Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-01-30 / 9. szám

9 szárr. SZATM ÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. 14—15-én az őszieknél, egygyel lejebb a tava­sziaknál, valamint a sarlóvali aratásánál is. 2. A pénzért való aratásért 1200 négy­szögöl holdanként kaszával: Őszieknél conven- ció nélkül 7-től 9 koronáig és 1 liter pálinka, tavasziaknál 5—6 korona és 1 !■> liter pálinka ; sarlóval vágva 1 koronával több és 1/-> liter pálinkával. 3. A repcének kaszával vontatókbani mun­kálatáért 1200 négyszög ölenként 3.50-től 4 koronáig és 1/-> liter pálinka, sarlóval kévébe kötve, keresztberakva, 7-től 9 koronáig és 1 liter pálinka. 4. Kalászosoknak arató géppeli aratásánál a bekötés és keresztberakásért részben a szokott conventióval 25—30-án. Pénzért, convenció nélkül 1200 négyszögölenként 3 korona és 'A liter pálinka. 5. Pénzért, de convenció mellett úgy a kaszávali munka, mint a gép utáni bekötés a convenció értékének leszámítása mellett. 6. A napszámmali aratás a folyó napszám mellett. 7. A terményérti holdankénti aratás a ter­ménynek folyó ár melletti értékre átszámítása és ezúton a fenti pontokhoz alkalmazkodása mellett. 8. Convenció alatt a minden vidéken ed­dig szokásban volt convenció (élelmezés) ér­tendő. 9. Résziben convenció nélkül 3-al lejjebb, illetve kaszával 11 — 12-én a többi feltétel mellett is aránylagosan. A kapálásra és kaszálásra vonatkozó né­mely vidéken már az aratási szerződésben fel­venni szokott feltételeket és helyi szokásokat ezen arató szerződési feltételek nem érintik. 10. A szerződés a törvénynek megfelőleg hatóság előtt hitelesitendő. 11. A részelés az aratók vagy aratógazda jelenlétében eszközlendő a hányadnak megfele- lőleg. A mai közgyűlés előtt már megkötött ara­tási szerződéseket természetüleg a jelen meg­állapodás nem érintheti. 12. Ezen aratási szerződési feltételek mint a gazdakör gyűlésének egyhangú határozatai elfogadtatván, azok kinyomatása elhatároztatott, és egyrészről felkéretett a járás tekintetes fő- szolgabirája, hogy a közérdek szempontjából azt tétesse közhírré, és másrészt a körjegyző­jénél egyes példányokat a kör minden tagja kaphat. A gazda-gyűlés szívesen vette, hogy tanács­kozásait mintegy 20 mezei munkás végig hall­gatta, sőt egy életrevaló elfogadott indítvánnyal ahhoz hozzá is járult, mert azon meggyőződés­sel kellett távozniok, hogy mig egyrészt a gaz­daközönség a szociálista izgatással határozottan szembe száll, másrészt a mezei munkások jogos igényeinek méltányos kielégítése elől nem zár­kózik el és elmegy velők szemben azon határig, melyet önfenntartása megenged. A szerződött s legalább egy heti időt kevélynek, haragosnak és irigynek tartasz en- gemet? Beleegyezem, ha elismered, hogy csak a dicsőségre szomjaztam. Fösvénynek tartasz? Abba is beleegyezem. A fösvénység fejedel­meknek való erény. Ha torkossággal és buja­sággal vádolsz, azért sem haragszom. Így csak a restség van még hátra. S mikor e szót kimondta Luczifer, össze­fonta karjait pánczélja fölött s fölvetve komor fejét élénken megrázta lángoló sörényét: — Spinello, igazán azt hiszed, hogy rest vagyok? Gyávának gondolsz, Spinello? Úgy véled, hogy lázadásomban nem volt bátorsá­gom ? Nem úgy van ! Az lett volna az igazság, ha engem vakmerőnek rajzoltál volna s büszke arczunak. — Nem szabad igazságtalanságot elkövetni még az ördög ellen sem. Nem veszed észre, hogy megsérted Azt, a kit imádsz ha ilyen, szörnyű varangyos békát adsz neki ellenfelül. Spinello, te ugyancsak tudatlan vagy vén­korodra ! Szeretném meghúzni a füledet, mint egy rossz diákét. Erre a fenyegetésre, mikor már látta, hogy nyújtja ki feléje karját Luczifer, Spinello fejéhez kapott mindkét kezével s kiabálni kezdett. Jámbor felesége, álmából hirtelen feléb­igénylő munkáknál a gazdakör tagjai a munká­soktól munkakönyvét tartoznak kívánni, és abba a szerződött munka tartamát bejegyezni, mely mely idő alatt a munkást a gazdakörnek más tagja nem alkalmazhatja. A közgyűlés lefolyásáról a megyei gazda­sági egyesület és két helyi lap értesítendő. Elnök a hosszú ülés alatt tapasztalt türel­méért és jóakaratu figyelméért a közgyűlésnek köszönetét fejezi ki, és kitartásra, egyetértésre buzdítván gazdatársait, a közgyűlést berekeszti; miután még a jegyzőkönyv hitelesítésére Bónis Károly és Csoknyay Gyula tagokat felkérte. HÍREK. A vármegye gazdaközönségéhez azt a kérelmet intézzük, hogy a gazdakö­zönség és a mezőgazdasági munkásmoz­galmak ügyében környékükön előforduló nevezetesebb eseményekről értesíteni szí­veskedjenek. Mert a munkaadóknak he­lyes irányban megindult mozgalma csak akkor számíthat teljes sikerre, ha a vár­megyei egészet képező egyes vidékek állandó s legalkalmasabban a sajtó utján közölt kölcsön hatásban állanak egy­mással. Esküvő. Soltész József krasznabélteki kör­jegyző szombaton vezette oltárhoz Feifer Ede városi számvevő leányát, Katiczát. Oltáregyesületi felolvasó-est. Múlt szá­munkban jeleztük az Oltáregyesület február 3-ki estjét. Az esten Wolkenberg Alajos dr. fog előadást tartani. Meghívókat nem bocsát ki az egyesület. Képesítés. Váczi Jolánka, néh. Váczi La­jos orvos leánya a budapesti nemzeti zenedé­ben kitűnő sikerrel letette a zongoratan szakból a képesítő vizsgálatot. A nagykárolyi „Protestáns Társaskör“ feb­ruár hó 9-én rendezendő mulatságának műsora a következő: 1. Kuruc nóták, tárogatón. Elő­adja Sajó Dezső ur. Zongorán kiséri: ifj. And- rássy Jenőné urhölgy. 2. „Rákóczi halála“. Irta Lampérth Géza. Szavalja: Márton Margit ur­hölgy. 3. Alkalmi beszéd. Tartja: Gy. Kovács József ref. segédlelkész-vallástanár. 4. Kurucz dalok. Énekli: Filep Margit urhölgy. Zongorán kiséri: Vitek Károly zenetanár ur. 5. Gordonka­játék, zongorakiséret mellett. Előadja: Hajdú István budapesti joghallgató és zeneakadémi­kus. 6. „Rákóczi zászlója“. Irta Szepessy László. Szavalja : Juhász Ernő p. ü. számtiszt ur. 1, Zongora-játék. Előadja: Kacsó Irénke urhölgy. Műsor után tánc. Áthelyezés. A v. és k. m. kir. miniszter Bökös Etelka algyógyi és Gáspárné Szabó Vilma magyarláposi áll. el. iskolai tanítónőket kölcsö­nösen áthelyezte. redve megkérdezte őt, hogy mi baja. Spinello fogvaczogva feleié, hogy látta Luczifert s hogy micsoda veszedelem fenyegette őt. — Ugy-e megmondtam — válaszolá a jó asszony — hogy még belebolondulsz s sok gonosz alakba, melyeket olyan különös kedv­vel festesz a templom falára ? — Én nem vagyok bolond — monda a festő. — Én valóban láttam őt; oly szép, ha­bár komor és büszke. Holnap azonnal letörlöm azt a borzasztó alakot, melyet festettem s azt rajzolom helyébe, melyet álmomban láttam. Mert nem szabad igazságtalanságot elkövetni még az ördög ellen sem. — Jobb lesz, ha aluszol — válaszolá az asszony. Esztelenül s keresztény emberhez nem illő módon beszélsz. . Spinello megkirsérti fölkelni, de nem volt ereje s eszméletlenül-visszahanyatlott párnájára. Még néhány napig szenvedett borzalmas lázá­ban s azután meghalt. Főigazgatoi látogatás. Géresy Kálmán, a debreczeni tankerület főigazgatója, főgimnáziu­munk megvizsgálása czéljából hétfőn városunkba érkezett s a szokásos főigazgatói látogatást e héten végzi. Itt időzése alatt a főigazgató a piarista rendház vendége. Nyilatkozat. A „Szatmárvármegye“ 7. számában „Jubileum“ dm alatt közzétett napihirben többek kö­zött én is szerepelek, mint aki eddig ismeretlen okból a jubileumon részt nem vett. Erre vonatkozólag a követke­zőket jelentem ki: Soha nagyobb sérelem nem érte sze­rény személyemet, mint épen ezen nagy fontosságú és lélekemelő — legöregebb barátom — ünnepeltetése al­kalmából, mert én vagyok az egyedüli, aki e járásban Bolkis György ünnepelt kartársammal 29 éve együtt mű­ködöm — 18 éven át, mint közigazgatási végrehajtó és 11 éve mint körjegyző — a kihez ezen hosszú idő alatt mindig gyöngéd barátság fűzött, úgy, hogy tiszta lelkiisme­rettel merem állítani, ha valaki osztozott és osztozik rögös pályáján elért 30 éves jubileuma örömében, akkor az én vagyok. Sajnos az én nevezett kartársam jubileumára sem értesítést, sem meghívót sehonnan nem kaptam, azért azon részt nem is vehettem; és hogy nem osz­tozhattam tehát legöregebb kartársam örömünnepében közvetlen közelében, az azoknak tulajdonítható, kik engem arra meghívni elmulasztottak. Nem vádolok sen­kit és nem is forsirozom a dolgot, mert megnyugtatom magam azzal, hogy mellőzésem nem bojkot akart talán lenni; csupán könnyelmű feledékenység, avagy elnézés­ről lehet szó, de remélem, hogy elmaradásom „eddig ismeretlen“ oka eléggé hathatós és nagyon elfogadható. Tőketerebes, 1907. január 25. Herskovits Miksa, kör­jegyző. (?•) A Szatrnáron Kelemen Samu dr. füg­getlenségi párti képviselő lapvezérsége alatt megjelenő „Szatmár-Németi“ c. lap ez évi 7. számának „Hajszák“ c. vezércikkében olvassuk a következő sorokat : „Még csak a napokban támadt kedve a függetlenségi párt egy pár reakciós hajlamú tagjának ahoz, hogy a párt közkedvelt és népszerű alakját: Benedek Jánost kiüldözzék — semmiségért, csupán azért, mert ez a derék, hithű és buzgó katonája a függet­lenségi tábornak a demokraták listáját támo­gatta a fővárosi községi választások alkalmá­val.“ Tekintve, hogy a függetlenségi párt Be­nedeket kizáró hangulatát egyhangúlag hozta, a párt elleni, fentebb olvasható éles állásfog­lalásból sokan azt következtetik, hogy Kelemen is ki akar lépni a pártból. Visszautasított kitüntetés. Még a szomorú alkotmány tigris korszak idején történt, hogy Pannóniái Nagy László volt megyefőnök fel- terjesztésére Száva Tódor gazdasági cselédet 49 évi hűséges szolgálatáért a Fehérváry-féle csőcselék földmivese diszéremmel és adomá­nyozó oklevéllel tüntette ki, mely kitüntetést nevében román, azonban szivében és lelkében magyar ember Száva Tódor visszautasította. A cinikus és egész életén önérzet hiányában le­ledző Pannóniái László lebagózva látta hazafi- ságát egy egyszerű földmives által, szégyenpirt erőltetett arcára s diszérmet és oklevelet vissza felterjesztette. Telt az idő, fordult a világ, ki­fordult belőle Czinikus Laczi is. Ezt várta Száva Tódor a becsületes polgár, büszkén je­lent meg dr. Falussy Árpád főispán előtt s előadta, hogy a visszautasított kitüntetést most már elfogadja, főispánunk felterjesztésére meg is jött s a falu apraja-nagyja jelenlétében szép ünnepség keretében a nagysomkuti főszolgabíró átadta, felfűzte az öreg Száva Tódor mellére, ki könnyes szemekkel köszönte meg a kitüntetést’ Leesett kalauz. Boros Kálmán vasúti ka­lauz f. hó 24-én este a Csapról a városunkba menő vonatról a nyílt pályán, mikor a vona- teljes sebességgel robogott, Vásárosnamény és Gyüre állomások között leesett. A vonaton csak Vásárosnaményban vették észre, hogy nincs meg a kalauz, holott mikor a vonat a gyürei állo­másról kiindult, még teljesítette kalauzi köte­lességeit. A vonatvezető azonnal jelentést tett a vásárosnaményi állomásfőnöknek a kalauz el­tűnéséről, miért is az állomásfőnök rögtön haj- tányt indított útnak a kalauz megkeresésére. Boros Kálmánt csakhamar meg is találták, amint gyalogosan jött az állomás felé. Elmondta az­tán, hogy megsiklott a síkos párkánydeszkán s leesett, de szerencséjére anélkül, hogy na­gyobb zuzódást szenvedett volna. Az idén nem lesznek hadgyakorlatok. Az az ismételten fölmerülő hir, hogy Magyarország délkeleti részén az idén nagy hadgyakorlat lesz, amelyben résztvesznek a kassai, budapesti és temesvári hadtestek, teljesen téves. Mértékadó körökben semmit sem tudnak arról, hogy Ma­gyarországon az idén egyáltalán tartanának nagy hadgyakorlatot. A csapatok kiképzése fo­kának megfelelőleg az ez idei gyakorlatok csu­pán a hadosztályok keretében mozoghatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom