Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-10-16 / 85. szám
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 85. szám. ezt be is látja és girálja. Ha nem is kimondottan, de azzal a tartózkodó magatartással és józan mérséklettel, amelylyel október 10-ikén viselkedett. Sehol az országban nem történt számottévő ex- czesszus. A felsőbb kényszer hatása alatt pihent a véső, a kalapács, a vinkli, — de Magyarország munkássága érettnek bizonyult arra, hogy alapos készültségii kódex szakaszai szerint vegyen részt kenyeret adó hazájának jogalkotásában. Ezt a tanulságot vonjuk mi le a magyar munkásságnak állásfoglalásából — Kristóffyék és hecczelő, naplopó vezéreikkel szemben. A munkásság, mint gazdasági és politikai tényező elismerést érdemel, — a felsült kolomposok pedig: szégyenlhetik magukat! . . . Rendkívüli megyegyülés. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága október hó 24-én d. e. Vall órakor rendkivüli közgyűlést tart. Az állandó választmány ülése. Szatmárvármegye állandó választmánya október 23-án délután 3 órakor ülést tart, amelyen a másnapi rendkivüli közgyűlés tárgyait fogják előkészíteni. A bíráló választmány ülése. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának állandó bíráló választmánya f. hó 22-én d. u. 3 órakor dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt ülést tart. A vármegye virilistái. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának legtöbb adót fizető tagjai sorából ezidén számosán maradnak ki, mert az adóhivatalok vagy egyáltalában nem, vagy csak hiányosan mutatták ki a virilizmusra jogosultakat. Ennek a mulasztásnak a megtorlása folyamatban van s azt a jogsérelmet szenvedettek is szorgalmazhatják. Alkalom nyílik erre november hó első napjaiban, amikorra — mint értesülünk — dr. Falussy Árpád főispán rendkivüli megyegyülést fog összehívni, .amelyen a virilis jogon törvényhatósági bizottsági tagok listája fog bemutatása kerülni. A drágaság ellen. Nagykároly, okt. 16. A nagy drágaságról való panaszkodás nem jnai keletű. Egész Európában évek óta keservesen érzik, hogy az életszükségletek kielégítésére szolgáló cikkek árai egyre emelkednek, anélkül, hogy a kereseti viszonyok ezzel az emelkedéssel lépést tartanának. Ez az általános drágaság volt az oka, hogy a mi speciális drágaságunkra több figyelmet nem fordítottak vezető köreink, úgy tartván, kogy a kórság általános : a drágaság a nemzetközi áruforgalomból kifolyólag minden ország lakosságát egyformán sújtja. A feljajdulások és felzúdulások hosszú, szakadatlan sorozatára volt szükség, mig megérlelődhetett a meggyőződés, hogy hazánkban a természetes és indokolt áremelkedéseken felül még az élelmiszer és eg/ébb uzsorák is teszik szinte elviselhetetlenné a lakosság legalább kilenc tizedrészének életét. Végre is ügyet kellett vetni a panaszokra annál is inkább, mert azzal fenyegettek, hogy az adózó elemek tönkre jutnak. Nemcsak a megélhetés is megkönnyítésében rejlő nagy köz- gazdasági előny, hanem az adóforrások megmentése iskésztette a kormányt, hogy a drágaság problémájának megoldásába fogjon. A mód, hogyan és az eszközök, amelyekkel a nagy drágaságon segíteni akar, mindenképpen megfelelőnek mutatkoznak, csak az a baj, hogy bizonyos huzamosabb időig fog tartani, mig a teendő intézkedéseknek foganatja lesz, noha a kormány erősen ígéri, hogy már az ősz folyamán fog segítséget nyújtani. Aki azonban ismeri hivatalos apparátusaink lassúságát: az ankétek, értekezése*, tanácskozások és mi más néven nevezendő, majdnem azt mondhatnék kerékkötők akadékosságait, az ebben az Ígéretben nem igen mer bízni. A zöld asztal mellett nem látni a nyomor ijesztő képét, jóllakott gyomornak nincsen érzéke a verejtékes munkában görnyede- zők szükölködései iránt. Az emberszeretö, di- cséretreméltó szándékot, melyet még az alaposságra vágyó hajlam is reguláz, igy késleltetik a kivitelben és nem igen lehet reményünk arra, hogy a kormány legújabban megindított mozgalmának áldásait mára tél folyamán érezhessük. Bármint is legyen azonban, mégis örömmel látjuk, hogy a szemtelen uzsoráknak véget akarnak vetni. Még szívesebben látjuk pedig azt, hogy a kormány akciója az egészséges munkáslakások bérének olcsóbbá tételére is irányul. A lakbér a szegény ember keresetének nagy részét emészti fel s ha kevesebb lakbért kell fizetnie, az ily módon megtakarított pénzből egyébb, eddig nélkülözött cikkek bevásárlására telik, de több figyelemmel is lehet a maga és hozzátartozóinak egészségére és esetleg lelkét nemesitő élvezetekre is fordíthatja a lakbérből megtakarított pénzt. A drágaság csökkentése egyúttal növeli a takarékossági ösztönt, amire különösen a mai népünknek oly nagy szüksége van. A mai viszonyok közt ugyan nem lehet ráfogni a kevésbé vagyonos néposztályokra, hogy pazarlók volnának — nincs miből. De mihelyt sikerül valamelyest türhetőbb megélhetési viszonyokat teremteni, arra kellene a legnagyobb gondot szentelni, hogy magyar népünk — okulva a külföldi lakosság példáján — életszükségleteinek kielégítésében mértékletesebb legyen. Ne vonja ugyan meg magától és övéitől a test és lélek épségben tartására okvetlenül szükségeseket, de használja fel az árcsökkenésben mutatkozó előnyöket a takarékossági hajlam fokozására. A legtöbb nemzet nemcsak életrevalóságának, az adott viszonyok és ésszerű kiaknázásuknak, minő például az ipar és kereskedelem és a mezőgazdasági konjunktúrák forsziro- zása, hanem a szerzett jövedelmek és kincsekkel való okos és mérsékletes elbánásának köszönheti nagyságát. Ha ezen az utón követjük őket, a mainál jobb megélhetési viszonyok közt is, akkor a kormány legújabb kedvezményezése nagy áldást fog jelenteni a sok csapástól megviselt magyar nép részére. A vármegye állategészségügye. Nagykároly, okt 15: Az az előnyös változás, hogy Kellner György személyében értékes erőt nyertünk a törvényhatóság állategészségügyének intézésére — máris minden téren megtermi gyümölcsét. A kiváló szakértelmű és fáradhatatlan törvényhatósági állatorvos nem elégszik meg azzal, hogy csak momentán jelentkező bajokat orvosoljon, hanem minden veterinárius kérdésben gyökeres újításokat szorgalmaz, hogy ezzel alapjaiban rekonstruálja a vármegye állategésisíg ügyét. Főispánunk, — áthatva ennek a köz- igazgatási ágnak fontosságától, módot talált arra, hogy a törvényhatósági állatorvos mindenkor intézkedő forum előtt nyilatkozhassék meg — Kellner Györgyöt a közigazgatási bizottságba is behívta előadóként. A bizottság legutóbbi ülésén a vármegye állategészségügye ilyen megvitatás alá került: Kellner György állatorvos jelenti, hogy a megye állategészségügye kedvezőtlen volt, mert a ragályos száj- és körömfájás a nagybányai járás 4 községében lépett fel járványosán és Szakállas-Dombóra a földmivelésügyi miniszter egy m. kir. állatorvost rendelt ki külön ; az óvintézkedések foganatosításának ellenőrzésére, miután ez irányban a debreczeni m. kir. állategészségügyi felügyelő mulasztást tapasztalt, felülvizsgálata alkalmával. Takonykórtól ezidő szerint a megye területe mentes. — Kártalanításként kiutaltatott az állam kincstárból 700 korona. Sertésorbáncz fellépett 6 községben. Megbetegedett 804, gyógyult: 626 és elhullott 178 sertés. Sertésvész fennáll: 42 községben. Megbetegedett 2593, gyógyult: 1616 és hullott: 974 sertés. Szeptember hóban vizsgálta a törvh. m. kir. állatorvos az erdődi, nagysomkuti, mátészalkai és fehérgyarmati járás m. kir. állatorvosok hivatalos ügykezelését s ennek kapcsán jelenti, hogy a marhalevél kezelés a megye egész területén tűrhetetlen rósz. Ennek okát a törvh. m. kir. állatorvos abban látja, hogy a a megye legtöbb helyén a községi elöljáróságot, az 1888. VII. t.-cz. V. R. 16. §-a alapján a községi bírókat bízták meg a járlatkezeléssel. Az 1900. XVII. t.-cz. V. R. 41. §-a alapján annak ellenőrzésével megbízott m. kir. állatorvosok azonban azt tapasztalták, hogy a községi bírók általában nem képesek s nem alkalmasak ezen fontos teendőnek végzésére. Fogalmunk sincsen a járlatkezelés szabályairól, az általuk kiadott járlatok tele vannak hibákkal, szabálytalanságokkal, külföldre rendelt szállítmányok járlatát éppen nem tudják kiállítani, de meg egyáltalában nem is értik^ meg a fennálló rendeleteket és szabályokat, úgy hogy eljárásukkal végtelen kellemetlenséget és kárt okoznak a gazdaközönségnek. Hozzá nem is megbízhatók, mert távollétük alatt más egyének is hozzájutnak a járlathoz, ami a legnagyobb visszaélésre ad okot. Ezen tűrhetetlen és lehetetlen állapot megszüntetése végett a törvh. m. kir. állatorvos javasolja, hogy a bizottság tiltsa el a megye területén a járlatkezeléstől a községi bírákat s azt kizárólag a községi és körjegyzőkkel végeztesse. Az állatorvosi javaslat élénk vitára adott alkalmat. Luby Géza bizottsági tag az eddigi állapotot óhajtja fenntartani ; szerinte zakiatá a közönségre, ha a tőle távol eső körjegyzőhöz kell mennie járlatért, hasonló szellemben szólal fel Domahidy Sándor bizottsági tag is. Nemestóthy Szabó Antal bizottsági tag tekintettel van a külfölddel kötött egyezményeinkre, amelyek nálunk tökéletes jártaskezelést tételeznek fel s a törvh. kir. állatorvos által jelzett állapotok tényleg meg nem maradhatnak. Javasolja tétessék az ügyben előterjesztés a földmiv. miniszter úrhoz. Elnöklő főispán elfogadásra ajánlja N. Szabó Antal indítványát azzal, hogy a felterjesztésben intéztessék kérdés aziránt, vájjon a községi elöljáróság az 1888. VII. t.-cz. V. R. 16. §-a alapján bizhat-e meg oly egyént is a marhalevél kezeléssel, aki az elöljárósághoz nem tartozik; vagy pedig csak a községi és körjegyzőkre bizandó-e a járlatkezelés, ha a bírók arra alkalmatlanok? A bizottság ily értelemben határozott. A megye területéről szeptember hóban elszállittatott 2403 állat és pedig 59 ló, 267 szarvasmarha, 1035 juh és 1042 sertés. Ezekből külföldre került 59 ló, 83 szarvasmarha, 867 juh és 91 sertés. Mint állategészségügyi előadó, elintézett 136 alispáni ügydarabot, saját-ügyforgalma 89 darab volt. SZÍNHÁZ. Nagykároly, okt. 16. A Rab Mátyás, amit vasárnap és hétfőn adtak: már olyan darab, hogy lehet benne játszani. Ki is tett magáért a társulat. Rajna Fe- rencz eleven, ötletes szövegére pompás muzsikát szerzett Czobor Károly s az operette-sze- mélyzet megmutathatja benne, mit ér. Jobb kedvvel is játszottak, népesebb volt a nézőtér, mint a múlt hét köznapjain. Komáiomy Gizella nagyon jó volt a czimszerepben, hálás közönségünk ünnepelte is. Andai Terka méltó párja volt a fogoly királyfinak. Igen helyre szakácsné, majd utóbb czeremónias-mesterné volt Pataki Vilma. Tihanyi Vilmos is megtalálta az igazi hangot a hitközségi szolga szerepében. Nagyon sokat kaczagtak rajta. Ilyen előadást már inkább szabad egymás hegyében kétszer adni. Még hétfőre is volt elég szép publikuma. * * * Általában konstatálhatjuk, hogy a publikum is, a magánszereplők is erősen javultak rövid néhány nap alatt. Mintha az összeszokás és megszokás tenné. A színpad is melegebb, a nézőtér is népesebb: hát megvan a kölcsönös jókedv oka. Bizony nem is volt csekélység ennek az ötven főnyi társulatnak egy hétig tétlenül kelletlenkedni az épülő színház környékén. A páholyok közönsége igazán rá is szolgál a jó előadásokra és Krémer igazgató nem is fukarkodik azokban. * * * Kedden este igen szép előadásban ment Bob herczeg. A bájos zenéjü operettet, aki már százszor megnézte, szívesen megnézi százegyed- szer is. Az est amúgy is művészi esemény volt.
