Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-08-04 / 62. szám

6-ik oldal.

SZATM ÁRVÁRMEGYE.

62. szám

több lesz a józan belátása, semhogy keresztül ne lásson ezen az átlátszó játékon és a megyei függetlenségi párt érdemes elnöke bizonnyal maga is észrevette már, hogy az ifjú frondőr miként akarja öt és a pártot kihasználni — a saját céljaira.

Majos ur szőröstül-bőröstül nem éri meg az ily felfordulást. Lehet, hogy az ö esete jó aria, hogy Szabó Albert urnák lépcsőül szolgáljon felfelé, de nem arra, hogy a függetlenségi párt ezen bukdácsoljon fel.

Úti értekezlet Erdődön.

Erdőd, aug. 1,

Az erdődi járás nyomorúságos útviszonyainak javítására újabban ismét értekezlet volt Erdődön, julius hó 28-án, mely alkalommal dr. Pilissy István kér. orsz. képviselőn kívül, Láng Ferencz esperes elnöklete alatt jelen voltak Rébay Dezső urad. intéző, Eötvös Róbert főszolgabíró, dr. Nagy Sándor ügyvéd, Dániel Sándor vez. járásbiró, Vaday Lajos az értekezlet jegyzője s még számosán a vidékről, mint érdekeltek.

Eötvös Róbert főszolgabíró bemutatja a transversalis ut emlékiratára vonatkozó kereskedelemügyi m. kir. minisztérium 24054/907. számú leiratát, amely szerint államsegélyben az utép/tés csak az esetben volna részesíthető, ha az emlékiratban felsorolt utak előbb a törvény- hatóság úthálózatába felvétetnek.

Eötvös Róbert felszólalásában előadta, hogy törvényhatósági ut van már a járás területén, amelyre a járás közönsége már a köveket is kihordatta, azonban a múlt kormányzat emberei azokat úgyszólván erőszakkal eltávolították és más utakra szállították, ami pedig a vicinális utakká való alakítást illeti, a nép szegénysége miatt, annak keresztülvitele lehetetlen.

Példa erre az Ombód—hirip—páczafalusi vicinális útvonal, amelyel boldogulni a legjobb akarat mellett sem tudnak.

Dr. Pilissy István képviselő a leirathoz hozzászólván, kijelenti, hogy a hosszú teherviselés, a járásnak az útépítésre vonatkozó kívánalmát indokolja, s hogy a segélyezés kivihető legyen, szükségesnek véli, hogy az emlékiratban felvett utak a törvényhatóság úthálózatába előzőleg felvétessenek, mert csakis ebben az esetben lehet kilátás arra, hogy az utak építése nagyobb mérvű államsegélyben részesittessék ; egyben biztosította az értekezlet megjelent tagjait, s általuk a járás közönségét, hogy az ügyet szivén fogja viselni s azt a megvalósításhoz közelebb viszi.

Rébay Dezső indítványozza a Szatmárhegy, Erdőd, Kraszna-Béltek, Ákos-felé vezető Szilágy vm. törv. hat. útvonal kiépítésének megsürgeté- sét. A transversalis utaknak a törvényhatósági úthálózatba leendő felvételét szintén helyesli s erre nézve erélyesebb akció megindítását javasolja.

Dr. Nagy Sándor, Rébay Dezső előterjesztését elfogadva azt javasolja, hogy ennek az ügynek a vármegye közgyűlésein tárgysorozatra tűzésekor az ügy sikere érdekében az értekezlet tagjai ismerősök körében, minden lehetőt elkövessenek.

Dániel Sándor vez. járásbiró tolmácsolta Dobra, Nántü és Rákosterebes községek szán- nandó helyzetét. Elpanaszolta, hogy ezek a községek, hozzáférhető utak szempontjából milyen mostoha gyermekei a vármegyének. Egész éven keresztül csupán 3 hónapon át tudnak rendszeresen közlekedni, 9 hónapon keresztül pedig a legszükségesebb gazdasági forgalmat is alig képesek lebonyolítani a járhatatlan utak miatt, miért is ebbeli elkeseredésükben már annyira mentek, hogy közigazgatásilag magukat Szilágyvármegyéhez csatoltatni óhajtják.

Rébay Dezső erre reflektálva, előadja, hogy véleménye szerint, nem a vármegyétőli elszakadás a helyes útja a boldogulásnak, hanem az összetartás, amit az előbb nevezett

községek képviselőtestületeinek figyelmébe ajánl.

Az értekezlet Dobra község részéről felhozott sérelmeket méltányosaknak találta, bár ezek a sérrelmek nem csak Dobra községet hanem az egész járás községeit érintik, mert az egész járás területén sincs egy méternyi köves ut.

Továbbá Dániel Sándor járásbiró bejelentette, hogy Szilágy vm.-ére vonatkozó megbízásának eleget tett, s ott ezt az ügyet meleg érdeklődéssel fogadták és azt az örvendetes hirt hozza az értekezlet tudomására, hogy a szilágy vármegyei köves ut.Vadafalváig készen van, honnan Szatmár vármegye határa mintegy 3 km.-re esik, s ezt a 3 km-t is hajlandóknak mutatkoztak kiépíteni.

Ezzel az értekezlet véget ért.

HÍREK.

— Személyi hírek. Gróf Károlyi István halála és temetése alkalmával országos főméltóságok találkozóhelye volt Nagykároly városa. Három miniszter és egy államtitkár, valamint a főnemesség mintegy 50 tagja fordult meg 2—3 nap alatt városunkban. Újságírói tisztünkhöz hiven: a gyászos eseményről szóló lelkiismeretes tudósításunkban számolunk be ezekről a szomorú alkalomból aktuálissá vált látogatásokról. — Dr. Boromissza Tibor szatmári püspök a temetésre vele jött kíséretével együtt ma délután 1h> 2 órakor utazott el haza, Szatmárra.

— Kossuth Ferencz állapota. Budapesti szenzációt hajhászó krajcáros lapok nyomán az a sajnálatos hir terjedt el Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter felől, hogy nagybeteggé lett Herkulesfürdőn. Mint most a legközvetlenebb forrásból értesülünk, Kossuth Ferencz állapota távolról sem aggasztó, csak a meghüvösödött időjárás miatt volt kénytelen megszokott napi sétájáról lemondani.

— A képviselőválasztók névjegyzéke. Dr. Kovács Dezső, az illetékes választmány elnöke ezúton is közhírré teszi, hogy Nagykároly városi képviselőválasztásra jogosított választóinak névjegyzékét a kiküldött választmány f. évi augusztus hó 7-ik napján délután 3 órakor fogja a városházánál, Néma Gusztáv városi közigazgatási jegyző hivatalos helyiségében nyilvánosan egybeállitani.

— Zászlószentelés Szatmáron. Ma, vasárnap fog ünnepélyesen és diszszel lefolyni a szatmárnémetii ipartestület zászlójának felszentelése. Az ünnepségen Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter képviseletében dr. Falussy Árpád főispán fog megjelenni.

— Kinevezések. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke Papp György nagykárolyi lakost a debreczeni ítélőtábla területére díjtalan joggyakornokká nevezte ki. — Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja Sárközy Lajos ev. ref. tanítót a tiszakóródi anyakönyvi kerületbe anya- könyvvezető-helyettessé kinevezte.

— Áthelyezések. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Kőszeghy Lászlót, a szatmárnémetii kir. kath. főgimnázium tanárát a fiumei állami gimnáziumhoz helyezte át.

— Helyettesítés. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja Halász József mátészalkai járási állatorvosnak szabadságideje alatt való helyettesítésével Babik József nagykárolyi járási állatorvost bizta meg.

— A vármegye közigazgatási bizottsága

f. hó 9-én a szokott helyen és órában dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt ülést tart.

— Nyilatkozat egy cikkre. Lapunk múlt szerdai számában Luby Gézának egy sok oldalról fölhangzott panaszt tárgyaló cikke jelent meg. Anélkül, hogy az abban foglalt igazságokat még csak meg is akarnák dönteni: illetékesség szempotjából az alábbi levél közlésére kértek meg bennünket:

Tek. Szerkesztőség! .

Becses lapja julius hó 24-iki 59-ik számában „Végre nem hajtott törvények“ címen Luby Gézától közreadott cikk ama részére nézve, a melyben a vezetésem alatt álló folyammérnöki hivatal is a Túr folyón évtizedek óta, törvényes lépések mellőzése mellett folyamatban levő töltésezéseket és szabályozásokat eltűrő, sőt kezdeményező hatóságok és hivatalok között emlittetik, szíveskedjék lapja legközelebbi számában helyt adni azon kijelentésemnek, hogy a Túr felett felügyelet és szakértői illetékesség sem a múltban, sem jelenben nem lévén a folyammérnökség feladata, neve teljesen ok nélkül került a jelzett cikkbe. Szat- már-Németi, 1907. aug. 1. Nyárády László, kir. főmérnök.

— Egy Rákóczy-zászlóavatás. Szinérvár- alja nagyközség hazafias közönsége dicső fejedelmünk II. Rákóczi Ferencz emlékére készitett zálóját Mándy Zoltánná szül. Sveiczer Alexánd- rin úrasszony, zászlóanya védnöksége alatt 1907. évi aug. hó 18-án (vasárnap) avatja fel ünnepélyesen.

— A nagy gyász miatt elhalasztott táncz- mulatság. Az építőiparosok szövetsége falragaszokon és ez utón is közli, hogy tegnap estére tervezett tánczvigalmát, gróf Károlyi István halála miatt e hó 17-ére, szombatra halasztotta el.

— Eljegyzés. Rózner Henrik nagykárolyi kereskedő a napokban jegyezte el Schreiber Károly nagybányai lisztkereskedő leányát, — Ilonkát.

— A dalünnepély. A nagykárolyi dalárda vasárnap délután 5 órakor dalünnepélyt tart a lövöldében. A mulatságot annál is inkább ajánljuk az érdeklődők figyelmébe, mert annak jövedelme az egri országos dalversenyen való részvétel utazási költségeire fordul s igy városunk ez érdemes egyesületének a győzelemre való kilátását segíti elő.

— Dijak kiosztása. A nagybányai ipartestület elöljárósága vasárnap d. u. 3 órakor ülést tart a városház tanácstermében, mely alkalommal ünnepélyesen kiosztják a nagybányai ipar- kiáliitás kitüntettjeinek a dijakat, ezüstérmeket s dicsérő okleveleket.

— Fürdői tánczmulatság. A krasznabélteki fürdőben 1907. aug. hó 11-én zártkörű tánczmulatság lesz, amelyet Fugel István, Soltész József, Tempfli István, Winkler József és Winkler Frigyes rendeznek. A mulatság kezdete d.

u. 6 órakor lesz. Beléptidij: személyenként 2 kor., családjegy 4 kor. Akik tévedésből nem kaptak meghívót és arra igényt tartanak, forduljanak a rendezőség fönnebb felsorolt tagjai valamelyikéhez.

— Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik boldogult férjem temetésén résztvettek s az engemet ért nagy veszteség fölötti részvétüknek szóval vagy írásban kifejezést adtak s ezáltal fájdalmamat egyhiteni iparkodtak, fogadják ezért ezúton is hálás köszönetemet. Nagykároly, 1907. aug. 1, Özv. Bordás Imréné.

— Mulatság Gsanáloson. A szomszédos Csanálos községben a szervezendő katholikus ifjak egylete javára ma délután tánczmu- latságot tartanak.

— Rablás a nyílt ntczán. Pap Mária szakállasfalusi lakos Amerikába akart utazni a férje után s Szatmáron összetalálkozott egy régi ismerősével, aki épen Amerikából jött meg. A régi ismerős azonban, akinek nevét már nem tudja, azzal beszélte le az asszonyt az amerikai utazásról, hogy férje is útban van hazafelé. Az asszony ebben megnyugodott s utitársával együtt Nagybányára ment, hogy innen Szakállasfaíuba menjen. Az éjjeli vonattal érkeztek meg s midőn a Gellért-utczán jöt ek végig, a régi ismerős egyszerre csak rárontott Pap Máriára, a földre teperte, fojtogatni kezdte s kétszáz koronáját elrabolta. A megkinozott asszony segítségért kiabált, de mire baját elmondhatta, régi „jó“ ismerőse már eltűnt. Mindez ideig nem sikerült kézrekeriteni.