolczon ül a hadbíróság börtönében. Kuptyilnak jelentékeny szerepe volt a rablásokban, amennyiben legtöbbször ő volt az értelmi szerző.

A kihallgatás alkalmával az egész társaság konokul tagadott, azonban sok bizonyíték van ellenök. Jelenleg a szatmári kir. ügyészség foglyai.

Nem hasznait a szérum.

Nagykároly, decz. 17.

A veszettség elleni Pasteur-féle szerűm feltétlen gyógyhatásában vetett hitre és rendit- hetlen bizalomra ismét egy hatásában megrendítő és tragikus esettel rácáfolt a mindennapi élet. — A nyáron történt és a fővárosi lapok hirt adtak arról a megdöbbentő esetről, amely egy arad megyei faluban játszódott le, ahol egy veszett kutya által megmart férfiun, kit a budapesti Pasteur-féle intézetből gyógyultan bocsátottak el, kitört a veszettség s iszonyú kínok közt az utca sarában halt meg. Orvosi körökben az eset kapcsán sok szó esett a világhírű tudós, francia profeszor találmányáról és több jeles orvostanárunk kétségbevonta a szerűm egyedül üdvözítő, gyógyhatását. A szatmári eset úgy látszik, ez utóbbiakat lesz hivatva igazolni.

Ez év szept. 6-án a szatmári határhoz tartozó Szentiványi-féle „Somoskeői“ tanyán történt, hogy Berki Ferencz béresgazda: László nevű 13 éves fiát, amikor a tanyáról délben a szérüs-kerten keresztül haza felé igyekezett, egy, a bozótból hirtelen elöugrott veszett macska kezén és arcán megmarta. A fiú mellett levő kis puli kutyának sikerült ugyan a macskát széttépnie, de a hü állat a kapott súlyos sebekbe még az nap belepusztult. — A fiú és szülei nem tulajdonítottak az esetnek nagy fontosságot, csak akkor fordultak a hatósághoz, mikor másnap reggel a fiú lázról és fájdalomról kezdett panaszkodni. A rendőrfőkapitányi hivatal még aznap este felszállittatta a megmart fiút a budapesti Pasteurrféle intézetbe. — Itt beoltották s látszólag teljesen egészségesen, mintegy 20 nap múlva elbocsátották.

Körülbelül 3 hónapja lehet, hogy a fiú idehaza van és semmi legkisebb jel sem mutatta, hogy a szerűm hatástalan maradt s oly közel van a rettenetes vég. Az épülő Szentiványi-féle emeletes kastélyhoz járt dolgozni s az ácsoknak a tetőre hordta a zsindelyt. Csütörtökön délelőtt 11 óra tájban történt, hogy a fiú hirtelen ideges lett, majd a földre vetette magát s ott rettenetes fájdalmában a téglát ha- rapdálni kezdte. Ez azonban csak pillanatnyi hatás volt, — mert később magától felkelt a földről s mint rendesen tenni szokta, zsindelyt pakolt s a háztetőre igyekezett. Egész csendesen érkezett fel a tetőre, ahol aztán utólérte tragikus sorsa. Hirtelén dühöngeni kezdett, a zsindelydarabokat az ácsok félé dobálta, miközben egyensúlyt veszítve, rezuhant az emeletes kastély tetejéről egy téglarakás közé, honnan eszméletlenül, teljesen összezúzva szedték föl.

Megemlítésre méltó, hogy ép abban az órában tört ki rajta a veszettség, amely időben a macska megmarta, — és a főkapitányi hivatal a tegnap kapott tudakozódó levelet az intézet igazgatóságától a megmart fiú hogyléte felől.

Ez az eset immár másodszor fordul elő rövid időn belül megyénkben.

SZATMÁRVÁRMEGYE

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP

*

Előfizetési ár:

Egy évre .... 8 kor. — fill. Félévre .... 4 kor. — fill. Negyedévre ... 2 kor. — fill.

Egy hóra .... — kor. 70 fill.

H .1 R E K.

— Tisztelettel felkérjük mindazon előfizetőinket, kik előfizetési dijjakkal hátralékban vannak, hogy azt 8 nap alatt a kiadóhivatalhoz juttatni szíveskedjenek, mert ezen idő eltelte után postai megbízás tuján fogjuk az előfizetési dijakat beszedni

— Kinevezések. A király dr. Fabó Zoltán szegedi kir. alügyészt a szatmárnémeti kir. törvényszékhez kir. ügyészi, Balás János kisvárdai kir. aljárásbirót és Knoll Béla debreceni kir. táblai tanácsjegyző-albirót pedig törvényszéki birákká kinevezte, továbbá megengedte, hogy Rozgonyi Viktor algyógyi kir. járásbiró a szatmárnémeti és Ponorán Döme nagysomkuti kir. járásbiró a nyíregyházai törvényszékhez áthelyeztessenek.

— Serly Gusztáv temetése. Csütörtökön, folyó hó 12-én délelőtt helyezték örök nyugalomra dr. Serly Gusztávot, Szatmármegyének 40 éven át volt érdemes főorvosát. A gyász- szertartás fél 10 órakor kezdődött a halottas háznál nagy egyházi gyászczeremóniával. Innen a róm. kath. templomba vitte a hatalmas ércz- koporsót az elhunytnak hat barátja, ahol azt ravatalra állították. A templom mindhét oltáránál egyidőben mondottak gyászmisét az elhunyt

lelki üdvéért. Megjelentek a gyászszertartáson az összes iskolák tanulói, a vármegye, a város és a közhatóságok tisztviselői. Az aznapi megyegyülésen dr. Falussy Árpád főispán emelkedett hangú beszédben búcsúztatta el a vármegye és város nagyemlékű halottját.

— Kinevezés. Dr. Falussy Árpád főispán Majos Győző vármegyei dijnokot a nagykárolyi főszolgabírói hivatalhoz járási írnokká kinevezte.

— Az iskolák népessége. A közigazgatási bizottság ülésén Bodnár György tanfelügyelő bejelentette, hogy Szatmárvármegye területén az idei beiratásokkal a népiskolák népessége 15 százalékkal emelkedett; 6456 fiú és 6350 leány van beiskolázva, ezekből 8340 magyar, 436 román, 82 német, a többi különböző anyanyelvű.

— Kinevezés. Dr. Falussy Árpád főispán a vállaji anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Csimzsoner Alfréd segéd jegyzőt kinevezte.

— Köszönetnyilvánítás, Báró Uray Ujfa- lussy Leona úrnő a szegény gyermekek felruházására 40 koronát adományozott, amiért hálás köszönetét mond a felruházó bizottság.

— Hivatalos kiküldetés. Kellner György törvényhatósági in. kir. állatorvost Szatmárnémeti szab. kir. város tanácsa az állati hullák thermokémia utón való feldolgozásáról folyó hó 11-én Budapesten az állatorvosi főiskolán tartott előadás meghallgatására kiküldte. Szatmárnémeti sz. kir. városhoz hasonlóan több törvényhatóság küldte ki a hozzájuk beosztott m. kir. állatorvosokat ezen előadás meghallgatására, a melyen Tamás János m. kir. állatorvos mutatta be en miniature az általa felajánlott digestort működésben. Kellner kiküldetéséről jelentés alakjában számol be a város tanácsának s előterjesztést fog tenni egy Digestornak Szatmárnémetiben való felállítására.

— Hir a posta köréből. Tekintettel arra, hogy a karácsonyi ünnepek alkalmából a közönség majdnem minden tagja igénybe veszi a postát, a forgalom lebonyolítása véget folyó hó

22-én a rendes hétköznapi szolgálatot fogja teljesíteni.

— Rendőrtisztviselők kongresszusa. Az

ország minden részéből egybegyült rendőrtisztviselők ma Pest vármegye székházában kon- greszszust tartottak, amelynek legfontosabb tárgya a Magyarországi Rendőrtisztviselők Országos Eegyesületének megalakítása volt. Az egybegyűlteket Hegedűs Sándor marosvásárhelyi rendőrfőkapitány üdvözölte, mire Demidor Ignác (Nagykároly) bemutatta a szervezkedés eddigi munkálatait. A jelentés kapcsán a kongresszus Tapossy Márton (Karczag) indítványára köszönetét mondott Hegedűs Sándornak a szervezés munkájáért. Ezután kimondták, hogy a Magyarországi Rendőrtisztviselők Országos Egyesületét megalakítják, s nyomban megválasztották a tisztikart. Elnökké egyhangúlag Hegedűs Sándort (Marosvásárhely) választották meg. Társelnökök lettek: dr. Angyal Armand (Győr) és Sárkány Ferencz (Komárom).

— Elfelejtett főnyeremények. A Jószivsors- jegyek 1907 november 15-iki hivatalos sorsolási jegyzéke szerint: az 1020 sor, 66 sz. sorsjegy nyert 20,000 koronát, az 1073 sor, 85 sz. sorsjegy nyert 20,000 koronát, a 4209 sor, 27 sz. sorsjegy nyert 20,000 koronát, az 5660 sor, 99 sz. sorsjegy nyert 30,000 koronát, a 6152 sor, 75 sz. sorsjegy nyert 20,000 koronát, Ezeket a sorsjegyeket már evekkel ezelőtt húzták ki, de mai napig a szerencsés nyerők nem jelentkeztek. Az illetők egyszerűen nem tudják, hogy sorsjegyüket ilyen nagy nyereménynyel húzták. Nem tudják pedig azért, mert nem járatnak megbízható sorsolási lapot'. Ilyenként ajánlható a Pénzügyi Hírlap, a melynek sorsolási melléklapját a pénzügyi utmutató-t a nagy- mélt. magy. kir. belügyminiszter mint teljesen megbízható szakközlönyt, a magy. kir. pénzügy- miniszter pedig mint szakértelemmel és pontosan szerkesztett közlönyt hivatalosan ajánlott. A lap előfizetői a januári számmal ingyen ingyen kapnak egy sorsolási naptárt, továbbá a pénzügyi és tőzsdei évkönyvet, a mely sok