Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)
1907-07-07 / 54. szám
54. szám. SZATM ÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal Politikai forgácsok. A föld minden tájéka felől feszült figyelemmel fordul minden kulturnép Hága felé. A méltóságos és exellenciás urak egész raja gyülekezett oda államköltségen, hol a háború szabályairól vitatkozván, gyülekezetüket béke konferenciának nevezték el. Azt hisszük, hogy főzetjüknek alig vesszük hasznát, de föltétlenül nagy előnyére van e béke konferencia Hága — vendéglőseinek, szállodáinak. Hogyan kell a háború borzalmait enyhíteni ? Egyszerűen úgy, hogy nem háborúskodunk. A leszerelésből lehetne a népek millióinak haszna, de ezt a pontot kerülik, mint a macska a forró kását. Senkinek sincs bátorsága az eszmét megpendíteni. Erre nézve eszünkbe jut egy jellemző állatmese. Az egerek azon tanácskoztak, miként lehetne idejekorán és erélyesen védekezni a macska túlkapásai ellen. Abban egyeztek meg, hogy a macska nyakára csengettyűt szerelnek s amikor a bestia jön, a csillingelés elárulja közeledését s kiki bebújik odújába. De a szép határozathoz hiányzott egy bátor végrehajtó. A konferencián is hiányzik egy bátor leszerelési szószóló, mert fél, hogy az ő országának fog kelleni legelőször leszerelni. A római közmondás azt tartja ha békét akarsz, szerezz háborút, ezek pedig háborút akarnak és békejátékosdit játszanak! * * * Az állam létjogát abban bírja, hogy polgárainak boldogulását van hivatva biztosítani. Ez ideálja minden államnak, mely azonban koronként változik, módosul. Gondoljuk csak meg, mennyi vérbe, könnybe, áldozatba került a jelenlegi állam állapot kivívása, de azért mi ezt az állapotot természetesnek találjuk. S önmagában véve mindig az volt, csak általános elismerésre nem talált. Mondhatjuk, hogy eddig az ideálizmus korszakát éltük, de jövő zenéje a gazdasági állam ideálja. Az ember gazdasági helyzete azon ütköző pont, melyen korunk kiváló szellemei találkoznak. A javak megoszlása, az emberi munka joga és értéke azok a kérdések, melyek forrongásba hozták az elméket és mozgósítják a felvilágosodott tömegeket. Az egyik emberhez illő módon akar élni, de akkor a másik nem uriaskodhatnék. Ezen küzdelemnek véget vetni csak az állam lehet jogosult, de itt figyelembe kell venni azt is, hogy — A Lilly kierőszakolta anyja és apja beleegyezését. Azzal ijesztgette az öregeket, hogy öngyilkos lesz, ha nem adják a Kovács fiúhoz! — És amilyen hóbortos feje van, még meg is tette volna! — A Havranek fiú, az meg teljesen független az apjától! Mit törődik az az apjával! Az anyjától maradt reá az egész vagyon. Ő az ur! Tehet, mit akar! — Hát a kis Jolán és a Kovács-fiu? Hiszen azok oly halálosan szerelmesek voltak egymásba ? — Szerelmesek ? — Ugyan hagyja! A pénz! csak a pénz beszél! Tud is ez a mai fiatalság valamit az igaz, a hűséges szerelemről! Ilyen és ehhez hasonló beszéd járta. És a táncteremben úgy éjfél felé, amikor a négyest táncolták: két pillanatra szemben állt egymással Jolán Jenővel. Milyen jó volt most az álarc! Dehát mi történt ? Hát kezet fogtak. Hideg volt a fiú; a leány keze is. És aztán egy nagyon keveset, alig érezhetően remeget a fiú keze, a leány keze is! És aztán tovább mentek. És éjfélkor letette Jolán is, Jenő is az álarcot. Csakhogy akkor már felvették volt azt az álarcot, amelylyel nekiindultak a nagyobb, a hosszabb álarcosbálnak : az élet álarcosbáljának. általánossá vált eszmét lehet megfékezni, de megölni nem. * * * Az országgyűlésen lefolyt, de immár letört horvát obstrukció tanulságos természetrajzi vonásokat juttatott napvilágra, igazat adva többféle állat természete felőli észleléseinek. Lássuk például az alattomos macska egyik jelemző vonását. Ha bármely szalonba bebocsátják, a legelső dolga a sima plüssdiványra letelepedni, elnyujtózkodni és ha sokáig ott hagyiák élettani szükségleteinek kielégítését is ugyanott foganatosítja. Nézzük a svinyát, a disznót. Ha érzik, hogy a gazdasszony összeállítja a moslékot, visitnak, röfögnek, fújnak, döngetik a karám oldalait és ajtóját. S ha a moslékhoz odaeresztik őket mohó étvágygyal neki esnek a válunak habzsolnak, lábastól belemennek a váluba. Ha pláne pocsolyát találnak, no akkor igazán elemükben vannak. Kényelmesen elterülnek benne, nagyot fújnak, elnyujtózkodnak és azt hiszik: most övék a világ. Ugyanezt cselekedték a mi kedves horvátjaink az országgyűlésben. Habzsoltak, röfögtek, visítottak és még tudja az Isten mit nem csináltak volna, ha Wekkerle és Kossuth nyájörzők idejekorán közéjük nem nem cserditnek az állami tekintély ostorával. Igen helyesen történt, hogy kirántották alóluk a pok- róczot s most horvát és szerb atyánkfiái bámulhatják az eget, mint a liba, mikor esik az eső. * * * Valóságos birkatürelmű nép vagyunk. Gyáván tűrjük, hogy idegen állampolgár az ország fővárosában, idegen nyelven mindenféle otrombaságokkal vádolja nyilvános népgyülésben a minisztereket, az országgyűlés tagjait és föl- heccelje a nemzetiségeket reánk. Mikor a skandalum megvolt kiabálnak, ordítanak, beszélnek Pernersdorfer osztrák szocziálista vezérről — mintha tudomással sem bírtak volna jöveteléről. Pedig hetekkel jövetele előtt az utolsó gyerek is tudta, hogy jönni fog, beszélni fog. Talán azt gondolták Lueger üdvözletét hozza a magyaroknak?! Ilyen hülyéknek nem tartjuk a fővárosi rendőrséget és hirlapirókat. És daczczára annak mégis hallgattak, sőt oktalanságait meg sem abczugolták. Próbálja ezt megtenni Ausztriában egy magyar képviselő; tudom még mielőtt kinyithatná a száját utilapot kötnének a sarkára és megmondanák neki: „schau'ns dass Sie weiter kommen“ / Nekünk is ki kellett volna egyszerű magyarsággal jelenteni: coki innen. HÍREK. A félév elteltével tisztelettel felkérjük m. t. előfizetőinket, hogy előfizetési hátralékaikat kiadóhivatalunknál rendezni s előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. Közigazgatási bizottsági ülés lesz folyó hó 12-én délelőtt a szokott helyen és időben. Az iparkiállitás. Ma vasárnap lesz még csupán nyitva az iparkiállitás. Egy hosszú időre ismét elmúlik. Hogy mily elevenséget öntött a kiállítás a város csendjébe, legjobb bizonyítéka ennek az a szám, mely mutatja, hogy a kiállítást a mai napig 3000-ren felül tekintették meg. Közte e számban megfordult városunk minden rendű és rangú polgára, sőt a közeli városokból is nem egy érdeklődőt hozott városunkba, kik elismeréssel adóztak. A kiállítást előző számainkban már eléggé méltattuk s azt most ismételnünk nem volna időszerű. Egyet azonban nem mulaszthatunk el közönségünk jóakaratu figyelmébe mégegyszer ajánlani : tegye magáévá minden polgára városunknak, hogy szükségletét idehaza szerezze be. A kiállításon történt jótékonycélu adakozásokról jövő számunkban részletes kimutatást közlünk. Dalestély. A helybeli Dalegyesület folyó hó 13-án Wessel Manó udvari helyiségben dalestélyt rendez. A műsort lapunk legközelebbi számában egész terjedelmében fogjuk közölni. Gyász a Kaufman családban. Kaufman Ig- náczné szül. Löfkovits Eszter f. hó 3-án hosz- szas szenvedés után 68 éves korában elhunyt. Csütörtök délután 5 órakor helyezték örök nyugalomra. A megboldogultban Kaufman Jenő a Kereskedelmi bank vezérigazgatója édesanyját gyászolja. Nyugodjék békében ! Húsz éves találkozó- A szatmári kir. kath. főgimnáziumban érettségizett ifjak f. hó 2-án 20 éves találkozóra jöttek össze. Városunkból Schnébli Károly m. kir. pénzügyi s. titkár vett részt a 20 éves találkozón. Az ünnepség istenitisztelettel kezdődött s délben bankett volt. Halálozás. Burger Jenő máv. tisztviselő életének 28-ik évében folyó évi julius hó 4-én reggel 8 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Földi része folyó hó 5-én délután 3 órakor Tasnádszántón tétettek örök nyugalomra. Árlejtés a városnál. Nagykároly r. t. város részére az 1907. évben szükséges rendőri, tűzoltói és szolgaszemélyzet ruházatára és felszerelési tárgyakra 2517 kor. 90 fill, érték; tüzelő anyag 1600 köbméter tűzifa, 10.400 kor. értékben és végül előfogatozásra árlejtés van kiírva. Ajánlatok julius hó 19-én d. e. 10 óráig adandók be a polgármesterhez. Papnövendékek felvétele. Szerdán tartott szentszéki gyűlésben vették fel az uj papnövendékeket a szatmári papnevelő intézetbe. Felvétettek Czumbel Lajos, Érni Ferencz, Fecser Vendel, Gyulay Mihály, Láng Ferencz, Rés Lőrincz, Steib Márton a szatmári kir. kath., és Ponitz János a munkácsi állami főgimnázium VI. osztályából. Tiz éves találkozó. F. hó 3-án volt Szat- máron a szatmári ref. főgimnáziumban 1897. évben érettségit tett ifjak találkozója. Városunkban részt vettek ezen ünnepségben : Jeszenszky Béla tb. főszolgabíró és Lévay Béla pü. számellenőr. Az ünnepély reggel 8 órakor isteni tisztelettel kezdődött, majd 11 órakor villásreggelin voltak a kaszinóban és 1 órakor ebéd volt 9 főgimnáziumi tanár részvételével. Fogadalmat tettek kölön-külön és együttesen arra, hogy 10 év múlva ismét összejönnek. Hirdetmény. Az esküdtbiróságnál alkalmazandó esküdtek összeírása végett kiküldött bizottság közhírré teszi, hogy az esküdtképes egyének összeírását f. évi julius hó 7., 8. és 9-ik napján a városházánál fogja eszközölni. Felhívja azért a város területén s pusztákon és tanyákon lakó mindazon férfit, ki magyar honos, a folyó esztendőben legalább 26. évét betölti, a magyar nyelvet érti, azon Írni és olvasni tud és évenkévt legalább 20 korona egyenes államadót fizet, vagy amennyiben időleges adómentességet élvez, 20 korona egyenes államadónak megfelelő értékű vagyonnal bir, vagy adózásra való tekintet nélkül köztisztviselő, lelkész, a magyar tudományos akadémia tagja, tudor, okleveles tanár, ügyvéd, mérnök, építész, hajós- kapitány, gazdász, gyógyszerész, vegyész, erdész, bányász, tanító, sebész, állatorvos, továbbá az, aki a felsőbb művészeti vagy más felsőbb szakiskolát elvégezte, végül aki a középiskolai záróvizsgát letette, hogy az alaplajstromba való felvétel végett az összeíró bizottság előtt személyesen vagy meghatalmazott által f. évi julius 7., 8. és 9-ik napján délelőtt 9—12 óráig, délután 3-tól 5 óráig jelentkezzenek. Kelt Nagykárolyban, 1907. évi julius hó 2-án. Hetey Ábrahám, h. polgármester. Elitéit párbajozók. A helybeli kir. járásbíróság a napokban Ítélkezett párbaj vétség miatt Dr. Schönpflug Béla és dr. Antal István, dr. Blum József és dr. Roóz Elemér felett. Előbbieket 3—3 napi, utóbbiakat 1 — 1 napi állam fogházra ítélte.
