Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-07-07 / 54. szám

54. szám. SZATM ÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal Politikai forgácsok. A föld minden tájéka felől feszült figye­lemmel fordul minden kulturnép Hága felé. A méltóságos és exellenciás urak egész raja gyü­lekezett oda államköltségen, hol a háború sza­bályairól vitatkozván, gyülekezetüket béke kon­ferenciának nevezték el. Azt hisszük, hogy főzetjüknek alig vesszük hasznát, de föltétlenül nagy előnyére van e béke konferencia Hága — vendéglőseinek, szállodáinak. Hogyan kell a háború borzalmait enyhíteni ? Egyszerűen úgy, hogy nem háborúskodunk. A leszerelésből le­hetne a népek millióinak haszna, de ezt a pon­tot kerülik, mint a macska a forró kását. Sen­kinek sincs bátorsága az eszmét megpendíteni. Erre nézve eszünkbe jut egy jellemző állatmese. Az egerek azon tanácskoztak, miként lehetne idejekorán és erélyesen védekezni a macska túl­kapásai ellen. Abban egyeztek meg, hogy a macska nyakára csengettyűt szerelnek s amikor a bestia jön, a csillingelés elárulja közeledését s kiki bebújik odújába. De a szép határozathoz hiányzott egy bátor végrehajtó. A konferencián is hiányzik egy bátor leszerelési szószóló, mert fél, hogy az ő országának fog kelleni legelőször leszerelni. A római közmondás azt tartja ha békét akarsz, szerezz háborút, ezek pedig há­borút akarnak és békejátékosdit játszanak! * * * Az állam létjogát abban bírja, hogy pol­gárainak boldogulását van hivatva biztosítani. Ez ideálja minden államnak, mely azonban koronként változik, módosul. Gondoljuk csak meg, mennyi vérbe, könnybe, áldozatba került a jelenlegi állam állapot kivívása, de azért mi ezt az állapotot természetesnek találjuk. S önmagában véve mindig az volt, csak álta­lános elismerésre nem talált. Mondhatjuk, hogy eddig az ideálizmus korszakát éltük, de jövő ze­néje a gazdasági állam ideálja. Az ember gaz­dasági helyzete azon ütköző pont, melyen ko­runk kiváló szellemei találkoznak. A javak meg­oszlása, az emberi munka joga és értéke azok a kérdések, melyek forrongásba hozták az elmé­ket és mozgósítják a felvilágosodott tömegeket. Az egyik emberhez illő módon akar élni, de akkor a másik nem uriaskodhatnék. Ezen küz­delemnek véget vetni csak az állam lehet jo­gosult, de itt figyelembe kell venni azt is, hogy — A Lilly kierőszakolta anyja és apja be­leegyezését. Azzal ijesztgette az öregeket, hogy öngyilkos lesz, ha nem adják a Kovács fiúhoz! — És amilyen hóbortos feje van, még meg is tette volna! — A Havranek fiú, az meg teljesen füg­getlen az apjától! Mit törődik az az apjával! Az anyjától maradt reá az egész vagyon. Ő az ur! Tehet, mit akar! — Hát a kis Jolán és a Kovács-fiu? Hi­szen azok oly halálosan szerelmesek voltak egymásba ? — Szerelmesek ? — Ugyan hagyja! A pénz! csak a pénz beszél! Tud is ez a mai fiatalság valamit az igaz, a hűséges szerelemről! Ilyen és ehhez hasonló beszéd járta. És a táncteremben úgy éjfél felé, amikor a négyest táncolták: két pillanatra szemben állt egymás­sal Jolán Jenővel. Milyen jó volt most az álarc! Dehát mi történt ? Hát kezet fogtak. Hideg volt a fiú; a leány keze is. És aztán egy nagyon keveset, alig érezhetően remeget a fiú keze, a leány keze is! És aztán tovább mentek. És éjfélkor letette Jolán is, Jenő is az ál­arcot. Csakhogy akkor már felvették volt azt az álarcot, amelylyel nekiindultak a nagyobb, a hosszabb álarcosbálnak : az élet álarcosbáljának. általánossá vált eszmét lehet megfékezni, de megölni nem. * * * Az országgyűlésen lefolyt, de immár le­tört horvát obstrukció tanulságos természetrajzi vonásokat juttatott napvilágra, igazat adva több­féle állat természete felőli észleléseinek. Lássuk például az alattomos macska egyik jelemző vonását. Ha bármely szalonba bebocsátják, a legelső dolga a sima plüssdiványra letelepedni, elnyujtózkodni és ha sokáig ott hagyiák élettani szükségleteinek kielégítését is ugyanott fogana­tosítja. Nézzük a svinyát, a disznót. Ha érzik, hogy a gazdasszony összeállítja a moslékot, visitnak, röfögnek, fújnak, döngetik a karám oldalait és ajtóját. S ha a moslékhoz odaeresz­tik őket mohó étvágygyal neki esnek a válunak habzsolnak, lábastól belemennek a váluba. Ha pláne pocsolyát találnak, no akkor igazán ele­mükben vannak. Kényelmesen elterülnek benne, nagyot fújnak, elnyujtózkodnak és azt hiszik: most övék a világ. Ugyanezt cselekedték a mi kedves horvátjaink az országgyűlésben. Hab­zsoltak, röfögtek, visítottak és még tudja az Isten mit nem csináltak volna, ha Wekkerle és Kossuth nyájörzők idejekorán közéjük nem nem cserditnek az állami tekintély ostorával. Igen helyesen történt, hogy kirántották alóluk a pok- róczot s most horvát és szerb atyánkfiái bámul­hatják az eget, mint a liba, mikor esik az eső. * * * Valóságos birkatürelmű nép vagyunk. Gyáván tűrjük, hogy idegen állampolgár az ország fővárosában, idegen nyelven mindenféle otrombaságokkal vádolja nyilvános népgyülésben a minisztereket, az országgyűlés tagjait és föl- heccelje a nemzetiségeket reánk. Mikor a skan­dalum megvolt kiabálnak, ordítanak, beszélnek Pernersdorfer osztrák szocziálista vezérről — mintha tudomással sem bírtak volna jöveteléről. Pedig hetekkel jövetele előtt az utolsó gyerek is tudta, hogy jönni fog, beszélni fog. Talán azt gondolták Lueger üdvözletét hozza a magyarok­nak?! Ilyen hülyéknek nem tartjuk a fővárosi rendőrséget és hirlapirókat. És daczczára annak mégis hallgattak, sőt oktalanságait meg sem abczugolták. Próbálja ezt megtenni Ausztriában egy magyar képviselő; tudom még mielőtt ki­nyithatná a száját utilapot kötnének a sarkára és megmondanák neki: „schau'ns dass Sie weiter kommen“ / Nekünk is ki kellett volna egyszerű magyarsággal jelenteni: coki innen. HÍREK. A félév elteltével tisztelettel felkérjük m. t. előfizetőinket, hogy előfizetési hátra­lékaikat kiadóhivatalunknál rendezni s elő­fizetéseiket megújítani szíveskedjenek. Közigazgatási bizottsági ülés lesz folyó hó 12-én délelőtt a szokott helyen és időben. Az iparkiállitás. Ma vasárnap lesz még csupán nyitva az iparkiállitás. Egy hosszú időre ismét elmúlik. Hogy mily elevenséget öntött a kiállítás a város csendjébe, legjobb bizonyítéka ennek az a szám, mely mutatja, hogy a kiállí­tást a mai napig 3000-ren felül tekintették meg. Közte e számban megfordult városunk minden rendű és rangú polgára, sőt a közeli városok­ból is nem egy érdeklődőt hozott városunkba, kik elismeréssel adóztak. A kiállítást előző szá­mainkban már eléggé méltattuk s azt most is­mételnünk nem volna időszerű. Egyet azonban nem mulaszthatunk el közönségünk jóakaratu figyelmébe mégegyszer ajánlani : tegye magáévá minden polgára városunknak, hogy szükségle­tét idehaza szerezze be. A kiállításon történt jótékonycélu adakozásokról jövő számunkban részletes kimutatást közlünk. Dalestély. A helybeli Dalegyesület folyó hó 13-án Wessel Manó udvari helyiségben dal­estélyt rendez. A műsort lapunk legközelebbi számában egész terjedelmében fogjuk közölni. Gyász a Kaufman családban. Kaufman Ig- náczné szül. Löfkovits Eszter f. hó 3-án hosz- szas szenvedés után 68 éves korában elhunyt. Csütörtök délután 5 órakor helyezték örök nyu­galomra. A megboldogultban Kaufman Jenő a Kereskedelmi bank vezérigazgatója édesanyját gyászolja. Nyugodjék békében ! Húsz éves találkozó- A szatmári kir. kath. főgimnáziumban érettségizett ifjak f. hó 2-án 20 éves találkozóra jöttek össze. Városunkból Schnébli Károly m. kir. pénzügyi s. titkár vett részt a 20 éves találkozón. Az ünnepség isteni­tisztelettel kezdődött s délben bankett volt. Halálozás. Burger Jenő máv. tisztviselő életének 28-ik évében folyó évi julius hó 4-én reggel 8 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Földi része folyó hó 5-én délután 3 órakor Tasnádszántón tétettek örök nyugalomra. Árlejtés a városnál. Nagykároly r. t. város részére az 1907. évben szükséges rendőri, tűz­oltói és szolgaszemélyzet ruházatára és felsze­relési tárgyakra 2517 kor. 90 fill, érték; tüzelő anyag 1600 köbméter tűzifa, 10.400 kor. érték­ben és végül előfogatozásra árlejtés van kiírva. Ajánlatok julius hó 19-én d. e. 10 óráig adan­dók be a polgármesterhez. Papnövendékek felvétele. Szerdán tartott szentszéki gyűlésben vették fel az uj papnöven­dékeket a szatmári papnevelő intézetbe. Felvé­tettek Czumbel Lajos, Érni Ferencz, Fecser Vendel, Gyulay Mihály, Láng Ferencz, Rés Lőrincz, Steib Márton a szatmári kir. kath., és Ponitz János a munkácsi állami főgimnázium VI. osztályából. Tiz éves találkozó. F. hó 3-án volt Szat- máron a szatmári ref. főgimnáziumban 1897. évben érettségit tett ifjak találkozója. Városunk­ban részt vettek ezen ünnepségben : Jeszenszky Béla tb. főszolgabíró és Lévay Béla pü. szám­ellenőr. Az ünnepély reggel 8 órakor isteni tisztelettel kezdődött, majd 11 órakor villásreg­gelin voltak a kaszinóban és 1 órakor ebéd volt 9 főgimnáziumi tanár részvételével. Foga­dalmat tettek kölön-külön és együttesen arra, hogy 10 év múlva ismét összejönnek. Hirdetmény. Az esküdtbiróságnál alkalma­zandó esküdtek összeírása végett kiküldött bi­zottság közhírré teszi, hogy az esküdtképes egyének összeírását f. évi julius hó 7., 8. és 9-ik napján a városházánál fogja eszközölni. Felhívja azért a város területén s pusztákon és tanyákon lakó mindazon férfit, ki magyar honos, a folyó esztendőben legalább 26. évét betölti, a magyar nyelvet érti, azon Írni és olvasni tud és évenkévt legalább 20 korona egyenes állam­adót fizet, vagy amennyiben időleges adómen­tességet élvez, 20 korona egyenes államadónak megfelelő értékű vagyonnal bir, vagy adózásra való tekintet nélkül köztisztviselő, lelkész, a magyar tudományos akadémia tagja, tudor, ok­leveles tanár, ügyvéd, mérnök, építész, hajós- kapitány, gazdász, gyógyszerész, vegyész, er­dész, bányász, tanító, sebész, állatorvos, to­vábbá az, aki a felsőbb művészeti vagy más felsőbb szakiskolát elvégezte, végül aki a közép­iskolai záróvizsgát letette, hogy az alaplajst­romba való felvétel végett az összeíró bizottság előtt személyesen vagy meghatalmazott által f. évi julius 7., 8. és 9-ik napján délelőtt 9—12 óráig, délután 3-tól 5 óráig jelentkezzenek. Kelt Nagykárolyban, 1907. évi julius hó 2-án. Hetey Ábrahám, h. polgármester. Elitéit párbajozók. A helybeli kir. járás­bíróság a napokban Ítélkezett párbaj vétség miatt Dr. Schönpflug Béla és dr. Antal István, dr. Blum József és dr. Roóz Elemér felett. Előb­bieket 3—3 napi, utóbbiakat 1 — 1 napi állam fogházra ítélte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom