Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-08-19 / 68. szám, Rendkívüli kiadás

2-ik oldal SZATMÁRVÁRMEGYE. 68. szám. Kossuth levele. ZZZ Papp Béla körútja, mzz A néppárt és a darabontok cimboráskodása. — A „Szatmárvármegye“ tudósitójától. — Nagykároly, aug. 19. Mához három napra már az urnák elé járul Nagykároly kerületének választó­polgársága, hogy döntsön a fölött, kit küldjön föl a parlamentbe képviselője­ként. Papp Béla jelölése óta még csak három nap múlott el, de már az e na­pok alatt tapasztaltakból nyugodtan látjuk előre a választás eredményét. Papp Béla lesz a nagykárolyi kerület képviselője! A néppárt önjelöltje kétségbeesetten kapaszkodik minden szövetkezéshez, min­den czimborasághoz. Legújabban össze szűrte a levet a darabontok maradékai­val. Gyönyörű kis társaság az most együtt: néppárti önjelölt, fanatizált dákoromán és szoczialista izgatok, — még csak a Kristóffy gyászvitézei kellettek hozzájuk, hogy együtt legyen a vármegye és a kérület ocsuja. Most már együtt zöld- tollaskodnak a helybeli néppárt nagyobb dicsőségére. Papp Béla pedig halad a maga komolyságával és törhetetlen elvhüségé- vel a bizonyos diadal felé. Gyönyörű levelet irt Kossuth Ferencz a kerület választónépéhez. Kiadásunk első helyén közöljük a nagynevű vezér szózatát. Aki elolvassa: ha csak egy szikrája van is benne a becsületes haza- fiságnak, már tudni fogja, hova szavazzon. Még a jobb érzésű románság is velünk tart már. Hasztalan iparkodott elcsavartatni a néppárti önjelölt a becsü­letesebb nemzetiségek fejét: tisztában vannak azok is azzal, hogy kik az ő valódi hivatott vezéreik. A hazafias és józan gondolkodású román papok fölvilá­gosították híveiket annak veszedelme fe­lől, hogy mi következnék be, ha itt a néppárt megvetné a lábát. De nem is mi beszélhetünk tulaj­donképen néppárti jelöltről, mert hiszen a faluzó politikai csodaszörny nem is a hivatalos jelöltje a néppártnak. Tán ő maga sem tudja, hogy kinek a jelöltje. Önnönmaga bizalmának osztatlan letéte­ményese ő. Semmi egyéb. Mert a koa- liczió központjából értesítenek bennünket, hogy milyen nagy a fölháborodás illeté­kes helyeken is ennek az elvakult és vakmerő embernek a szertelen vállalko­zása fölött. Hogy meri ő azt hirdetni maga felől, hogy ő a koaliczióba tartozó néppártnak a hivatalos jelöltje, amikor őt arra a központi pártvezetőség nem ha­talmazta föl s amikor a koaliczió és a nemzet halálos ellenségeivel szövetkezik. S ez a mai napon jutott tudomásunkra. De gondunk van rá, hogy tudomására jusson az egész kerületnek és a központ­nak is, hogy ime: mire visz a madátum- éhség! Határozott és biztos tudomásunk van ugyanis arról, hogy mikor a néppárti ön­jelölt látta, hogy a hazafias németséggel és románsággal nem tudja bevetetni tév- íanait s azok sorra hagyják őt oda fana­tizáló táborkara kicsinyke serege társaságá­ban : megkötötte a szövetséget Kristóffy és Nagy László letört és elföldelt dara- bantjaival. Azokkal az ismert alakokkal, akik Nagy Lászlónak spiczlijei és uszály­hordozó vazallussal voltak. Ma már a néppárti önjelölt kortes hadaival járják a várost és a falvakat ezek a fekete ala­kok, akik a mostani választási alkalomra előbujtak dohos odvaikból. Neveiket csak azért nem írjuk ki, mert nem akarjuk vele az újságunkat bepiszkítani. Úgyis ismeri őket mindenki és aki Nagykároly utczáin jár, láthatja a hires zöidtollas korteseket. Reménykednek, hogy ők lesz­nek azok, akik az első darabant-képviselőt fölküldhetík. Mert hogy a korteskedésükért a maga eldarabantesodását is kilátásba helyezte a néppárti önjelölt, azt bizonyosra veszszük. Nem tesznek ingyen szolgála­tot és kortes szívességet darabanték ! Figyelmeztetjük tehát a választópol­gárságot, hogy most fényes alkalom nyílik tanúbizonyságát adni becsületességének, tiszta lelkének és hazafiságának. Bízunk abban, hogy a kerület választóinak túl­nyomó zöme, egy elenyészően kisebbség ellenében: ennyi hazafiatlanság és lelki­ismeretlenség láttára undorral fordul el a darabant zászlótól és vagy fel fogja kérni gróf Zichy Aladárt, a néppárt el­nökét, hogy hazafias lelkiismeretes je­löltet léptessen föl hivatalosan, vagy pedig oda fogja hagyni az önjelöltet és zászlaját, amelyet az nem átall a nemzet- ellenes szövetkezés szennyével bepisz- kolni. Állandóan résen leszünk és ponto­san ki fogjuk mutatni úgy Nagykároly­ban, mint a kerület községeiben azoknak névsorát, akik a nemzetgyülölő és nem­zetgyilkos szövetség jelöltjére adják sza­vazatukat. Hadd lássa meg az egész vár­megye és hadd lássa meg az egész or­szág hazafias közönsége, hogy kik azok, akik Szatmárvármegyében és a nagy­károlyi kerületben a nemzet életére tör­nek. Hadd lássék meg, hogy kik azok, akik fekete lelkűkben a magyarság elleni gyűlölettel : ezeréves fennállásunkat ve­szélyeztetik további nagy jövőjében és kik azok, akik ősi alkotmányunkat lelket­lenül feldúlni akarják. De mi hiszünk a magyarok Istené­ben és bízunk városunk és a kerület hazafias polgárságának tiszta lelkében, hogy nem fognak abban a szennyes név­sorban szerepelni, amely a hazaáruló szövetkezés jelöltjére leszavazottak so­vány lisztáját képezendi. De vigyázunk arra is, hogy mi tör­ténik a román falvakban és tudjuk, hogy ott állandóan, folyton-folyvást izgatnak a magyarság ellen. Pedig kiszámithatlanok az ilyen lelketlen izgatás következ­ményei, amelyek nemcsak a kerület, ha­nem a vármegye békéjét is feldúlni al­kalmasak. Tudjuk azt is, hogy kiknek a közvetítésével és kortesérdemeivel törté­nik mindez. Hiszen följelentés is történt a debreczeni kir. ítélőtábla elnökéhez, hogy a nagykárolyi járásbíróság egyik tagja az önjelöltet végigkíséri kortesutján a román falvakban és nemcsak kisér, de bujtogat is, aminthogy román nyelven bujtogat egy másik néppárti kortes ro­mán születésű közjegyzői Írnok. Ez ellen pedig az igazságügyminiszterhez ment följelentés és majd onnan érkezik válasz, hogy szabad-e a magyar bíróság egy tagjának, avagy egy magyar közhatóság alkalmazottjának a magyar államiság ellen, a haza ellenségeivel szövetkezve, bujtogatni. Egy valótlan híresztelést és néppárti kortesfogást is módunkban van meg­cáfolni. Azt hirdeti ugyanis a néppárti korteshad a katholikus községekben, hogy dr. Boromissza Tibor szatmári püspök az alsóbb katholikus papságot arra uta­sította, hogy a néppárti önjelöltet támo­gassa. Ez nem igaz. És illetékes helyről nyert fölhatalmazás alapján kijelenthet­jük, hogy az ilyen rendelet, — ha volna valahol — miszlifikáció, hamisítvány. — Jól vigyázzunk tehát, tisztelt válasz­tópolgárság: nehogy Nagykároly kerüle­tét érje az a szégyen, hogy néppárti czégér alatt az első darabont képviselőt beszállítsa a parlamentbe! . . . Lapunk legközelebbi száma a válasz­tás napján, csütörtökön délben jelenik meg. Kelemen és Hoffman képviselők Nagykároly­ban. Ma délután érkeztek meg városunkba dr. Kelemen Samu és dr. Hoffman Ottó ország­gyűlési képviselők, Papp Béla függetlenségi jelölt támogatására. Holnap reggel érkezik vissza egy napi távoliét után Ivánka Imre képviselő és még néhány társa, akik részint a jelölt kí­séretében, részint különválva tőle, fogják a füg­getlenségi eszméket és a jelölt személyiségét propagálni. Lapzártakor értesülünk arról, hogy a fön- neb megnevezett politikusokon kívül holnap reggel Nagykárolyba érkeznek még: Lévay Mi­hály orsz. képv. Szentkirályi Zoltán, Abonyi Mihály és Markos Gyula r. k. plébánosok és országgyűlési képviselők, hogy a kerület lakos­ságát felvilágosítsák a felől, hogy a hazafias katholikusság hivatott és igazi vezérei nem a népbolonditó néppárt körében, hanem a független­ségi és 48-as eszmék vezérkarában találhatók. PAPP BÉLA KÖRUTJa. Papp Béla függetlenségi képviselőjelölt és lelkes kísérete eddig 14 községet járt be. El­mondhatjuk, hogy a néppárt hiába erőlködik már majd egy hónapja: mégsem volt képes maradandóan megmételyeznie a választópolgár­ságot. A darabont-maszlagnak csak múló hatása van s ahol Papp Béla megfordul és lelkes szó­val előadja nemes koncepciójú programmját: ott zászlaja alá sorakozik a választópolgárság szine-java. Csak elvétve akad egy-egy megté- velyedett választó, akit az ámítás, vagy az ital levett a lábáról. Örvendetes tapasztalatokat szerzett Papp Béla és corteg-zse különösen a román falvak­ban. (A magyarság természetesen egyhangúlag 48-as.) Szent-Miklóson, Esztrón, Vezenden, Den- gelegen már elfordult a románság a darabont- szövetkezésü néppárti önjelölttől. A vegyes la­kosságú magyar-román falvak pedig egyértel- leg állanak a 48-as lobogó alatt. Annyira for­dult a helyzet a jelölt csütörtöki föllépése óta, hogy bízvást számíthatunk kétszeres többségre, ha ugyan vissza nem lép a csúfos bukás elől az önjelölt néppárti darabont. Különösen fényes fogadtatása volt Papp Bélának, vasárnap délben Ér-Endréden. A ha­táron Csutoros Albert, ev. ref. lelkész, vidéki pártelnök, Veress Lajos és ifj. Geszterédy Fe­rencz vezetésével egész szekértábor és lovas bandérium várta a jelöltet, akit 20 végrehajtó­bizottsági tag kisért. Végig a községen lobogó zászlóerdő alatt, éljenzés orkánja közben robo­gott a végtelen kocsisor a községháza elé, ahol díszes emelvényen egy csoport bájos urilányka körében, Nagy Pista községi jegyző üdvözölte lelkes beszédben Papp Bélát. — Gyönyörű csokrot kapott azután a jelölt Kubinyi Sárikától, aki az endrédi hölgyek szerencsekivánatait és rokonszenvét tolmácsolta. Papp Béla rövidre fogva, elmondotta programmját, azután Adler Adolf kerületi elnök és Kubinyi Albert alelnök tartottak lelkesítő beszédeket a teljes számban egybegyült választókhoz. Czigányzene és a Kossuth-nóta hangjai mellett kisérte végig a leánykákat ezután az egész község lakossága hazáig, majd pedig a nagykárolyi vendégeken osztoztak meg. Volt egy kis tréfás neheztelés is, amikor mindenki 8—10 vendégre főzetett s csak egyet, legfeljebb kettőt kapott. Délután fél négyig a község majd minden háza hangos volt a jókedvtől és a je­löltet éltető kortesdaloktól. 3 Nyomatott a Kölcsey-nyomda r. t. Nagykárolyban. 1907.

Next

/
Oldalképek
Tartalom