Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-02-03 / 10. szám
10. szán:. SZAT MÁRVÁR MEGYE. 3-ik oldal. a hivei pedig azért boldogok, mert szeretik a „Kölcsey-Egyesület“-et. Valóban méltó ezen egyesület a szeretetre, hiszen mindig helyesen, jól cselekszik. Van irodalmi, van közművelődési szakosztálya. De uj kocka lett elvetve!! Az egyesület alelnöke azon eszmét vetette fel, hogy „nem volna-e helyes, ha a dalárda és zenemű- kedvelők egyesülete a Kölcsey egyesületbe — mint annak külön osztályai beolvadnának?“ Az illető helyi lap híradása szerint ezen ügy megbeszélésével, illetve a tárgyalásoknak említett egyesületekkel való megindításával az egyesület négy tagja bízatott meg. Tehát a kocka csakugyan el van vetve. Helyesen, jól vettetett fel az eszme. Miként a szántó-vető a jól megművelt talajra reménnyel veti a magot, azonos képen vetette fel az egyesület alelnöke az említett eszme magvát, és ha a talaj jó, termékeny, akkor siker koronázza a szántó-vető, illetve az eszme felvető munkáját! Értsük meg alaposan a dolgot! Ismét Kölcseyt idézem : „Eszed járjon előbb nyelvednél s tettednél.“ Azt hiszem ezen eszmét siker fogja koronázni, a kiküldöttek az illetékes körökkel a nemes ügyhöz méltóan fognak intézkedni és ekkor a nagyközönségnek kell megmutatni, hogy miként érez a nagy Kölcseyvel s az annak nevét viselő egyesülettel. A múltban a közönség megoszlott a Kölcsey egyesület, dalárda és zeneműkedvelők egyesülete között és annak pártolásában. Azt hiszem eme egyesületek a jövőben, mint a „Kölcsey egyesület“ szakosztályai fognak működni, de nem külön-külön, hanem egyesült erővel! És mi fog következni ezután ? Mindenki fogja pártolni eme egyesületet, mert műsora az egyes szakosztályok tevékenységét fogja bemutatni. Összetartásban az erő! A dalárda és a zeneműkedvelők egyesülete, mint a Kölcsey egyesület szakosztályai működjenek egyesült erővel. Mikcsa János. Politikai forgácsok. A horváth országgyűlésen a Starcsevics pártiak erősen obstruálnak. Most már a horvátországi magyar iskolák eltörlését kívánják. Nálunk Magyarországon lehetnek oláh, szász és szerb iskolák, sőt jaj annak ki ezek eltörlését kívánni merészelné. Mi türjük nyugodtan ezeket az iskolákat, melyeknek a kétszínűség álarca alá bujtatott nemzetellenes iránya nyilvánvaló, de a Horvátországban nagyszámmal élő magyarok, ha taníttatni akarják gyermekeiket, küldjék horváth iskolákba ? Igazán szép jelét adják fajszeretetüknek e kívánságunkkal a horvátok. Bizony tanulhatnánk tőlük e tekintetben mi magyarok, kik oly türelmesek és engedékenyek vagyunk, hogy nem lehetünk meglepetve akkor, ha a nemzetiségek legközelebb azzal a követeléssel állanak elő, szüntessék be Magyarországon a magyar nyelv tanítását. * Ez évben lesz ezer éves évfordulója a honszerző Árpád halálának. Szégyenkezve kell beváltanunk, ez az ezer év nem volt a magyarnak elegendő arra, hogy a nagy honalapító iránti háláját, megérdemelt kegyeletét egy ércszoborral kifejezze. II. Rákóczi Ferenc nagyfejedelem hamvait sok idő múltán végre hazahozták hazája földjébe, de Árpáddal — ki eshetővé tette hőseinknek, hogy e hazáért megküzdjenek — nem törődött senki. Vajon a második ezer évben hirdetni fogja-e a dicső honalapító hajdani létét szobor, avagy továbbra is azt mondogatja erre is a magyar „ej rá érünk arra még?“ Nyilatkozat. A nagykárolyi négy pénzintézet a Nap folyó évi február 2-iki számában a nagykárolyi Hitelbank tényleges megalakulásától való félelmében egy nyílt levelet tesz közzé, mely főleg Dr. Fa- lussy Árpád főispánnak az alapításban való részvétele s az elnöki szerep elfoglalása ellen irányul, s úgy Őt, mint az alapítókat megvádolja azzal, hogy úgy a főispáni, mint az alispáni állást agitationáliseszközülhasználják fel „már most is.“ A nyílt levelet iró négy pénzintézet szövetkezett igazgatósága igénytelen személyemmel is kegyeskedett foglalkozni, — mint a kit nehány hivatal kartásammal együtt megtisztelő kifejezésük szerint, maguk közé szintén bevettek az alapítók. Nem tartanám szükségesnek egyáltalán foglalkozni a nyílt levél tartalmával és tendentiájával, mert hiszen mindenki védi az érdekeit, védi pedig a saját fegyvereivel, legtöbbször önmagából, saját felfogásából kiindulva, legkevesebb jelentőséget pedig magának a gyanúsításnak tulajdonítok, a melylyel szemben minden védekezés csak további táp az önzetlen támadásra, mindamellett miután az alapítók a mikor maguk közzé „bevettek“ egyidejűleg megtiszteltek az elnöki tisztséggel is és az én elnökségem alatt tartott értekezleten hozatott az a határozat, melynek alapján dr. Falussy Árpád főispán az alakulóban levő Hitelbank ügyeinek vezetésére és az alapítók közé való belépésre felkéretett, az igazság érdekében indíttatva érzem magam nem ugyan — szokásom ellenére válaszolni egy önzés-sugta hirlapi sen- zatióra szánt támadásra — de a száraz tiszta tény előadására. A száraztény a következő : Az alapítási előmunkálatok befejezésével az alapítók múlt hó 20-án elnökletem alatt gyűlést tartottak s ott egyhangúlag elhatározták, hogy amennyiben az alapítandó részvénytársaság czélja köz- gazdasági, kereskedelmi s főként ipar- vállalatok létesítésére közreműködni s minden téren közgazdasági versenyre képessé tenni vidékünket és vele Nagykároly városát — felkérik dr. Falussy Árpád főispánt, az alapításban részt- vételre s az ügyek további vezetésére, mint ki úgy ismert székfoglaló beszédében, mint már eddigi működésében is a legnyomatékosabban kifejezést adott a nemzeti kormány által is melegen pártolt czéljának, hogy t. i. az iparfejlesztés és közgazdasági alkotások terén vármegyénk ne maradjon el s vegye ki a maga részét. Ezen egyhangúlag hozott határozat közlésére és a jegyzőkönyv átadására egy küldöttség élén kiküldött az alapítók gyűlése. Én annál is inkább, mert megvagyok győződve arról, hvgy a nemzeti vagyono- sodás és fejlődés tekintetéből nagyobb horderejű közgazdasági intézmények létesítésénél közreműködni nem csak hogy nem álhat ellentétben, de sőt a leghatározottabban hivatalos kötelessége is minden nemzeti magyar kormány képviselőjének és megbízottjának saját befolyását latba vetve a hasonló közérdekű mozgalmakban részt venni s a vezérszerepet vinni, — örömmel tettem eleget a megbízatásnak s a múlt hó 20-án a küldöttség élén átadtam a jegyzőkönyvet, kifejtve a már fentebb vázolt meggyőződésemet. Dr. Falussy Árpád nézetemet magáévá téve eleget tett kérésünknek s magas állásával járó kötelességének ismerte elvállalni, a neki felajánlott s mint a tények igazolják már is nem minden kellemetlenségtől ment s igazi odaadást és a legkülönhözőbb érdek összeütközésekkel leszámolni kénytelen tisztséget. Nyilatkoznom kell az igazság érdekében még azon meggyanusitásra, mintha úgy a főispán, mint én a Bodoky Béla egyik alapitó tagnak körjegyzői társaihoz intézett s a nyilt levélben leközölt levélben foglalt azon értesítéssel „Egyben tudatom Kartárs úrral, hogy az intézet elnökéül dr. Falussy Árpád vármegyei főispán urat, alelnö- kéiil pedig llosvay Aladár vármegyei alispán urat sikerült az alapítóknak megnyerni“ hivatalos állásunkatbefolyás gyakorlására használnók fel már is. Ä levél teljesen magán jellegű s minden egyes alapitó a mikor ösmerőseit részvényjegyzésre kéri fel, saját indokait fejtheti ki tetjesen szabadon s az egyáltalán nem ellenőrizhető. A jelen esetben is eltekintve attól, hogy minden részvénytársulat csak megalakulása után választja elnökét esetleg alelnö- két s igy még egyik állásról sem lehet, mint létezőről szó, minden tudomásunk nélkül irta, munkakimélés végett nyomtatta ki magánlevelét Bodoky Béla alapitó, megjegyezni kívánom még, hogy a levélírása és szétküldése körüli időben a főispán Pesten tartózkodott s arról tudomást nem szerezhetett. Mint az alakuló Hitelbank mozgalmainak, illetve alapitói értekezletei folyó évi január hó 20-ig elnöke e száraz tényállást nem válaszul, csakis a nagyközönség tájékoztatásául közlöm, válaszát a nemes intentióju támadásra a nagy közönség megvagyvok győződve bírálatával, méltóan meg fogja adni. Nagykároly, 1907. február 2. llosvay Aladár alispán, mint az alapitói értekezletnek elnöke. HÍREK. Változás lapunk vezérlő-bizottságában. Gózner Elek dr. és Vetzák Ede dr. lapunk vezérlő-bizottságából kiléptek; e változás lapunk eddig követett politikai jrányára semmi befolyással nincs. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete e hó 3-án délelőtt 10 órakor rendes évi közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal : Polgármester jelentése a legtöbb adót fizető városi képviselő személyében beállott változásokról. Polgármester előterjesztése, a.) a legtöbb adófizető városi képviselők 1908. évi névjegyzékének kiigazitázára küldöttség, b.) a községi választók névjegyzékének egybe állítására választmány, s c.) az igazoló-választmányba 2 tag megválasztása iránt. A jogügyi, szinügyi s a „Kossuth Lajos-szobor“ bizottságba egy-egy tag megválasztása. A városi pénztárvizsgáló bizottság megválasztása. Az adókivetőbizottságba bizalmi férfiak megválasztása. Esküdtképes egyének alaplajstromát összeállító bizottság megválasztása. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur leirata, a főgimnásiumnál az iskola orvosi s egészségtan tanári teendők ellátása iránt. — Vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur leirata kertészeti szakirányú külön szaktanitás gazdasági ismétlő-iskola szervezése tárgyában. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur leirata a Nagykároly—csapi vasút vonalon, motoros kocsi közlekedés bevezetése tárgyában. Dr Somossy Ignác és néhai Makay Józszef örököseinek ké-
