Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-07-13 / 56. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. « MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. » Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hétsastoll-utca 12. sz. a. ----------------- Telefon szám: 58. Hi rdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 40 fillér. • ■ : Kéziratokat nem adunk vissza. : Felelős szerkesztő: Kovács Dezső dr. Főmunkatárs: Laptulajdonos: Tóth Zoltán dr. Szintay Kálmán. Egész évre Félévre Nsgyeilévre Előfizetési árak : Egyes szám ára 20 fillér. 8 korona 4 korona 2 korona. Bendörsztrájk. Nagykároly, jól. 13. (—CS.) A holnapi városi közgyűlésen ismét alkalma és kellemetlen kényszerűsége lesz a város képviselőtestületének a sztrájkoló rendőrök ügyével foglalkozni. Már egy Ízben foglalkozott e kérdéssel a közgyűlés és nagy többséggel elutasította a rendőrök fizetés emelés iránti kérelmét, abból a feltevésből indulva ki, hogy a szolgálatból kilépettek helye könnyen betölthető lesz a jelentkező ujonczokkal. Ez a feltevés azonban nem vált be, annyira nem, hogy az eddig jelentkezett tizenhét rendőrjeíölt közül csak hatot lehetett a mai napig felvenni, a többieket el kellett utasítani, részint testi györigeség, betegség, részint erkölcsi defektusaik miatt. Arra tehát, hogy a létszámot a régi fizetés mellett normális módon legalább is tűrhető anyaggal be lehessen tölteni, ez időszerint semmi kilátás nincs. Az is valószínű, hogy a munkabérek minden irányú állandóan emelkedő tendentiója mellett a kilátás az iiy módon való rendezésre egyre halaványabb lesz. Nem marad tehát hátra egyéb, mint azon két alternativum között -választani: fentartassék-e a csendőrségi szolgálat továbbra is (a minek azután eíöbb-utóbb az lenne a vége, hogy a rendőrszolgálat véglegesen átadatnék a csendőrségnek) avagy a jelenlegi 50 korona havi dij helyett 60 korona havi dij adassék a rendőröknek, mindeneseire annak megállapítása mel eít, hogy a szírájkmozgalom vezetői, a felbujtók, kizárassanak az újra felveendők közül ? A csendőrség államosításának elvi okokbói nem vagyunk barátai, mert eltekintve attól, hogy a mint p. o. Nagybánya város példája is mutatja, a csendőri szolgálat rendkívül drága és e mellett bizonyos, a csendőrség által semmi esetre nem vállait szolgálati ágakra (íolonczozás, fogház felügyelet stb.) legalább hat-nyoicz rendőri minden esetben továbbra is alkalmazni kellene, tulszigo- runak tartjuk a városi élethez viszonyítva a csendőrök szolgálatát. Hozzájárul még ehez az a politikai természetű aggodalmunk is, a mely egy újabb alkotmány- válság esetére nyerne akiuálitást az által, ha a policiális szolgálat az autonómia kezéből kivétetnék. Kimutatja a városi tanács, hogy egy-egy csendőr jelenleg naponkénti 4 koronába kerül a városnak. Ez összegben még nem foglaltatik benne a ruhapénz, amelyet állandósítás esetén szintén fizetni kellene. Ezzel szemben egy rendőr 50 koronás havi dij mellett, ruházattal együtt naponkénti 2 korona 25 fillérbe kerül. Naponként és egyénenkint tehát 11 korona 75 fillér a különbözet, a mi 20 egyén számbavételével napi 35 kor., I vagyis évenkénti 12775 korona költség különbözeiét okozna a városnak. Ilyen körülmények között teljesen indokoltnak kell tartanunk a polgármester azon előterjesztését, a melyet a varos jogügyi és pénzügyi bizottsága is magáévá tett s a mely az 50 koronás havidénak 60 koronára emelését, a felbujtóknak a szolgálatból kizárását s a*rendőri 1 szolgálatnak részben felfrissített elemekkel újra beáliitását javasolja a közgyűlésnek. P-'-." ■ ' r"-. ■-.5- ’ -- - • ■ • • •: • ----, — A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. A közigazgatási bizottság f. évi julius hó 12-én tartotta meg rendes havi ülését Ilosvay Aladár alispán elnöklete alatt. A választott bizottsági tagok közül Jékey Zsigmond, N. Szabó Arítal, Luby Béla, Luby Géza, Domahidy Sándor, Madarassy Dezső, Történelmi jegyzetek a Vármegye életéből. Irta: Nt. Asztalos György. 1829. észt. márcz. 15-én instellálódott szat- márvármegyei administrátorságra ifj. B. Vécsey Miklós. Ötven memes ment elébe Majtényig kék ingbe, gatyába, a kik bevezették a vármegye- házához. 1832. észt. márcz. 1-ső napján 1-ső Fe- rencz király negyven esztendei uralkodásának emlékezésére a város minden templomaiban hálaadó istenitisztelet tartatott. A róm. kath. templomban jelen volt az egész vármegye, a hol a legpompásabb istenitisztelet volt. Muzsikai chórus és ágyuk durrogásai között megjelentek a czéhek is, kiki a maga vallása szerint saját templomába. A zsidók templomába Steiner professzor, — kit igen okos és tanult embernek tartottak, bár fülére siket volt — tartott olyan szép magyar beszédet, melyen a zsidók mindnyájan ál- mélkodtak s mások is nagyra becsülték a beszédet. Előadta, hogy bujdosott a zsidó nép negyven esztendeig a pusztában, különféle országokban mennyi nyomorgatás és üldözéseknek voltak kitéve, s hálát adott Istennek azért a szép békességért, melyet a zsidó nép a Habsburg ház szárnyai alatt éldel. Ezt a beszédet s templomba bandabeli muzsikai kar fejezte be. Ez alkalmatossággal a zsidó communitás a biró udvarán az itt lévő commandóbeli katonaságot gazdagon megvendégelte. Az ágyuk a vármegyeházához vitetvén, az ebéd alatt sok poharak kiüresittettek a Habs- burgi ház hosszas és szerencsés uralkodásáért, a melyet sok ágyulövések köszöntöttek. Estve nagy kivilágítás volt, minden ablakba négy szál gyertya égett, estve kilencz óra után megindult a nép hat égő fákjákkal sétálni az utczákon. 1832. szept. 11-én e városban nagy örömünnep tartatott. V-ik Ferdinánd koronás királyunk ellen egy gonosztévő gyilkos kezeit felemelvén, élete szerencsésen megszabadult. A r. kath. templomba pompás istenitisztelet tartatott a nemes vármegye rendei jelenlétökben. Ez meglővén a ref. templomba mentek 12 vármegye katonája parádéba kisérvén a rendeket, a hol is az ünnep becséhez alkalmazott éneklés és könyörgés tartatott. Estvére a nemzeti szinmüvészi társaság ezen történetre szépen előadta ezen darabot, „A király és az árva“ vagy „a királyok élete a nép boldogságaEzt követte más szakaszban ezen nevezet alatt: „A Vellington formaruhája,“ vagy a „csudálatos megszabadulás.“ Játék után előmutattatott egy nagy Tableau vagy néma ábrázolat ezen czim alatt: „nemzeti hódolás“ a hol a kilencz tagból álló vig múzsák a nemzetek képében jó királyukat az örökkévalóság felé vezetik. 1833. esztendőben oly nagy tél volt, hogy a kutakba mindenütt befagyott a viz, s utánna igen bő esztendő volt. 1833. márcz. 10-én instellálódott örökös foispánságra Hajnácskői B. Vécsey Miklós ur. 86. károlyi és 110 csenged, gencsi, gebei és porcsalmai nemes ment elébe a messzelátóig. Ezen nemes sereg commendirozója volt első kapitányi ranggal Hiripi Szuhányi Ferencz főszolgabíró ur; második kapitányi ranggal J. Szántói Becsky József első v. szolgabiró; harmadik kapitányi ranggal Jasztrabszky Pál, zászlótartó volt Mészáros Mihály. A zászló mellett hadnagyi ranggal Tóth Lajos és Bagossy Menyhért. A károlyi nemesek főhadnagya Vida József. Ezen tiszt urak mind égszin selyem magyaros ingbe és gatyába, arany rojtos nyakra- valókkal, túri süvegben, pompás paripákon ültek. A többi nemesek is mind kék ingbe, gatyába, túri süveggel voltak, a- mely mellett fenyő ágból bokréták voltak, szép lovakon ültek mind. A zsidóság nagy czeremóniával tisztelgett, a város végén ágyú lövések voltak. A czéhek kétsorjával álltak a vármegyeház kapujáig. Délben a nemes bandéreum számára a városháznál ebéd készíttetett. Másnap márcz. 11-én 8 órakor templom parádéra ismét kirukkolt a nemesség, a honnan a rendeket a vármegyéházhoz kisértek s hozzá fogtak az instellatióhoz, a hol is Ő nagysága hosszas beszédet tartott és a diplomája felöl- vasódván, feleskettetett. — Ezután Mátay Antal
