Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-07-28 / 60. szám

4-ik oldal. SZÁTMÁRVÁRMEGYE. 60-ik szám. \ Lueger Károly, Bécs mosdatlak szájú de- mogógja éknek mondja Magyarországot a ger­mán és szláv népek között s ezen ék eltávolí­tására szövetkezett frankkal a horvát malomtájéki politikussal. Hát elismerjük, hogy ék vagyunk a Gross-Oesterreich és Nagy Horvatszki politi­kai ágenséi szemében, kik nagyzási mániájuk­tól vezetve a tények és helyzetek valódi képét hamisan látják. Egy jó tanácsosai szolgálhatunk nekik. Van Bécs városában sok jeles szemész, távolittassák el szemükről a hályogot. Ha pe­dig ez Bécsben nem sikerülne, jöjjenek át mi- hozzánk, van itt sok jeles állatorvos, azok majd elbánnak velők. * * * Forgácsaink méltó harmadik bokrétája az a csomó rablógyilkos czigány, kik a dánosi szerencsétlen csapiárost és ártatlan családját kiirtották. Furcsa, ezek 4 ember életét oltot­ták ki és egy fél ország csendőrségét moz­gósították elfogatásuk végett. A bokréta szála­inak előbbi legényei naponként követnek el me­rényletet 20 millió magyar ember ellen és még azt sem fogják rájuk, hogy őrültek. Pedig ilyen individuumokat: az Angyalföldre kellene im­portálni. Nem a lakatos és kolompár kom­pániát kellene oda becsukni, hanem azokat a gondosan kivasalt nadrágu, jól kezelt szép szakállu urakat et konzortesz, kik szűnni nem akaró módon jól megerősített bécsi váraikból folyton ránk nyilazzák mérgezett nyilaikat. Hogy kárt nem tesznek bennünk, az nem az Ő javukra írandó. HÍREK. A félév elteltével tisztelettel felkérjük m. t. előfizetőinket, hogy előfizetési hátra­lékaikat kiadóhivatalunknál rendeznis elő­fizetéseiket megújítani szíveskedjenek. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete szombaton, Julius hó 27-ik napján délelőtt 9 órakor a város­házánál, a polgármesteri hivatalos helyi­ségében, rendkívüli közgyűlést tartott, — melyen tudomásul vették a kereskede­lemügyi miniszter által jóváhagyott, a cseléd-szerző iparra vonatkozó módosított szabályrendeletet. Csilléry Ferencz ha­gyatékügyi jegyző az esküt letette. Halálozás. Aranyidkai id. Svaiczer Gá­bor 1848—49. honvékapitány, és nyug. m. kir. honvéd ezredes f. hó 25-én, Aranyosmegyesen életének 78-ik évében elhunyt. Temetése f. hó 27 volt nagy részvét mellett. Egy apáca jubileuma. Xaveria nővér, a szatmári irgalmas nővérek rendjének tiszteletre­méltó tagja, e hó 19-én ülte fogadalmai letéte­lének 25 éves évfordulója jubileumát. A jubiláns nővér családi neve Leitner Emilia, 1882. julius 19-én lépett a rend kötelékébe. A hagyatékügyi jegyzői állást a múlt va­sárnap tartott városi közgyűlésen megválasztott Csilléry Ferencz, a tegnapi napon elfoglalta. Halálozás. Juhász Ferencz 48-as honvéd fővadász, f. hó 25-én reggel 6 órakor, életének 77-ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult földi része f. hó 26-án délután 5 órakor nagy részvét mellett tétetett a helybeli ev. ref. sirkertben örök nyugalomra. Áldás és béke poraira ! Feloszlott egyesület. A nagykárolyi nép­nevelési egyesület 1907. évi junius 25-én tar­tott közgyűlésén feloszlását elhatározta s mű­ködését beszüntette. Halálozás. Selyben Mariska, posta kezelőnő özv. Selyben Györgyné leánya f. hó 24-én 21 éves korában elhunyt. Temetése csütörtök dél­után 5 órakor volt. Lemondás. Takács Gyula penészleki lakos közigazgatási gyakornok ezen állásáról lemondott. Állami elemi iskola. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter Dr. Falussy Árpád főispán közben járására, Érendréd községben állami elemi iskolát engedélyezett. Az iskola folyó évi szeptember havában nyílik meg. Az Építőiparosok Országos Szövetségének helybeli fiókja ma délelőtt lt) órakor az ipartes­tület tanácstermében ülést tart. Katonáink itthol. Pénteken délben katona banda kísérete mellett érkeztek haza katonáink az ezred összpontosító gyakorlatról Mátészalka vidékéről. Minden katonán meglátszott a fárad­ság s arczukat megfogta a tüzes nap, a nagy por tengerből rájuk szállott portól a szoba cziczák és szakácsnék, bizony nem igen tudták a maguk hadfiait felismerni. Tánczmulatság. Az épitő-iparosok országos szövetségének helybeli fiókja által augusztus hó 3-án a Polgári olvasókör helyiségében tartandó tánczmulatságra az előkészületek nagyban folynak. Dj rendelet a kivándorlásról. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter rendeletet adott ki, a melyben utasítja a hatóságokat, hogy a ki­vándorlók útleveleinek kiadásánál különös fi­gyelemmel legyenek arra, hogy a kivándorlók itthon maradó 15 évnél fiatalabb családtagjairól a kivándorók kellő képpen gondoskodjanak. Mulatság Csanáloson. A csanálosi tanuló­ifjúság 1907. évi augusztus hó 4-én, vasárnap, a szervezendő kath. ifj. egyesület javára Tempfli Sándor nagyvendéglőjében tánczmulatságot ren­dez. Kezdete este 8 órakor. Belépti-dij: Sze­mélyjegy 1 kor. 20 fillér, családjegy 3 személyre 3 korona. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz; jó zenéről, ételről és italról gondoskodik a rendezőség. Szőlősgazdák figyelmébe. A hegyközség 1908. évi költségelőirányzatát a közgyűlés el­fogadta. Julius 29-től bezá’.ólag augusztus 12-ig 15 napon át Balázs Márton hegyközségi jegy­zőnél közszemlére kilesz téve s az a hivatalos óra időközében a birtokosság által betekinthető s az elleni észrevételek írásban a hegyközség elöljáróságához a fenti határidőn belül bead­hatók. Versenytárgyalás. Az 1907. évi október hó 1-től 1908. évi szeptember hó végéig Szatmár- Németiben, Máramarosszigeten és Nagykároly­ban állomásozó honvéd csapatok részére szük­séges zab, széna, alom és ágy és tűzifa szük­séglet biztosítására árlejtés hirdettetik, és pedig: a Szatmár-Németi állomás részére körülbelül 320 q széna, 180 q alomszalma, 100 q ágy­szalma, 380 köbméter kemény tűzifa. Mára- marossziget állomás részére körülbelül 105 q széna, 62 q alomszalma, 80 q ágyszalma, 240 köbméter kemény tűzifa, 125 q zab. Nagy- Károly állomás részére körülbelül 105 q széna, 62 q alomszalma, 80 q ágyszalma, 240 köb­méter kemény tűzifa, 125 zab. Nyíregyháza állomás részére körülbelül 2540 q széna, 1570 q alomszalma, 80 q ágyszalma, 220 köbméter kemény tűzifa a f. évi augusztus hó 5-én d. e. 9 órakor a honvéd laktanyában levő kezelőtiszti iroda helyiségében fog a tárgyalás megtartatni. Bővebb tájékozást nyújt a kifüggesztett hivata­los hirdetmény, valamint az ezred kezelő bi­zottságánál levő szállítási feltételek füzete. Katona-zene. A Magyar király szálloda kerthelyiségében pénteken este a szatmári hon­véd zenekar nagy hangversenyt tartott, melyen szép számú közönség hallgatott végig. A véres verekedés, mely az elmúlt vasár­nap a „Nemzeti-kert“ vendéglőben folyt le Pakulár Mihály lovász és Balog József és társai között, mint értesülünk halálos kimenetelű lesz. Balogh József bátyja mikor öcscsét veszedelem­ben látta segítségére ment s a verekedők tá­borából egy eddig ismeretlen egyén hatalmas Ütést mért fejére. Az idősebb Balogh sérülésé­vel haza vánszorgott s azóta eszméletlen álla­potban fekszik. — Kezelő orvosa koponya tö­rést és agyrázkődtatást konstatált, melyből fel nem gyógyul. Agyonütötte a villám. Ráksa községben óriási zivatar volt a napokban. A mezőn dol­gozó munkások közül Kelesics Istvánná 49 éves asszony a zivatar elől egy fűzfa alá bujt. Alig volt a fa alatt egy pár perczig, midőn a villám a fába csapott és Kelesicsnét agyoniitette. Két bankó kimúlása. A forgalomból már kikerült az öt- és ötvenforintos bankjegy. Nem látni sehol ezeket a zöldeshasu bankókat. De bizonyára akad ládafia, ahol meghudózik egy- egy ilyen államjegy. A hivatalos lap minapi számában megjelent egy kimutatás a forgalom­ban lévő államjegyek száma. Most már csak az Osztrák-Magyar Bank fogadja el és cseréli ki ezeket a bankókat. De az Osztrák-Magyar Bank se sokáig hajlandó erre az szívességre. 1997. aug. 31. ez az utolsó nap, amelyiken a bank elfogadja az öt- és ötvenforintosokat. Másnap nem érnek többet egy összegyürött, piszkos papirosnál. Azért, ha valakinél van ilyen államjegy, siesen és váltsa be. 4000 magyarral kevesebb egy hét alatt. Julius 1-én lépett életbe az uj bevándorlási törvény Amerikában, mely nagyobb fejadőval sújtja a bevándorlókat s egyes megszorítások­kal jár. A múlt heti magyar bevándorlás meg­int nagyobb volt, mint az előző héten. 3942-en érkeztek Magyarországból a newyorki kikötőbe köztük 757 magyar, 1878 tót, 325 német, 781 oláh. Letartóztatott czigány karaván. Csütörtö­kön d. e. 11 órakor városunk utczáján szenzá- tiót keltő felvonulás volt látható. A csendőrség 8 tagja és 10 vasvillával felfegyverzett falusi ember kisért be a városháza udvarára Mezőpetri- ből egy négy szekérből álló, mintegy 50—60 tagot számláló oláhczigány karavánt. Á Csongrád me­gyében történt rabló gyilkosságból, melyet kóbor czigány karaván követett el s melynek tetteseit a csendőrség erélyesen nyomozza tartóztatta fel a csendőrség ezen karavánt s kisérték be a városházára, hol szekereiket s batyujokat átku­tatva, igazolásuk után illetőségi helyükre, Bi- harmegyébe tolonczolták őket. Vidék. Szatmári hírek. Hymen. Krüzselyi Barna t. szolgabirő Oradnáról eljegyezte Kótai Mariskát, Kótai La­jos igazgató-tanitó kedves leányát. Elmebajos kántor. Udvarhelyi Pált, szat­máriak. kántort veszedelmes elmebaj folytán pén­teken a Lipótmezei tébolydába szállították. A sze­rencsétlen ember hosszú időn át volt a rk. egy­ház kántora és orgonistája s pár évvel előbb ülte 50 évfordulós jubileumát. Már hosszabb idő óta betegeskedett s a súlyos idegbaj any- nyira megroncsolta szervezetét, hogy most be­következett, amitől féltek s kitört rajta az elme­baj. A jobb sorsra érdemes ember szerencsét­lensége mindenütt mély részvétet és szánalmat keltett. Megszűnt az ács-sztrájk. Az ácssegédek hónapok óta húzódó sztrájkja végre megszűnt. Pénteken este ugyanis a munkaadók és mun­kások közös megegyezéssel Dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselőt kérték fel, hogy hozza a szemben álló feleket egymáshoz közelebb. Egy napi tárgyalás után sikerült a képvi­selőnek az ellentéteket annyira kisimítani, hogy vasárnap délelőtt a munkaadók és mun­kások a hatóság előtt 3 évre megkötötték a békét. Sztrájkolnak a kéményseprők. A ké­ményseprő munkások hétfőn letették illetve fel sem vették a kotrót és sztrájkba léptek. A sztrájkra — mint mondják — alacsony díjazá­suk adott okot, ezen akarnak valamit javítani. Megemlítésre méltó, hogy a kéményseprők semmiféle szervezetnek nem tagjai s igy rajtuk kívül senkit sem érhet vád a sztrájkért. Nem lehet mondani, hogy a sztrájkba a kéménysep­rők külső izgatás folytán ugrottak bele. Forog

Next

/
Oldalképek
Tartalom