Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-08-22 / 69. szám, Rendkívüli kiadás
2-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 67-ik szám. A nagykárolyi választás. — A „Szatmárvármegye“ tudósítójától. — Nagykároly, augusztus 22. Csúnya előzményei vannak ennek a mai választásnak. De most nemmegyünkbe- le azoknak aprólékos taglalásába, — ráérünk erre a választás után. Csak úgy általánosságban teszünk egynéhány megjegyzést. A néppárti önjelölt, látva, hogy nemzetellenes fegyvertársaival való czimborás- kodása sem mentheti meg a bukástól: Szatmárt, egy négyoldalas papirost nyomatott a „Heti szemle“ czégére alatt, (beh furcsa szerzet ez a néppárt: még nappal is álarczban szédeleg!) és azon a papiroson már képviselőként élteti Szabó Albertet. (Egyszer már csak mégis kiírjuk a nevét.) „Hát hiszen hadd járjon farsangot a H. Sz. augusztusban: nekünk ez nem esik zokon. De ezzel a kánikulai farsangolással kapcsolatosan annyi vadat ir össze: a „Szatmárvármegyé“-ről, a főispánról, a Papp Bélát támogató képviselőkről, lapunk szerkesztőjéről, hogy sorra cáfolnunk a valótlan badarságokat szinte képtelenség. Sem időnk, sem tervünk, sem kedvünk nincs arra, Ám mulasson a H. Sz. a maga módja szerint. Meg aztán sokkalta jelentéktelenebbnek ítéljük ezt a lapocskát, semhogy érdemesnek tartanók vele hosszabban foglalkozni. Csak Ízléstelenségének adta tanúbizonyságát rendkívüli kiadásával. Mindössze ennyi a megjegyzésünk a H. Sz. égbe nem halló kirucczanásaira. Jelenik meg azután Budapesten egy Alkotmány nevű újság. Ez is azzal tetszeleg önmagának (mert hát ritka ember olvassa), hogy czáfol és hazudik. Már akárhogy csürjük-csavarjuk is a dolgot és bárhogyan óvjuk is a toliunk gavallériáját : nincs más helyes kifejezésünk arra, hogy: valaki — tudva, nem mond igazat. Hazudik biz az. És annál szégyenletesebb a dolog, ha az igazság igéit és az igazságot hirdetni hivatott papi emberek cselekszik. Mert úgy tudjuk: mindakét papirt tisztelendő urak mázolják feketére. Szégyeljék magukat!... Szó a mi szó: a rendelkezésre álló egy heti kortesidő alatt becsülettel állotta meg helyét a függetlenségi választópolgárság. Tömören, mint az aczélfal: áll a 48-as Kossuth-zászló alatt és viszi diadalmas győzelemre. Hiszünk, bízunk és remélünk a mi lelkes összetartásunkban és abban a jeligében, abban a mi nemzeti szentségünkben, amit ez fejez ki : 1848. Ez alá a zászló alá sorakozik minden, ami magyar és acsarkodik reá a 67-es nemzetközi hazaárulás. Nincs már szükségünk kortesirásra, mert látjuk véreinket a 48-as zászló alatt. Néhány óra még, s a makulátlan lobogó diadalmasan leng a vár fokán, amely verheilen védőbástyája nemzetéletünknek, ezeréves ősi alkotmányunknak. Nem az elbizás vezeti toliunkat, hanem a hit — a magyar nemzeti becsületben és a nagykárolyi választópolgárság becsületében. S most térjünk át a tudósítás terére: „A függetlenségi párt. Ma van csak egy hete annak, hogy a nagykárolyi kerület függetlenségi pártja jelöltet állított Papp Béla közszeretetben álló személyében. S ez alatt a hat nap alatt: pénz, ital, hatalmi presszió nélkül itt állunk a diadal előér- zetével eltelten a szavazó urnák előtt. Látjuk a 48-as zászlók százait lengeni, piroslik a szabadság színe a kalapok mellett: győzni fogunk ! A függetlenségi párt önzetlen kortesserege már kora hajnal óta hozza a községekből a választók szekérsorát. Méltóságteljes lelkesedés és a pálinkátlan komoly hangulat ömlik el a választók táborán. Ez a sereg nem iszik előre a medve bőrére ! Majd meghisszuk estére az áldomást ! Mint vitézi eleink cselekedték ezer évnek előtte jól végzett munka, befejezett eredmény után ! A Rákóczy kuruczai is csak a győ- zedelmek estéjén vigadtanak vala. Nagykároly áll, mint a sziklavár, — egyek vagyunk mi hazánk szeretetében. Érendréd, Genes, Börvely, Bérc, Penészlek, Érkörtvélyes — fehér zászlók alatt vonulnak be. Nincs egy szál szavazó bennünk, aki jcsuffá tegye a községünket. A németajkú és román nemzetiségi községekből is csak gyéren szállingóznak a 67-es fekete-sárga zászló alá. A néppárt. Hosszú orral, konyult füllel ballag szégyenkezve a néppárt a tanyái felé. Pénzen, boron, bandán vett feketesereg az a pár száz ember, aki elszegődött hitványul a hazaárulásra. A szocialista párt. Errőb csak annyit tudni, hogy helyet kért ő is. Adtak is neki. Hely már volna ilyen formán, de nincsen párt. A jelöltek. A függetlensépi párt jelöltjét, Papp Bélát, a kerület végrehajtó-bizottságának mind a száz tagja ajánlotta választásra. Szabó Albert dr. is szerzett 10 ajánlót, sőt talán Jócsák Kálmánnak, a szociálista jelöltnek is sikerült ennyire vinnie. A választási eljárás. A választás külsőségeit illetőleg dr. Kovács Dezső választási elnök a következőket teszi közzé : Hirdetmény. 1. A központi választmány által folyó évi augusztus hó 22-ére kitűzött képviselőválasztás alkalmával a nagykárolyi választó-kerületben szavazási hely a gróf Károlyi György téren a cédulaház. a) Az I-ső szavazatszedőküldöttség előtt szavaz Nagykároly város az I-ső sz. szavazó helyiségben; b) a 11-ik előtt Genes, Börvely, Mezőpetri, Vezend, Mezőterem, Portelek, Iriny, Den- geleg, Kaplony, Kálmánd községek a Il-ik sz. szavazóhelyiségben; c) a III-ik előtt Szaniszló, Érkörtvélyes, Érendréd, Penészlek, Csomaköz, Bere, Szentmiklós, Esztró, Reszege, Fény és Csanálos községek a III-ik sz. szavazóhelyiségben. 2. A választók számára gyülekezési helyül kijelöltettek: a) a függetlenségi pártnak a gróf Károlyi György térnek nyugoti oldala; párttanyák: a csizmadia szin, Kun István és Buchman vendéglője; b) a néppárt számára a gróf Károlyi György térnek a keleti oldala; párttanyák: a Szájler Dénes, Sikolya István és Kudla László vendéglője, c) a szociáldemokrata párt számára a gróf Károlyi György téren levő konyhapiacz, párttanya: özv. Rósner Mihályné vendéglője. 3. A vidékről bejövő választók szekerei pártok szerint a gróf Károlyi György téren helyezkednek el. 4. Igazolványnyal el nem látott egyének, valamint nők és gyermekek a katonai és csendőrségi kordonokon semmi esetre sem bocsáttatnak keresztül. 5. A választás pontban 8 órakor nyittatik meg. 6. A záróra minden szavazatszedő küldöttség előtt külön tűzetik ki s a záróra alatt jelentkező választók az e célra megjelölt helyen a törvény értelmében elkülönittetnek. A záróra alatt jelentkezett választók a záróra eltelte után is beadhatják szavazatukat. Nagykároly, 1907. augusztus 17-én. Dr. Kovács Dezső, választási elnök. HÍREK. A félév elteltével tisztelettel felkérjük in. t. előfizetőinket, hogy előfizetési hátralékaikat kiadóhivatalunknál rendeznis előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. — A dalárda sikere Egerben. Az egri dalversenyén a nagykárolyi dalegyesület elismerő oklevelet nyert. — Az építőiparosok tánczvigalma. A nagykárolyi épitő-iparosok szombaton este tartották meg a polgári kaszinóban elhalasztott táncz- vigaímukat. A mulatság igen szép sikerrel folyt le s a jelenvoltak reggelig tánczoltak hangos jókedvben. — Eljegyzés. Ábrahám Simon marosvásárhelyi lakos eljegyezte Blau Ignácz polgártársunk leányát, Katát. — A népünnepély bevétele. Fényesen sikerült népünnepélyt rendezett a nagykárolyi dalegyesület Szent-István napján a lövölde kertjében. Volt ott minden mulatságra és szórakozásra szolgáló alkalom: póznamászás, lepényevés, versenykuglizás, versenyfutás, gyorsárverés, ördöghinta, panoráma, cserencsekerék és sorsjáték. A kisorsolt tehenet a 277. számú sorsjegy nyerte. A népünnepély brutto bevétele 1600 korona volt, ebből mintegy 1000 korona a kiadás. — A honvéd-lőtér renoválása. A honvédelmi miniszter rendeletére renoválni fogják a nagykárolyi honvéd-lőteret. Ennek munkálatai írásbeli zárt ajánlatok alapján versenytálgyalás utján fognak kiadatni. Az ajánlati versenytárgyalás folyó év augusztus hó 23-ikán délelőtt 9 órakor lesz a helybeli honvédállomás parancsnokság irodájában. Az említett helyre állítási munkálatok : földmunka, villanyos szerelő, lakatos, mázoló, kőmivesi és ácsmunkából állanak; a költségvetés mindezekre 3125 kor. 43 fill, irányoz elő. Bővebb felvilágosítás a helybeli honvéd állomás-parancsnokság irodájában kapható. — Anyjává fogadta a tehenet. Még az állatok változatos életében is ritka eset történt Bodonyi Pál homoki lakos tehenével. Bodonyiék mintegy másfél hét óta szomorúan tapasztalták, hogy a homoki közlegelőre járó tehenök, melytől eddig sok tejet fejtek, nap-nap után kevesebb tejet adott, annak daczára, hogy mindig jól lakva jött haza a legelőről és semmi külö- sebb változást nem észleltek rajta. Gyanakodni kezdtek, hogy talán valami ellenségük egyetlen tehenüket megrontotta, vagy pedig a tehén szelídségét valaki felhasználva a tehenet a legelőn rendszeresen feji. A községi csordás a kit emiatt kérdőre vontak, azt adta elő, hogy a tehén itatás után a nyájból kiválik s a közeli Éger patak két ága között lévő sástól környezett tisztásra megy s onnét jól lakva tér vissza. Bodonyi megakarván győződni a csordás által előadottak valódiságában, maga is kiment egy nap a legelőre s itatás után a nyájtól elcsapódó tehén után ment, hogy megtudja, vajon ki lehet az az ismeretlen, aid ilyen különös módon akar tejhez jutni. A magas sásban Jesbe állva látta, hogy a tisztáson egy kis őzike várta már a tehenet és éhes mohósággal szaladt elibe és szopni kezdte. A tehén pedig a kis sárga „borjut“ nyugodtan szoptatja. Mindjárt tisztába volt, hogy miért fej napról-napra ke- vesebk tejet Bodonyiné asszony. A faluban hire ment a különös esetnek s a következő nap sokan mentek meglesni a különös esetet. Csak Bodonyiné asszony nem egyezett bele a dologba mert másnap már nem hajtotta ki a tehenet a legelőre. Vajon már most a kis árván melyik tehén könyörül meg? Valószínű, hogy az árva kis őznek az anyját a Mikolában nagy számmal élő koczavadászok valamelyike lőtte le. — A pálinka áldozata. Szeszerán István, szinérváraljai illetőségű napszámos, folyó hó 15-én Konubbi Herman korcsmájában pálinká- zás közben összeesett. A mentők kórházba szálliiották, hol rövidesen meghalt. Szeszerán az alkohol újabb mártírja. Nyomatott a Kölcsey-nyomda r. t. Nagykárolyban. 1907.
