Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-12-15 / 102. szám
Nagykároly, 1907. deczember 15. Vasárnap. III. évfolyam. 102. szám SZATMARVARMEGYE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hétsastoll-utca 12. sz. a. -----------zz Telefon szám: 58. — Hirdeté sek jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. Kéziratokat nem adunk vissza. Lapvezér: Papp Béla országgyűlési képviselő. Felelős szerkesztő : Laptulajdonos : Schröder Béla. Szintay Kálmán. Előfizetési árak: Egész évre ........................................................... 8 korona Félévre ......................................... 4 korona Ne gyedévre........................................................... 2 korona. ....Egyes szám ára 20 fillér, i'jt t...................... Re ndkívüli megyegyülés. — A „Szatmárvármegye“ tudósitójától. — Nagykároly, decz. 12. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága az általános tisztujitást megelőzőleg, decz. hó 12-én dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, hogy a vármegye fölszaporodott folyó ügyeit elintézze és hátralékmentesen állítsa be felújítandó tisztikarát az ügyvitelbe s dolgavégezetten fordulhasson az ujesztendőbe. A megyegyülés lefolyásáról a következőkben számol be tudósítónk: Serly Gusztáv dr. elparentálása. Dr. Falussy Árpád főispán délelőtt 11 órakor nyitja meg a közgyűlést s mindjárt egy szomorú kötelesség teljesítésére tér át. Fájdalommal jelenti a közgyűlésnek, hogy dr. Serly Gusztáv, a vármegyének 40 éven át volt főorvosa és törvényhatósági bizottsági tagja e hó 10-én meghalt. Kegyeletes szavakban emlékezik meg az elhunyt érdemeiről, amelyeket az, mint a vármegye egészségügyi főnöke lelkiismeretes működésével szerzett. Indítványozza, hogy Serly Gusztáv dr. halála fölött a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezze ki őszinte részvétét s ezt át- iratilag közölje a gyászoló családdal. (Általános helyeslés.) .t restauráció határnapja. Bejelenti továbbá a főispán, hogy az általános vármegyei tisztujitás határnapját 1907. deczember 19-ére tűzte ki s a meghívókat ilyen értelemben már szét is küldötte. (Egyhangú helyesléssel tudomásul vették). A Hajos-ügy. N. Szabó Albert bizottsági tag már megint szőnyegre hozta az ismételten elintézett Majos-ügyet és indítványt nyújtott be oiyan értelemben, hogy a törvényhatóság írjon fel a képviselőházhoz, hogy vonja felelősségre Wekerle Sándor miniszterelnököt Majos Károlynak államhivatalnokká történt kineveztetése miatt. Mangu Béla tb. főjegyző felolvassa Szabó indítványát. (Zajos felkiáltások: El van már in- téze ! Konkolyhintő ! Békebontó ! Napirendre !) N. Szabó Albert szólni akar de a közgyűlés az állandó választmány javaslatát kívánja hallani. Főispán: az indítvány nem tartozik az állandó választmány elét kérem az előadói javaslatot felolvasni. Mangu Béla (olvassa határozati javaslatát :) A törvényhatósági bizottság az indítványban kérelmezett feliratot szükségtelennek s magát az indítványt tárgyalásra alkalmatlannak tartja, mihez képest az indítványt mellőzi s felette napirendre tér. Zugó helyeslés fogadta az előadói javaslatot, amelynek indokolását nem is kívánták hallani. (Helyes ! Napirendre ! Gyerünk tovább !) Szabó Albert szólásra jelentkezik: (Eláll 1 Napirendre!) Nem is várt más határozatot ettől a megyegyüléstől . . . (Zaj. Eláll! — kiáltások. Ne sértegessen !) Főispán (csenget). Figyelmeztetem a bizottsági tag urat, hogy tisztelettel nyilatkozzék a közgyűlésről, külömben erélyesebb rendszabályokhoz nyúlok. (Helyeslés.) Szabó Albert (hebegve magyarázgat), majd névleg aposztrofálja Madarassy Dezső és Adler Adolf dr. függetlenségi pártelnököket. Felkiáltások: Ne személyeskedjék! (Elnök csenget. Zaj,) — Üljön le ! Napirendre! Szabó Albert: kiváncsi a két pártelnök nyilatkozatára. Főispán (csenget). Másodszor figyelmeztetem a bizottsági tag urat, hogy maradjon a tárgynál és ne személyeskedjék, mert . . . Szabó Albert: Tessék megvonni a szót! (Derültség). Felkiáltások: Bohócz ! Pojácza ! Szabó Albert: kijelenti, hogy legközelebb megismétli indítványát (Eláll ! Napirendre!) Madarassy Dezső személyes kérdés czi- mén felszólalva, röviden csak annyit mond, hogy adjon formát indítványának Szabó ur s akkor majd meglátja, hogy hová szavaz. (Helyeslés). Cholnoky Imre : úgy Ítéli Szabó ur felöl, hogy csak szereplési vágyból rángatja elő mindig hajánál fogva a Majos-ügyet. Az ilyen felSárika története. Irta: Hakoldi Margit. Szacsvay Sárika még egészen kicsi gyermek volt, mikor elárvult és egy távoli rokonához, Gyenesy Bélához került. Gyenesyék egyetlen gyermeke, Irén csaknem egyidős volt Sárikával. A két gyermek testvérként szerette egymást. Mikor felnőttek és végigsétáltak az utcán, minden szem rájuk tapadt, mert Sárika göndörszőke hajfürtjeivel és égszínkék szemeivel a szőke szépség és Irén holló fekete hullámos hajával és mélytüzű, éjsötét szemeivel a kreolszépség igéző typusa volt. A két leány egy nyári mulatságon megismerkedett dr. Rózsa Lajos orvossal, aki tüzesen udvarolt az egész estén át Irénnek. Sárikával nem foglalkozhatott, mert azt ugyancsak körülrajongla udvarlóinak nagy serege. De azért feltűnt neki a szép szőke leány, s mikor hazament, folyton azon gondolkozott, hol látta ő Szacsvay Sárikát és miért olyan ismerős előtte a neve? Ekkor eszébe jutott az öreg Szacsvay doktor, Sárika atyja, aki még gyermekkorában igen súlyos, életveszélyes betegségéből felgyógyitotta és úgyszólván a halál torkából ragadta ki, mert a többi orvos már lemondott életéről. Mikor felgyógyult, szülei benső barátságban éltek dr. Szacsvay családjával és Sárika, aki még akkor cseppnyi gyermek volt, sokszor eljött hozzájuk. Az élet utóbb elválasztotta a két családot és Rózsa immár évek hosszú sora óta semmit sem hallott Szacsvayékról. Az orvosi hivatást azonban annyira megszerette, hogy orvossá lett és kedves modorával, alapos képzettségével, lelkes hivatásszeretetével csakhamar széles körökben megkedveltette magát. Sárika is sokat gondolt azon az estén Rózsára, az egykori Lajcsikára, akivel oly sokszor játszogatott kis gyermek korában. Úgy szerette volna megkérdezni, hogy csakugyan a Lajcsi- ka-e és megmaradt-e a réginek ? De attól tartott, hogy hátha nem az és esetleg úgy magyarázzák a kérdést, mintha el akarná hódítani Irénke udvarlóját. Úgy tűnnék fel, mintha hálátlan lenne Gyenesyék iránt, akik oly jóságosán bánnak vele. Rózsa dr. a nyári mulatság után sűrűn ellátogatott Gyenesyékhez. Ilyenkor Sárika mindig kísietett a kertbe, hogy ne zavarja a „szerelmes pár“-t. Mert biztos volt benne, hogy Irén és Rózsa dr. szeretik egymást. Megerősítette őt e hitében az is, hogy Irén egyik régebbi udvarlója, Náday Géza ügyvéd, aki azelőtt mindennapos volt a házánál, azóta nem jött többé, amióta Rózsa dr. udvarolt Irénnek. Gyenesyné egy napon igy szólt az urához : — Kétségbe vagyok esve a leányok miatt. Mind a kettő soványodik és egyre sóhajtozik. Mintha betegek lennének! Sárika másnap csakugyan ágynak esett. Gyenesyné aggódni kezdett és faggatta Irént, hogy mondja meg, mi az oka szomorúságának és hervadásának. írén lehangoltan felelte: — Olyan az én kedélyem, mint az a sötét felhőtömeg, mely éppen most tornyosul az égen. Félek, hogy vihart hozva, szétrombolja egész életemet. Anyja megnyugtatta: — Á felhők nem veszedelmesek. Megerednek és eső után újra derűs az égbolt. — Talán szerelmes vagy, Irénkém ? Irén szomorúan vallotta be, hogy ő bizony szerelmes. — Rózsa doktorba ? Irén tagadólag rázta fejét. — Hát kibe ? Künn megeredt az eső és Irénnek zokogásba fűlt a szava. Alig derült ki azonban, Náday Géza mintegy a gondviselés különös rendeléséből — lehet, hogy az egyszer Irén anyja játszotta a gondviselés szerepet — hirtelen előkerült és ünnepélyesen megkérte Irén kezét. Megérkeztek a karácsonyi játékszerek, karácsonyi és újévi ajándéktárgyak nagyválasztékban JACOBOVICS JÓZSEF uri'divat Ugyanitt karácsonyfák is kaphatók.
